Új Szó, 2009. szeptember (62. évfolyam, 202-225. szám)
2009-09-12 / 211. szám, szombat
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2009. SZEPTEMBER 12. Közélet 3 JÚNIUS ©_______© Június 4. első szabad választások Lengyelországban JÚLIUS Június 16. Nagy Imre és társai újratemetése AUGUSZTUS © Augusztus 19. páneurópai piknik, osztrák-magyar határnyitás 1989 Közép-Európában SZEPTEMBER OKTOBER NOVEMBER © © © Október 7. az MSZMP feloszlatja önmagát Október 23. kikiáltják a Magyar Köztársaságot November 4. egy millió fős tüntetés Kelet-Berlinben November 9. a berlini fal lebontásának kezdete DECEMBER © © © © J L December 11. a bolgár kommunista rendszer bukása November 17. a csehszlovák bársonyos forradalom kezdete December 29. Václav Havelt csehszlovák államfőnek választják December 25. Nicolae Ceausescu román diktátor kivégzése December 16. a romániai forradalom kezdete Amikor Lengyelországban már szabad választásokat tartottak, nálunk még mindig kevesen hitték, hogy megbukik a kommunizmus 20 éve dőltek meg a kommunista rendszerek Az egykori Csehszlovákiában 20 évvel ezelőtt ezekben a hetekben az emberek a szokásos „normalizált” hétköznapjaikat élték, és kevés jelét lehetett látni annak, hogy hónapokon belül megdől a rendszer. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Az 1989-es bársonyos forradalom 20. évfordulója alkalmából indított sorozatunkat a 89-es évben történt események felelevenítésével kezdjük. Az erjedési folyamat a 80-as évek közepén kezdődött, amikor a Szovjetunióban egy fiatal, reformokat támogató főtitkárt választottak meg Mihail Gorbacsov személyében. A kommunista blokk demokratizálódási kísérleteinek sikeressége mindig azon múlott, hogy a szovjet hatalom mennyit engedélyez. A Gorbacsov-vezetés a korábbi szovjet csúcsvezetésekkel ellentétben nem kívánt beleszólni a helyi reformfolyamatokba. A demokratizálódási folyamat Magyarországon és Lengyelországban indult a leghatározottabb léptekkel. A lengyelek 1989-re gyakorlatilag megegyeztek a kommunista rendszer leépítésében, júniusban már szabad választásokat tartottak - ezen csak a parlamenti helyek 35 százalékára választottak képviselőket, a többit még automatikusan a kommunista párt kapta. A Lech Walesa vezette Szolidaritás közel 99 százalékos győzelme így is megsemmisítő volt a kommunisták számára. Walesát egy évvel később államfővé választották. A kétfordulós lengyel választásokkal szinte egyidőben, június 16-án került sor Budapesten az 1956-os forradalom vezéralakja, Nagy Imre és társai újratemetésére. A temetés a kommunista rendszer elleni megmozdulássá vált, több százezer ember vett rajta részt. Július 6-án meghalt az országot több mint három évtizedig vezető, de 1989-ben már reális hatalommal nem rendelkező egykori főtitkár, Kádár János is. Ugyanaznap rehabilitálta a Legfelsőbb Bíróság az 1956 után meghurcoltakat. A magyar-osztrák határ volt az első, ahol ledőlt a vasfüggöny. A nyár folyamán a határszakasz nagy részén leszedték a drótkerítést, így amikor június 27-én Alois Mock osztrák külügyminiszter és magyar partnere, Horn Gyula ünnepélyesen, s főként látványosan át akarta vágni a drótkerítést, komoly erőfeszítésbe került, hogy érintetlen szakaszt találjanak. A vasfüggöny lebontása ugyanis már május elején elkezdődött. A hír hallatán több tízezer keletnémet állampolgár próbált a magyar-osztrák határon át nyugatra menekülni. A magyar kormány szeptember elején végül úgy döntött, szabadon kiengedi az NDK állampolgárait. A „legvidámabb barakkban” már őszre világossá vált, hogy a rendszernek vége - októberben a kommunista állampárt is feloszlatta magát és MSZP néven új párt jött létre -, de a térség többi államában nem ment ilyen egyszerűen a váltás. Az ortodox kommunista vezetők mindenféle reform elől elzárkóztak. Az NDK november elejéig hallani sem akart az enyhülésről, a berlini falnál szökni próbálókba alkalomadtán ugyanúgy lőttek, mint korábban. A keletnémet rendszert végül Gorbacsov látogatása döntötte meg. A szovjet főtitkár október elején látogatott Berlinbe, ahol a reformok bevezetését sürgette, így hosszú évtizedek után az a paradox helyzet állt elő, hogy a szovjet vezetés nem fékezni kívánta az érdekzónájában lévő államok demokratizálódási folyamatát, hanem gyorsítani. Gorbacsov viselkedése egyértelművé tette a keletnémet vezetés számára, hogy nem zárkózhat el a változtatások elől. Erich Honecker lemondása után, november 9-én végül a keletnémet vezetés megkönnyítette a nyugatra utazást, az éjjeli órákra ezzel politikai értelemben leomlott a berlini fal - melyet a következő napokban emberek tízezrei kezdtek el saját kezükkel szétszedni. Néhány hónappal később szabad választásokra került sor, majd 1990. október 3-án az egységes Németországba olvadva az NDK megszűnt létezni. A lengyel, magyar és keletnémet folyamatok Prágában és Brünnben elindították a csehszlovák rendszer elleni tüntetéseket (1989 augusztusától októberéig). Kezdetben ezeket elfojtották, de az állambiztonsági erők egyre kevésbé tudtak fellépni a növekvő számú tüntetők ellen. November 17-én a prágai diákok csendes megemlékezést hirdettek, az 1939. november 17-i eseményekre emlékeztek, amikor a megszálló náci csapatok elfoglalták a cseh egyetemeket. A megemlékezést engedélyezték a hatóságok, ám végül a kommunizmus elBerlin, 1989 decembere leni tüntetéssé változott. A karhatalom szétverte a tüntetést, s ez felrázta az ország közvéleményét. A következő napokban százezres tüntetések voltak Prágában, melyekhez a többi nagyváros is csatlakozott. 26-án Prágában félmilliós tüntetés volt, másnap pedig országos sztrájk, melyhez az alkalmazottak 75 százaléka csadakozott. December végére gyakorlatilag megdőlt a rendszer, a hónap végén nem kommunista képviselőket kooptáltak a parlamentbe, 29-én pedig Václav Havel személyében, 41 év után, nem kommunista államfője lett az országnak. A változásokat a következő évi szabad parlamenti választás tetőzte be. A legdrámaibb a romániai rendszerváltás volt. A Nicolae Ceausescu vezette párt a rettegett Securita- te titkosrendőrség segítségével erősen kezében tartotta a hatalmat, a 80-as évek Romániája gyakorlatilag rendőrállam volt. A forradalom Temesváron kezdődött, kiváltó oka a Tőkés László helyi református lelkész elleni eljárás volt. Felettese a parókia elhagyására szólította fel, ám Tőkés a helyén maradt. A hatóságok a kilakoltatásról szóló bírósági döntést december 16-án akarták érvényesíteni. A küakoltatást levezénylő hivatalos személyek és rendőrök megjelenését követően a lelkész több híve is a helyszínre sietett, csadakozott hozzájuk sok járókelő is, románok, magyarok, más nemzetiségűek. A megmozdulás fokozatosan antikommunista tiltakozássá változott és a következő napokban is folytatódott. Ceausescu december 18-án iráni látogatásra utazott, ezalatt az elégedetlenség Bukarestbe is átterjedt. A diktátor, hazatérte után, december 21-re nagy tömeggyűlést hívott össze a fővárosba, de az a rendszer elleni tütakozó megmozdulássá változott. Bukarest utcáin véres jelenetek zajlottak le, a karhatalom összecsapott a tüntetőkkel. A másnap is folytatódó tiltakozásoknak több halálos áldozata volt. A forradalom másnap - részben a fegyveres erők vezetőinek pálfordulása következtében - győzött. A Ceau- sescu-házaspár elmenekült a fővárosból, de december 25-én elfogták őket. A diktátort és feleségét rögtönítélő bíróság elé állították és halálra ítélték, az ítéletet még aznap végrehajtották. Ő volt az egyetíen közép-kelet-európai kommunista diktátor, akit a rendszer megdöntése után kivégeztek. (MSz) Húsz éve annak, hogy megbuktak az európai kommunista diktatúrák. Szombatonként a rendszerváltás eseményeit elevenítjük fel, ha hozzászólásuk, ötletük, esetleg közlésre érdemes saját dokumentumuk, képük vagy történetük van, amelyet szívesen megosztanának a többi olvasóval, kérjük, küldjék el levélcímünkre vagy az 1989@ujszo.com e-mailcímre. 2009. szeptember 12., 12:00 Szombat Vasárnap Túlnyomóan felhős égbolt, elvétve záporok, zivatarok. Túlnyomóan felhús Idő, gyakran esú, záporok. Borult Idő, sok helyen eső, záporok. Az orvosmeteorológia a Panoráma oldalon olvasható. A térképen a legmagasabb nappali hőmérsékleteket tüntettük fel. Túlnyomóan borult Idő, záporok. A levegő hőmérséklete IDŐJÁRÁS A HEGYEKBEN Antalya Costa Brava A hőmérsékletek Celsius-fokban vannak megadva ľ" szél melegfront n ciklon hidegfront - - okklúziós front v anticiklon 19.12 Pozsony-Dévény 205 apad 19.04 Komárom 215 apad 18.56 Párkány 140 apad Pozsony Besztercebánya Kassa 06.23 Pozsony 06.15 Besztercebánya 06.07 Kassa Készíti az SHMÚ Velence Mallorca VÁROSOK MA HOLNAP HOLNAPUTÁN Pozsony záporok 17” 24” túlnyomóan felhős 14” 23* záporok 15” 23” Nyílra telbős égbolt 17* 26” túlnyomóan lelhős 15” 23° felbős égben 15” 21” Dunaszerdahely felhős égbolt 17” 25' felhős égbolt 15” 23° záporok 14” 22” Komárom felhős égbolt 18” 27” lelhős égbolt 15” 24° lelhős égbon 14° 22” Ipolyság túlnyomóan leibős 16” 28” felhős égbolt 15” 25° záporok 14” 23” Rimaszombat lelhős égbolt 16” 27” felhős égbolt 14“ 25° záporok 14” 24” Kassa túlnyomóan leibős 16” 28" záporok 15” 24° záporok 13” 23” Klrályhelmec felhős égbolt 16” 28” felhős égbolt 16” 26° záporok 14” 25” Besztercebánya túlnyomóan felhős 14” 26” túlnyomóan felhős 13” 23° záporok 10” 21” Poprad záperet 10” 22” eső 10” 20” eső 9” 20*
