Új Szó, 2009. szeptember (62. évfolyam, 202-225. szám)

2009-09-16 / 213. szám, szerda

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2009. SZEPTEMBER 16. Tudomány-hirdetés 15 A lusta diák, aki a világ egyik legelismertebb tudósává vált - Jean Léon Foucault születésének százkilencvenedik évfordulóján „Meghívom Önöket, hogy lássák, hogyan forog a Föld” (Képarchívum) Sok legenda kering a legna­gyobb tudósokról annak kapcsán, hogy diákkorukban rossz tanulók voltak. Persze hamar kiderül, csak arról van szó, hogy szuverén gondol­kodásuk, zsenge korban ki­alakult véleményük nehezen volt összeegyeztethető a kö­zépszerre épülő iskolai okta­tással. Az viszont kivételes­nek számít, hogy egy világ­hírű, ráadásul szinte szenve­déllyel dolgozó kutató gye­rekkorában lusta lett volna. OZOGÁNYERNŐ Ez a rendkívüli, nem túl rokon­szenves tulajdonság jellemezte Je­an Léon Foucault rövid életének csaknem felét. De aztán akkora lelkesedéssel vetette magát kuta­tásaiba, hogy a fizika több terüle­tén is maradandót alkotott. A francia tudomány e különös alakja jómódú polgári család - édesapja könyvkiadó-tulajdonos volt - gyermekeként 1819. szep­tember 18-án született Párizsban. Tízévesen lett a nagyhírű Stanis­law Leszczczyriskről elnevezett College Stanislas diákja. Csakhogy mivel elhanyagolta tanulói köte­lességeit, tanárai egyszerűen kö­zölték szüleivel, hogy fiukkal nem érdemes foglalkozni. így aztán magántanítót kellett fogadni mel­lé. Az ő munkájának eredményes­ségét bizonyítja, hogy a fiatal Lé- onnak sikerült bekerülnie a Sor­bonne egyetem orvosi karára. De itt sem bírta sokáig. Állítólag ide­gei nem bírták a boncolást, irtózott a vér látványától, így .hamarosan elszegődött egy optikus mellé se­gédnek. Mivel főnöke fénykísérle­teket is végzett, alkalma volt bele­kóstolni a fizikai kérdésekbe, bár ekkor még álmában sem gondolta volna, hogy saját maga ezen a terü­leten alapvető felfedezéseket te­het. Mivel megfogta őt a tudomány légköre, huszonöt évesen gondolt egy nagyot és elszegődött a neves, a francia forradalom lázas napjai­ban, 1789-ben alapított Journal des débates című újsághoz tudo­mányos tudósítónak. Ez a lap a le­hető legmagasabbra tette a mér­cét: munkatársai között tudhatta a francia szellem legnagyobbjait: a zeneszerző Hector Berliozt, az író­filozófus Maurice Blanchot-ot, az író-politikus-diplomata Francois- René Chateaubriant valamint a francia irodalom talán két legna­gyobb alakját, Alexander Dumas-t és Victor Hugót, hogy csak a legis­mertebbeket említsük. Ebbe az exkluzív társaságba bekerülni egy pelyhedzó állú fiatalnak maga volt a megdicsőülés. Foucault élt is a felkínált lehetőséggel: a tudomány legkiválóbbjainak tevékenységé­vel ismertette meg az olvasókat. Munkája közben került kapcsolat­ba Armand Fizeauval, aki ebben az időben a fény tulajdonságait ku­tatta. A tizenkilencedik század el­ső felének egyik legnagyobb kihí­vása a fény sebességének megha­tározása volt. Azt már tudták a fi­zikusok, hogy nagyon nagy érték­ről van szó, feltételezték, hogy ez akár kétszázezer kilométernél is több lehet másodpercenként, megmérni viszont nem tudták. Itt hasznosította először Foucault egykori optikussegéd tapasztala­tait: olyan mérőműszert tervezett, amelyben a napsugarakat egy for­gó fogaskerék fogain keresztül ve­zették. A szögsebesség növelésével sikerült abba az állapotba hozni a berendezést, amikor nem jutott át sugár a szemközti ernyőre, amiből egyszerű volt meghatározni a fény terjedési sebességét. AFoucault ál­tal meghatározott érték - három- százezer kilométer másodpercen­ként - kevesebb mint egyszázalé­kos hibahatáron belül volt, ami szinte elképesztő pontosságúnak számít, tekintve, hogy a kísérletre 1850-ben az akkori műszaki lehe­tőségek között került sor. Foucault azt is feltételezte, hogy a sűrűbb közegben csökken a fénysebesség. Az ő érdeme annak megállapítása, hogy a terjedési sebességet mi­képp befolyásolja a közeg optikai törésmutatója. Foucault még ugyanebben az évben egy egészen más kérdésen kezdte tömi a fejét: kísérletileg kívánta igazolni, hogy a Föld forog a saját tengelye körül. Igaz, hogy már több mint egy év­százada tudták, hogy a nappalok és éjszakák váltakozását ez okoz­za, viszont laboratóriumi körül­mények között nem sikerült ezt a jelenséget igazolni. Foucault ötle­te a legegyszerűbb, vagyis a leg­zseniálisabb volt: feltételezte, hogy a felfüggesztett inga lengés közben nem változtatja meg len­gési síkját, viszont a Föld „kiforog” alóla, vagyis a megfigyelő számára Foucault ingája úgy fog tűnni, mintha fokozatosan körforgásba kezdene. Ehhez vi­szont egy olyan ingát kellett szer­kesztenie, amely akár órákig, sőt napokig is képes a kezdeti lengést megtartani, vagyis megfelelően hosszú zsinórra aránylag nagy súlyt kellett felfüggesztenie. Ezút­tal újságírói tapasztalatait is latba vetette: a sajtóban közölte először a tudóstársakkal, majd a nagykö­zönséggel a kísérlet tervét az aláb­bi szavak kíséretében: „Meghívom Önöket, hogy lássák, hogyan forog a Föld”. Az első bemutatóra a pári­zsi csillagvizsgálóban, a második­ra a Pantheonban került sor. Fou­cault a mennyezetre erősített, hat­vanhét méter hosszú drótkötélre egy huszonnyolc kilogrammos súlyt függesztett fel. Ennek alján egy tűt helyezett el, amely a talajra szórt nedves homokrétegben raj­zolta ki a lengés síkját. A műkö­désbe hozott inga néhány órán be­lül megmutatta, amiről Foucault beszélt: látszólag elfordult eredeti helyzetéhez képest. Összesen harminc órára volt szükség ahhoz, hogy visszatérjen kezdeti lengési síkjába. Közben a feltaláló elma­gyarázta: ha az északi vagy a déli sarkon lennének, akkor ez hu­szonnégy óra alatt következne be, így a kísérlettel az is igazolgató, hogy a Föld gömbölyű, mivel az el­térés a párizsi méréshez képest ab­ból adódik, hogy az inga síkjának forgási sebessége arányos a széles­ségi fok szinuszával. A következő évben újabb ötleté­vel lepi meg tudóstársait: meg­szerkeszti a giroszkópot. A maga korában csupán játékszernek tűnt a Foucault által feltalált berende­zés, amelyről hamarosan kiderült, hogy a hajókon iránytű helyett használható, de igazi felhasználási területe a huszadik században kö­vetkezett be: a repüléstechniká­ban és az űrhajózásban, ahol a helymeghatározásban alig vagy egyáltalán nem használható a földmágnességre épülő iránytű. Berendezésének alapja egy min­denki által ismert eszköz, a pörgettyű, ismertebb nevén a bú­gócsiga. Minden gyerek tudja, hogy megpörgetve megtartja ere­deti helyzetét, sőt ha ebből meg­próbáljuk eltéríteni, „visszaáll“. Foucault három, egymásra merő­leges, független tengelyre szerelte fel a pörgettyűt. Foucault korának érdekes tudományos demonstrá­ciója napjaink nélkülözhetetlen műszaki eszköze: nélküle aligha lennének stabilizálhatóak a műholdak műszerei, a helymegha­tározásról nem is beszélve. Jellemző módon az első nagy el­ismerés külföldről érkezett: a giro­szkópért 1855-ben megkapta az angol tudományos akadémia, a Royal Society legrangosabb kitün­tetését, a Copley-érmet. Ekkor ha­zájában is „kapcsoltak”: kinevez­ték a párizsi obszervatórium fizi­kusának. Optikusi múltjától a későbbiek­ben sem tudott szabadulni: 1859-ben módszert dolgozott ki a tükrös teleszkópok görbületi hibá­inak megállapítására, amely olyannyira bevált, hogy az általa meghatározott módszer szerint készítik napjainkig a tükrös tele­szkópokat. Ugyancsak a Foucault által fel­ismert törvényszerűségen műkö­dik napjaink egyik fontos mérő­műszere, az elektromos fogyasz­tásmérő, vagyis a villanyóra. Alig múlt negyvenéves, amikor utolérte őt a napjainkban is gyó­gyíthatatlan betegség, a sklerosis multiplex. Alkotó ereje egyre csökkent, a kór 1868. február 11-én végzett vele. Még negyven­kilenc éves sem volt. Sírja a párizsi Montmartre temetőben a tudo­mány tisztelőinek zarándokhelye. Rövid életében mindent elért, amire tudós vágyhat. Az utókor is méltón emlékezik rá: a Holdon krátert neveztek el róla. www.vw.sk Tiguan Premium felszereltséggel már 22.180 €-tól* áfa nélkül (668.195 Sk) A sorozat Premium csomagja a többek között tartalmaz: • Climatronic elektronikus klímaberendezést • multifunkciós bőr kormánykereket • bi-xenon fényszórókat • érintőképernyős RCD rádiót • parkoló asszisztenst Das Auto. Kombinált fogyasztás: 5,1 - 10,51/100 km, C02-kibocsátás: 136 - 249 g/km. Átváltási árfolyam: 1 € = 30,1260 Sk, ’ökoprémiummal. Szemléltető fénykép. BRATISLAVA: Porsche Bratislava, Dolnozemská 7. tel.: 02/4926 2200 • Porsche Bratislava, Vajnorská 162, tel.: 02/4926 2400 • BOAT. Vajnorská 167, tel.: 02/4928 0240 • Auto Group. Galvaniho 13, tel.: 02/3300 6600 • BANSKÁ BYSTRICA: Autonovo, tel.: 048/4366 300 • DUNAJSKÁ STREDA: DS-CAR, tel.: 031/5910 216 • GALANTA: Autoprofit, tel.: 031/7884 260 • HUMENNÉ: Š-autoservis, tel.: 0903 445 263 • KOŠICE: Auto Gábriel, tel.: 055/6839 139 • LUČENEC: Autócentrum Bystriansky, tel.: 047/4511 496« MARTIN: Galimex, tel.: 043/4005 111- NITRA: Araver, tel.: 037/6560 111- NOVÉ ZÁMKY: Porsche Nové Zámky, tel.: 035/6922 269 • POPRAD: Dove, tel.: 052/7877 819 • POVAŽSKÁ BYSTRICA: Automax, tel.: 042/4379 218 • PREŠOV: PO CAR, tel.: 051/7560 230, -265, -231 • Automont J. M., tel.: 051/7710 113 • SENICA: Híleka spol., tel.: 034/6514 943 .TRENČÍN: Araver, tel.: 032/7441 364 • TRNAVA: Autocomodex, tel.: 033/5537 421-5 • ZVOLEN: Auto Unicom, tel.: 045/555 17 16-8 • ŽILINA: Galimex, tel.: 041/5061 111 RE910914

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom