Új Szó, 2009. szeptember (62. évfolyam, 202-225. szám)
2009-09-02 / 202. szám, szerda
2 Közélet ÚJ SZÓ 2009. SZEPTEMBER 2. www.ujszo.com RÖVIDEN Tüntetések, határblokád Budapest. A szlovák nyelvtörvény ellen tiltakozott tegnap a Civil Összefogás Fórum (CÖF) a budapesti szlovák nagykövetség épülete előtt. A megmozdulás szervezői a rendelkezés eltörlését követelő petíciót adtak át Szlovákia budapesti nagykövetének. A szónoklatokat délután pontban 15 órakor harangszóval szakították félbe, a szervezők közlése szerint ugyanebben az időben Brüsszelben, Koppenhágában, Argentínában, Ausztráliában, New Yorkban, Los Angelesben, Venezuelában, Mexikóban, Ausztráliában, Torontóban, valamint a Felvidék és Erdély több magyarlakta falvában is félreverték a harangokat. Tegnap az esztergomi, a komáromi és a rajkai határátkelőnél a Jobbik félpályás útlezárással akadályozta a forgalmat, (mti, tasr) Gyanús csomag a szlovák intézetnél Budapest. Se robbanóanyag, se robbantásra alkalmas eszköz nem volt abban a csomagban, amelyet hétfőn délután találtak a budapesti szlovák kulturális intézetnél. A rendőrség háromnegyed kettő előtt kapott bejelentést a gyanús, Vigyázz, bomba! felirattal ellátott csomagról, az ajtóra pedig szlovákellenes szöveget helyeztek, (mti) Szlovák emléktáblát gyaláztak meg Oroszlány. Ismeretlenek meggyalázták a magyarországi Oroszlány településen a helyi szlovák emlékház előtti emléktáblát - értesült az Új Szó Fuhl Imre magyarországi szlovák közéleti személyiségtől. Az emléktáblára egy Dávid-csillagot mázoltak, elé a következő feliratot ragasztották: „Ma nyelvtörvény, holnap ez?” A magyar rendőrség eljárást indított, (kor) Nekünk ártanak a szélsőségesek Budapest. Zárt ülésen hallgatta meg az Országgyűlés külügyi bizottság Balázs Pétert. A külügyminiszter azt mondta: Magyarország továbbra is várja az unió állásfoglalását a nyelvtörvény, illetve a köz- társasági elnök szlovákiai útjával kapcsolatban. „Az Európai Unió képviselői szabadságon voltak. Most indulnak be az uniós szervek, szeptember elején tudjuk őket mozgásba hozni” - vélekedett a külügyminiszter. Németh Zsolt, a külügyi bizottság fideszes elnöke arról beszélt, hogy a jelenlegi helyzetben minden magyarországi szélsőséges megnyilvánulás a szlovák nacionalizmus malmára hajtja a vizet. „Minden magyarországi szélsőséges megnyilvánulás a szlovák nacionalizmus malmára hajtja a vizet. Ha magyar állampolgárok Molo- tov-koktélokat helyeznek el bármilyen szlovák intézmény előtt, azzal rendkívüli mértékben ártanak a felvidéki magyaroknak, egyúttal használnak a szélsőséges pozsonyi nacionalista álláspont érvényesülésének. A szlovák hatalom most imádkozik minden szélsőséges magyarországi megnyüvánulásért”. (mti, ú) Weiss: a nyelvtörvény rendben van Budapest. A szlovák nyelvtörvény módosítása Knut Vollebaek, az EBESZ kisebbségügyi főbiztosa szerint összhangban van a nemzetközi normákkal - jelentette ki hétfői, budapesti sajtótájékoztatóján Peter Weiss szlovák nagykövet. Kitért arra is, hogy Vollebaek a törvény körültekintő alkalmazását javasolta. Weiss bejelentette, hogy szeptember 7-re szakértői egyeztetést hívtak össze Pozsonyban, amelyre meghívást kaptaka kisebbségügyi főbiztos szakértői, (mti) Maďarič bírálja az óriásplakátokat Pozsony. A Híd-Most párt olyan államnyelvtörvény ellen tiltakozik, amelyet 1999-ben elfogadott-nyilatkoztaMarekMadaričkultu- rális miniszter. Bugár Béla erre reagálva emlékeztetett, az MKP nem szavazta meg a nyelvtörvény akkori módosítását sem. A Híd óriásplakátjairól Maďarič azt tartja: „Veszélyes, antidemokratikus precedensről van szó, hiheteden, hogy hallgatás övezi, s hogy egy sem szólal meg az elemzők és politológusok közül, akik mindig gondosan értékelik a demokrácia helyzetét”, (tasr) Slota: zavargások is lehetnek Pozsony. Aggodalmának adott hangot a KDH a nyelvtörvény elleni tegnapi nagygyűlés miatt. A mozgalom szerint a szlovák-magyar viszonyban párbeszédre van szükség, nem pedig nagygyűlésekre, mert utóbbiak csak politikai tőke kovácsolására és a feszültség szítására alkalmasak. Egy ilyen megmozdulást szervezni az alkotmány napján provokáció - szögezi le a KDH. Tomáš Galbavý az SDKÚ részéről azt nyilatkozta, az MKP előhúzta a magyar kártyát, és a rendőrattakra utalva kijelentette, a helyszín kiválasztása is szimbolikus volt. Ján Slota SNS-elnök szerint az MKP zavargásokat akar kirobbantani. (sita, tasr) Fico: himnuszt az iskolákba Pozsony. Zászlófelvonással és a szlovák himnusz eléneklésével kellene kezdeniük a hetet a diákoknak - jelentette ki Robert Fico kormányfő a szlovák alkotmány napján. Hozzátette, sokkal több alkalommal kellene használni az állami zászlót. Az alkotmányról azt mondta, megfelelően rendelkezik a kisebbségekjogairól, nem szorul változtatásra. Fico szerint jelentős mértékben” a média a felelős azért, amilyen a szlovák-magyar viszony. „Kapcsolják be a magyar tévét, arádiót,nyissákkiazújságokat. Valamennyi szlovákellenes. És nyissák ki a szlovák lapokat. Siralmas. Sehol sincs annyi, a hazáját mocskoló újságíró, mint itt” -jelentette ki a kormányfő, (tasr, sita) Nemcsak az összes magyarlakta régióból, hanem külföldről is érkeztek tüntetők Dunaszerdahelyre Ez Szlovákia szégyene, de Európáé is Csáky Pál MKP-elnök a szónoklat után (Somogyi Tibor felvétele) Dunaszerdahely. Nagy érdeklődés és helyenként kaotikus szervezés jellemezte a nyelvtörvény elleni tegnapi duna- szerdahelyi tüntetést. A stadion majdnem megtelt, erre láthatólag a szervezők sem számítottak. A tüntetés incidensek nélkül zajlott le, az egyetlen szlovák felszólaló vastapsot kapott. A rendezvényre fél kettő után tömött sorokban érkeztek az emberek, a tiltakozó akcióval nagy részük elégedett volt. ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS A városban fokozott rendőri jelenlét volt, a DAC-stadionba vezető utak mentén rendőrök posztoltak. A tüntetés résztvevői a fél kettes kapunyitás után folyamatosan érkeztek, a hivatalos kezdésre, fél háromra meg is telt a főtribün, az oldalsó lelátók is folyamatosan benépesültek. A szervezők valószínűleg maguk sem számítottak ilyen nagy tömegre, ugyanis a másik fedett lelátó zárva volt, a hangszórók is csak az egyik irányba voltak fordítva. Mivel a kijelölt lelátók megteltek, fokozatosan az összes tribünt megnyitották, a szónokoknak emelt színpad mögötti rész viszont nem volt behangosítva. „Fordítsátok ide is a hangfalakat, semmit sem hallani” - kérték közel egy órán át a „rossz” lelátóra kerülő résztvevők, a szervezők fél öt tájékán az egész stadionban hallhatóvá tették a szónoklatokat. Minimum incidens Negyed kettő körül történt az első kisebb incidens, melynek egy magyar zászlóba öltözött férfi lett az önjelölt áldozata. Magyar- és árpádsávos zászlókkal érkező csoport tagja volt, akik a nyilvánosság számára lezárt - csak a fellépőknek és szervezőknek fenntartott - kapun szerettek volna bejutni. Egyi- kőjüknek sikerült is, ám a szervezők a városi rendőrséggel karöltve ki akarták tessékelni. „Hagyjatok békén, nem csináltam semmit” - kiabálta a férfi, amire a kapu másik oldalán kisebb lincshangulat kezdett kialakulni. A férfit zsidózás, rendőrállamozás, „Szar Szlová- kia”-skandálás közepette elvezette a rendőrség. A rendezvényen néhány, a Magyar Gárda egyenruháját viselő egyén is megjelent, a szervezők a bejáratnál több árpádsávos zászlót tartó tüntetőt arra szólítottak fel, zászlóikat vigyék vissza az autóba. Az illetők később „becsszóra” zászló nélkül visszatértek, az árpádsávos lobogók mégis feltűntek a főtribünön. Annak egy részét a DAC kemény magja foglalta el, akik a taps mellett minden felszólalót Ria, ria Hungária rigmusokkal is jutalmaztak. A stadion gyakorlatilag megtelt, a rendezvény elején az egyikfelszólaló azt jelentette be, hogy 12 ezren jöttek el tiltakozni, az akció végén 15 ezer fő hangzott el. A rendőrség közleménye szerint 6500-an voltak a stadionban. MKP-akció, nem kell hídszerep A lelátókon számtalan magyar zászló volt, többen helységnévtáblákat tartottak, jelezve, honnan érkeztek. Ezek szerint és a sportcsarnok mellett leparkolt buszok rendszámtáblái alapján is elmondható, az összes magyarlakta régió képviselve volt. Két autóbusz érkezett a Nagymihályi járásból, de felfedeztünk egy kassai, egy rozsnyói, valamint két rimaszombati jelzésű buszt is. A környező járásokból legtöbben a Komáromiból és az Érsekújváriból érkeztek, összesen mintegy húsz autóbusszal. Vezetőik elmondták, faluról falura jártak, nem csak a járási központokból jöttek az emberek Dunaszerdahelyre. Számos autóbusz érkezett Közép- Szlovákiából a Losonci és a Nagykürtösi járásból, valamint a Lévaiból is. A távolabbról érkezők nagy részét az MKP saját költségén szállította a helyszínre. Az első szónok, Pázmány Péter, Dunaszerdahely volt polgármestere, az MKP helyi járási szervezetének elnöke felszólalásában többször is foglalkozott Bugár Béláék új magyar-szlovák pártjával. „Nem kérünk a hídszerepből” - mondta. Hasonló utalások fellelhetőek voltak Hrubik Béla Csemadok-elnökbeszédébenis. A lelátón egyébként ott volt Bugár Béla és a Híd több vezetője. Dostál vastapsot kapott A legtöbb tapsot learató felszólalók között volt Ondrej Dostál, a parlamenten kívüli OKS párt alelnöke, aki egyetlen szlovákként lépett a résztvevők elé. Szlovák nyelvű felszólalását nem fordították magyarra, a közönség nem reagált negatívan. Nem úgy Csáky Pál MKP-elnök záró felszólalásának első részére, melyet szlovákul mondott el. Ekkor a résztvevők egy része kifütyülte a szlovák szöveget, az utána elhangzó angol összefoglalót már nem. Csáky beszédében azt hangsúlyozta, amire Dostál is rámutatott: a nyelvtörvény nem szlovák-magyar vita, hanem a normális és a nacionalista politikusok, emberek közötti vita. „Ez Szlovákia szégyene, de Európa szégyene is” - összegezte záróbeszédét Csáky. A rendezvény lapzártáig nagyobb incidens nélkül, kulturáltan zajlott. (MSz,szt) A SZÓNOKOK MONDTAK Hrubik Béla, a Csemadok elnöke: Az anyanyelvem, a nemzetem, a zászló és a szívem is magyar. Ezen nem fog változtatni semmilyen törvény, rendelet, parancs. Az anyanyelv nem piros-fehér-zöld és piros-fe- hér-kék színű. Ez a nyelv a szivárvány ezer színében játszik, nem azért, hogy elválasszon, hanem hogy a lelkűiét gazdagságával közelebb hozzon minket egymáshoz. Pék László, az SZMPSZ elnöke: A sokszínűségre épülő Európai Unió elveit sérti, hogy a szlovák kormány az emberek közötti feszültséget szító nyelvtörvénymódosítást erőltet ránk. Sajnos, a többségi nemzetet befolyásolni hivatott közéleti szereplők többsége jóváhagyásával és az EU politikusainak és bürokratáinak hallgatása mellett. Mézes Rudolf, az SZMSZSZ elnöke: A hamis vezetők nagyon jól tudják, hogy a sokszor ismételt hazugság igazsággá válik. A kormány az ország adófizető polgárainak jelentős része ellen fejti ki tevékenységét. Petőcz Kálmán, Szlovákiai Magyarok Kerekasztala: Mi, szlovákiai magyarok, Szlovákia egyenrangú polgárai vagyunk. Nem vagyunk sem bevándorlók, sem albérlők ebben az országban, a szülőföldünkön akarunk boldogulni. Az állam egyformán köteles védeni és tevőlegesen támogatni a szlováknyelv mellett a nemzeti kisebbségek nyelvét is. Ondrej Dostál, az egyetlen szlovák felszólaló (Konzervatív Intézet): Egyike vagyok azoknak a szlovákoknak, akik nem értettek egyet e nyelvtörvénnyel, és már tavaly tiltakoztak ellene. Szeretném, ha tudnák, nem minden szlovák Slota-rajongó. Szeretném, ha tudnák, hogy nem minden szlovák lelkesedik azért, hogy a Smer és társai Slotáékat vették maguk mellé, és megpróbálnak az SNS-szel versenyezni a nacionalista témákban. A nyelvtörvény körüli vita nem magyar-szlovák vita. Ez a vita a szabad társadalomban élő emberek és azok közötti vita, akik azt hiszik, hogy az állam korlátlanul beavatkozhat az emberek életébe, a nyelvtörvény pedig egy szimbolikus pálca, mellyel megmutatja, ki itt az úr. Ezzel a törvénnyel nemcsak a magyaroknak, hanem a becsületes és normális szlovákoknak is gondjuk van. Itt a legfőbb idő, hogy a szlovák politikusok felhagyjanak azzal a hozzáállással, meiy szerint a magyarok a mi ellenségeink. A demokratikus szlovák politikusok morális kötelessége olyan viszonyok teremtése, hogy a szlovákiai magyarok itt jól érezzék magukat. Hogy érezzék, ez az ő hazájuk, ők pedig az ország teljes jogú állampolgárai. Grendel Lajos író: A szlovákiai demokrácia rákfenéje a nacionál- bolsevizmus. 1989-ben örömmel tapasztaltam, hogy az emberek nemzetiségtől függetlenül nemet mondtak egy diktatúrára. Húsz évvel a szlovákiai rendszerváltás után Jozef Tiso és Gustáv Husák hívei töltik be a legfontosabb politikai pozíciókat. Ezekre a pozíciókra Szlovákia polgárai választották meg őket. Ez a szlovákiai rendszerváltás legmegdöbbentőbb pa- radoxona. A baloldalinak álcázott politikai vezetés nem először és valószínűleg nem utoljára alázza meg félmillió polgártársát. Közös múltunkat számos konfliktus terheli, ne gyarapítsuk őket. Minden polgár egyenlő, de vannak egyenlőbbek- ez még mindig érvényes. Szarka László, az MTA munkatársa: Széchenyi István is kimondta, hogy az anyanyelvhez való jog minden nemzet és népcsoport alanyi joga. Az MTA elemzéseket készített a nyelvtörvényről, melyekkimutatják, mind nyelvi, mind emberjogi szempontból aggályos ez a módosítás. A nyelvtörvény nem tartja tiszteletben a többnyelvűség értékét. Csáky Pál, az MKP elnöke: Szégyen, hogy azt kell mondanunk, hogy a kommunista diktatúra után nem kérünk a nacionalista diktatúrából. Húsz évvel ezelőtt azért mentünk ki az utcákra, hogy szabadabban éljünk. Ma is azért jöttünk össze, hogy elmondjuk: szabad emberként akarunk élni ebben az országban most és ezután is. Nem hagyjuk, hogy bárki másodrangú állampolgárt csináljon belőlünk. Ez az összejövetel nem a szlovákok ellen jött létre, ez a butaság elleni tiltakozás nagygyűlése. (MSz, szt)
