Új Szó, 2009. szeptember (62. évfolyam, 202-225. szám)

2009-09-03 / 203. szám, csütörtök

.6 Gazdaság és fogyasztók ÚJ SZÓ 2009. SZEPTEMBER 3. www.ujszo.com GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK A válság miatt nem építkezünk Pozsony. A gazdasági válság miatt idén jelentős mértékben csökkent az építkezési kedvünk. Az első félévben 11 102 építési engedélyt adtak ki az ország­ban, ami 14%-kal kevesebb, mint a múlt év azonos időszaká­ban. Abszolút számokban ez azt jelenti, hogy idén eddig mintegy 1800-zal kevesebb lakás építé­séhez kezdtek hozzá, mint ta­valy. Ugyanekkor azonban 7230 lakást adtak át, ami 104-gyel több a múlt év első fe­lében felépültek számához ké­pest. Az idén átadott lakások közül csak 489 épült közpén­zekből, ami közel 42%-kal keve­sebb, mint egy évvel korábban. A legtöbb'lakást, 2145-öt Po­zsony megyében adták át, majd Nagyszombat és Zsolna megye következik. A legkevesebb lakás Kassa megyében épült, ahol alig 500 lakást adtak át. (ú) Kezelési költség az apró után Pozsony. Az euró zökkenő- mentes átvétele érdekében a ha­zai bankoknak szeptemberig in­gyen kellett elfogadniuk a na­gyobb mennyiségű aprópénzt, azaz díjmentesen lehetett szám­lára, bankkönyvre tenni a fém­pénzben behozott megtakarí­tást. Azonban e héttől kezdve új­ra kezelési költséget számítanak fel a pénzintézetek, igaz, csak 100 darab felett. Például a Szlo- vákTakarékpénztár 100 érme fe­lett minden megkezdett 100-as mennyiség után 20 centet kér - a társaság szóvivője szerint a keze­lési költség így is csak a teljes összeg felét fedezi. Az Általános Hitelbank (VÚB) nagyvonalúbb, mert 200 darab fémpénznél húz­ta meg a díjmentesség határát. Az ügyfelek legalább 80%-a ele­ve 100 fémpénznél kevesebbel fordul a bankok fiókjaihoz. Az aprópénzek okozta mizéria az év első 3 hónapjára szorítkozott, azóta konszolidálódott a helyzet - a kezdeti problémát az okozta, hogy a vállalkozók túl sok apró­pénzt spájzoltak be. (SITA,ú) Veszteségesek a légitársaságok New York. A légiközlekedési iparág az év első felében több mint 6 milliárd dolláros nettó veszteséget könyvelt el összesít­ve, de az utaslétszám és a teher­forgalom alakulása már a javulás jeleit mutatja - közölte a Nem­zetközi Légiközlekedési Szövet­ség (IATA). Az IATA adatai sze­rint a második negyedévben 2 milliárd dolláros nettó vesztesé­get szenvedtek el a légitársasá­gok világszerte, ez a fele az első negyedévben elkönyvelt 4 milli­árd dolláros veszteségnek. Az utas- és a teherforgalom is 3%-kal növekedett júliusban jú­niushoz képest. (Pf) Régiónk vezető nagyvállalatai Budapest. 40-ről 72-re emel­kedett a magyarországi cégek száma a kelet-közép-európai ré­gió ötszáz legnagyobb árbevételű vállalatát rangsoroló toplistán - derül ki a Manager magazin ma megjelenő szep­temberi számából. A magyar mellett a bolgár, horvát, lett, lit­ván és ukrán cégek száma nőtt a listán, míg a cseh, lengyel, ro­mán, szerb és szlovák vállalatok közül kevesebb került be a régi­ós élmezőnybe, mint tavaly. A tavalyi listán például Lengyelor­szág adta az 500 vállalat 40%-át, az idén viszont a lengyel társaságok aránya már csak 32% - állítja a Manager magazin. A magyarok súlya ezzel szemben csaknem 14%-ra nőtt, és ezzel a lengyelek és a csehek mögött a magyar cégek tábora a 3. legna­gyobb a listán. A régió 500 leg­nagyobb cégének összesített ár­bevétele 2008-ban 537 milliárd eurót tett ki. Ez 9%-os gyarapo­dás, ami meghaladja a régiós or­szágok átlagosan 3,4%-os tava­lyi GDP-növekedését. (Vg) Csehországban is nő a hiány Prága. Nőtt Csehország ál­lamháztartási hiánya január­augusztusban az adóbevételek drasztikus csökkenése és a re­cesszió miatt megemelkedett kormányzati kiadások hatására. Az államháztartás, 643,91 mil­liárd korona bevétel és 733,49 milliárd korona kiadás mellett, 89,58 milliárd korona hiányt ért el. Egy évvel korábban még 5,32 milliárd korona többletet muta­tott. A pénzügyminiszter becslé­se szerint a recesszió hatása mi­att az államháztartási deficit 230 milliárd korona lesz az idén, ami a GDP 6%-a. (MTI) MAI VALUTAÁRFOLYAMOK AKTUÁLIS KÖZÉPÁRFOLYAMOK Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam Angol font 0,8751 Lengyel zloty 4,1680 Cseh korona 25,686 Magyar forint 276,37 Horvát kuna 7,3461 Román lei 4,2388 Japán ien 131,63 Sváici frank 1,5167 Kanadai dollár 1,5720 USA-dollár 1,4220 VÉTEL - E LADÁS Bank dollár cseh korona forint Volksbank 1,46-1,38 26,50-24,96 288,88-264,00 OTP Bank 1,46-1,38 26,47-24,96 284,64-268,23 Postabank 1,47-1,37 26,64-24,83­Szí. Takarékpénztár 1,47-1,37 26,43-24,96 288,47-263,62 Tatra banka 1,46-1,38 26,42-25,08 287,28-265,44 Dexia banka 1,46-1,39 26,35-25,02 283,56-269,18 Általános Hitelbank 1,46-1,38 26,47-25,00 288,88-264,00 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: SITA) Csaknem az egész második negyedéves visszaesés a vártnál jobban csökkenő beruházások számlájára írható Már ejtőernyővel zuhan a gazdaság Pozsony. A szlovák gazda­ság a második negyedév­ben már nem zuhant olyan drasztikus mértékben, mint az év első három hó­napjában, ami elsősorban az állam nagyobb fogyasz­tásának köszönhető - derül ki a statisztikai hivatal teg­nap közzétett elemzéséből. Növekedésre leghamarabb jövőre számíthatunk. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Míg az első negyedévben 5,6%-os visszaesést mértek az elő­ző év azonos időszakához képest, a második negyedévre ez 5,3%-ra csökkent. Az elkövetkező hóna­pokban a helyzet további javulásá­ra számíthatunk, ez azonban nagy­részt attól is függ, hogyan alakul a kereslet a nyugat-európai orszá­gokban. František Bemadič, a Szlovák Statisztikai Hivatal mak­rogazdasági osztályának vezetője szerint már érezhető a külföldi ke­reslet enyhe növekedése, egyelőre azonban bizonytalan, hogyan ala­kul az állam gazdálkodása az elkö­vetkező hónapokban. A legfrissebb adatok egyelőre azt mutatják, hogy a válság ellenére a Fico-kormány két kézzel szólja a pénzt. Bemadič szerint a harmadik negyedévben tovább csökken a gazdasági vissza­esés üteme, növekedésre azonban csakjövőre számíthatunk. A második negyedéves vissza­eséshez a hazai és külföldi kereslet csökkenése egyaránt hozzájárult - nyilatkozta Éva Sárazová, a Posta­bank elemzője. A gazdasági válság okozta nyugat-európai kereslet- csökkenés miatt kivitelünk az ötödével esett vissza, csaknem 22%-kal csökkent azonban a beho­zatalunk is. A hazai kereslet 5,9%-kal maradt el a tavaly ilyen­kor mérttől, až egyes szegmensek között azonban jelentős eltérések voltak. Míg a beruházások a negye­dével csökkentek, az állam fo­gyasztása 5,9, a lakosságé 0,7%-kal nőtt. A gazdaság 5,3%-os visszaesése az elemzőket nem lepte meg, a ko­rábban váltnál azonban lényege­sen rosszabbul alakult a beruházá­sok mértéke. Eduard Hagara, az ING Bank elemzője szerint ez utób­bi azt jelenti, hogy a bruttó hazai össztermék összetevőinek az ará­nya korántsem számít „egész­ségesnek”. Csaknem az egész má­sodik negyedéves visszaesés a csökkenő beruházások számlájára írható. A gazdasági válság miatt ugyan eleve kisebb befektetésekkel számoltunk, a statisztikai hivatal által közzétett adatok azonban bennünket is megleptek - állítja Hagara. A mostani alacsonyabb ütemű beruházások miatt ugyan­akkor az elkövetkező években is ki­sebb lehet a gazdasági növekedés. A lakossági fogyasztás 0,7%-os nö­vekedése Hagara szerint nagyrészt a roncsprémiumnak köszönhető. Ez utóbbi nélkül szerinte a lakosság fogyasztása a második negyedév­ben szintén csökkent volna. A statisztikai hivatal előrejelzése szerint idén 3,5 százalékkal esik vissza a szlovák gazdaság teljesít­ménye a múlt évhez képest, az or­szág hazai összterméke így 66,3 milliárd euró lesz. Júniushoz ké­pest mára borúlátóbb az Infostat is, amely a korábbi 3,3 százalékos visszaesésről szóló előrejelzését szintén 3,5 százalékra módosítot­ta. A statisztikai hivatalnál lénye­gesen pesszimistább a pénzügymi­nisztérium, amely 2009-re 6,2 szá­zalékos visszaesést jósol, míg a gazdasági elemzők átlagosan 5 százalékos hanyatlást jeleznek. Az elkövetkező negyedévekben a be­ruházások és a lakossági fogyasztás további visszaesésére számítunk, a külföldi kereslet növekedése azon­ban már javíthat a gazdasági telje­sítményünkön - vallja Hagara. Sá­razová a harmadik negyedévre sem jósol jelentősebb javulást, az au­gusztustól októberig tartó időszak­ban szerinte 4%-os visszaesésre számíthatunk. Szlovákia gazdasági teljesítménye így jelentős mérték­ben elmarad az elmúlt évektől, hi­szen 2007-ben még 10,4%-o.s nö­vekedést értünk el, és még tavaly is 6,4%-kal bővült a gazdaságunk, annak ellenére, hogy a múlt év vé­gén már éreztette hatását a válság. A gazdasági visszaesés termé­szetesen a munkapiacot sem hagy­ja hidegen. A foglalkoztatottak száma idén 2,5%-kal, 2,373 millió­ra zsugorodhat. A munkanélküliek száma elérheti a 318 ezer főt. To­vábbra sem kell számítanunk azonban a bérek csökkenésére. A statisztikai hivatal szerint a bruttó havi átlagbér idén 3,1%-kal, 745,5 euróra nőhet. Ha figyelembe vesszük, hogy az infláció 2009-ben éves szinten 2,4%-os lesz, akkor a reálbérek is 1%-kal lehetnek na­gyobbak a tavalyiaknál, (mi, t, s) Tartós lejtőn az eurózóna Az év első 8 hónapjában a költségvetés hiánya elérte már az 1,2 milliárd eurót Az állam túlköltekezése mélyíti a hiányt ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A válság ellenére az állam folyamatosan túlkölteke­zik; a második negyedévben egyenesen 5,9 százalékkal na­gyobb számlát csinált, mint 2008 hasonló időszakában, csak au­gusztusban pedig 20 százalékkal nőttek az állami kiadások. Rész­ben emiatt is az állami költségve­tés hiánya viharos ütemben nő. Augusztusban 292 mülió euróval nőtt a deficit, a hiány 8 hónap alatt elérte az 1,2 milliárd eurót - jelentette tegnap a pénzügymi­nisztérium. Ez rendkívül kedvezőtlen fej­lemény, hiszen 2008 első 8 hó­napjában a költségvetés egyenle­ge egyenesen 169 mülió euró többletet mutatott ki. Ráadásul máris túlléptük az egész évre ter­vezett hiányt: a 2009-es állami büdzsé eredetileg 1,009 milliárd euró deficittel számolt, amit 8 hó­nap elteltével máris 200 millió eu­róval túlléptünk. Az állam bevéte­lei az év első 8 hónapjában 6,44 müliárd eurót tettek ki, ami az éves bevételi tervnek csupán 49,1 százaléka - ebből adódóan az éves terv biztosan nem tartható. Másrészt a kiadások elszaladtak, pontosabban az állam kiadásai az eredeti tervnek megfelelőek, vagyis a költekezéskor nem veszik figyelembe azt a tényt, hogy a krí­zis miatt a bevételek összezsugo­rodtak. Tavaly ősszel még azzal szá­moltak, hogy az államháztartás idei hiánya a hazai össztermékhez viszonyított 3% alatt marad (ezt megköveteli az euró bevezetését szabályzó maastrichti kritérium is), azonban a pénzügyminiszté­rium később jelezte, az elszaba­dult költségvetés miatt a deficit túllépi a 6%-ot is. Ján Počiatek pénzügyminiszter szerint csak 2012-ben leszünk képesek újra 3 százalék alá szorítani a hiányt, a jövő évi hiánycél 5,5%. (t, só) Még jövőre is visszaesés Brüsszel. 2009 második negye­dévében 4,7%-kal volt alacsonyabb az eurózóna hazai összterméke (GDP), mint az előző év azonos idő­szakában-jelentette az Eurostat. A -4,7%-os érték 0,1 százalékponttal alacsonyabb az előzetes statiszti­kában szereplőnél. Az adat mégis jobb az első negyedévben elértnél, amikor is éves szinten 4,9%-os volt a visszaesés. A prognózisok szerint 2009-ben -4,6, 2010-ben pedig -0,3%-os lehet a növekedési dina­mika, ami valójában visszaesést je­lent. Vagyis hiába erősödik a német és a francia gazdaság, még egy évig tartalejtmenet. (Pf, ú) Mit tehetnek a pórul járt utasok, ha érvényes jegyük van a csődbe ment szlovák fapados társaság járataira? SkyEurope: túl sokba került az olcsó repülőjegy SZABÓ LÁSZLÓ Pozsony. Akár több száz euróba is kerülhetett a 9 eurós repülőjegy azoknak, akik a visszaút előtt érte­sültek arról, hogy végleg csődbe ment a SkyEurope. így segítség nél­kül, saját költségen kellett megol­daniuk a hazautat, a repülőjegyek indulás előtt pedig 200-500 euró között mozognak. További 280 ezer utas kereshet most pótmegoldást, hiszen ők sem szállhatnak már fel a fapados gépeivel. Ók a többi légitár­sasággal utazhatnak a célállomásra, vagy pedig igénybe vehetik a konku­rencia speciális, SkyEurope-fogla­lással rendelkezi utasoknak felkí­nált ajánlatot. A befizetett pénz visszaszerzésére minimális esély van, elsősorban azok bizakodhat­nak, akik hitelkártyával, vagy egy utazási irodában vásárolták meg a repülőjegyet. A bankkártyával fize­tők a bankfiókokban tudnak rekla­málni, ám az elbírálási idő akár fél évet is igénybe vehet. Aki utazási irodánál fizetett be, az is panasszal élhet. Aki pedig készpénzzel fize­tett, vagy banki utalással a SkyEuro­pe számlájára, annak ez a tétel elve­szett. Az uniós szabályok szerint akinekkét héttel az indulás előtt tör­lik a gépét, annak jár 250 eurós kár­térítés, ám ezt nincs kitől behajtani, ahogy azokat a költségeket sem térí­ti meg senki, amelyek a hazautazás­sal kapcsolatban adódtak. A fapados légitársaság csődjét követően nagy bajban van a pozso­nyi repülőtér is, hiszen a csőd nélkül is több mint 20%-kal csökkent a forgalma az év első hét hónapjá­ban, a mostani kieséssel ez akár az 40%-os zuhanást is eredményez­het. A nagy európai légitársaságok (Air France, British, KLM, Lufthan­sa, Alitalia) nagy valószínűség sze­rint nem indítanak Pozsonyból já­ratot, hiszen ez nem éri meg nekik, mivel a legnagyobb európai cégek Bécsből és/vagy Budapestről napi több gépet indítanak. Egyelőre csak a szlovák DanubeWings jelezte, kész bővíteni a járatai számát, az ír Ryanair új városokba indít gépeket, míg a magyar WizzAir is megjelenik szeptembertől a pozsonyi repülőté­ren (egyelőre csak a római járattal, bár valószínűleg a napokban újabb célállomások jelennek meg a ma­gyar fapados kínálatában pozsonyi indulással). Nem befolyásolja a SkyEurope csődje a Kassa és Pozsony közötti lé­gi utazást. A két város közötti közle­kedést ugyanis a Danube Wings napi többjárattalbiztosítja.

Next

/
Oldalképek
Tartalom