Új Szó, 2009. augusztus (62. évfolyam, 177-201. szám)
2009-08-15 / 189. szám, szombat
Szalon 11 www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2009. AUGUSZTUS 15. Kis félelemmel tekintek a szlovákiai magyarság képviselésére, mert ha egyik magyar párt sem jut be a parlamentbe, ki fogja képviselni a magyarok érdekeit? A magyar politikai erők megosztása (Cseh) Szlovákiában 1918-tól napjainkig Napjainkban újra megosz- tódott a Felvidék magyarsága. Megalakult Bugár Béla vezetésével a MOST-HÍD politikai párt, amelyik mind magyar, mind szlovák polgártársaink szavazataival számol. S1DÓ ZSOLT Kialakult tehát az MKP (Magyar Koalíció Pártja) mellett egy új politikai szubjektum a magyarság érdekeinek védelmére. Eredményessége még csak a jövőben, az őszi önkormányzati és a 2010-es parlamenti választásokon fog bebizonyosodni, de az már most nyilvánvaló, hogy megosztja a magyar szavazókat Szlovákiában. Pártképviselet 1918 és 1945 között Ez a megosztottság nem új keletű történelmünkben (a csehszlovákiai magyarság életében). Az 1918-ban megalakult Csehszlovák Köztársaság területén is több magyar párt működött, s összefogásuk egy cél érdekében nem volt felhőtlen. Magyarország a trianoni csonkítás után elveszítette területeinek kétharmadát s ebből Csehszlovákia „örököld’ 637 183 (1921-es népszámlálási adat) magyar nemzetiségű lakost. Az első választásokra a nemzetgyűlésbe 1920 áprilisában került sor, ezen több magyar politikai párt is indult. Az első párt, amely élvezte Magyarország politikai és anyagi támogatását is, az Országos Keresztényszocialista Párt (OKSZP) volt, 179 helyi szervezettel. 1920. március 23-án tartotta első országos kongresszusát, melyen elnökké Lelley Jenő nyitrai ügyvéd lett megválasztva. A második az Országos Magyar Kisgazda és Földmíves Párt volt, amelyik főleg Komáromban és Gömör megyében szervezkedett. Alakuló kongresszusa Komáromban volt, 1920 februárjában, vezetői Mohácsy János, Füssy Kálmán és Lukovich Ferenc voltak. A harmadik a Magyar Nemzeti Párt, amelyik szintén Komáromból indult, s főleg arisztokraták alkották. A párt célja a magyarok egyesítése volt, hivatalos megalakulása: 1920. február 29. A párt vezetője Kürthy István (nyugalmazott főispán), Kamrás József ügyvéd, Tuba János takarékpénztári elnök és Palkovich Viktor gutái plébános lett. A kisgazdapárt és a keresztényszocialista párt közötti fő különbség abban rejlett, hogy a kisgazdapárt főleg protestáns vallású magyar választókra támaszkodott. Említést érdemel még a Magyar és Német Szociáldemokrata Párt, amelynek listájáról szintén bejutott két képviselő a csehszlovák parlamentbe. Az említett pártok együttműködése nem volt felhőtlen. Az OKSZP lapja, a Népakarat és a Barázda (a kisgazdák komáromi lapja) egymást támadták - ki az igazibb magyar. A magyarság összefogása a továbbiakban sem volt eredményes. Személyes ellentétek, saját politikai érdekek előtérbe helyezése mérgezte a viszonyt. 1923- ban alakult Dr. Csánki Aladár vezetésével a Köztársasági Magyar Kisgazdák és Földmívesek Szövetsége, amely támogatta a Csehszlovák Köztársaság kormányát. 1924- ben egy új párt alakult Országos Parasztpárt néven, Mikié Vince vezetése alatt. Támadta a többi magyar pártot, megalkuvással, a magyar érdekek elárulásával vádolva őket. Az első próbálkozásra a magyar pártok egyesítésére 1925-ben került sor Szent-Ivány József (1884-1941) vezetése alatt, akit a magyarországi hivatalos politikai körök is támogattak törekvéseiben. Magyar Nemzeti Párt (MNP) néven (ez már a harmadik ilyen nevű párt volt) 1925-ben alakult meg, célja a felvidéki magyarság összefogása volt. Az OKSZP támadta a MNP politikáját, főként liberális programja miatt, ennek ellenére Az 1. bécsi döntés Németország és Olaszország képviselői (Nagy-Britannia és Franciaország ignorálta a meghívást a konferenciára) Bécsben a Csehszlovákia és Magyarország közötti területi viták megoldása végett Magyarországnak ítéltek 11927 négyzetkilométer területet és az 1941-es népszámlálásalapján 1 mülió 41 ezer lakost (ennek 84%-a volt magyar, 12%-a szlovák nemzetiségű). Az akkor már autonóm Szlovákia területén 67000 magyar nemzetiségű lakos maradt. 1927- ben az OKSZP és a MNP a községi választások során sikeresen megegyezett a választási együttműködésben. A Csallóköz kisgazdái elégedetlenségüket kifejezve az MNP eredménytelen politikáját ülető- en a kisgazdák érdekében 1928- ban megalapították pártjukat Országos Magyar Kisgazda, Iparos és Munkáspárt néven, amivel tovább osztódott a magyar szavazótábor Csehszlovákiában. A következő kísérlet a magyar pártok egyesítésére 1936-ban történt, Budapesten. Az OKSZP és a MNP képviselői megegyeztek az Egyesült Országos Keresztényszocialista és Magyar Nemzeti Párt (ismertebb az Egyesült Magyar Párt elnevezés) megalapításában. A két párt 1936. június 21-én egyesült, elnöke Jaross Andor, ügyvezető elnöke gróf Esterházy János lett. Az európai történések (szudétanémet függetlenségi igények, Hitler agresszív keleti politikája) hatására a csehszlovák kormány tárgyalásokba kezdett a magyar kisebbség képviselőivel is. Az első találkozó Beneš köztársasági elnök és Esterházy János között zajlott le Kistapolcsányban, 1936. szeptember 11-én. A megbeszélésen a magyar párt által benyújtott kisebbségvédelmi (magyar sérelmek felsorolása és lehetséges megoldások) memorandum volt. A következő tárgyalásra 1937. április 23-án került sor, szintén kézzelfogható eredmény nélkül. A magyar kisebbség problémáinak megoldása a kormány halogató hozzáállása miatt elhúzódott, és 1938-ban már nem is- volt aktuális a külpolitikai történések következtében (müncheni egyezmény - 1938. szeptember 29-én, 1. bécsi döntés - 1938. november 2-án, az önálló Szlovákia megalakulása - 1939. március 14-én). Az önálló Szlovákiában Esterházy János Magyar Pártja képviselte a magyarok érdekeit, s egyetlen képviselője volt a szlovák parlamentnek, aid 1942-ben a zsidó- törvények ellen szavazott. A háború vége után gyakorlatilag nem volt a magyarságnak szószólója Csehszlovákiában, ahol a magyarokra mint árulókra tekintettek - elkezdődtek a kitelepítések és a lakosságcsere Magyarország és Csehszlovákia között (kb. 74 ezer magyar lett áttelepítve Magyarországra és kb. 44 ezer pedig Csehországba, a kitelepített németek helyére) . Nem lett jobb a helyzet 1948, a kommunista hatalomátvétel után sem, a magyarság csak kulturális téren képviselhette magát (CSEMADOK). Pártképviselet 1989 után Változást az 1989-es fordulat hozott, amikor is Csehszlovákia visszatért a demokratikus országok soraiba. Az 1989-es forradalom idején megalakult a Független Magyar Kezdeményezés (FMK), utána az Együttélés Politikai Mozgalom, majd a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom (MKDM). Az 1990-ben tartott első szabad választásokon az FMK 9, a koalícióra lépett Együttélésnek és a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalomnak 25 képviselője foglalt helyet a pozsonyi és a prágai parlamentben. 1991-ben alakult meg a Magyar Néppárt, 1992-ben a Magyar Polgári Párt (MPP) mint a Független Magyar Kezdeményezés jogutódja. A Szlovákiában élő magyarság egyik legnagyobb politikai sikere az 1998-as pártegyesítés (1998. június 20., Dunaszerdahely) volt, amikor is a szlovákiai magyar pártok, az MKDM, az Együttélés és az MPP egyesültek Magyar Koalíció Pártja (MKP) néven. A párt 1998-tól része volt a szlovák kormánynak a 2006-ban történő parlamenti választásokig, amikor is a Robert Fico vezette győztes párt, a Smer-SD a Ján Slota vezette Szlovák Nemzeti Párttal (SNS) és a Mečiar vezette Demokratikus Szlovákiáért Mozgalommal (HZDS) alakított kormányt. Ez a helyzet napjainkig állt fenn, míg meg nem alakult a MOST-HID. Külső szemlélőként egy kis félelemmel tekintek a szlovákiai magyarság további képviselésére, mert ha egyik magyar párt sem jut be a parlamentbe, ki fogja képviselni a magyarság érdekeit? KITEKINTŐ n sue presoe Esterházy János síremléke a mírovi börtöntemetőben... (Archívum * IVIIM90I t 8’ÜM957 ■ Á nm<jqar némzefi kisebbség parlamenh' képviselője Práqában és Pozsonqban 12 évet szenvedett börtönökben kiléértés népéért. Parlamentní poslanec madarské národní menŠinq u Pra?je a v Bratislave 12 lei trpel v Idpícit Született Nyitraújlakon, 1901. március 14-én, meghalt Mírov- ban (Csehország), 1957. március 8-án. Régi nemesi családból származik, 1945-ig legjelentősebb parlamenti képviselője a csehszlovákiai magyarságnak. A 20-as években kapcsolódott be a közéletbe, 1931-ben a Csehszlovák Köztársaság Magyar Népszövetségi Ligájának vezetője lett, majd 1932-ben a Országos Keresztényszocialista Párt elnöke. 1935-től a kassai választókerület parlamenti képviselője; önrendelkezési jogot, autonómiát követelt Szlovákiának és Kárpátaljának. Az 1936-ban megalakult Egyesült Magyar Párt ügyvezető elnöke; a trianoni békeszerződés igazságos revízióját követelte. Az 1. bécsi döntés után Szlovákiában maradt, megalapította a Magyar Pártot. Pozsonyban kiadta a Új Híreket, majd a Magyar Hírlapot; rendőri felügyelet alatt állt. Létrehozta Pozsonyban a Madách Könyvesházat. Az önálló Szlovákiában az egyetlen parlamenti képviselő volt, aki 1942. május 15-én a zsidótörvények ellen szavazott. Indoklásnak a következőt hozta fel: „Midőn a szlovák parlament tagjává megválasztottak, az első ülésen fogadalmat tettünk, hogy mindig lelkiismeretesen fogjuk törvényhozói kötelességeinket teljesíteni. A zsidók kitelepítéséről szóló törvényjavaslat tartalmilag olyan, hogy azt semmiképpen sem tehetem magamévá, és nem szavazhatom meg. Legfiatalabb korom óta mindig zsidó- ellenes beállítottságú voltam, és az is fogok maradni, ami ellenben nem jelenti azt, hogy szavazatommal hozzájárulok egy olyan törvényhez, mely minden isteni és emberi jogot lábbal tipor.” (Kézirat, Országos Levéltár, K-63-1942/65). ...és jelképes sírhelye a nyitraújlaki temetőben (Köteles László felvétele) Több száz lengyel, cseh, zsidó embernek segített a szökésben. A háború befejezése után Husák utasítására letartóztatták és a Szovjetunióba szállították (Ljub- ljanka - KGB-börtön). A szovjetek 1949-ben kiadták Csehszlovákiának, ahol még 1947-ben halálra ítélték - a fasizmussal való együttműködése címen. Elnöki kegyelemmel életfogytiglanra változtatták ítéletét; 1957. március 8-án a morvaországi Mirov börtönében meghalt. Hamvait nem adták ki családjának, egy prágai tömegsírban nyugszik. Az orosz legfelső bíróság Göncz Árpád kérésére 1993-ban ügyét felülvizsgálta és Esterházyt rehabilitálta, de Csehországban és Szlovákiában még mindig háborús bűnös.
