Új Szó, 2009. augusztus (62. évfolyam, 177-201. szám)

2009-08-12 / 186. szám, szerda

10 DlGlTÁUA ÚJ SZÓ 2009. AUGUSZTUS 12. www.ujszo.Gom Hírességekkel terjesztik a levélszemetet Nőtt a kéretlen mailek száma A brit hírszerzés elsősorban a távközlési eszközöket gyártó Huawei miatt aggódik Kína telefonnal támad Kína a távközlési berendezések manipulálásával lekapcsolhatja a főbb inf­rastrukturális szolgáltatókat, például az áramszolgáltatást, a vízhálózatot, sőt még az élelmiszerek kereskedelmét is megbéníthatja (Képarchívum) FELDOLGOZÁS Júliusban 52 százalékkal több adathalász levél keringett a vi­lághálón, mint a megelőző hó­napban. Az adathalász jellegű kéretlen üzenetek mennyisége kiemelkedő mértékben, 52 százalékkal növe­kedett júliusban a megelőző hó­naphoz képest, míg az egyszerű spamek száma nagyjából a júniusi adatokkal egyező értékeket mu­tat, vagyis az összes elküldött e- mail 89 százaléka minősül spam- nek - derül ki a Symantec bizton­ságtechnikai cégjelentéséből. Jól megfigyelhető trendek kör­vonalazódnak a kéretlen üzene­tek háza táján: az úgynevezett image spamek, vagyis a képekkel megspékelt hulladék e-mailek mennyisége az összes spam 17 százalékáért volt felelős július­ban, az „egészségügyi” termékek vagy szolgáltatások reklámozásá­val kapcsolatos spamek száma 17 százalékkal csökkent, míg a beug­ratós (többnyire mesés gazdago­dással kecsegtető) kéretlen üze­netek mennyisége 3 százalékkal emelkedett. A spammerek rákap­tak a hírességekkel vagy nagy hírértékű társadalmi események­kel összefüggő levélszemét ter­jesztésére, kiváló példa erre Mi­chael Jackson halála („Jackson él!” és társai) vagy Harry Potter nevének a levél tárgyába csempé­szése. A spamek első számú szülőha­zája továbbra is az Egyesült Álla­mok 25 százalékkal, az amerikai­akat követik a brazilok (12%), harmadik helyen Dél-Korea áll (6%), az első európai állam a lista hetedik helyén álló Lengyelország lett 4 százalékkal. A Symantec ku­tatói azt is megfigyelték, hogy egyre több adathalász támadó kí­sérletezik SSL-tanúsítványok imi- tálásával: nevesítve, a bűnözők a jól ismert kis sárga lakat képét raj­zolják ki az oldalukon, ezzel a biz­tonságos böngészés látszatát keltve, (i) Jogosnak tűnik a félelem, hogy Kína a távközlésben térdre kényszeríti Európát. Brit hírszerzők azzal rio­gatták a lakosságot, hogy az interneten támadó kínai hekkerek akár a legfonto­sabb közműveket is lekap­csolhatják. Ugyanakkor előfordulhat, hogy csak az európai távközlési iparág­nak kellene összekapnia magát, ha nem szeretne a kihalás szélére kerülni - tudósít az Index internetes hírportál. FELDOLGOZÁS Vészjósló információk szivárog­tak ki a brit hírszerzéstől a kínai ki- bertámadásokveszélyéről. ATimes Online nemrég publikált cikke sze­rint Kína a távközlési berendezések manipulálásával lekapcsolhatja a főbb infrastrukturális szolgáltató­kat, például az áramszolgáltatást, a vízhálózatot, sót még az élelmisze­rek kereskedelmét is megbéníthat­ja. Nincs az az ember, aki ne kapná felafejéterre ahírre. Ahírszerzéselsősorbanatávköz- lési eszközöket gyártó Huawei mi­att aggódott, a kínai cég ugyanis kulcsfontosságú berendezéseket adott el a British Telecomnak. A távközlési vállalat most moderni­zálja hálózatát, amire összesen tízmilliárd fontot költ. Bár a kiszivárgott jelentés szerint kicsi a kockázata annak, hogy Kína kihasználja állítólagos lehetősége­it, de ha mégis megtenné, annak rendkívüli hatása lenne. A Times azt is megemlíti, hogy a Huawei ve­zérigazgatója korábban a három­millió fős kínai néphadsereg táv­közlési kutatási részlegét vezette, és hogy a gyártó cég jelentős állami támogatást kap. A lap arra is emlé­keztet, hogy korábban támadtak már kínai hekkerek nyugati kor­mányzati rendszereket. Emellett a Huaweitől a spanyol, a román és a görög Vodafone, a Te­lecom Italia, a spanyol Telefonica és francia Orange is vesz eszközö­ket. Ha mindez nem lenne elég, a kínai cég építi a vüág első kereske­delmi 4G mobilhálózatát, a norvég TeliaSonerának. ATimes cikkében megjelenő állí­tások valótlanok, kommentálta a cikket Marita Spera, a Huawei eu­rópai marketingese. Szerinte a Hu­awei teljesen magántulajdonban lévő vállalat, nincs köze sem a kínai kormányhoz, sem kormányközeli szervezetekhez. Legfeljebb annyi közük van a kínai hadsereghez, amennyi a General Electricnek az amerikaihoz: ott is akad a me­nedzsmentben néhány veterán, és ők is adnak el termékeket az ameri­kai hadseregnek. Folyosói pletykaként gyakran előkerül távközlési berkekben, hogy a Huawei sokszor csak másol­ja a riválisait. Ennek némiképp el­lentmond, hogy a Huawei bevallá­sa szerint a bevétele tíz százalékát költi kutatás-fejlesztésre, nyolc­vanhétezer dolgozójának negy­venhárom százaléka foglalkozik kutatásokkal és fejlesztésekkel. A vállalat 2008-ban több mint ezer- hétszáz vüágszabadalmat nyújtott be, amivel vüágelső lett. Egy másik híresztelés szerint a Huawei a riválisok sajtóközlemé­nyeit másolja, csak az eltéréseket ír­ja át, és volt olyan pofátlan, hogy Stockholmban a fő rivális Ericsson tőszomszédságában nyisson irodát. Ez azonban nem világbotrány, ha­nem inkább vicces húzás. Az Erics- sonnak is ugyanígy kellene tennie Kínában, hiszen így az utcáról lehet átcsábítania legjobb embereket. Furcsa egybeesés, hogy nagyjá­ból akkor jelent meg a Times cikke, amikor a Huawei lett a vüág har­madik legnagyobb mobilhálózati beszállítója. A párizsi központú Al- catel-Lucentet szorította le a dobo­góról, és két ismert európai gyártó, az Ericsson és a Nokia Siemens Networks maradt előtte. A Huawei tisztában van azzal, hogy - különösen Európában - szo­katlan lehet az előretörése, mondta Spera, de gyorsan hozzátette, hogy húsz éve működik a cég, és tizenöt éve kezdett globális terjeszkedés­be. Először Ázsiában, de 2000 óta Európában is. Nem volt botrányoktól mentes a Huawei eddigi nagy menetelése. A Cisco szabadalombitorlásért pert akasztott a vállalat nyakába, de vé­gül 2004-ben megegyeztek, és a Huawei módosította a problémás termékeket. Még érdekesebb volt a Huawei és az amerikai 3Com vi­szonya. 2003 végén közös céget alapítottak, de amikor a Huawei fel akarta vásárolni a 3Comot, a Pen­tagon közbelépett. Az amerikai saj­tó arról cikkezett, hogy a 3Com kí­nai kémeknek adja el az országot, és az ügy azzal ért véget, hogy a 3Com kivásárolta a Huaweit a kö­zöscégből. Nagyon úgy tűnik, hogy a vádak leginkább az összeesküvés-elméle­tek táplálására alkalmasak. A világ legnagyobb mobilszolgáltatói és távközlési cégei csak nem tesznek olyat, hogy támadható berendezé­sekkel építsenek fel teljes országos hálózatokat, és csak 2008-ban összesen 23,3 milliárd dollárt költ- senekel egy megbízhatatlan cégnél. A riválisok most még könnyen meglovagolhatják Kína valóban kritizálható módszereit, amelyek alapján könnyű elhitetni az embe­rekkel, hogy súlyos veszély lesel­kedik rájuk. Csak nehogy tévedje­nek, és alul maradjanak fontos műszaki fejlesztésekben, mert el­veszíthetik a telefonzsinórral vívott háborút, (i) 52 százalékkal több adathalász levél landolt a postaládákban (Képarchívum) Már nem nézik jó szemmel a felhasználók molesztálását, megszemélyesítését vagy fenyegetését - frissültek a portál közösségi irányelvei Szex, hazugság, videó, avagy így publikáljon a YouTube-on FELDOLGOZÁS A Google tulajdonában álló YouTube videómegosztó portál tisztázta azokat az alapelveket, me­lyek megsértése esetén bizonyos tartalmakat eltávolíthat az oldal­ról: már nem nézik jó szemmel a felhasználók molesztálását, meg­személyesítését vagy fenyegetését, de törölhetnek olyan anyagokat is, melyek más emberek magánéleté­be törnek be-íija az IT café interne­tes hírportál. Elfogadhatatlan tartalomnak minősülnek például a meztelensé­get vagy szexuális aktust bemutató felvételek. Ez alól kivételt képez­hetnek tudományos, dokumentatív vagy oktatási jellegű tartalmak, amennyiben azok szigorúan kon­textusban maradnak: egy mellrák­kal foglalkozó dokumentumfilm például megfelelhet a cenzorok­nak, viszont ha a felvételben kon­textuson kívüli bevágások is szere­pelnek, a videó könnyedén a kuká- banlandolhat. Tilos a gyűlöletbeszéd, vagyis általánosságban nem szabad va­lamely társadalmi csoportot meg­alázni, megfélemlíteni vagy a csoport ellen erőszakos fellépést kiváltani (egy nép vagy nemzet kritizálása még nem biztos, hogy átlépi a határt, de a sértő általáno­sítás már jó eséllyel igen). Tipiku­san gyűlöletbeszédnek minősül­hetnek a rasszista vagy szexista jellegű tartalmak. Ne publikáljunk sokkoló vagy undort keltő anyagokat, vagy amennyiben mégis megkockáztat­juk, lássuk el azt további informá­cióval, írjuk körül, mit mutatunk be a felvételen. Például amennyiben a farmgazdálkodást szeretnénk be­mutatni és történetesen egy vágó­hídon forgatunk, a videó - habár sokkoló és undort keltő is lehet egyben - megfelelhet az irányel­veknek, ám ekkor is kerüljük az olyan részletek megjelenítését, me­lyek nem tartoznak a tárgyhoz; a felvétel célja nem lehet sokkolás csak illusztrálás, a munka doku- mentatívbemutatása. A „veszélyes” illegális tevékeny­ségek ábrázolása szintén tilos. A YouTube szigorúan csak dokumen­tatív célzattal engedélyezi az olyan tartalmak megjelenítését, mint pél­dául a bombakészítés, mesterlövé­szet, terroristák kiképzése vagy ép­pen az illegális utcai versenyzés. Összességében a videó nem ösztö­kélhet arra másokat, hogy a felvéte­len bemutatott cselekményeket ma­guk iselkövessék vagy kipróbálják. A szerzői jogok megsértésének tilalma az a korlátozás, melynek semmibe vétele minden bizonnyal a legtöbb fejfájást okozza a YouTu­be stábjának. Az oldal egyértel­műen fogalmaz: ne publikáljunk engedély nélkül semmit, amit nem mi készítettünk - beleértve a képet és az esetleges hanganyagot egy­aránt. A 18. életévüket be nem töltött személyekkel kapcsolatos tartal­makra speciálisan kényes szabá­lyok vonatkoznak, természetesen semmiféle erőszakos vagy szexuá­lis jellegű felvételt nem publikálha­tunk fiatalkorúak szerepeltetésé­vel, ugyanígy tiltott azon cselek­mények ábrázolása, melyek a fia­talkorúak számára nem megenge­dettek. Általánosságban véve a YouTube azt ajánlja, hogy a családi videókat privát tartalomként re­gisztráljuk, így csak azok férhetnek hozzá, akiknek mi engedélyeztük. Előfordulhat, hogy felvételünk készítése közben olyanokat is le­filmezünk, akik nem egyeznének bele a videó közzétételébe. Ezek­nek a személyeknek természetesen jogukban áll a videó eltávolítását kérniük, de legalábbis elvárhatják, hogy a tartalom bizonyos részleteit vágjuk ki a teljes műből. A YouTube lehetőséget nyújt arra, hogy ne vál­jon szükségessé a komplett film tör­lése, így amennyiben újravágjuk a felvételt, ismét feltölthetjük saját fiókunkba. Figyeljünk oda arra is, hogy ne adjunk közzé másokról személyes adatokat (telefonszá­mot, lakcímet vagy egyéb privát in­formációkat), ellenkező esetben a teljes fiókunkat felfüggeszthetik. A YouTube elvárja, hogy a kö­zösség tagjai tisztelettel viselked­jenek a többiek iránt, ezért nem lát­ja szívesen a támadólag feüépő, másokat molesztáló vagy fenyege­tő egyéneket. Ugyanakkor arra is felhívja az oldalra regisztrált fel­használók figyelmét, hogy kerüljék a megszemélyesítést: mások nevé­ben fellépni, más fiókjának pontos másolatát használni hasonló fel­használónévvel tilos, és a regisztrá­ció törlését vonhatja maga után. A YouTube közösségi irányelveit megsértő tartalmakat az oldalon böngésző felhasználók jelölhetik meg a flag funkció segítségével. A rendszergazdákanap24órájában, a hét minden napján figyelik a helyte­lennek nyilvánított felvételeket, s amint bebizonyosodik, hogy a videó ténylegesen túllép azon a bizonyos határon, eltávolítják a rendszerből. Hasonló módon törölhetnek fel­használókat is, amennyiben a kö­zösség tagjait molesztálják vagy fe­nyegetik. (IT café) DIGITALLY A mellékletet a LINKPRESS készíti. Felelős szerkesztő: Szabó László tel: 02/59 233 441; e-mail: digitalia@ujszo.com, Levélcím: Digitália, Lazaretská 12, 811 08 Bratislava

Next

/
Oldalképek
Tartalom