Új Szó, 2009. augusztus (62. évfolyam, 177-201. szám)

2009-08-28 / 200. szám, péntek

6 Kultúra ÚJ SZÓ 2009. AUGUSZTUS 28. www.ujszo.com Budapesten helyezték örök nyugalomra Eltemették Cseh Tamást MT1-HÍR Budapest. Örök nyugalomra helyezték Cseh Tamás énekest, zeneszerzőt tegnap Budapesten; a Kossuth-díjas előadóművészt csa­ládja, barátai és pályatársai mel­lett több ezer tisztelője kísérte el utolsó útjára a Farkasréti temető­ben. Cseh Tamás hosszan tartó be­tegség után, életének 67. évében augusztus 7-én hunyt el bakony- béli otthonában. A legendás előadóművésztől ravatalánál ba­rátja és szerzőtársa, Bereményi Géza dalszöveg- és forgatókönyv­író, filmrendező búcsúzott. „Életem szerencséje volt, hogy találkoztam veled. Nem mondom, hogy Isten veled, mert ahogy is­merlek, a legváratlanabb pillana­tokban fogok még veled ta­lálkozni” - szólt elhunyt alkotó­társához Bereményi Géza. RÖVIDEN Elhunyt Szergej Mihalkov Moszkva. Elhunyt Szergej Mihalkov orosz költő csütörtökön, életének 97. évében Moszkvában. Mihalkov eredetileg gyermek­verseivel vált népszerűvé, majd Sztálin megbízásából ő írta a szov­jet himnusz szövegét. Később abból Sztálin halála után „kiírta” a diktátort, még később, amikor Vlagyimir Putyin államfőként visszaállította a Szovjetunió széthullása után Borisz Jelcin elnök által elvetett himnuszt, Mihalkov írta annak a szövegét is. A sztáli­ni időkben a Szovjet írók Szövetségének elnöke volt. Szergej Mi- halkovot mai generációk azonban elsősorban Nyikita Mihalkov Oscar-díjas orosz filmrendező és Andrej Roncsaiovszkij főleg Ame­rikában dolgozó filmrendező apjaként ismerték. Számos magas ki­tüntetés birtokosa. Legutóbb Putyin elnök tüntette őt ki 95. szüle­tésnapján. (mti) A Menny, pokol... föld Montrealban Ma tartják a Montreali Nemzetközi Filmfesztiválon Laura Sivá- ková Menny, pokol... föld című játékfilmjének világpremierjét. A szlovák mozgóképet a fesztivál A világ filmművészetére figyelve elnevezésű szekciójába sorolták be, és négy alkalommal vetítik le a Cartier Latin mozikomplexumban. A szeptember 7-éig tartó kana­dai filmszemlén a Menny, pokol... föld egyedüliként képviseli Szlovákiát, (tb) Újabb film a Beatles születéséről Los Angeles. Újabb film készül a Beatles születéséről; az amerikai produkció a gombafejűeket felfedező és pályájukon elindító mene­dzser, Brian Epstein élettörténetét veszi alapul. A film Tony Gittelson Life in the Day című forgatókönyvéből készül, ami Brian Epstein rö­vid, ám izgalmas életét meséli el - adta hírül a Variety szerdán. Az 1934-es születésű Epstein volt áz első, aki hitt a Beatlesben, és a ké­telkedőkkel szemben állította: a banda híresebb lesz, mint Elvis Pres­ley. Epstein 1961-től 1967-ig volt a négyes menedzsere, egészen ad­dig, amíg drogtúladagolásban meg nem halt. (mti) Elszállt a nyár címmel Lőrinci Zsuzsa alkotásaiból látható kiállítás a komáromi Limes Galériában. A Prágában élő képzőművész drótszobrai és grafikái október 14-ig tekinthetők meg. (Krúger Viktor felvétele) Tarantino Becstelen Brigantykja tudással teli film, stilizált erőszakkal, iróniával és színészparádéval Lefejtett parókák, patakzó művér A Becstelen Brigantykat Brad Pitt-tel reklámozzák. A színész rajongóinak azonban részben csalódniuk kell, mivel nem ő viszi a vállán a filmet, ugyanakkor az egyik legjobb, legmarkánsabb alakítását nyújtja (Fotó: Bontonfilm) A Becstelen Brigantykkal Quentin Tarantino stílus­teremtő vérbeli mozisként, trükkjeiben tetten érhetet- len mozgóképes illuzionis­taként, legendázgató-me- sélgető szövegelőként be­csapja a nézőket: legújabb mozija ugyanis nem az, ami, illetve nem csak az, ami. A néző nem abban van ott, legalábbis nem csak abban van jelen, amit néz. TALLÓSl BÉLA Pontosabban, jelen van abban is, de mivel Tarantino mesternek annyira különös agya van a valóság mesébe-legendába konvertálására az általa megteremtett speciális stí­lusban, hogy a film valósága csak látszatvalóság; ezt támasztja alá az is, hogy az egyes jelenetek üzenetét a (néha kivárhatatlannak tűnőén) hosszan elnyújtott epizódok végére elviszi a várttól eltérő irányba is, többletértelmezéssel is megtölti a vizualizált eseménysort. A Becstelen Brigantyk nem egy „beülök, jót szórakozva élvezem, amit látok” mozi. Ez nem egy tudás nélküli (semmitmondó, esztelen, üres) mozgóképes darab, hanem egy látszólag könnyen emészthető filmes sztoriba oltott metaforikus­filozófia - nem kell megijedni ettől, a humor mindent felold. S mivel a forgatókönyv és a rendezés is Ta­rantino kézjegyét és főleg azt a szel­lemiséget viseli magán, hogy a mes­ter az erőszakból, a szadista gyilko­lás stilizálásából is képes látványos mesét költeni pazarul kiélezett párbeszédekre és narrációra épít­ve, van mit követni, van mire odafi­gyelni. Mivel tehát Tarantino új rendezői opusában annyi tudás, annyi filmtörténeti elem, adalék van elrejtve, mi több, mindez ma­gasabb rétegekbe rendelő és emelő iróniával van átizzítva, ezért a te- kervényes kódcsatornákon követ­hető üzenettartomány dekódolá­sához, mondhatni, speciális Taran- tino-IQ kell. Állandó intellektuális készenlét nélkül talán nem is fog­ható, és talán nem is jó ez a film - bár erre az opusra talán nem érvé­nyes a jó-nem jó értékelésséma, sőt biztos nem. A Becstelen Brigantyk értékeivel túlnő a jó-nem jó képle­ten: ez inkább izgalmas, feldobó, meghökkentő, elborzasztó, elgon­dolkodtató. Minden mozzanat, elem, ami „mozis hatásként” vá­szonról lejöhet, az csaknem teljes­séggel ott van a filmben. Annyira jók a párbeszédek (néha az idegességig unalmassá feszíti a dialógusokat, hogy már kirohan­nánk a moziból, de mégse lehet ott­hagyni, mert felcsigázza a kíváncsi­ságunkat, hogy milyen poénnal fe­jeződik be a semmi ragozása - ez is tipikus tarantinós fogás). Annyira drasztikusan szájbará­gós a gyomorfordító véres erőszak (persze mindig stilizált - a művér láthatóan művér, a skalpolás egy vörös festékkel átitatott műbőrrel odafogott paróka lenyiszálása, az emberen elkövetett gyilkos ütése­ket bábura mérik ki. Tarantino eb­ben sem akar imitálni, színlelni. Tudja, hogy tudjuk: ez csak színjá­ték, művérrel manipuláló mozi.) Annyira kidolgozottak a figurák, hogy például a Brad Pitt által meg­talált beszédstílus, valamint moz­gása, kinézete és mimikája olyan komikumot visz ebbe a háborús ak­ció-horrorba, hogy ezért sem lehet mindössze az elsődleges, vagyis csupán a vizualitás szintjén dekó­dolni azt, mit látva átélünk. Annyira jók a karakterek, és annyira élők, dominánsan jelen lé­vők az őket megformáló színészek, hogy az egész film egy borzongató, mámorító színészialakítás-koktél. Az amerikai színészek mellett (az élen Brad Pitt-tel és Eli Roth-tal) Tarantino beválogatta filmjébe a német filmszínészek krémjét: Dia­ne Kruger, Til Schweiger, Daniel Brühl, s a színészi képességekkel megáldott „Zsidóvadász” szerepé­ben, az abszolút főszerepben a leg­tökéletesebb választásként van je­len Christoph Waltz. Annyira csavaros a sztorizása, hogy... és bár nem szokásom, ezút­tal idézem az előzetest, hogy egy szemernyivel sem áruljak el többet, mint amennyit maga a hivatalos filmajánló megenged. „Franciaországban Shosanna Dreyfus családját a lány szeme lát­tára végzi ki Hans Landa náci ezre­des. Shosannánaképpenhogysike- rül megmenekülnie, és Párizsba szökik, ahol új személyiséget vesz fel: egy mozi tulajdonosa és üze­meltetője lesz. Európa egy másik részén eközben Aldo Raine had- nagyegy csoport amerikai zsidó ka­tonát verbuvál megtorlóakciók végrehajtásához. A „Brigantyk” néven elhíresülő osztag csatlakozik Bridget Von Hammersmark német színésznőhöz és titkosügynökhöz egy akcióban, melynek célja a Harmadik Birodalom vezetőinek kiiktatása. Hőseink sorsa egy mozi bejáratánál fut össze, ahol Shosan­na a saját bosszútervét készül végrehajtani.” Erről szólna a film, de annyira csavaros a sztorizása (kitűnő zenei alappal fűzve és kellő helyeken megerősítve zeneileg az anekdotá­kat), hogy sokkal mélyebb tartalmi rétegekbe is elvezet. Olyanokba, amilyenekre nem számítunk, olyan tartományokba viszont, amilye­nekkel számolnánk, hogy a film a háborúról meg a zsidókérdésről szól, Tarantino végképp nem fog­lalkozik. Sokat elmond ugyan a „Zsidóvadász” furfangosságáról, gyilkos ösztöneiről, de valahogy úgy, mint ahogy El Mariachi vagy a westemek vadnyugati hősei me- sélgetnek. Nincs benne a világhá­ború tétje, nincs benne történelmi hűség - Tarantino, észre se vesszük, és becsap. Ám ez egyálta­lán nem zavaró, mivel nem félreve­zet, nem meghamisít - egyszerűen csak „mesemondó” mozit csinál háborús háttérrel. Vonzó film, erős film, hosszú film, és kultuszfilm lesz, az csaknem biztos. Az intézmény ideiglenes irányításával a kulturális miniszter Pavol Smolíkot bízta meg Lemondott a Nemzeti Színház főigazgatója TASR-H1R Pozsony. Lemondott posztjáról tegnap délelőtt Süvia Hroncová, a pozsonyi Szlovák Nemzeti Szín­ház főigazgatója. Marek Maďarič kulturális miniszter elfogadta a lemondást, és megköszönte Silvia Hroncová főigazgatóként végzett munkáját, főként az intézmény irányítását abban a nagy odafi­gyelést igénylő időszakban, ami­kor a Nemzeti társulatainak köl­tözködése zajlott az új épületbe. Süvia Hroncová lemondása előtt egy nappal Pavol Smolík, a Szlo­vák Nemzeti Színház operatársu­latának igazgatója nyújtotta be lemondását, s vele együtt a társu­lat vezetésének további két tagja - Slavomír Jakubek fődramaturg és Rastislav Štúr főkarmester - is tá­vozott. Štefan Bučko, a Nemzeti prózatársulatának igazgatója szintén leköszönt posztjáról. Silvia Hroncová, aki 2006 júni­usától állt a Nemzeti élén, sajtó- nyilatkozatában hangsúlyozta: fő­igazgatóként a színház művészeti társulatainak fiatalítására, frissí­tésére, figyelmet és elismerést ki­vívó előadások bemutatására, termékeny külföldi kapcsolatok kialakítására, a szélesebb nézőkö­zönség megszólítására, valamint a színház anyagi eszközeinek ha­(ČTK-felvétel) tékony felhasználására töreke­dett. ,A színház művészeti cso­portjainak egy részében azonban továbbra is konzervatív szemlélet uralkodik, amely elutasítja az eu­rópai színvonallal való összeha­sonlítást. Ez a nézeteltérésünk lényege” - áll Hroncová tegnap kiadott nyüatkozatában. Hroncová lemondása után Maďarič miniszter találkozott a Nemzeti három művészi társula­tának (próza, opera, balett) veze­tőjével: ezt követően mind Smo­lík, mind Bučko visszavonta le­mondását. A Nemzeti ideiglenes irányításával a tárcavezető Pavol Smolíkot bízta meg.

Next

/
Oldalképek
Tartalom