Új Szó, 2009. augusztus (62. évfolyam, 177-201. szám)

2009-08-18 / 191. szám, kedd

16 Agrárkörkép ___________________________________________________________________ ÚJ SZÓ 2009. 2009. AUGUSZTUS 18. www.ujszo.com A magára valamit is adó texasinak - bármivel foglalkozik farmja van, amelyet legtöbbször bérelt személyzettel tart szinte tökéletes rendben Modern cowboyok keres gazdálkodásnak köszön­hetően az utóbbi évtizedben áda- gosan évi 7 százalékos nyereséget biztosított a tagoknak, azonban en­nek csak a 40 százalékát kaphalják meg, a többit kötelezően visszafor­gatják a vállalkozásba. Farmer és rancher egyben A caldwelli John Malazzo is tagja a szövetkezetnek, miközben jóma­ga hozzávetőlegesen 500 hektáron gyapotot, több mint 300 hektáron pedig kukoricát termeszt, s a termőterületének 90 százalékát már öntözhetővé tette. Saját terüle­tén, több mint 40 méter mélyre fúrt kutakból hozza fel a vizet, amit ru­galmas polietilén csövekben szállít a gyapottáblákra, ahol többnyire árasztásos formában juttatja ki a szükséges vízmennyiséget. A kuko­ricát viszont több mint egy kilomé­ter hosszú hidas öntözőberende­zéssel öntözi. A víznek egyébként Texasban is egyre nagyobb az érté­ke, különösen az idei évben mutat­kozó komoly aszály miatt. Egyes térségekben a fű már teljesen ki­égett, ez az állattartásban is érez­hető feszültségeket okoz. John Ma­lazzo szerint idén a kisebb állattar­tó farmok jelentős része tönkre is mehet, mivel az állatoknak nem lesz elegendő eleségük. Ez a húspi­acon pillanatnyi túlkínálatot okoz, de meggyőződése szerint ezt túl kell élni, nem szabad pánikba esni. A válság után pedig következik a kereslet növekedése, de akik most eladják az állataikat, már nem tud­nak szaporítani. John Malazzo sa­ját bevallása szerint egyébként sem Johannes Orgeldinner tin. „quarter" lovak szaporításával foglalkozik (A szerző felvételei) Stuart Veldhuizen a legelő állatok tejéből készült sajtot értékesíti tipikus farmer. Míg a texasi farme­rek többsége vagy növénytermesz­tő „farmer”, vagy állattartó „ran­cher”, ő több lábon áll: a növényter­mesztés mellett több ezer fekete angus és brahman típusú, a száraz­ságot és a meleget is jól tűrő szar­vasmarhát is tart a legelőin. A rek- kenő hőség ugyanis már ebben a térségben is, de főleg az állam déli részén ilyenkor nyáron szinte elvi­selhetetlen. Embriótranszfer A modem szaporítási eljárások alkalmazásának gyakorlati kihasz­nálásáról a centerwillei Trans Ova Genetics cégben kaptunk tájékoz­tatást, ahol mind a tejtermelő, mind pedig a hústermelő állatok szaporításában a termelőknek nyúj­tott szolgáltatásként az embrió­transzfert alkalmazzák. Az 1980- ban alapított cég jelenleg széles­körű állategészségügyi szolgáltatá­sokat is nyújt a partnereinek. Az embriótranszfer mellett in vitro megtermékenyítést, ún. szexálást (a megtermékenyített petesejtek nemek szerinti elkülönítését) és klónozást is végeznek. Az USA-ban 9 regionális központban kínálják szolgáltatásaikat. Cowboyok lovai A szarvasmarhatartáshoz szoro­san kapcsolódik a lótenyésztés, amelyben elsősorban a legelő mar­hák tereléséhez és elkülönítéséhez alkalmas ún. „quarter” lovak szapo­rításával foglalkoznak. A kister­metű állatok rendkívül ügyesek és tanulékonyak, már hathónapos ko­ruktól kezelésbe veszik őket. Amint azt a német származású Johannes Orgeldinner gaineswille-i farmján tartott bemutatón is láthattuk, az apró termetű, rendkívül ügyes és fordulékony lovak a lovasukkal tö­kéletes összhangban képesek a csordából kiválasztani és elkülönít­ve tartam bármelyik állatot. Texas­ban nagy irántuk a kereslet, és a jól kiképzett lovakért mindenütt jó árat fizetnek. A dotáció csak minimális Az amerikai agrártámogatások egyes elemeiről csak annyit sike­rült megtudnunk, hogy a rend­szerben alapvetően két támogatá­si szintről lehet beszélni. Az egyi­ket a tagországok szintjén az ag- rátermékek piaci egyensúlyának fenntartása érdekében a minimá­lisnál alacsonyabb szintre jutott termékárak kiegészítésére folyó­sítják a farmereknek, de alapjá­ban véve csak arra elég, hogy egy- egy válságos helyzetet sikeresen átvészeljenek, illetve egy-egy ter­mészeti csapás esetén nyújtanak segítséget a termelőknek. A szö­vetségi állam (USA) elsősorban a termékek kiviteléhez és piacra vi­teléhez nyújt szövetségi támoga­tást, de ezt főleg a nagy cégek igé­nyelik. A rendszer állítólag megle­hetősen bonyolult, de azt állítot­ták, a fejlesztésekhez, felújítások­hoz, a piaci versenyképesség megőrzéséhez egyértelműen banki hitelforrásokat kell igénybe venniük. Véleményük szerint ez az alapja az amerikai agrárágazat versenyképességének, amely a gazdasági válság időszakában is hatékonyságra és takarékosságra ösztönzi a termelőket, (szil) megtisztítják a magoktól, bálázzák és a vüág számtalan országába, főleg Kínába szállítják. Tavaly pél­dául 13 800 darab 500 fontos bá­lát sikerült értékesíteniük. A mag­ból olajat sajtolnak, a növény szárá­ból pedig takarmánykeveréket ké­szítenek, a feldolgozásra alkalmat­lan növényi részeket pedig a térség­ben levő pulykafarmról származó trágyával egy egyszerű berende­zésben komposztálják és főleg ker­tészeti boltokban értékesítik. Amerikai szövetkezet A termelés, a feldolgozás és hoz­zájuk tartozó szolgáltatások kifeje­zetten gazdasági szempontok sze­rinti összefonódásával minden ter­melési ágazatban találkozhatunk. A texasi farmerek közül csaknem mindenki tagja valamilyen szövet­kezetnek úgy, hogy a saját tevé­kenysége mellett a szövetkezet által nyújtott előnyökért, vagy gazdasá­gi befektetésként lép a közösség tagjai sorába. Erre láttunk példát Bryan városában levő, 1943-ban alapított Producers Coop szövetke­zetben. A szövetkezet akkori létre­hozását a takarmányhiány váltotta ki, a gazdáknak elemi szükségük volt az állatok élelmezéséhez takar­mányra, ezért összefogtak és közö­sen vásároltak olyan területekről, ahol még elérhető volt, majd haza­szállították. Mára több ezer taggal rendelkező nagyvállalkozássá nőt­te ki magát, amely évi 65 millió dol­láros forgalmat bonyolít le, a mű­trágyáktól kezdve a vetőmagokon és üzemanyagon át saját gyártású takarmánnyal is ellátja tagjait, egyúttal ezeket a termékeket vala­mint a tagok termékeit, a gazdálko­dáshoz szükséges egyéb, több mint ezer fajta termékkel együtt a saját üzlethálózatában is értékesíti. Több mint 140 alkalmazottja van. Bili Lazenby, a cég szolgáltatási részlegének vezetője ismertette a szövetkezet működésének alapel­veit, amelyek kiindulópontja az egy tag - egy szavazat elv, amit a meg­alakulástól kezdve következetesen érvényesítenek, így a taggyűlései­ket több ezer férőhelyes csarnokok­ban tartják. A szövetkezet működésének má­sik jellegzetessége, hogy a tagok már nem a szövetkezet nyújtott gazdasági előnyökért, hanem in­kább befektetési célból lépnek a ta­gok sorába. A szövetkezeti termé­keket is piaci áron vásárolják. A be­fektetésként vásárolt tagrész tíz dollárt ér, de egy tagnak bármekko­ra is a tagrésze, csak egy szavazata van. A befektetések hozadéka a si­Bill Lazenby: azegytag-egy szavazat elve következetesen érvényesül A Trans Ova-ban az embriotranszfert fizetett szolgáltatásként végzik „Howd’yuí” - így köszöntik egymást és az idegeneket is a texasiak az amerikai an­gol texasias „hogy vagy” változatával. ÖSSZEFOGLALÓ E nyelvhasználati különbözősé­gére is büszke ország hagyomány­tisztelő polgárai közül nagyon so­kan kötődnek valamilyen formá­ban a mezőgazdasághoz, így nem véleden, hogy az USA második leg­nagyobb tagországának agrárága­zata évi csaknem nyolcvan milliárd dolláros teljesítményével a tagál­lam nemzeti össztermékének mint­egy 9 százalékát képezi. Texasban elsősorban a ló- és marhatartással, illetve a gyapot, a kukorica és aszója termesztésével a foglalkoznak. Szarvasmarhából például több mint 13 milliót tarta­nak nyilván. A statisztikailag jegy­zett hozzávetőlegesen 250 ezer far­mer közül mintegy 150 ezren csak ún. hétvégi gazdálkodóként tarta­nak állatokat a tulajdonukban levő farmokon. A magára valamit is adó texasinak ugyanis - bármivel fog­lalkozik is -, farmja van, amelyet legtöbbször bérelt személyzettel tart szinte tökéletes rendben. A far­mok átlagos nagysága 50-60 hek­tár, természetesen vannak ettől ki­sebb, de jóval nagyobb több, ezer hektáros farmok is. A mezőgazdasági újságírók nem­zetközi szövetsége (IFAJ) idén az amerikai Texas államban levő Fort Worthban (Dallas ikervárosa) tar­totta soros kongresszusát, amelyen több száz agrárújságíró és szakma­beli marketing-, illetve kommuni­kációs szakember a szövetség szer­vezeti élete időszerű kérdéseinek megvitatásán kívül megismerked­hetett az USA második legnagyobb államának agrárgazdaságával. Sajtkészítő családi farm A Veldhuizen farm tipikus kismé­retű családi vállalkozásként első­sorban a tejfeldolgozásra és a ter­mékek közveden értékesítésére összpontosít. Stuart Veldhuizen, a családfő a tejpiac igényeire reagál­va pár évvel ezelőtt legelőin átállt a környezettudatos ökológiai gazdál­kodásra, s így a legelő állatok te­jéből készült sajtot minősített bio­termékként értékesíti a saját telkén levő üzletében, illetve a környező vendéglőkbe szállítja. Az állatok szójából készített takarmánykeve­réket egyáltalán nem kapnak, csak saját készítésű takarmánnyal egé­szítik ki a legelő állatok táplálékigé­nyét. A tej árának csökkenéséről itt is tudnak, de őket ez speciális hely­zetüknek köszönhetően kevésbé érinti. Tökéletesen feldolgozott gyapot A Daliástól 80 mérföldre (kb. 130 km) levő Bírómé Gin Company a gyapottermesztés egyik központ­ja és feldolgozóhelye a térségben, ahol 15-20 gyapottermesztő termé­két dolgozzák fel egészen bálákban szállítható állapotig úgy, hogy gya­korlatilag a növény minden részét felhasználják. Gerry Kasberg a cég tulajdonosa elmondta, hogy a beé­rett és betakarított gyapotvirágot John Malazzo farmer és rancher is egyben

Next

/
Oldalképek
Tartalom