Új Szó, 2009. augusztus (62. évfolyam, 177-201. szám)

2009-08-28 / 200. szám, péntek

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2009. AUGUSZTUS 28. Vélemény És háttér 7 TALLÓZÓ PER STANDARD Sólyom László meghiúsult révkomáromi látogatásáról közölt kommentárt a Der Standard osztrák napilap. Paul Lendvai a Lengyelország elleni német támadás, 1939. szep­tember 1-je évfordulójára em­lékeztet: a második világhábo­rú, a Hitler-Sztálin paktum és a nyugati hatalmak átmeneti szövetsége a Szovjetunióval olyan változásokat okozott, amelyek elvezettek a háború utáni Európa felosztásáhozés a Közép-Kelet-Európa feletti szovjet-orosz uralomhoz. Tör­ténelmi összefüggés van Len­gyelország megtámadása és a '89-es fordulat között, ezért a történelem és az emlékezet kö­zötti bonyolult összefüggés a mai napig formálja az európai országok bel- és külpolitikáját. Ez a feléledő nacionalizmusra, rasszizmusra és antiszemi­tizmusra érvényes. (mti) Hommage a Cseh Tamás (Gyenes Gábor karikatúrája' mr"nniM—ir~~rmwim-----rrmrn----------n--------vrTsiimmw-TiTtmmmri—------nirrrr— -----rr A szlovák nyelvtörvény lealacsonyító, megalázó bánásmódot eredményezhet és zaklatásnak is minősülhet Jogsértő nyelvtörvény A szlovákiai nyelvtörvény alapvető emberi jogokat, nemzetközi kötelezettsége­ket és uniós normákat sért - állapítja meg a Magyar Tu­dományos Akadémia Etni­kai-Nemzeti Kisebbségkuta­tó Intézetének honlapján ol­vasható tanulmány. MT1-ÖSSZEFOGLALÓ „Az államnyelv védelme és támo­gatása érdekében módosított jog­szabályával a szlovák törvényhozó számos alapjogot megsért, amelyek védelmére amúgy nemzetközi jogi kötelezettségeket vállalt” - olvasha­tó Kardos Gábor, Majtényi Balázs és Vizi Balázs A szlováldai államnyelv­törvény módosításának elemzése című írásában. Szlovákia a területén élő kisebb­ségek nyelvi jogai szempontjából számos nemzetközi jogi kötelezett­séget vállalt: részes állama a Regio­nális vagy kisebbségi nyelvek euró­pai chartájának és a Nemzeti kisebb­ségek védelméről szóló keret­egyezménynek, mint az EU tagálla­mát, köti az uniós szabályozás. A magyar kisebbség nyelvi jogait érin­ti az 1995-ben kötött magyar-szlo­vák alapszerződés is. A szlovák nyelvtörvény sérti a hátrányos megkülönböztetés tilal­mát, alkalmazása lealacsonyító, megalázó bánásmódot okozhat, és akár zaklatásnak is minősülhet, ha elkezdődik a kisebbségi nyelvhasz­nálatot visszaszorítani kívánó bír­ságolás, „amely a személy méltósá­gának megsértését, és megfélemlí­tő, ellenséges, lealacsonyító, meg­alázó vagy bántó környezet kialakí­tását célozza” - olvasható a tanul­mányban. Közvetlen diszkrimináci­ót valósít meg a nyelvtörvény példá­ul, amikor egy olyan településen, ahol a nemzetiségiek aránya nem éri el az összlakosság húsz százalékát, a szociális, illetve egészségügyi in­tézményekben a szlovák nyelvet nem ismerő ügyféllel, pácienssel nem kötelező egy általa értett nyel­ven kommunikálni. Ez a rendelke­zés hátrányosabban kezeli a nemze­ti és etnikai kisebbséghez tartozó­kat, sérti az élethez és az emberi mél- tósághozvalójogotis. Közvetett diszkrimináció valósul meg, ha például a közlekedési, táv­közlési vállalatok, a posta alkalma­zottai, a fegyveres erők, a fegyveres rendvédelmi testületek, a tűzoltó egységek tagjai kötelesek ismerni, és a hivatalos érintkezésben hasz­nálni az államnyelvet; a külföldi pe­dagógusok és lektorok kivételével a Szlovák Köztársaság valamennyi is­kola és oktatási intézményének pe­dagógusai kötelesek az államnyel­vet szóban és írásban ismerni és használni. A tanulmány szerzői sze­rint a törvény egyes részleteiben „racionalitást is hiábakeresnénk”. „Gondoljunk a következő esetre: egy tűzoltó a kimenekítendő nem szlovák nyelven segítséget kérő személynek is csak szlovákul vála­szolhat, mivel köteles a szolgálati érintkezésben a szlovák nyelvet használni” - olvasható a nyelvtör­vényről a Magyar Tudományos Akadémia elemzésében. A tanulmány példaként említi azt az esetet is, „ha egy roma rendőr kollégájához, vagy egy ügyfélhez valamely roma nyelven szól, és a nyelvhasználatot az állam ötezer eurós büntetéssel sújtja, akkor ott felmerül további emberi jogok sé­relme is, amit nem az uniós szabá­lyozás, hanem éppenséggel a szlo­vákjogrend véd”. GLOSSZA Balfék bibliabarátok MOLNÁR IVÁN Az elmúlt napok szlovákiai politi­kai történéseit figyelve, bekell vallanunk, hogy a magát követke­zetesen baloldalinak nevező kormányfőnk, politikai stratégiá­jának a kidolgozásánál a Bibliát is igénybevette. Nem tudjuk, hogy Robert Fico tanácsadói csapatá­ban van-e lelkész, amit azonban az elmúlt napokban a magyarok­kal és az egyik koalíciós partneré­vel rendezett, az a Biblia egyikleg- ismertebb passszusára emlékez­tet. Máté evangéliuma szerint, ha „olyanok nem lesztek, mint a kis­gyermekek, nem mentekbe a mennyek országába” (Mt 18,3). Az egészen kicsi gyerekek egyik kedvenc szórakozása, hogy min­den erejüket összeszedve bele­csimpaszkodnak a felnőttek hajá­ba, megszabadítva őket maradék hajszálaiktól. Akicsiktöbbsége, mivel tudja, hogy rossz fát tesz a tűzre, közben torkaszakadtából ordít, hogy elvonja atöbbiekfi- . gyeimét. Ez többnyire be is jön. Míg a megtépázott felnőttnek né­ha a könnye is kicsordul a fájda­lomtól, a többiek el vannak ragad­tatva a kisgyerekóbégatásától. Fico az elmúlt napokban bebizo­nyította, hogy a gyerekektől sem szégyell tanulni. Mire volt jó a ma­gyarellenes hisztériakeltés? Só­lyom László kitiltása, Szent István sárba tiprása, a magyarok elleni tudatos uszítás? Egyrészt persze azért óbégatott, mert a szlovák vá­lasztók többségénél ezzel még mindigjelentős népszerűséget le­het elérni. Akisgyerekekhez ha­sonlóan azonban ordibálásával Fico is egy „csíny tevéséről” szeret­te volna elterelni a figyelmet. Igen, a szálak a Vüiam Turský irá­nyította környezetvédelmi tárcá- hozvezetnek. Napok óta másról sem ír a sajtó, mint hogy a Szlovák Vízgazdálkodási Vállalatnak a pernye elszállítására kiírt pályá­zatát az Esco nevű társaság nyerte meg 85 millió eurós ajánlatával, miközben egy 27 millióval ol­csóbb ajánlat is szóba került, amit a minisztérium kizárt a verseny­ből. Fico az ügy kirobbanása után azonnal bejelentette, hogy me- neszti a tárca vezetőt, ráadásul az utódjátmár nem az SNSjelöli. Miroslav Číž, a Smer alelnöke a napokban úgy nyilatkozott, hogy az SNS botrányai a Smemek is ár­tanak. Tévednénk azonban, ha azt hinnénk, hogy Fico a magyarelle­nes handabandával, az SNS bot­rányairól szerette volna elvonni a figyelmet. Turský leváltása, az összezördülés a nemzetiekkel, sőt a környezetvédelmi tárca Smer ál­tali látványos birtokba vétele is még része az ordibálásnak, a fi­gyelemelterelésnek. Miért voltmégis szükségekkora pánikkeltésre? Nos, Fico kínosan ügyel arra, hogy legalább színleg fenntartsa a Smer „legendás” feddhetetlenségét. Ezért hajlandó a sárba tiporni koalíciós partnerét is, azt állítva, hogy elege van az SNS korrupciós botrányaiból. An­nak azonban semmiképp sem kel­lettvolna kiderülnie, hogyTurský ezúttalnem Slota egyikbarátját, hanem egy Smerhezközeli céget bízott meg a hamu eltávolításával. Apályázaton győztes Esco volt ügyvezetője és társtulajdonosa Rastislav Kohút - a Smer képvise­lője- a korponai képviselő-testü­letben. A társaságban a helyét e hónap elejéig a testvére töltötte be, az ügy kirobbanása után azon­ban ő is kivonult a cégből. Akft. egyedüli tulajdonosajelenleg Branislav Dukát, akiviszonta Smer egyik szponzora. Kit érdekel azonban mindez most, amikorFi- co hungarofób hisztériakeltése miattazegészországal5 millió­nyi magyar náci agresszív szlovákgyűlöletétől, Szlovákia függetlenségének az eltiprásától retteg? Valószínűlegsenkit, hi­szen a választók nagy része szent­ként tekint a kormányfőre. Ha az újságírók mégis a kelleténél töb- betfoglalkoznakaSmer hamu­botrányával, együgyes húzással ezt is a magyarokra kenheti, hi­szen ebben az országban minden rosszért mi tehetünk. Fico a Biblia olvasásakorvalószínűlegmégsem figyelt eléggé, a bűnösök ugyanis általában a saját fejükre szokták szórnia hamut, nem az ártatlan embertársaikra. KommtiA» Képviselői nyár NAGYANDRÁS Néhány hete egy magánrepülőgép Horvátország irányába úgy hagyta el a zsolnai repteret, hogy a rendőrségnek nem volt ideje ellenőrizni a gépen tartózkodók személyazonosságát. Az eddigi értesülések szerint a gépen nem más tartózkodott, mint maga Ján Slota. A parlament mentelmi bizottságát az ellenzéki képviselők kezdeményezésére ezen a héten keddre hívták össze. Az el­lenzéki képviselők meg is jeletnek, ám a kormánypártiak kö­zül egyetlen honatya, illetve honanya sem tette tiszteletét. Arra, hogy pontosan ki hol is tartózkodott, írásos igazolást nyújtottak be a parlament elnökének, Pavol Paškának, aki ezeket el is fogadta. Akár véletlen egybeesés is lehetne ebben az esetben, mond­hatnánk akár azt is, hogy nyár van, a szabadság ideje, próbálták volna szeptember elejére összecsődíteni a társaságot. Am né­hány újságírót nem hagyott nyugodni az ügy, ezért utánajártak, vajon komolyan ennyire elfoglaltak voltak-e a képviselők. Pon­tosan az derült ki, amire midnenki számított, hogy itt nincsen szó semmiféle szabadságról, betegségről, külföldi szakmai el­fogultságról, hanem pusztán politikai megrendelésről. Mindenki, akit sikerült elérni, talált valamilyen magyarázatot. Engem Darina Gabániová képviselő válasza háborított fel a legjobban, pedig paradox módon ő volt talán az egyetlen, aki igazat is mondott. A smeres honanya kertelés nélkül kijelentette, hogy politikai döntés született, a koalíción belüli nyugalom fenntartása ér­dekében nem vettek részt a bizottság ülésén, nehogy komo­lyan és nyilvánosan felelősségre kelljen vonni Ján Slotát. Arról, hogy esetleg neki mint képviselőnek kutya kötelessége lenne elmenni a bizottság üléseire, melynek tagja, pökhendi módon annyit mondott csak: értse már végre meg Szlovákia, hogy a parlamenti képviselői feladatkör ellátása nem a szó hagyományos értelmében vett munka. Ergo, ennek a feladat­nak az el nem végzéséért ők egyáltalán nem vonhatók úgy fe­lelősségre, mint a normális alkalmazott. Amikor Gabániovát arról kérdezték, mit is gondol Slota ügye­iről, magánszemélyként elítélte azokat. Politikusként felsőbb utasításra hallgat. Ján Slota jövőjéről csak a szavazó polgárok fognak dönteni, jelezte Gabániová. Sikerült eljutnunk oda, hogy a parlamenti képviselők már nemcsak a szavazásoknál, hanem akár egy egyszerű bizottsá­gi jelenlétnél is saját esküjüket semmibe véve nyilvánosan megalázkodnak, hazudnak és felsőbb utasításra cselekszenek. Holott tudják, cselekvésükkel mások törvényszegése felett húnynak szemet. Morál nulla. Gratulálunk! JEGYZET Bűnözők dicsérete JUHÁSZ DÓSA JÁNOS Több lap is boldog születésna­pot kívánt Ronnie Biggsnek, a nagy vonatrablónak, aki 1963-ban többedmagával mil­liókat kasszírozott, s több mint 40 évig vígan élte az életét Brazíliában. Volt miből. Az úriember, mivel halálos beteg, hazatért. Az egyik bulvárlap fantáziát látott benne, s pél­dányszámának emelkedését remélte a nem túl diszkrét ak­ciótól. Ä kecske is jóllakott, a káposzta is megmaradt, a lap példányszáma rögtön feljebb kúszott, míg a már elfeledett egykori hős ismét vüáglapok címoldalára került, amiből még az utódai is profitálhat­tak. S ha már jött az újabb népszerűségi hullám, ismét rá­gódni kezdtek a nyálas cson­ton. Vajon elengedjék-e a hal­dokló férfit vagy hagyják a bör­tönbe megrohadni? Ä humá­nus többség a bulvársajtó és hamis álerkölcsök hatására természetesen az előbbi mel­lett döntött. De nem ez az egyetlen eset, ahol a bulvár ha­tására bűnözőket magasztaltak az égbe, nem is olyan rég játék­film is készült a Newton fiúk­ról, akik 1919 és '24 között legalább nyolcvan bankot ra­boltak ki Texastól Kanadáig, s még a vonatrablás rekordját is ők tartják egy hárommillió dol­láros chicagói balhéval. Amikor elkapták őket, azzal próbáltak védekezni és jó képet vágni a dolgokhoz, hogy sosem öltek meg senkit, ők egyszerűen csak hobbiból raboltak, mert jól akartak élni. De sokan szeret­nénk ez utóbbit, csak többnyire gyávák vagyunk, legfeljebb 10 eurót próbálunk lenyúlni az adóbevallásunkban, s aztán rettegünk, hogy mikor bukunk le. Tény, hogy csak nagy tétel­ben érdemes, s először is álcáz­zuk magunkat nemzeti hősnek. Akkor biztos sikerül, a média ugyanis a pitiáner tolvajokat nem igen szívlelheti. A Newton fiúk, miután békésen eléldegél­tek évtizedekig az összehará­csolt milliókból, életük végére nemzeti hősökké avanzsáltak, miután egy unatkozó újságíró még sztorit látott bennük. Jö­hettek az emlékiratok, a film, s az újabb milliók. S valószí­nűleg ez a sors vár Magyaror­szágon is a csak whiskys rabló­ként elhíresült egykori Csíksze­redái hokisra, aki lassacskán szabadul, s állítólag már a film­forgatókönyv is elkészült. Újabb példa arra, hogyan lehet gyorsan meggazdagodni mife­lénk. Ha valaki finnyás az ilyesmire, akkor marad számá­ra a nagypolitika.

Next

/
Oldalképek
Tartalom