Új Szó, 2009. augusztus (62. évfolyam, 177-201. szám)

2009-08-18 / 191. szám, kedd

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2009. AUGUSZTUS 18.______________________________________________________________________________________________________AGRÁRKÖRKÉP - HIRDETÉS 17 Az elővetemény lekerülése és a repce vetése között legalább 40 nap álljon rendelkezésre a talaj megfelelő minőségű előkészítésére A repce igényes és hálás a jól előkészített talajra (Illusztrációs felvétel) Annak ellenére, hogy a je­lenlegi értékesítési árviszo­nyok az előző évi szinthez viszonyítva jelentősen elma­radnak a termelői várakozá­soktól, az őszi káposztarep­ce még mindig meghatározó növény térségünkben. ÚJ SZÓ-ISMERTETŐ Idén is több mint 160 ezer hek­táron termesztették. A repce könnyen beleilleszthető a vetésfor­góba, általában két kalászos közé kerül. Kiváló gabona-elővete- mény, korán betakarítható, a talaj víz- és tápanyag-készletét nem meríti ki túlságosan. A termesztés­technológia növényvédelmi szín­vonaltól függően általában 3-4 év múlva kerülhet ugyanarra a terü­letre, ugyanez érvényes más ke­resztesvirágú kultúrnövényekre is. Termesztésének előkészítése so­rán szükséges, hogy az elővete­mény lekerülése és a repce vetése között legalább 40 nap álljon ren­delkezésre a talaj megfelelő mi­nőségű előkészítésére. A repce igényli és meghálálja a szakszerűen előkészített talajt. Az elvetett állomány megfelelő áttele- léséhez, a tavaszi felfagyásokkal szembeni ellenálló-képességhez fontos, hogy a kikelt állomány a tél beálltáig legalább 8-10 levelet fej­lesszen, és ne nyúljon meg. Megfe­lelő talaj-előkészítéssel a gyors ke­lés és az erőteljes, zárt állomány biztosítható. Az előkészítés során az elővetemény betakarítása után 6-10 cm mélyen tarlóhántást vé­geznek, majd gyűrűshengerrel a ta­lajt lezárják. A hántott, lezárt tarlót 3 hét múlva 20-22 cm mélyen fel­szántják. A szántást - a nedvesség- tartalomtól függően - nehéz fogas­sal, nehéz kultivátorral munkálják el, és szintén hengerrel zárják. Ez­után augusztus végén kombinátor­ral aprómorzsás, ülepedett mag­ágyat készítenek. Az őszi káposztarepce a csapadé­kosabb, hűvösebb, enyhébb telű térségeket kedveli. Talajigényét a jó minőségű barna erdőtalajok, az ön­téstalajok, a mezőségi talajok elégí­tik ki, ha pH értékük 6,0-7,4 körüli, kötöttségük közepes, a tápanyag­szolgáltató képességük is legalább közepes. Nem kedveli a túl kötött és nagy duzzadóképességű, levegőt­len, nagy sótartalmú, vízállásos és fagyzugos területeket. Tápanyagigényének ellátását és az ezzel összefüggő trágyázási rendszert lehetőleg talajvizsgálati adatok és a tervezett hozam alap­ján dolgozhatják ki a termelők, mi­vel változatos talajtulajdonságokat kell számításba venniük. Közepes tápanyag-szolgáltatás esetén a jó­nak mondható 3 tonna/hektár magterméshez a repce tápigénye nitrogénből (N) 150-180 kg/ha; foszforból (P2O5) 80-110 kg/ha, ká­liumból (K2O) 180-210 kg/ha, összesen 410-500 kg/ha. Lazább, semleges vagy enyhén savanyú ta­lajon a mésztrágyázás és a magné- ziumpótlás is szükséges lehet. Ré­gebben a repce alá szinte kötelező volt az istállótrágyázás. Ma egy­részt az állatállomány csökkenése, másrészt a repce vetésterületének növekedése miatt túlnyomórészt műtrágyákkal elégítik ki tápanyag­igényét. Kalászos elővetemény után a tarló és gyökérmaradványok gyors elbontásához 20-40 kg N ki­szórása is szükséges a tarlóhántás előtt, a szalma és a hozzátartozó gyökérzet hasznos szerves-anyaggá történő átalakulásához. A műtrágyákat legjobb a szán­tás előtt kijuttatni. A P-, K-műtrá- gyákat, a vetőágy-előkészítő kom- binátorozással dolgozzák be, a ve­tés előtt a kisebb adagú nitrogént, mintegy 30-40 kg/ha mennyiség­ben a kezdeti fejlődés elősegítésé­re is adagolnak. A nitrogén legna­gyobb részére tavasszal van szük­sége a repcének, amit legalább két részre osztva - kora tavasszal és szárbainduláskor - szórnak ki „fejtrágya” formájában. Ha szük­séges a mésztrágyát - pl. cukor­gyári mésziszap - és a magnézi­umtrágyát szintén csak a felső ré­tegbe keverik a vetőágyelőkészítő munka során. A repce igényes a ta­laj jó mikroelem-szolgáltató ké­pességére, különösen érzékeny a borra. A hiánytünetek megszünte­tésére a lombtrágyázás hatékony, amely a növényvédelmi permete­zéssel együtt végezhető el. A vetés műiden fázisa nagy hatást gyakorol a kiegyenlített, zárt állo­mány kialakulására, az áttelelésre, a felfagyás-veszély csökkentésére, ezáltal a termésre. Az erukasavban szegény fajtákat augusztus végén szeptember elején vetik. Az eruka­savban gazdagabb fajtákat ugyan­azon a termőtájon egy héttel később vethetik. Az alacsony erukasav- és glükozinolát-tartalmú fajtákat éto­laj-, margarin- és kozmetikumok készíéséhez használják. Az eruka­savban gazdag fajtákból nyert olajat az ipar számos területe igényli (fes­ték-, szappangyártás-, gépipar, rob­banóanyag-előállítás) . A vetőmag kiszámításánál figye­lembe kell venni, hogy a ked­vezőtlen téli és a kora tavaszi hideg időjárás következtében a kikelt nö­vényzet 20-25%-a is elpusztulhat. Ha a vetőágy előkészítése külön­böző okok miatt nem sikerül opti­málisra, vessünk 10-20%-kal töb­bet. A vetőmag ezermagtömegét, használati értékét alapul véve összesen 5-7 kg/ha vetőmagra le­het szükség. Az őszi repcében 24 cm sortávolsággal és 2-3 cm-es ve­tési mélységgel számolnak, ez ked­vez legjobban a repce fejlődésének. Gondos munkával elérhető, hogy a tavaszi fagyok elmúltával négyzet- méterenként 60-80 növény legyen az állományban, (sz-1) A legjobb minőségű szilázst a gyors, 3-4 nap alatt befejezett munka adja A minőségi siló követelményei ÖSSZEFOGLALÓ A silózás fő időszaka a kora ősz. A legfontosabb silónövényünkön, a silókukoricán a szemek már a vi­aszos érés állapotában találhatók, ekkor a legnagyobb a táplálóa­nyag-tartalmuk. Ezért a minőségi süó készítéséhez ez a legmegfe­lelőbb időszak. Ősszel azonban gyakran összetorlódnak az egyéb szántóföldi munkák, s ennek leg­többször a silózás látja kárát. Pe­dig a legjobb minőségű szilázst a gyors, 3-4 nap alatt befejezett munka adja. Tapasztalatok szerint a silózás elhúzódása csökkenti a tejsavas erjedést, és kedvez az ecetes és vajsavas erjedésnek. A silózás igen fontos követelmé­nye a gyorsaság. Folyamatos, ál­landó munkával 3-4 nap alatt be kell fejezni a megkezdett süó meg­töltését és letakarását, mert kü­lönben igen nagy a bemelegedés veszélye. Sőt, a nemritkán hetekig elhúzódó süózás alatt a takar­mány többször meg is ázhat, ami egyrészt tápanyagveszteséggel járhat, másrészt a beázás hátrál­tatja a tejsavas erjedést, és könnyen a takarmány rothadását idézheti elő. A silózásnál a gyorsa­ság a siker egyik kulcsa. A takarmánysavanyítás alapjait azok az apró, szabad szemmel nem látható mikroorganizmusok képezik, amelyek a betakarított nedvdús növény táplálóanyagait felhasználva gyors szaporodásnak indulnak. A takarmánysavanyítás során a tejsavbaktériumok felhasz­nálva a takarmány cukortartalmá­nak egy részét, abból tejsavat ter­melnek, ami viszont konzerváló hatású, vagyis meggátolja a többi- többnyire káros - mikroorganiz­mus elszaporodását. Amellett a cukor átalakulása tejsavvá nem is jelent nagy táplálóanyag-vesztesé­get, mert a kalóriatartalma közel annyi, mint a cukoré. A tejsavbaktériumok közül azonban csak azoknak a működé­se kívánatos, amelyek az ún. „hi­deg erjesztést” végzik, tehát az alacsonyabb (15-20 °C-ot) hőfo­kot kedvelik. A hideg erjesztést végző baktériumoknak nincs szükségük levegőre, a meleg erje­dést előidézők azonban le­vegőigényesek. A süózást tehát úgy kell végezni, hogy a takar­mányból a lehető legtökéleteseb­ben kiszoruljon a levegő. Ennek érdekében a lehető legalaposab­ban tömöríteni keü a takarmányt. Alaposan tömöríteni azonban csak akkor lehet a zöldtakarmá­nyokat, ha apróra szecskázva ke­rülnek a süóba. A rosszul sikerült silózásnál a leggyakrabban előfor­duló hiba a felületes tömörítés. Ajánlatos a takarmányt 2-3 cm-es szecskahosszúságra felaprítani, így a levegő kiszorítása a silóból tökéletesen sikerül. A finomra ap­rított süónak további előnye is van, etetés előtt gépi erővel sokkal könnyebben kitermelhető, és ha szükséges, abrakkal vagy egyéb kiegészítő anyagokkal jól összeke­verhető. A tejsavbaktériumok akkor tud­nak gyorsan elszaporodni a süó- zott takarmányban, ha cukor vagy keményítő van benne, és a nö­vényben nem nagy a fehéije-, ü- letve a mésztartalom. Ilyen érte­lemben szokás beszélni könnyen és nehezebben süózható takarmá­nyokról. Az előbbiek közé tartozik a süókukorica és a kukoricacsala- mádé, továbbá az édescirok, a szudánifű, a leveles cukorrépafej és a burgonya. Nehezen silózha- tók a herefélék és egyéb pülangó- sok, tehát a lucerna, a vöröshere, a bükköny, a borsó, illetve azok a zöldtakarmány-keverékek, ame­lyekben sok pillangós növény van. A frissen silózott takarmányok­ban - kedvező körülmények kö­zött - a tejsavbaktériumok gyor­san szaporodnak és 1-2 hét alatt az erjedés folyamata eléri a tetőpontját, 5-6 hét alatt pedig be­fejeződik. Ekkor a tejsavbaktériu­mok már annyi tejsavat termel­nek, hogy a saját életlehetőségük is megszűnik, a tejsav mennyisége a takarmányban 1-2% csupán. Ha a tejsavbaktériumok bármi okból nem tudnak gyorsan elsza­porodni, akkor más, rendszerint káros mikroorganizmusok jutnak vezető szerephez. így pl. az ecet­sav baktériumok, amelyek job­ban felélik, elpazarolják a szén­hidrátokat, mint a tejsavbaktéri­umok hideg erjedésnél, másrészt az erősen ecetes takarmányból az állatok kevesebbet fogyasztanak. Ezért a jó minőségű szilázsban az ecetsav az összes savnak maxi­mum 30%-a lehet. A vajsav pedig éppenséggel nem tűrhető meg a jó minőségű erjesztett takar­mányban, mert a vajsav jelenléte egyrészt a hibás erjedési folya­matot bizonyítja, másrészt utal arra, hogy a takarmánykonzervá­lás folyamata nagy táplálóanyag­veszteséggel ment végbe. Silózás után fontos teendő a takarmány tökéletes befedése, a külső le­vegőtől és csapadéktól, fagytól való védése, (szló) Ne tétovázzon, és lépjen kapcsolatba kereskedelmi képviselőinkkel ■ Nagyszombati /., Pozsonyi kerület Trenčín Kollár Rastislav 0903 265 501 kollar@fnagro.sk ■ Nagyszombati II., Nyitrai I. kerület Kántor Zoltán 0903 730 489 kantor@fnagro.sk ■ Nyitrai II. kerület Šimončič Jozef 0905 618 449 ekosystem@stonli ■ Besztercebányai kerület Marcinek Štefan 0903 265 509 marcinek@eurow ■ Eperjesi I. és Kassai I. kerület Cemický Ivan 0903 265 502 cemicky@fnagro.: ■ Eperjesi II. és Kassai II. kerület Vdoviak Jozef 0903 265 503 vdovjak@gbs.eu.: Nem kel ki a COMMAND KOMPLETTEL kezelt repcéje? Önnel közösen vállaljuk a kockázatot! F&N Agro Slovensko, s.r.o.. Rožňavská 34, 821 04 Bratislava. Tel.: 02/43 42 99 03. Fax: 02/43 42 99 36. www.fnagro.sk BP900748 AGRÁRKÖRKÉP A mellékletet szerkeszti: T. Szilvássy László Levélcím: Agrárkörkép, Petit Press Rt., Lazaretská 12, 811 08 Bratislava 1

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom