Új Szó, 2009. augusztus (62. évfolyam, 177-201. szám)

2009-08-03 / 178. szám, hétfő

4 Külföld ÚJ SZÓ 2009. AUGUSZTUS 3. www.ujszo.com RÖVIDEN Súlyos harctéri veszteségek Kabul. Hét katonát vesztet­tek a szövetséges erők a hét­végén Afganisztánban. Szom­baton 3 amerikai és egy fran­cia, vasárnap pedig újabb 3 amerikai katona esett el harci cselekményben. A közel nyolc évvel ezelőtt kezdődött hábo­rúban a külföldi erőknek a jú­lius volt a legrosszabb hónap­juk: 71 katona halt meg, köz­tük 41 amerikai és 22 brit, amivel minden korábbi re­kordmegdőlt. (MTI) Minden vágyuk a beolvadás Chinvali. Dél-Oszétia el­nöke egyesítené hazáját Oroszországgal, s felszólította Moszkvát, küldjön több kato­nát és fegyvert a nemzetközi jogilag Grúziához tartozó szakadár területre. Eduard Kokojti erről a brit hírügynök­ségnek beszélt, pár nappal a tavalyi grúz-orosz villámhá­ború kirobbanásának évfor­dulója előtt. A térségben jelen­leg nagyon feszült a helyzet. Kokojti élete céljának nevezte az őszét nép egyesítését, ezért reméli, hogy Dél-Oszétia egy napon Oroszország részévé válik. (MTI) Diktatórikus intézkedések Caracas. Példátlan mérték­ben korlátozzák a szólássza­badságot a Hugo Chávez elnök vezette Venezuelában. A kor­mány visszavonta 34 rádió és televízió sugárzási engedélyét, és hasonló sorssal fenyegetett meg további kétszáz csatornát. Több száz tüntető az öt hírrá­diót működtető, Chávezzel szemben kritikus hangvételű CNB-csoport székházánál „Emberek ébredjetek, ez egy diktatúra!” feliratokat emelt a magasba. Venezuela főügyé­sze a véleménynyilvánítási szabadságkorlátozásátsürget- te új törvényjavaslatában. Ha , Luisa Ortega Díaz kezdemé­nyezéséből törvény lesz, akkor kettőtől négy évig terjedő sza­badságvesztés várhat olyan új­ságírókra és lapkiadókra, akik információikkal „pánikot kel­tenek, megzavarják a társa­dalmi békét, vagy pedig a nem­zet biztonságát és független- ségétfenyegetik”. (MTI) Egyházi befektetés? Köln. Egy német katolikus bank, amely a keresztény eti­kával összeegyeztethető be­fektetésekre ösztönzi ügyfele­it, fegyvereket, dohánytermé­keket és óvszereket gyártó cé­gek papírjaiba fektette ügyfelei pénzét - írta a Der Spiegel. A kölni PaxBankpár órával a cikk megjelenése után, még szom­baton elismerte hibáját. Veze­tői ígéretet tettek, hogy a kö­vetkező banki munkanapon, vagyis már ma korrigálják a helytelenlépést. (MTI) Háromszor erősítették meg a kormányfői poszton Rasmussent, aki nem volt hajlandó bocsánatot kérni a Mohamed-karikatúrákért Súlyos problémákat örökölt az új NATO-főtitkár ÖSSZEFOGLALÓ Brüsszel/Koppenhága. Új fő­titkára van az észak-atlanti szerve­zetnek: az 56 éves Anders Fogh Rasmussen szombaton vette át hiva­talát elődjétől, a holland Jaap de Hoop Scheffertől. Adán főtitkár első munkanapja ma lesz, holnap pedig először fog elnökölni az Észak-at­lanti Tanács ülésén. Akárcsak előd­je, Rasmussen számára is Afganisz­tán marad a legfontosabb kihívás. A NATO 64 ezer katonát állomásoztat a közép-ázsiai országban, megpró­bálva megfékezni a tálib lázadók egyre agresszívabb fellépését. Szombati interjújában az új főtit­kár síkraszállt a tálibok egy részével való tárgyalások megkezdéséért. A koppenhágai Politikennek kifejtet­te: a tálibok soraiban akadnak olyan csoportok, amelyekkel tárgyalni le­hetne az afganisztáni megbékélés­ről. De az is világos, hogy a tálibok között van egy kemény mag, amely Anders Fogh Rasmussen (ČTK/AP-felvétel) kizárólag a katonai erőt tiszteli, ezért vele szóba sem jönnek a tár­gyalások. Rasmussen ezzel csatla­kozott a brit külügyminiszterhez. David Miliband a múlt héten közvet­len kapcsolatfelvételt sürgetett a tá­libok bizonyos csoportjaival. A ko­rábbi londoni állásponthoz képest jelentős fordulatot azzal indokolta, hogy a NATO nyári offenzívája sú­lyos veszteségeket eredményezett az Afganisztánban szolgáló brit kö­teléksoraiban. Rasmussen számára is nagy kihí­vás: mi legyen Ukrajnával és Grúziá­val, amelyek kifejezték csatlakozási szándékukat, ám amelyek a NATO (és persze az EU) oroszpolitikájának foglyai. A tavalyi orosz-grúz háború után nagyon megromlott a viszony Moszkvával. S éppen az orosz befo­lyási övezet megszüntetése a NATO egyik célja, de úgy, hogy Moszkvát közben stratégiai partnerként is megtartsa olyan konfliktusok keze­lésére, mint Afganisztán, Irán, az atomfegyverkezés visszaszorítása vagy a biztonságpolitikai kérdése­ket is felvető klímaváltozás és a vi­lággazdaságiválság. Anders Fogh Rasmussen 1953- ban született, s már 25 évesen, 1978-ban beválasztották a dán par­lamentbe a jobbközép liberálisok képviselőjeként. Adóügyi és gazda­sági miniszterként is szolgált, 2001-ben lett kormányfő, s e posz­ton 2005-ben és 2007-ben is meg­erősítették. Támogatta George Bush iraki invázióját, de bírálta a guantá- namói támaszpont fogolytáborrá alakítását. Az egyik dán lapban 2005-benmegjelent, Mohamed pró­fétát ábrázoló karikatúrák miatt maga is a muzulmán országok tá' madásának célpontjává vált, de a sajtószabadság védelmére hivat­kozva nem nem volt hajlandó bo­csánatot kérni. Silvio Berlusconi olasz kormányfő egyszer azt mond­ta róla: Rasmussen a legsármosabb európai kormányfő, (mti, nol, ú) Hatami: alkotmányellenes a per megrendezése - kitiltották a sajtót Olcsó színjáték Iránban megkínzott vádlottakkal Teherán. Száz embert állítot­tak a teheráni forradalmi bí­róság elé azzal a váddal, hogy részt vettek a Mahmúd Ah- madinezsád elnök újravá­lasztása utáni tüntetéseken. Hatami volt államfő a pert színjátéknak nevezte, Mu- szavi ellenzéki vezető szerint a vallomásokat kínzással csi­karták ki a vádlottakból. ÖSSZEFOGLALÓ Az alkotmánynak ellentmondó színjátéknak nevezte az iráni elnök- választás eredményét vitató tünte­tők egy csoportja ellen szombaton kezdődött bírósági tárgyalást Mo­hammad Hatami, a reformer szellemiségű volt iráni elnök. A poli­tikus irodájának tegnapi közlemé- nyeszerintezaperaz állampolgárok jogaitis sérti. Hangsúlyozta: az ilyen kirakatperek elsősorban a rendszer érdekeivel ellentétesek, és csorbít- jákaközvéleménybizalmát. A kicsi­kart vallomásoknak nincs hitelük. A legfontosabb azonban: hiányoznak a nyilvános bírósági eljáráshoz szükséges feltételek. A vádlottakat és ügyvédjeiket nem értesítették a per időpontjáról és a tárgyalás tar­talmáról. A bírósági eljárásról csak néhány hivatalos média tudósíthat, asajtótáltalábankitiltottákaperről. A vádpontok szerint a búóság elé citált emberek nemzetbiztonsági érdekek ellen cselekedtek, zavart keltettek a közrendben, és vandál cselekedetekre ragadtatták magu­kat. A vádak között szerepel az is, hogy törvényellenes módon tűz­fegyverek és gránátok voltak a bir­tokukban, megtámadták a rend- fenntartó erőket, valamint a de­monstrációkról képeket juttattak el az ellenséges médiának. A Farsz fél- hivatalos hírügynökség emlékezte­tett arra, az ilyen vádpontok beiga­zolódása esetén a bíróság 5 évig tar­tó szabadságvesztést is kiszabhat, de halálbüntetés fenyegeti aztavád- lottat, akit Isten ellenségeként bé- lyegeznekmeg. Mir Hoszein Muszavi ellenzéki vezető honlapján ezt írta: „Azt mondják, a forradalom gyermekei szombaton bevallották a bíróság előtt, hogy kapcsolatban álltak az ország ellenségeivel, és hogy tervet szőttek az iszlám köztársaság meg­döntésére. Mindaz, amit hallottam, csak jajgatás, amely az elmúlt ötven nap szenvedéseittükrözi.” Hasemi Rafszandzsáni volt iráni elnök, Muszavi pártfogója hazug­ságnak minősítette egy reformer szellemiségű tisztségviselő azon ál­lítását, hogy ő szolidaritási megálla­podást kötött volna az ellenzék ve­zetőivel. Mohammad Ali Abtahi volt alelnök, akit most szintén a vádlot­tak padjára ültettek, szombati val­lomásában beszélt az állítólagos al­kuról. Kijelentette, hogy Rafszan­dzsáni Hatamival és Muszavival kö­tötte meg a paktumot. Abtahi úgy vélte, hogy a reformerek lépéseket tettek Ali Hamenei, Irán legfőbb val­lási és politikai vezetője mozgáste­rének korlátozása érdekében. Abta­hi feltételezése szerint Rafszan­dzsáni így akart bosszút állni azért, mert 2005-ben alulmaradt Ahma- dinezsáddal szemben. (MTI, ú) Őrizetben három amerikai turista Washington. Az iráni hatóságok őrizetbe vettek három amerikai tu­ristát, akik az úaki Kurdisztán felől átlépték az iráni határt - közölte szombaton a CNN. Az amerikaiak gyalogtúrán vettek részt. A CNN egy magas rangú kurd tisztségviselőre hivatkozva közölte, hogy az il­letők a körzet egyik turisztikai nevezetességét, Ahmed Ava városát nézték meg, ami az iráni határ közelében van. Ezután felhívták ne­gyedik társukat, aki a szállodában maradt, s közölték vele: eltéved­tek,súáni katonák vették körülőket. (MTI) A londoni merényletek után kezdtek el muzulmán ügynököket toborozni Al-kaidások a brit titkosszolgálatnál? ÖSSZEFOGLALÓ London. Terrorizmus gyanúja miatt elbocsátottak a brit belföldi hírszerzés (MI5) kötelékéből hat, titkosügynöki kiképzés alatt álló muzulmán férfit. A The Daily Te­legraph szombaton idézte a terror­ellenes parlamenti albizottság elnö­két, aki szerint a szóban forgó egyé­nek átvilágításakor erős kételyek merültekfel. A belügyminisztérium nem nyi­latkozott az üggyel kapcsolatban. Mint Patrick Mercer albizottsági elnök közölte, a muzulmán férfiak közül ketten korábban megfordul­tak olyan kiképzőtáborokban, ame­lyeket az al-Kaida terrorszervezet­tel összefüggésben szoktak emle­getni. Ez a két személy már hetek­kel ezelőtt megkezdte a kiképzést az MI5-nál. A másik négynek az életrajzában pedig olyan, több hó­napos lyukak tátongtak, amelyekre nem tudtak magyarázatot adni. Az ó kiképzésük a napokban kezdő­dött volna. Az ellenzéki honatya parlamenti vizsgálatot követel an­nak kiderítése végett, vajon dol- goznak-e al-Kaida-szimpatizánsok abrithúszerzésnél. A brit titkosszolgálatok (MI5, MI6) a négy évvel ezelőtti londoni merényletek után kezdtek el mu­zulmán hátterű ügynökjelölteket toborozni. Az indoklás szerint a szolgálatok így szerették volna bőví­teni információforrásaikat Támadást intéztek egy tel-avivi melegklub ellen Lieberman belebukhat ÖSSZEFOGLALÓ Jeruzsálem. Korrupció és pénz­mosás gyanújával vádemelést java­sol Avigdor Lieberman izraeli kül­ügyminiszter ellen a rendőrség. A javaslatot hamarosan Menahem Mazuz izraeli főügyész elé terjesz­tik, és ő fogja eldönteni, hogy vádat emel-e Lieberman ellen, akinek eb­ben az esetben távoznia kellene hi­vatalából. Kilakoltattak két arab családot Kelet-Jeruzsálemben tegnap reggel -jelentette be az izraeli rendőrség. Előzőleg az izraeli legfelsőbb bíró­ság elutasította az érintett arab csa­ládok fellebbezését. Ennek nyomán izraeli családok költözhetnek a ki­ürített területre. Ketten haltak meg egy tel-avivi melegklub ellen szombat este elkö­vetett fegyveres támadásban, és nem hárman, mint azt téves kórházi adatok alapján korábban a hatósá­gok közölték. Tizenegy személy megsérült. A sajtó szerint egy álar­cos férfi automata fegyverből tüzet nyitott fiatalok egy csoportjára Tel- Aviv belvárosában. Egy fiú és egy lány a helyszínen életét vesztette. A tettes elmenekült. SaharAjalon rendőrfőnök közöl­te: hírzárlatot rendeltek el a nyomo­zás menetéről. Egyelőre nem tudni, mi volt az indítéka a bűncselek­ménynek. Jichák Aharonovics bel­biztonsági miniszter azt mondta a katonai rádióban, hogy homofób támadásról van szó. (MTI, ú) Elhunyt a fülöp-szigeteki demokrácia jelképe Tízmilliók gyászolják Coryt MTl-HÍR Manila. Elhunyt szombaton Co- razon Aquino volt fülöp-szigeteki elnök, aki kulcsszerepet játszott a 80-as években a Marcos-diktatüra megbuktatásában, és Ázsia első női elnöke lett. A 76 éves, a demokrácia jelképévé vált politikus rákos volt. Halálát szívleállás okozta. Aquino asszony - akit a Fülöp- szigetek lakóinak miihói inkább csak Coryként emlegettek - a Mar- cos-rendszer végnapjaiban került a politika előterébe. 1983-ban kez­dett el politizálni, mikor férjét, az amerikai száműzetésből hazatérő ellenzéki vezetőt, Benigno Aquinót a manilai repülőtéren meggyilkol­ták. 1986-banőállt az élére annaka népi felkelésnek, amely elsöpörte a gyűlölt diktátort, a már 20 éve kormányzó Ferdinand Marcost. Az akkori, kaotikus hetek egyik leg­főbb eseménye az volt, mikor egy­millió ember özönlött az utcákra, virágokat lengetve, hogy megállít­sa az Aquinót támogató katonai erők leverésére indult tankokat. Marcos után 1986-ban Corazon Aquino lett a Fülöp-szigetek új elnö­ke. 1992-ig maradt ezen a poszton, de utána is aktív szerepet játszott az ország politikai életében: többször is bírálta utódai tevékenységét, s tüntetéseket is szervezett ellenük. A Fülöp-szigetek kormánya tegnap egyhetes gyásztrendeltel. Cory egy 1986-ban készült fotón (ČTK/AP-felvétel)

Next

/
Oldalképek
Tartalom