Új Szó, 2009. augusztus (62. évfolyam, 177-201. szám)

2009-08-13 / 187. szám, csütörtök

6 Külföld ÚJ SZÓ 2009. AUGUSZTUS 13. www.ujszo.com RÖVIDEN Iráni-francia huzavona Teherán. Befejeződött az Iránban perbe fogott Clotilde Reiss francia lektor pere, de a tanárnő továbbra is börtönben marad. Ezt tegnap közölte Sza- id Mortazavi iráni ügyész. Hozzátette, a fiatal egyetemi oktató „óvadék elleni szabad­lábra helyezése vagy börtön­ben tartása a bírótól függ”. Clo­tilde Reisst és a teheráni fran­cia nagykövetség egyik alkal- mazottjátszombatonállították bíróság elé azzal a váddal, hogy részt vettek a Mahmúd Ahma- dinezsád elnök újraválasztását követő tüntetéseken. Párizs szerint Clotilde Reiss ártadan, bíróság elé állítása ebben a tö­megperben teljesen indokolat­lanvolt. (MTI) Elkésett az értesítés Washington. Irán csakked- den értesítette hivatalosan is - Svájcon keresztül - az USA-t, hogy elfogott három amerikai állampolgárt. Az amerikaiak Irak felől léptek be iráni terü­letre. James Jones, aFehérHáz nemzetbiztonsági tanácsadója már vasárnap megerősítette, hogy az irániak három ameri­kait elfogtak. A média szerint a két férfi és egy nő - Shane Bau­er, Joshua Fattal és Sarah Shourd - július 31-én tűnt el, miután Kurdisztán iraki térsé­gében kirándultak. Az Iránnal határos hegyvidékes terepen nincs mindenütt egyértelmű hatáijelzés. A hozzátartozók szerint eltévedt turistákról van szó. (MTI,ú) Szokatlanul gyors vizsgálat Teherán. Cáfolta az iráni parlament elnöke tegnap azo­kat a vádakat, hogy a börtön­ben nemi erőszakot követtek volna el több olyan férfin és nőn, akiket a júniusi elnökvá­lasztás utáni tiltakozásokon való részvétel miatt vettek őri­zetbe. Ali Laridzsáni azt mond­ta, a parlament különbizottsá­gának „gondos” vizsgálata nem talált szexuális visszaélés­re utaló jelet. Megfigyelők sze­rint a szokatlanul gyors vizsgá­lat és az azt követő cáfolat an­nak ajele, hogy a kemény vona­lasok megpróbálják valótlan­nak feltüntetni a reformpárti ellenzék vádjait. A vádak szer­zőjét,-Mehdi Karubit, az egyik vesztes reformpárti elnökjelöl­tet a konzervatív körök megfe­nyegették. (MTI) Államfő karanténban San Jósé. Egy hétre karan­ténba helyezték Oscar Arias Costa Rica-i államfőt, akinél kedden diagnosztizálták az új típusú influenzát. Azt, hogy karanténba kerül, ő maga je­lentette be, és ő ragaszkodott ahhoz is, hogy hozzák nyilvá­nosságra a fertőzöttségét. Ari­as 1987-ben Nobel-békedíjat kapott a közép-amerikai konf­liktusok rendezésében játszott szerepéért. (MTI) Súlyosan megsérültek az AP tudósítói - mához egy hétre tartják az elnökválasztást Újabb amerikai-afgán hadművelet indult Harminc jelölt indul a jövő csütörtöki elnökválasztáson, köztük két nő. A konzervatív afgánok nehezen tűrik a nők részvételét a politikában, ezt Shahla Atta asszony rendszeresen megrongált plakátjai is bizonyítják. (SITA/AP-felvétel) ÖSSZEFOGLALÓ Kabul. Egy héttel az afganisztáni elnökválasztás előtt, tegnap hajnal­ban újabb offenzívát indítottak amerikai tengerészgyalogos alaku­latok az afgán haderővel közösen a tálibok ellen Dél-Afganisztánban. Nagyjából négyszáz amerikai és száz afgán katona vesz részt a Hil- mend tartományban indult Keleti elszántság II műveletben. „Felada­tunk a független választási bizottság és az afgán biztonsági erők támo­gatása” - mondta Larry Nicholson dandártábornok, a tengerészgyalo­gosok parancsnoka, akik helikopte­res támogatással benyomultak Da- hanéba, abba a városba, amely ed­dig a lázadók kezén volt. A tálibok a városban és a környező hegyekben is harcba bocsátkoztaka támadókkal. Súlyosan megsérült az AP ameri­kai hírügynökség két tudósítója - egy spanyol fotós és egy indonéz operatőr - Dél-Afganisztánban egy út szélén elhelyezett pokolgép rob­banásában. A fotósok amerikai ka­tonák kíséretében utaztak. A spa­nyol Emüio Morenattinak, aki Izra­elben és a palesztin területeken is dolgozott, amputálni kellett a lábát. Tavaly két, idén eddig egy újságíró halt meg Afganisztánban. A Hindukustól északra, a déli há­borús övezettől messze elterülő Kunduz tartomány jórészt nyugodt volt a tálib uralom 2001-es megdön­tése óta, de az utóbbi hónapokban ide is átterjedt az erőszak. Tegnap tálib lázadók megölték a kerületi rendőrparancsnokot és két munka­társát. A lázadók lerohanták a rend­őrparancsnokságot, és négy órán át tűzharcot vívtak a rendőrökkel, mi­előtt visszavonultakvolna. Az Afganisztánban állomásozó külföldi csapatok parancsnoka arról beszélt, hogy a tálibok immár nem­csak hagyományos fellegváraikban - délen és keleten - hajtanak végre akciókat, hanem az elnökválasztás közeledtével egyre inkább terjesz­kednek észak és nyugat felé is. Az USA az idén több tízezer katonával erősítette meg az országban állomá­sozó csapatait: jelenleg már több mint 100 ezer külföldi katona telje­sít szolgálatot Afganisztánban, köz­tük 62 ezer amerikai. (MTI,ú) Kijev szerint a Kreml birodalmi komplexusban szenved - Medvegyev törvénye a tavalyi háborúról Egyre agresszívabb orosz politika Új orosz űrvédelmi rendszer Moszkva. Új lég- és űrvédelmi rendszert fejleszt ki Moszkva, tekintet­tel arra, hogy az USA 2030-ra várhatóan képes lesz Oroszország bár­mely pontjára csapást mérni az űrből. Ezt kedden jelentette be Alek- szandr Zehn tábornok, az orosz légierő főparancsnoka. Hangsúlyozta: az orosz légierő felkészül a veszélyekre, amelyek az amerikai globális csapásmérő parancsnokság megalakításából adódhatnak. 2020-ra az orosz hadsereg olyan lég- és űrvédelmi rendszert fejleszt és alakít ki, amely képes lesz bármilyen agresszió visszaverésére. (MTI) Kij ev/Moszkva. Visszavágott Moszkvának Viktor Juscsen- ko ukrán elnök, aki szerint a Kremlt birodalmi komplexu­sok gyötrik. Moszkva növek­vő agresszivitását bizonyítja az a törvénymódosítás is, amelyet Medvegyev elnök készít elő az orosz haderő külföldi bevethetőségéről. ÖSSZEFOGLALÓ Az ukrán elnöki hivatal tegnap azt írta, a régi birodalmi komplexusok diktálják Moszkvának a külső ellen­ségkép fenntartását és azt, hogy az egyenrangú felek párbeszédét mel­lőzve sértő és fenyegető hangon szó­laljon meg. Kijev ezzel Dmitrij Med­vegyev orosz elnök előző napi kije­lentéseire reagált. A hivatal szerint „az orosz vezető által használt ag­resszív hangnem” nem pusztán Jus- csenko elnök és politikája ellen irá­nyult, hanem egész Ukrajna és az egész ukrán nemzet ellen. Med­vegyev kedden nyílt levelet küldött Juscsenkónak, s Moszkva sérelmeit felsorolva kifejtette: az orosz-ukrán viszony válságos állapotban van, s emiatt, valamint az ukrán vezetés oroszellenes irányvonala miatt az új orosz nagykövet egyelőre nem fog­lalja el állomáshelyét Kijevben. Medvegyev szerint az ukrán elnök Oroszországgal szembeni politikája veszélyezteti a térség energiabiz­tonságát. Ukrán elemzők és a tegnapi orosz lapok egyaránt úgy értékelték az orosz elnök kijelentéseit, hogy Moszkva beszállt a jövő januári uk­rán elnökválasztást megelőző kam­pányba. „Juscsenko többé nem el­nök Medvegyev szemében” - írta a Kommerszant. A narancsos Jus­csenkónak valószínűleg nem sikerül újraválasztatnia magát. A jelöltek népszerűségi listáját a hatalomból 2004-ben eltávolított Viktor Janu- kovics vezeti Juscsenko korábbi szövetségese, Julija Timosenko kormányfő előtt. A Kommerszant úgy látja, a Med­vegyev által előterjesztett javaslat­ban az a lista, hogy milyen feladatok megoldására vethető be az orosz haderő külföldön, demonstrálja: Moszkva az egész világon használ­hatja a hadseregét, ha akaija. Az in­dokok sorában többek között az áll, hogy az orosz haderő külföldön ope­ratívan bevethető már ott tartózko­dó orosz csapatok és/vagy külföl­dön élő orosz állampolgárok védel­mében, más állam elleni támadás megelőzésére vagy visszaverésére, valamint a kalózok ellen. A Kommerszant rámutatott: „A más állam elleni agresszió megelőzése vagy visszaverése” címén Oroszor­szág elméletileg beavatkozhat pl. Latin-Amerikában is. És még ennél is nagyobb lehetőségeket kínál az, hogy a tervezet értelmében a hadse­reg bevethető külföldön élő orosz ál­lampolgárok védelmében, tehát akár az orosz turisták védelme is ürügy lehet a katonai erő alkalmazá­sára. A lap úgy látja, a törvényben foglaltak alkalmazása leginkább a posztszovjet térségben valószínű - ahová Ukrajna és Grúzia is tartozik. A Vedomosztyi szellemes címet adott cikkének: Törvény a tavalyi háborúról. Megállapítja: ha a par­lament elfogadja a módosítást, ak­kor az orosz fegyveres erők közvet­len és törvényes feladatává válik a törvényben felsorolt okok esetén va­ló beavatkozás. (MTI, ú) Három nappal meghosszabbítják a Fatah kongresszusát - szombatig is számolhatják a voksokat Bargúti okoz komoly fejfájást Izraelnek ÖSSZEFOGLALÓ Betlehem/Jeruzsálem. Három nappal meghosszabbítják - immár harmadszor - a Fatah palesztin mozgalom betlehemi kongresszu­sát, mert a tisztújító választások eredménye még nem végleges. Az előzetes eredmények szerint a tisztújítás eredményeként nemze­dékváltás ment végbe a központi bizottságban: a régi gárdából csu­pán négyen őrizték meg helyüket a testületben. A fiatalítás az érem egyik oldala, a másik: a Központi Bizottságba bekerült új arcok között számos olyan is akad, akik már a néhai Jasszer Arafatot körülvevő korrupt vezérkarnak is tagjai voltak. Ket­ten közülük a gázai, illetve a cisz- jordániai palesztin titkosszolgálat egykori főnökei: Mohammed Dah- lán és Dzsibril Radzsúb. Úgy hírlik, hogy mind a ketten részt vettek po­litikai ellenfeleik kínzásában. Mindazonáltal a javukra írják, hogy jó kapcsolatokkal rendelkez­nek Izrael és az USA irányába is. Nimbuszukat erősíti, hogy aktívan részt vettek az izraeli megszállás elleni lázadásokban (intifáda), és emiatt megjárták az izraeli börtö­nöket. Hasonló okból népszerű a Fatah tagsága körében Marván Bargúti, akit ötszörös gyilkosság miatt életfogytig tartó szabadság- vesztésre ítélt egy izraeli bíróság. Bargúti az egyik legtekintélyesebb politikus a palesztinok szemében. Éppen ő okozza a legtöbb gon­dot Jeruzsálemben. Az izraeli kormány miniszterei tegnap na­gyon eltérően vélekedtek Bargúti - a börtönben ülő férfiról úgy vélik, hogy Mahmúd Abbász távozása után megpályázza a palesztin el­nöki tisztséget - esetleges szaba­don engedésének lehetőségéről. Benjámin Ben-Eliézer izraeli ke­reskedelmi és iparügyi miniszter azt javasolta a közszolgálati rádió­Marván Bargúti. Arafat halála után a börtönből jelöltette magát az elnökválasztáson, majd vissza­lépett és Mahmúd Abbászt támo­gatta. (TASR/AP) ban, hogy azonnal bocsássák sza­badon Bargútit, és üljenek le vele tárgyalni, mert „egyedül ő lenne képes nehéz döntéseket meghoz­ni. Az ember általában nem a széplelkűekkel köt békét, hanem olyan vezetőkkel, akik képesek döntéseket hozni, és hatáskörüket képesek kiterjeszteni az összes pa­lesztin frakcióra” - fejtegette a munkapárti miniszter. Ben-Elié- zer, aki korábban maga is állt a vé­delmi tárca élén, úgy vélte, hogy Ehud Barak védelmi miniszter nem tartozik a Bargúti szabadon bocsátását ellenzőkkörébe. Viszont a kulturális és sport­ügyekért felelős, Likud párti Limor Livnat ártalmasnak nevezte Ben- Eliézer javaslatát. „Nem szükséges azzal bizonyítanunk a paleszti­nokkal folytatott tárgyalások elő­rehaladott mivoltát, hogy szaba­don engedünk egy gyilkost. Ez nem vinne minket közelebb a bé­kéhez-hangsúlyozta. (MTI, ú) Ukrán oktatásügy Kizárólag államnyelven Ungvár. Ukrajnában a következő tanévtől csak államnyelven tehet­nek emelt szintű érettségi és egyben egyetemi felvételi vizsgát a nemze­tiségi iskolák végzősei, miután lejárt az oktatási tárca által engedélyezett kétéves türelmi időszak. Igor Likar- csuk, az ukrán országos érettségi- vizsga-központ igazgatója tegnap bejelentette: 2010-ben nem fordít­ják le a nemzetiségek nyelvére az emelt szintű érettségi vizsgafelada­tokat, ahogy az 2008-ban és 2009- ben történt. Jövőre a nemzetiségi is­kolák végzősei a vizsgán, ha igény­lik, az egyes tantárgyak főbb szakki­fejezéseit tartalmazó szótárat kap­hatnak. (MTI) Jogvédők likvidálása Moszkva szemet huny London. Az Amnesty Internatio­nal azzal vádolta Moszkvát, hogy szemet huny az oroszországi jogvé­dők ellen elkövetett gyilkosságokfö- lött. „Az Orosz Föderáció és a Cse­csen Köztársaság rendre képtelen hatékonyan kivizsgálni az utóbbi években jogvédők sérelmére elkö­vetett gyilkosságokat, mint ahogy az emberi jogok megsértésének más eseteit is. Ez arra utal, hogy egy­szerűen szemet hunynak az esetek fölött” - áll az AI nyilatkozatában. A csecsen fővárosban, Groznijban kedden találták meg Zarema Szadu- lajevának, a Mentsétek meg a nem­zedékeket alapítvány vezetőjének és férjének golyó lyuggatta holttes­tét. Mindkettejüket még hétfőn hur­colták el grozniji irodájukból isme­retlen fegyveresek. Egy hónapon be­lül ez volt a másodikhasonló eset: jú­lius közepén ismeretlenek megöltek egy másik ismert jogvédőt, Natalja Esztyemirovát, a Memorial egyik legismertebb csecsenföldi aktivistá­ját. Az AI tegnap rámutatott: az utóbbi időben egyetlen olyan gyil­kossági ügyben sem állították bíró­ság elé a tettest, amelyben emberi jogi aktivista, jogász vagy az Észak- Kaukázusban dolgozó újságíró volt az áldozat. (MTI, ú) lzrael-Szíria Elutasítják a közvetítést Jeruzsálem. Az izraeli kormány ragaszkodik ahhoz, hogy közvetle­nül tárgyaljon a békéről Szíriával, és nem újítja fel a Törökország köz­vetítésével folytatott konzultáció­kat. Ezt tegnap jelentette ki az izra­eli külügyminiszter-helyettes, hoz­zátéve: nagyra értékelik Törökor­szág erőfeszítéseit, de azok nem jártak sikerrel. Danni Ajalon szerint ez nem a törökök, hanem Szíria hajthatatlansága miatt alakult így. Damaszkusz a közvetlen tárgyalá­sok feltételeként azt követeli, hogy Izrael előre kötelezze el magát a Szíriától 1967-ben elfoglalt Golán- fennsíkról való kivonulás mellett. A zsidó állam pedig ahhoz ragaszko­dik, hogy Damaszkusz szakítsa meg kapcsolatát az iráni iszlám rendszerrel, és hagyjon fel a liba­noni síita Hezbollah, valamint a pa­lesztin Hamász támogatásával. Bassár el-Aszad szíriai államfő el­utasította ezt a követelést, és úgy vélte, Benjamin Netanjahuval nem fognak áttörést elérni a béketárgya­lások ügyében. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom