Új Szó, 2009. szeptember (62. évfolyam, 202-225. szám)

2009-09-16 / 213. szám, szerda

16 Karrier-hirdetés ÚJ SZÓ 2009. SZEPTEMBER 16. www.ujszo.com A munkahelyi terror megnyomorítja az életünket Alvászavart okoz a viszály ÖSSZEFOGLALÓ Nagyobb veszélyben a vezető beosztásban álló nők: szexuális zaklatásuk leginkább a hatalmuk ellen irányul Szex helyett inkább erőfitogtatás A NASA amerikai űrhivatalban is dolgoznak vezető beosztású nők. A höl­gyek zaklatásának mértéke időnként a csillagokat súrolja. (AFP-felv.) A Sleep folyóiratban megjelent tanulmány szerint összefüggést fi­gyeltek meg az alvászavarok és a munkahelyi terror között, ami ar­ra utal, hogy ennek a jelenségnek negatív hatása van még akkor is, ha csak közvetve tapasztalják meg. A tanulmány felfedte továb­bá azt, hogy a nők 11, míg a férfi­ak 9 %-a számolt be arról, hogy munkahelyén erőszakos viselke­dést tapasztal legalább hetente egyszer, az elmúlt egy év során 6 hónapon keresztül. A többi fak­tort, mint például az életkort, a foglalkozást, a munkaidőt és a depressziós tüneteket is figyelem­be vették, de ezzel együtt azt ta­lálták, hogy a terror jelentős mér­tékben összefügg az alvászava­rokkal. Az alvászavar rögzített A munkavállalók 42%-ának egyáltalán nincsenek megtakarítá­sai, három hónapnál tovább csak minden ötödik dolgozó bírná be­vétel nélkül - derül ki a Monster állásportál magyarországi online felméréséből, amelyre közel 3 ezer munkavállaló válaszolt. Könyvelő­ként és keresett programnyelvben dolgozó informatikusként tovább­ra is egy hónapon belül van állás, de sok szakmában több hónapos álláskereséssel kell kalkulálni. Tetőpléhek, tetőcserepek, csa­tornák, tetőmunkák, lapos te­tők szigetelése, bádogosmun­kák. Részletre is. 33,19 euró (1000 Sk) havonta. Tel: 0948/848 820. MR911283 15 éve működő utazási iro­dánk most alakuló szlovákiai leányvállalatának a vezetésére keresünk néhány éves utazási irodai, illetve idegenforgalmi gyakorlattal rendelkező ma­gyarul, szlovákul és angolul beszélő személyt. Az irodát Dél-Szlovákiában (Révkomá- romban, Érsekújváron:, Duna- szerdahelyen, Párkányban és Pozsonyban) kívánjuk meg­nyitni, az alábbi településekről keresünk jelentkezőket. Ké­rem, hogy az érdeklődők ma­gyar nyelvű önéletrajzukat a budai.zoltan@t-online.hu ema­il címre küldjék el. MR911313 Lehetőség aktív emberek részé­re menedzseri posztok betölté­sére a dunaszerdahelyi és a ko­máromi régiókban. Önéletraj­zaikat a barczi@panelnet.sk címre küldjék. MR911340 ♦ Vasalást vállalok - Galánta. Tel: 0905/140 926. GA-187 ♦ Felújítások! Homlokzatok! Te­tőtér-beépítés! Kőművesmunkák! Tel: 0944/310 280. MR911385 esélyaránya több mint kétszerese volt azoknál a férfiaknál és nők­nél, akik naponta, vagy hasonló gyakorisággal szenvedtek a mun­kahelyi terrortól több mint öt éven át. A vizsgálat vezetője, Isabelle Niedhammer epidemi- ológus, az ír Dublini Egyetem Népegészségügyi és Népességtu­dományi karának kutatója úgy véli, hogy az erőszak vagy zakla­tás bármely formája a munkahe­lyen növeli az alvászavarok kiala­kulásának valószínűségét. „A mun­kahelyi terror a vezető munkával kapcsolatos stresszforrás, gyak­ran vezet öngyilkossághoz és egészségügyi problémákhoz” - mondta, hozzátéve: „A tanulmá­nyunk kiemeli a munkával kap­csolatos kockázati faktorok jobb megértését, hatékonyabb meg­előzését.” (Betegszoba.hu) Rengeteg munkavállaló táncol bo­rotvaélen. Nem állnak ugyanis túl fényesen a megtakarításokkal - derül ki a Monster.hu internetes felméréséből. Eszerint a megkér­dezettek 42 százalékát roppant sú­lyos anyagi érvágásként érné egy esedeges elbocsátás, hiszen egyál­talán nincsenek tartalékaik. Fél évnél tovább tartani a frontot is csupán csak a megkérdezettek 8 százaléka tudná. 12 százaléknak van 3-6 hónapnyi munkanélküli­ség átvészelésére elegendő tarta­léka. (hirturmix.hu) ♦ Fürdőkádak zománcozását válla­lom. 0905/599 663. MR911391 ♦ Pincért, pincérnőt keresünk a Dunaszerdahelyi járásban. 0918/384133. MR911399 Lépcsők faborítását, faragott bútorok készítését vállalom a DS járásban. 0908/722 925. MR911445 Magyarországi munkára (Mór, Tatabánya) keresünk betaní­tott munkásokat azonnali kez­déssel. Három műszakos mun­karend. Utaztatás saját autó­busszal megoldott. Jelentkezni személyesen 2009. 9. 17-én, csütörtökön, 16 órakor Komá­romban, a Zdravcentrum épü­letében tartandó toborzáson. Fontos: személyi igazolvány és betegkártya-másolat. MR911440 ♦ Felveszek fodrásznőt nagyme­gyeri szépségszalonba. Tel.: 0905/651847. MR911406 ♦ Felveszünk pincért, pincérnőt Bősre, a Mohikán Pubba. Tel.: 0907/389 738. MR911407 ♦ Tetőszigetelést és hőszigetelést vállalunk 10 éves garanciával. Tel.: 0948/526 710. GA-178 ♦ Idős emberek gondozását vál­lalom Dunaszerdahelyen. Órabér megegyezés szerint. Tel.: 031/552 26 66. MR911444 A vezető pozíciót betöltő nők nagyobb eséllyel vál­nak szexuális zaklatás ál­dozatává, mint az alacso­nyabb beosztásban dolgo­zó társaik - e meglepő tényt állapította meg a Minnesotai Egyetem (USA) átfogó kutatását rögzítő friss tanulmány. ÖSSZEFOGLALÓ Even Heather McLaughlin, a Minnesotai Egyetem szociológusa munkatársaival 600 fiatal felnőtt hatalomról és szexuális zaklatás­ról vallott nézeteit összegezte. A kutatásban részt vevők életét ka­maszkoruktól harmincas éveikig követték nyomon. „Azt hinné az ember, hogyha magasabb beosz­tásba kerül, hatalma, pozíciója megbecsülést is szül, így azok a nők, akik vezető beosztásban dol­goznak, könnyebben elkerülik a zaklatást” - mondta McLaughlin. Az eredmények azonban azt mu­tatják - a korábbi tapasztalatokkal egyetemben -, hogy a vezető pozí­cióban dolgozó nőknek kétszer nagyobb az esélyük arra, hogy munkahelyükön szexuális zakla­tás áldozataivá váljanak, mint azoknak, akik alacsonyabb beosz­tásban dolgoznak. Ennek, a szociológus szerint az lehet az oka, hogy a férficentrikus társadalom nehezen tudja elfo­gadni, ha egy nő hatalmi pozíció­ba kerül. A kutatásban részt vevő nők többsége úgy véli, a munka­helyi férfi-női harc lényege, hogy a férfiak próbára tegyék őket, esedeg az ő kontójukra viccelőd­jenek. Akadt azonban olyan meg­ÖSSZEFOGLALÓ Vannak emberek, akiknél gya­koribb a konfliktus a privát élet és a munkahely között. A legveszélyez­tetettebbek a felsőfokú végzett­ségűek, a szellemi munkát végzők és a vezető beosztásúak. Régebben ez csak a „karrieristák” jellemzője volt. A válság miatt azonban ma már bárkivel - akár egy adminiszt­rátorral is - előfordulhat, hogy a magánéletét fel kell áldoznia a „munka oltárán”. Tíz magyar dol­gozó közül öt aggódik amiatt, hogy sikerül-e megteremtenie a munka és a magánélet közötti összhangot, és hogyan tud egy­szerre megfelelni a családtagok és a munkahely által támasztott elvá­rásoknak - írja Dúrbák Ildikó. A csúcsvezetők negyede heti 40-49 órát dolgozik, a válaszadók fele 50 óránál is többet, 20 százalékuk pe­dig még ennél is „szorgalmasabb”, 60-80 órát tölt munkával egy hé­ten - olvashatjuk a egy felmérés­ben. Egy másik felmérésben a dip­lomás fiatalok munkahelyválasz­tásának okait firtatták. A húszezer megkérdezett fele határozottan ragaszkodott a munka és a magán­élet egyensúlyához, és csak a tize­dük fogadta volna el, hogy néha akár elsőbbséget is élvezhet a cég. A nők legnagyobb része inkább a család mellett tette le a voksát. A 45 év fölötti kollégákat nem annyi­ra zavarná a túlmunka, mint a pá­lyakezdőket. Ennek az lehet az kérdezett, aki negatív tapasztala­tokról számolt be. Aki már átesett munkahelyi szexuális zaklatáson, úgy véli, a ,játék” arra ment ki, hogy a zaklató aláássa tekintélyét, megfélemlítse áldozatát. Kutatók kimutatták, hogy a sze­xuális zaklatás alapja sokkal in­kább a hatalom ellen irányul. „Nem a szexről szól elsősorban, hanem erőfitogtatás” - véli Kath­leen Neville, aki könyvet is írt a témáról. „Ha a nők ilyen helyzetbe kerülnek, hajlamosak arra, hogy homokba dugják a fejüket, és pró­bálnak úgy tenni, mintha semmi sem történt volna” - mondja Nevil­le, hangsúlyozva, hogy ilyenkor az oka, hogy a fiatalok körében a di­ákélet szabadsága még nem olyan távoli emlék, és akkor még a sze­mélyes érdekeik fontosabbak vol­tak, mint a kötelezettségeik. Ez el­lentétben áll azzal a sztereotípiá­val, hogy a pályakezdők minden­napjai lemondásokkal, túlórákkal terhesek, mintegy befektetésként a majdani szép ívű karrierbe. Szétesünk a krízis miatt A vélemények megoszlanak ar­ról, hogy a nők vagy a férfiak, a családosok vagy az egyedülállók hajlamosabbak-e túl sok munkát vállalni. Egy amerikai kutatás meglepő eredménnyel zárult: té­ves az az általános elképzelés, hogy a szinglik több időt töltenek a munkahelyükön. A Career Buil­der felmérése szerint leginkább a családos férfiak kaphatók a túl­órázásra. Juhos Andrea, a DBM Magyarország tanácsadó cég ügyvezetője szerint ezt az ered­ményt nem szabad egy az egyben rávetítenünk a magyar társada­lomra, ugyanis az Egyesült Álla­mokban még ma is sok olyan há­zaspár él, akik közül csak a férj dolgozik. így érthető, hogy a re­cesszióban miért túlórázik a csa­lád egyetlen keresője. ,Ahhoz, hogy a válságban egy dolgozó megtartsa az állását, erőn felül és kiemelkedően kell teljesí­tenie. Emiatt sokszor kevesebb idő jut a magánéletre, és sokkal elszenvedők úgy érzik, megbélye­gezték őket. A tudat, hogy meg­kérdőjelezik rátermettségüket, hozzáértésüket, meg akarják fé­lemlíteni őket, visszavetheti mun­kakedvüket - vázolja a hallgatás legfontosabb okait a szakember. A zaklatok pedig pontosan erre épí­tenek: abban bíznak, hogy az ál­dozat senkinek sem mondja el, mi történt, és addig folytatják kisded Játékukat”, míg a szenvedő fel nem adja, meg nem futamodik. A hvg.hu által megkérdezett szakemberek azt javasolják, ha egy munkavállaló azt tapasztalja, hogy kollégája, főnöke vagy be­osztottjának viselkedése súrolja a nagyobb stressznek van kitéve. Az ügyfeleim rendszeresen panasz­kodnak, hogy hiába töltenek több időt a munkahelyen, mégsem elég hatékonyak. Az is megtörtént, hogy egy értekezletről sírva ro­hant ki az egyik vezető, egy másik pedig annyira nem tudott kon­centrálni, hogy autóbalesetet okozott. A dolgozók a tréninge­ken gyakran szét vannak esve: a fiatalabbak idegesen humorizál- gatnak, az idősebbek pedig szinte csak testben vannak jelen” - ta­pasztalta a tanácsadó. A nőknek nehezebb A túlmunkát és a munkamániát kevés választja el egymástól. Ne­héz megállapítani, hogy egy veze­tő azért van éjszakába nyúlóan az irodában, mert sok a munkája, ne­tán rosszul osztja be az idejét, vagy azért, mert kényszeresen ra­gaszkodik ahhoz, hogy mindent ő végezzen el. A munkamánia in­kább a vezető beosztást betöltő nőkre jellemző. „Rengeteg ügyfe­lem volt már, így megfigyelhet­tem, hogy a férfi menedzserek legtöbbje családos, a nők viszont inkább egyedülállóak vagy elvál­tak. Sokan közülük a munkában nagyon sikeresek, az emberi kap­csolataikat viszont teljesen leépí­tették. A nőknél a munka sokszor pótcselekvés” - mondta Juhos Andrea. Egy középvezetőként dolgozó nő mellé például azért kollegialitás határát - bizalmas­kodik, félreérthetetlen célzásokat tesz, esetleg akarata ellenére kö­zeledni próbál -, közölje a bizal- maskodóval, hogy viselkedése sértő, és szólítsa fel: fogja vissza magát, ellenkező esetben tettei­nek vagy szavainak következmé­nyei lesznek. Sokat vitatott kérdés, hogy való­jában mi minősül szexuális zakla­tásnak, és hol a határ a kedveske­dés, ugratás és a tolakodás között. Amerikában már az kimeríti sze­xuális zaklatás fogalmát, ha valaki kétértelmű megjegyzést tesz el­lenkező nemű kollégája öltözkö­désére, kinézetére, pajzán vagy burkolt célzásokat tesz, mennyire tetszik neki munkatár- sa/munkatársnője. Az unióban is szigorú szabályok védik a dolgo­zókat a munkahelyi zaklatástól, régiónkban azonban az emberek hozzáállása jóval lazább, a jogal­kotók pedig még nem jutottak el odáig, hogy a szexuális zaklatás minden aspektusát figyelembe ve­gyék. Itthon a munkaadók és a munkavállalók is hajlamosak el- siklani a tény fölött, ha egy csino­san öltözött kolléganőt zavaróan megbámulnak a férfi kollégák, leg­feljebb közlik, miért öltözik kihí­vóan, ha nem akarja, hogy meg­nézzék. A legtöbb hazai vállalatnál a szexuális töltetű megjegyzéseket sem veszik komolyan, és a szenve­dők csak akkor lépnek, ha tényle­gesen - tettekkel - zaklatják őket, esetleg még akkor sem. Áz ENSZ 1992-ben a szexuális zaklatást a nők elleni erőszak egyik fajtája­ként definiálta, amely nemi alapon diszkriminatív. Hogy egyes orszá­gokban hol a határ és mi minősül zaklatásnak, az kultúrkörönként és országonként változik, (hvg, u) „szerződtetett” a vállalat humán­erőforrás-igazgatója tanácsadót, hogy rávegye: töltsön kevesebb időt az irodában. A kollégái for­dultak a vezetőhöz, tegyen vala­mit, mert már nem bírják az ira­mot. Nem az volt a problémájuk, hogy a közvetlen főnökük nem jól látta el a feladatait, hanem hogy tőlük is megkövetelte a 14-16 órás jelenlétet - ami sokuknál a munka rovására ment. Stresszoldás és egyensúly A munka-magánélet egyen­súlyt megteremtő vállalatok két­harmadánál az emberek egy része rugalmas munkaidőben dolgozik, 44 százalékuknál pedig mindenki. Harmaduknál távmunkásokat is alkalmaznak. Néha a vezetők a magánélet színtereit próbálják meg közelebb vinni a céghez, hogy a dolgozók az utazásra fordított időt megspórolhassák. Ilyen pél­dául a vállalati óvoda vagy épp az irodaházban található éttermek, boltok, bank és szépségszalon. Ám nem biztos, hogy ez a legjobb megoldás: ezzel erősen behatárol­hatják a kollégák mozgásterét. Épp most van itt az ideje a haté­kony stresszoldási technikák elsa­játításának. Nem kell ördöngös­ségre gondolni: az aktív sport vagy egy régi hobbi - például a festészet - újrafelfedezése néha épp elég le­het ahhoz, hogy levezessük a munkahelyi feszültséget. (FN, ú) karrier@UjSzo.com Ha kirúgják őket, egy hónapon belül éhen halnak Nincs pénzügyi tartalékunk ÖSSZEFOGLALÓ ALLASAJANLAT A válság miatt napjainkban bárkivel előfordulhat, hogy a magánéletét fel kell áldoznia a munka oltárán Beledöglünk a munkába, avagy ki dolgozik többet?

Next

/
Oldalképek
Tartalom