Új Szó, 2009. augusztus (62. évfolyam, 177-201. szám)

2009-08-28 / 200. szám, péntek

www.ujszo.cotn ÚJ SZÓ 2009. AUGUSZTUS 28. Hirdetés 5 FIZETETT POLITIKAI HIRDETÉS Csáky Pál: Ne féljünk használni anyanyelvűnket! EURÓPÁT ITT IS! Miamik a jogiilijkfj-tV Mindenki eljön? Elmondjuk végre: ebből a primitivizmusból ^ nekünk elegünk van? Igen, elegünk van! ☆’ Találkozzunk szeptember 1-jén Dunaszerdahelyen! MEGHÍVÓ Az MKP Országos Elnöksége tisztelettel meghív minden demokratát 2009. szeptember 1-jé- re DUNASZERDAHELYRE, ahol nagygyűlést tartunk KIÁLLUNK A JOGAINKÉRT címmel. Helyszín: DAC-futballstadion, a kezdés időpontja 15.00 óra. Társrendező: Szlovákiai Magyarok Kerekasztala (SZMK) 14.30 Nyitóműsor - Csalló­közi Néptánc Együttes Európa Centrum Gyerek- csoport 14.50 Rigó Mónika énekel 15.00 Pro Cultura Férfikar - Fülek: Hűséghimnusz Vers: Ábrányi Emil: El a magyar - előadja Kürthy Lajos 15.05 A résztvevők köszöntése - Pázmány Péter, az MKP dunaszerdahelyi já­rási elnöke 15.10 Megzenésített versek: Kor-Zár együttes 15.20 Felszólalások: Csemadok - Hrubík Béla SZMPSZ - Pék László SZMSZSZ: Mézes Rudolf 15.40 A Felvidéki Rockszínpad fellépése PROGRAM: 15.50 Tiltakozó szövegek is­mertetése- a nyelvtörvény módosí­tását szorgalmazó petíci­ót aláíró polgárok nevé­ben: Ondrej Dostál j (Konzervatív Intézet)- a Szlovákiai Magyarok Kerekasztala nevében: Petőcz Kálmán- a határon túli magyar szervezetek nevében: Deák Ernő- a Szlovákiai Reformá­tus Keresztény Egyház főgondnoka, Fekete Vince- az amerikai magyar szervezetek nevében: Lauer Edith- az ifjúsági szervezetek nevében:- Nagy Péter 16.00 Szarka Gyula és Szarka Tamás (Ghymes) fellépése Verset mond: Tóth Tibor- Komáromi Jókai Színház 16.20 Felszólalások:- Grendel Lajos Kos- suth-díjas író a Szlo- vákai Magyar írók Tár­sasága képviseletében- a Magyar Tudományos Akadémia egyik tagja- Schmitt Pál EP-alelnök 16.50 Derzsi György és Vadkerti Imre műsora 17.20 Zárszó: Csáky Pál, az MKP elnöke;- nyilatkozat elfogadása 17.30 Útravaló: Kell még egy szó - Vadkerti-Derzsi és a szereplők Elnök űr, az MKP és a civil kerekasztal rendezésében szeptember elsején tiltakozó nagygyűlés valósul meg Dunaszerdahelyen. Miért van erre szükség?- Szlovákiában sajnos egy­re rosszabb irányba mennek a dolgok. Annak idején úgy gondoltuk, hogy a Maiina Hedvig-ügy vagy később a primitív rendőri beavatkozás a dunaszerdahelyi labdarúgó­mérkőzésen csak egy-egy za­vart jelent a rendszerben. Azután meg kellett tapasztal­nunk a számunkra előnytelen egyházmegyei felosztást, amely a katolikus egyház szé­gyene, s most júliusban a nyelvtörvény szigorítását, amely világbotrány. Ezt a szó legszorosabb értelmében mondom, hiszen a Magyar Tudományos Akadémia nyi­latkozatát, amely szakmai ér­vek alapján kritizálja ezt a bu­ta törvényt, többszáz nemzet­közi szaktekintély írta alá. Szeptember elsején ezért megmozdulások lesznek a vi­lág számos fővárosában: a mi nagygyűlésünk idején tiltako­zó dokumentumokat adnak át a szlovák nagykövetségeken. A magyarországi Civil Össze­fogás Fóruma bejelentette, hogy a velünk való szolidari­tásuk kifejezésére a duna­szerdahelyi nagygyűléssel egy időben tiltakozó nagygyűlést tartanak a budapesti szlovák nagykövetség előtt is. Duna- szerdahelyre már bejelentke­zett számos televíziós stáb, hírügynökség és újságíró, szeptember 1-jén a civilizált világ Dunaszerdahelyre figyel majd. Nem tudom, mennyien jönnek el erre a rendezvényre, de minél többen leszünk, an­nál erősebb lesz a szavunk. El kell mondanunk, hogy elég volt a durva magyaréi lenes­ségből, elég a kormány antide­mokratikus praktikáiból, elég a hazudozásokból és a közös vagyon szétlopkodásából. Mi, magyarok, normálisabb körül­mények között akarunk élni. Ez pedig a jelek szerint nem­zetközi segítség nélkül megint nem fog menni. Ezért kell fel­hívnunk a problémáinkra egy ilyen nagygyűléssel a figyel­met. Itt van az űjabb ügy is, nem engedélyezték Sólyom László részvételét a komáromi szo­boravatáson.- Ez felháborító, Szlovákia ezzel valóban a harmadik vi­lág szintjére süllyedt. Sólyom László persze úriemberként viselkedett: az ilyen viselke­dés viszont akkor hatékony, ha a másik oldalon is úriem­berek vannak. Szlovákiában sajnos ez most messze nincs így. Ám mi azt szeretnénk, ha nem errefelé menne az or­szág. Az elnökválasztás két fordulójában megmutattuk az idén, milyen politikusokat és milyen * országot szeretnénk. Ezt kellene megismételni szeptember 1-jén, ezért lenne jó, ha sokan lennénk Duna­szerdahelyen, hogy a világba tényleg elmenjen a híre an­nak, hogy a magyarok úgy gondolják Szlovákiában, hogy az ország irányultságá­val komoly bajok vannak, s ezen a kurzuson változtatni kell. Egyébiránt, ha már a ko­máromi szoboravatást említi: ott egyetlen párt képviseltette magát a legmagasabb szinten, az MKP. Engedje meg, hogy megköszönjem az ott kapott lelkes tapsot. S még valami: a komáromi szoboravatás né­hány primitív szlovák nyelvű megnyilvánulástól eltekintve méltóságteljes volt. Nem len­ne jó, ha csak a zavaró körül­ményekre emlékeznénk, hi­szen teljesült a lényeg: Komá­romban van egy szép Szent István-szobrunk. Ez nagyon fontos, mint ahogy az ott el­hangzott sok bölcsesség is emelte a lelket. Az egyik leg­találóbb, legigazabb monda­tot talán Szarka Tamás, a Ghymes egyik frontembere (aki szintén fellép Duna­szerdahelyen is) mondta ki a rendezvényen: ezek azt sze­retnék, ha mi gettóban él­nénk. Nos, mondjuk ki hatá­rozottan: nem. Ezt a NEM-et kell hangosan és határozottan kimondanunk Dunaszerda­helyen is. A szlovákiai magyar sajtó többször elemezte, kik és mi­lyen módon lépnek fel majd a rendezvényen.- Ezt a civil szervezetekkel együtt döntjük el, mint ahogy velük egyeztetjük a zárónyi­latkozat szövegét is. Azt hi­szem, abban mindenkivel egyetértünk, nem volna he­lyes, ha 3 óránál tovább tarta­na a rendezvény. Ezért most nyilvánosan szeretnék elné­zést kérni mindenkitől, aki ar­ra kért lehetőséget,-hogy fel­szólaljon vagy valamilyen műsorszámot adjon elő. Min­den ilyen jelentkezőnek meg­köszönjük a bizalmat és a szándékot, de ha mindenki esetében igent mondanánk, a program a végtelenségig tarta­na. Ezért a következő meg­osztásban állapodtunk meg: azért, hogy ne legyen fárasztó a rendezvény, a szövegek és a kulturális rész kb. 50-50 szá­zalékban oszlik majd meg. A felszólalók közt egy sincs olyan, aki magánszemélyként tenné meg a felszólalását. Természetesnek tartjuk, hogy a három közismert civil szer­vezet, a Csemadok, a Pedagó­gusszövetség és a Szülők Szö­vetsége mindjárt a rendez­vény elején szót kapjon. A második részben a Szlovákiai Magyarok Kerekasztala, az amerikai, nyugat-európai és a Kárpát-medencei magyar szervezetek képviselői kapná­nak szót, együtt a Református Keresztyén Egyház főgondno­kával. Á katolikus egyház ré­széről nem jelentkezett eddig igény - ami nem meglepő, hi­szen a katolikus egyház veze­tőinek egy része Szlovákiá­ban hajlik a nacionalizmus felé. Ami a szlovák nemzeti­ségű felszólalásokat illeti, bár­milyen szlovák nemzetiségű egyént odahívni, aki a saját - egyébként tiszteletre méltó - véleményét mondaná el, ér­telmetlen kezdeményezés lenne. Petőcz Kálmán azon­ban tárgyalt a pozsonyi Kon­zervatív Intézettel, s a nyelv­törvény módosítását szorgal­mazó petíciót aláíró polgárok nevében Ondrej Dostál ka­pott felszólalási lehetőséget, aki annak idején Ján Slotát is bíróságra adta magyarellenes kijelentéseiért. Három kiemelt szónok is lehetőséget kap.- Természetesnek tartottuk elejétől fogva, hogy az írók elmondják a véleményüket, hiszen nekik a nyelv napi munkaeszközük. A Szlovákiai Magyar írók Szövetségét kér­tük fel, s örülünk, hogy Grendel Lajos elmondja a vé­leményét mindannyiunk előtt. A Magyar Tudományos Aka­démia a nyelvtudósok figyel­mét hívta fel erre a helyzetre szerte a világon. Pálinkás el­nök úrral személyesen beszél­tünk erről az MTA által a múlt héten szervezett konferenci­án. Jogos tehát, hogy annak a dokumentumnak a szövege, amelyet az Akadémia fogal­mazott meg a nyelvtörvény kapcsán, elhangozzék a ren­dezvényen. S fontosnak tart­juk azt is, hogy az Európai Parlament alelnöke is reagál­jon erre a helyzetre. Az önök honlapján az ol­vasható, hogy MKP- vagy fa­luzászlókat, EU-jelképeket fekete szalaggal, Csemadok- jelvényeket vagy egyéb szim­bólumokat szívesen látnak, a félreérthető jelképeket vi­szont kérik mellőzni.- A válasz nagyon egyszerű. Láthatjuk, milyen a szlovák kormány viszonyulása hoz­zánk. Ha a nagygyűlésen csak egy árpádsávos zászló, Nagymagyarország-kép vagy gárdista egyenruha megjele­nik, az ellenérdekelt médiák azt egy fél évig ellenünk fogják kijátszani, gyöngítve ezzel a mi érveinket. Aki tehát segíteni akar nekünk, kérjük, mellőzze a félremagyarázható jelképe­ket, közös ügyünk érdekében. A szlovákiai magyar médiá­ban megjelent olyan hír is, hogy nem minden felszólaló tudott a meghívásról.- Ez félreértés volt, s abból a tényből fakadt, hogy épp a szabadságolási időszak köze­pén voltunk - mi pedig az MKP-ban túlontúl finom játé­kot akartunk játszani. Ezért nem a felszólalókat szólítot­tuk meg közvetlenül, nehogy azt mondják, hogy egy politi­kai párt akarja őket felkérni, hanem a szervezeteiket - az írószövetséget és a Kerék­asztalt. A sajtó ott volt inkor­rekt, hogy nem várta meg, amíg ezek az információk célbaérnek. Mára elmondhat­juk, mindenkivel tisztessége­sen megegyeztünk, mindenki az eredeti megegyezés értel­mében kér és kap szót. A közelmúltban megjelen­tek olyan óriásplakátok, ame­lyek tartalmukban érintik ezt a kérdést, azt hirdetik, hogy mindegy, milyen nemzetiségű a pék vagy az orvos.- Rossz szolgálatot tesznek ezek a plakátok. Nézetem szerint csak arra szolgálnak, hogy összezavarják az embe­reket, mert badarságokat hir­detnek. Azt mondják, mind­egy, hogy milyen nemzetisé­gű orvos gyógyít bennünket. Ez nem igaz, hiszen a modern orvostudomány álláspontja szerint a bizalmi viszony megteremtése az orvos és a beteg között fél gyógyulással ér fel. Az igazság tehát épp el­lenkezője: nagyon fontos, hogy az orvos a beteg anya­nyelvén tudjon kommunikál­ni vele, s az orvos részéről kellő empátia nyilvánuljon meg a beteg iránt. Amit ők mondanak, nem más, mint nemzeti öntudatunk bűnös rombolása. Mi az MKP-ban épp az ellenkezőjét mondjuk: fontos, hogy minél több szlo­vákiai magyar fiatal végezzen egyetemet, s gyógyítsanak, is­koláinkban tanítsanak, önkor­mányzatainkban bölcsen ve­zessenek bennünket. Mi azt akarjuk, hogy a szlovákiai ma­gyar közösség szellemiekben is gyarapodjon - ilyen irány­ban kell kiteljesítenünk a szlo­vákiai magyar közösség fejlő­dését. Arról nem is beszélve, hogy az ilyen torz szlogenek­től bizonyos emberek fejében már csak egy lépés az újabb gondolatsor: akkor akár az is mindegy lehet, milyen a tanító nemzetisége, anyanyelve, s milyen az iskola tanítási nyelve. S máris ott vagyunk Slavkovská asszony teóriájá­nál, ami ellen 12 évvel ezelőtt az utcára vonultunk. Szeptember elsején más is történik: életbe lép a nyelv­törvény.- Igen, ez egy sajnálatos fej­lemény. Ezzel kapcsolatban két dolgot szeretnék nagyon hangsúlyosan elmondani. Az első: nem szabad félnünk, nem szabad, hogy ez a buta törvény megfélemlítsen ben­nünket. A törvény értelmében magánembereket nem lehet megbüntetni, tehát bátran használjuk az anyanyelvűn­ket az élet minden területén. A kulturális rendezvényeken, önkormányzati rendezvénye­ken három-négy szlovák mondat elhangzása elég, nem kell az egész szöveget mind a két nyelven elmondani. Ha valaki emléktáblát akar állíta­ni vagy közfeliratot elhelyez­ni, javasoljuk, hogy azt kon­zultálja meg az MKP szakem­bereivel. Az MKP elnöksége Biró Ágnes alelnök asszonyt kérte fel ennek a kérdésnek a felügyeletére. Ezzel kapcsolat­ban bármilyen kérdéssel, infor­mációval bátran forduljanak az MKP Központi Irodájához. Az MKP szeptember 2-ai ha­tállyal életbe lépteti nyelvtör- vény-felügyeleti rendszerét. Bárki bármilyen problémával találkozik, bármilyen bejelen­teni valója van a törvény alkal­mazásával kapcsolatban, illet­ve bármely kérdésére választ szeretne kapni, azt az MKP Központi Irodájában megtehe­ti, illetve bejelentését az MKP járási irodáiban is eszközölhe­ti. A járási titkárok neve, illetve a járási irodák elérhetősége a honlapunkon megtalálható. Az MKP valamennyi parla­menti képviselője és asszisz­tenseik is tisztelettel állnak mindenki rendelkezésére. Elnök úr, azt mondja, sok emberrel találkozott a nyá­ron. Mi volt a legnagyobb él­ménye?- Az emberek ragaszkodá­sa. Az, hogy érzik, az ilyen nehéz helyzetben fokozottan egymásra vagyunk utalva. Az egységet, az erőt, a korrektsé­get keresik, s öröm számomra látni, hogy a támaszt, a biz­tonságot a Magyar Koalíció Pártjában látják. Mi pedig nem fogunk csalódást okozni.-rk­MP910312

Next

/
Oldalképek
Tartalom