Új Szó, 2009. szeptember (62. évfolyam, 202-225. szám)
2009-09-12 / 211. szám, szombat
2 Közélet UJSZO 2009. SZEPTEMBER 12. www.ujszo.com „Nagy bátorság kijelenteni, hogy egyes nyilatkozatok hazugságok, hiszen a nyelvtörvény félreértelmezhető" Maďarič hirdeti az igazát Slota szerint Fico súlyos hibát követett el Senki sem elégedett a Fico-Bajnai találkozóval ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A korrupciós botrányok miatt szorongatott SNS a magyar-szlovák kormányfői találkozó miatt támadja Robert Ficót. Semmit sem oldott meg a találkozója, a szlovák kormányfő ráadásul súlyos hibákat követett el - jelentette ki Ján Slota, a Szlovák Nemze- tiPárt (SNS) elnöke. A Magyar Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke, Németh Zsolt szerint viszont Fico „felmosta a padlót” Bajnaival. Hasonlóan vélekedik Csáky Pál, az MKP elnöke is. Tegnap konkrét nevek említése nélkül „szervilis partnernek” nevezte a Robert Ficó- val csütörtökön tárgyaló magyar felet. A KMKF tegnapi ülése után Budapesten arról beszélt, hogy a Fidesz esetleges hatalomra kerülése után „erélyesebb fellépésre” számít a szlovák kormánnyal szemben. Anna Belousovová, az SNS alel- nöke is bírálta Ficót. Szerinte nem történt előrelépés: egyik fél sem engedett a saját véleményéből. Bírálta Ficót, amiért aláírta a Bajnai által előterjesztett 11 pontos megállapodást. Nem tetszik neki, hogy az EBESZ segítségével keressen megoldást a két ország a nyelvtörvény kérdésében, és a Magyar- Szlovák Együttműködési Tanács létrehozását sem tartja jó ötletnek. Botrányosnak nevezte azt a pontot, mely szerint mindkét ország harcolni fog a szélsőséges szervezetek ellen. „Müyen extrémizmus létezik Szlovákiában a művileg éltetett Slovenská pospolitosťon kívül, amely mögött Magyarország áll? Marián Kodéba mozgalma azért létezik, hogy érvelni lehessen azzal, hogy Szlovákiában is van extrémizmus” - mondta az SNS alelnöke. Németh Zsolt azért nevezte kudarcnak a találkozót, mert az elfogadott dokumentumban nem szerepel Szlovákia bocsánatkérése Sólyom László államfő kitiltásáért, valamint az sem, hogy Magyarország a további együttműködés feltételeként tekinti a szlovák államnyelv- törvény módosítását. Felháborítónak nevezte azt, hogy a magyar miniszterelnök belementabba, hogy a két ország nacionalistáit egy lapon említse a közös nyilatkozat. Nyilvánvaló, hogy míg Szlovákiában a nacionalista erők kormányzati tényezők, addig Magyarországon marginális tényezők - fogalmazott Németh Zsolt. Berényi József, az MKP alelnöke sajnálatosnak tartja, hogy nem foglalkoztak a Fico-Gyurcsány megbeszélésen elfogadott pontok végrehajtásával. „Például az Ipoly-hi- dak kérdése. Ezek a témák folyamatosan megjelennek a miniszterelnöki találkozókon, csak a gyakorlatban semmi sem történik. Először értékelni kellett volna, hogy az utóbbi találkozó óta mit teljesítettek, s csak ezután megfogalmazni új célpokat” - véli Berényi, aki „ebben a pillanatban” nem látja a találkozó gyakorlati hasznát. Bugár Béla, a Híd elnöke szerint a magyarországi, de a szlovákiai állampolgárok számára is jó hír lehet, hogy a két miniszterelnök tárgyalóasztalhoz ült. „Viszont nehéz megjósolni, milyen eredménye és utóélete lesz a megbeszélésnek, hiszen mindkét országban parlamenti választások lesznek jövőre” - fűzte hozzá Bugár. Abban sem biztos, hogy megvalósítják all pontot. „A közös történelemkönyv kérdésében sem jutottak előbbre. Az egyezség megvalósításával probléma lesz, de várjuk meg, hogy ezután hogy viselkednek a szlovák-magyar szempontból kényes ügyekkel kapcsolatban” - szögezte le Bugár. (dem, s) Pozsony. Hazugsággal vádolja a kulturális tárca a nyelvtörvényről nyilatkozó politikusokat, köztük Sólyom László magyar államfőt, Bajnai Gordon miniszterelnököt, Szili Katalint, az Országgyűlés elnökét, Michael Gahlert, az EP Külügyi Bizottságánakalel- nökét és több szlovákiai magyar politikust. ÚJ SZÓ-HÍR A tárca hirdetést tett közzé, hazugságnak nevezi a kijelentéseket, és saját álláspontját közli az idézetekkel kapcsolatban. Bajnai Gordon miniszterelnöktől az ismert tévedését idézi, mely szerint LAJOS P. JÁNOS A kulturális minisztérium lapunkban megjelentetett fizetett hirdetésben igyekszik cáfolni a nyelvtörvény bírálóit. Eljárásáról Petőcz Kálmánt, a Fórum Intézet nemzetközi szakértőjét kérdeztük. Igazat állít a minisztérium a hirdetésben? Az egyes állítások valóban pontatlanok. Elöljáróban azt kell leszögezni, hogy az egész hirdetést hibás lépésnek tartom. Nem helyénvaló, ha egy állami hivatal kijelenti, hogy egy politikus hazudik. Az igaz, hogy tévesen állították például az orvos-beteg viszonnyal kapcsolatban, hogy pénzbírsággal lehet sújtani azt, aki magyarul beszél az orvosával. De ezt, ha jól tudom, el is ismerték. Tényleg nem lehet büntetni a beteget, ha magyarul szólal meg, és lehet magyarul misézni. Mi az igazság a pénzbírsággal kapcsolatos állításokról? Ez már más kategória, itt a törvény egyes rendelkezéseinek félreértelmezéséről van szó. Ezekre a kijelentésekre nem lehet azt mondani, hogy hazugságok, a törvény félreértelmezhető, és amit félre lehet értelmezni, azt félre is fogják. Ebbe a kategóriába tartozik az is, hogy ha például egy hivatalra korlátoznák a magyar misézést. Lapunk is megírta már, hogy a magyar miniszterelnök ebben tévedett, a nyelvtörvény nem szabályozza az egyházi liturgia nyelvét. Sólyom László akkor hazudott a minisztérium szerint, amikor kijelentette, hogy „a nyelvtörvény ellentétes a nemzetközi joggal”. Szili Katalin házelnöktől a következő mondatot idézi: „A törvény olyan hátrányokat jelent a magyar kisebbségnek, melyek Európában példa nélküliek.” Petőcz Kálmán, a Fórum Intézet nemzetközi szakértője szerint példádan, hogy a minisztérium hirdetésben magyarázza saját igazát. „Az állami hivatalnak bizonyos kereteken belül kellene érvelnie, a hirdetésben szereplő politikai érvelés nem megengedvagy más jogi személyre szabnak ki bírságot, akkor az követelheti a bírságot a nyelvtörvényt megsértő alkalmazottól? Igen. Vagy ide tartozik például a Sme-ből vett idézet, hogy büntetni lehet a nem kodifikált nyelv használatát is. Ha szó szerint értelmezem a törvényt, akkor ez is kiolvasható belőle. A minisztérium állítja, hogy ez nem így van, de a törvény szövege nem világos, félreértelmezhető. A minisztérium pozitív változásokra is rámutat a módosításokkal kapcsolatban. A törvénymódosítás valóban tartalmaz 5-6 pozitív módosítást, ezeket az EBESZ szorgalmazta, de volt több javaslata is az Európa Tanáccsal közösen, melyek azonban már nem kerültek bele. Azzal nincs is gond, hogy elismerjük: a törvény jó irányba is változott. De ezt nem lehet óriási vívmánynak tartani, hiszen az eredeti törvény volt teljesen abszurd, lehetedenné tette a helyi vagy regionális rádió- és tévéadás létrehozását, mivel kétnyelvűnek kellett volna lennie. Tehát csak kiküszöbölték az abszurditást. A minisztérium - Ficóhoz hasonlóan - kijelenti azt is, hogy a nyelvtörvény nem ellentétes a nemzetközijoggal. Ez legalábbis megkérdőjelezhető. Már csak azért is, mivel ilyen élhető - mondta lapunknak Petőcz. - Nem az a feladata, hogy politikai szövegeket közöljön”. Megkérdőjelezhetőnek tartja azt is, hogy az idézeteket a minisztérium hazugságnak nevezi. „Egyes kijelentések a profizmus hiányára utalnak, másokról valóban kijelenthető, hogy hamis állításokat tartalmaznak, de korántsem lehet ezeket hazugságnak nevezni” - véli Petőcz. - Más kijelentésekről azt is nagy bátorság kijelenteni, hogy hamisak, hiszen a törvény félreértelmezhető.” Megdöbbentőnek tartja a hirdetés zárófelhívását, mely arra biztatja a magyarokat, hogy egymás között nyugodtan beszéljenek magyarul. „Szerintem ez nagyon durva, mert így felvetődik a kérdés: ezt is meg lehetne tiltani?” lítást csak bíróság mondhat ki teljes bizonyossággal. A másik szempont, hogy a többség ugyan mondhatja, hogy nem ellentétes a nemzetközi joggal, de ha ezáltal a kisebbség egészével kerül szembe, akkor valami hiba lehet a törvény létrehozása körül. Nem lehet mindenáron a kisebbség ellenében elfogadni valamit úgy, hogy nem is konzultálok vele. A nemzetközi jog nemcsak azt jelenti, hogy tételesen valamilyen egyezmény szövegét sértene egy másik szöveg, hanem az eljárási rendet, a szokásjogot, vagyis azt, hogy az előkészítésbe bevonják-e a kisebbség képviselőit vagy sem. A szlovák-magyar alap- szerződés például arról szól, hogy a kisebbségeket érintő kérdésekben ki kell kérni a kisebbség véleményét. Természetesen ki lehet jelenteni, hogy a nyelvtörvény nem érinti a kisebbségeket, de mindenki tudja, hogy ez nem igaz. Mi a legnagyobb gond a nyelvtörvénnyel? Az, hogy üyen törvényt a 21. században, Európában nem szabad meghozni. Ez arról szól, hogy az állam mindent felügyel, mindent szabályoz. Mit kellene mindenképpen módosítani? Tovább kellene javítani az orvosbeteg viszonyra, az iskolai dokumentációra, a földrajzi nevek írásáA nyelvtörvénnyel kapcsolatban nem csak bírálói tévedtek, a kulturális minisztérium is: sokáig nem tudta eldönteni, hogy vonat- kozik-e a jogszabály az írott sajtóra. A törvény elfogadásakor azt kérdeztük a minisztériumtól, a „Pozsony egy szlovákiai város”, „Pozsony (Bratislava) egy szlovákiai város”, „Bratislava egy szlovákiai város” és a „Bratislava (Pozsony) egy szlovákiai város” variációk közül melyiket lehet szeptembertől használni, a tárca sajtóosztálya azt írta, az elsőt kivéve mindegyiket. Marek Madarič miniszter ezt cáfolta, de a minisztérium sajtóosztálya lapunknak többször is megerősítette, hogy szlovákul is fel kell tüntetnünk a helységneveket. Végül a miniszternek lett igaza. (lpj) ra vonatkozó részeket, mivel ezeknél csak bizonyos mértékig engedélyezett a kisebbségi nyelvhasználat. A vállalkozói szférába és a magánéletbe is beleavatkozik, például azzal, hogy előírja, a vállalkozó milyen feliratot és hogyan tegyen ki például az üzletére. Előírja, hogy egy kisebbségi kulturális eseményen mi történjen. Tehát az alapfilozófiával van gond? Igen, ezért is tartom feleslegesnek, hogy az egyes részekről vitázzunk órák hosszat, mert az egész nem helyén való. Ha a probléma a dél-szlovákiai nyelvhasználat, akkor azt kell megoldani. Finnországban egy nyelvtörvény van, ami szabályozza az egyes nyelvek viszonyát. Tehát nem kettő, mint nálunk. Itt elfogadják az államnyelvtörvényt, közben úgy tesznek, mintha ez nem érintené a többi nyelv használatát, de ez nem igaz. Ha az lenne a cél, hogy a szlovák és a magyar nyelv viszonyát szabályozzák Dél-Szlovákiában úgy, hogy egyik fél se kerüljön hátrányos helyzetbe - ami teljesen jogos, tehát hogy a szlovákok se érezzék magukat diszkriminálva Komáromban vagy Dunaszerdahe- lyen - akkor egy nyelvtörvényen belül kellene ezt rendezni. A jelenlegi helyzet csak azt mutatja, hogy nem akarják megoldani a valós problémát. RÖVIDEN Bemutatja programját a Híd Pozsony. Ma tartja Komáromban második kongresszusát a Híd. A párt elnöksége nem bővül, bár a júliusi első kongresszuson még úgy tervezték, esetleg egy újabb szlovák képviselő kaphat helyet a vezető testületben. Most csak a pártprogram elfogadására kerül sor, Bugár Béla pártelnök szerint jobboldali program lesz, centrista elemekkel. A program egyes részeit már bemutatták, a gazdasági rész kimondja például, hogy a válság elmúltával elképzelhetőnek tartja a 19 százalékos jövedelemadó 17 százalékra csökkentését. A párt mintegy 120 küldöttet vár Komáromba, (lpj, s) INTERJÚ A nyelvtörvény alapfilozófiájával van baj Roman Kvasnica: Ott akar lenni a kihallgatásokon. Kíváncsi vagyok, mit kezd a főügyészség azokkal, akik kijelentették, hogy visszaéltek a nevükkel. Malina-ügy: a főügyészség takarít Labaš után, kihallgatja az orvos szakértőket ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Pozsony. Utólag kívánja a főügyészség rendbe tenni a megkérdőjelezett hitelességű szakértői jelentést, amelyet Maiina Hedvig állapotáról készített az orvosi kar dékánja. A konzultánsként feltüntetett orvosokat lapunk értesülései szerint kihallgatják, így eskü alatt mondhatnak szakvéleményt - ez a hivatalos szakértői jelentés alapfeltétele. Dobroslav Trnka főügyész továbbra is úgy véli, a szakértői jelentéssel minden rendben van, holott az állítólagos konzultánsok közül négyén már nyilvánosan elhatárolódtak tőle. Viera Konnková pszichiáter levélben kérte a dékántól, hogy húzza ki a szakértők névsorából, mert nem dolgozott a jelentésen, Peter Stanko sebész szavai félremagyarázása ellen tiltakozott, Jozef Fedeles plasztikai sebész pedig azt mondta, semmi köze az egész jelentéshez. Legutóbb Ludék Vrtík sebész jelentette ki ugyanezt közjegyző által hitelesített nyilatkozatban. A Labaš-jelentésben felsorolt tizenkét konzultáns közül csak kettő bejegyzett szakértő, a már említett Ludék Vrtík és Marián Vicián - mindketten sebészek. Utóbbi azt nyüatkozta lapunknak, egyetért a jelentés tartalmával, de azt nem tudta megmondani, milyen kérdésekben konzultált vele Peter Labaš. A többi kilenc konzultáns nem bejegyzett szakértő, a jelentés kidolgozása előtt nem tettek esküt vagyis annak tartalmáért egyáltalán nem vonhatókfelelősségre. Eza „hiányosság” az ügyészség szerint kiküszöbölhető: utólag fogják kihallgatni őket, mert tanúként eskü alatt vallanak. Valószínűleg azokat is beidézik, akik elhatárolódtak a jelentéstől, mert a főügyész kijelentette: csak akkor hiszi el, ha tőlük hallja, nem pedig az újságíróktól. Roman Kvasnica ott akar lenni a kihallgatásokon, ha valóban sor kerül rájuk. „Kíváncsi vagyok, mit kezd a főügyészségazokkal, akik kijelentették, hogy visszaéltek a nevükkel. Azt hiszem, még hallunk néhány meglepő és mulatságos magyarázatot.“ Az onimózus jelentést maga a szerző is többféleképpen magyarázta már. Peter Labaš tegnapelőtt még azt nyilatkozta lapunknak: minden érintett tudott róla, hogy szerepel benne, és csak azért nem kért tőlük konkrétabb szakvéleményt, mert Maiina Hedvig nem adta beleegyezését egészségügyi dokumentációja nyilvánosságra hozatalához. Tegnap viszont már azt mondta, szándékosan, az objektivitás megőrzése érdekében kért általános információkat, és nem ismertette a konzultánsokkal a konkrét esetet. Megkérdeztük a Komenský Egyetem rektorát, František Gahért, nem gondolja-e, hogy a botrányos szakvélemény kompromittálja az intézményt. A rektor nyilatkozata szerint egy szakértői jelentést csak más szakértő, vagy búóság értékelhet. Mivel ő nem az, érthető, nem fogja az egyetem hírnevének rontása miatt Peter Labaš dékán leváltását javasolni. „Véleményem szerint a sajtó nem korrekt módon ismertette a jelentést, csak azokat a részeket emelte ki, amelyeket jónak látott, vagy amelyek téves következtetésekhez vezettek“-véli a rektor, (-bee) VÁLASZOL Ludék Vrtík egyetemi docens, aki tudta nélkül szerepel a jelentést író konzultánsok közt Kérte az orvosi kar dékánjától, hogy húzza ki nevét a konzultánsok névsorából? A tudomásom nélkül került a nevem a jelentésbe. Az illetékeseknek tudniukkell,miakötelességük. A törvény nem ismer olyat, hogy a szakértők, akikre hivatkozik a jelentés, azt sem tudják, hogy szerepelnek benne. Labaš professzor általánosságban sem konzultált önnel? Tudja, hogy készülegy szakértői jelentés? Szükség van a vizsgált személy látleleteire és az összes tanúvallomásra, csakígylehetmeg- alapozott véleménytalkotni.
