Új Szó, 2009. július (62. évfolyam, 150-176. szám)
2009-07-06 / 154. szám, hétfő
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2009. JÚLIUS 6. Vélemény És háttér 5 Gárda vs. Pospolitosť (Gyenes Gábor karikatúrája) A BBC januárban indította be fárszi adásait a brit kormány költségein Iráni főbíró a sajtó ellen BLOGMUSTRA A parlament által a múlt kedden elfogadott nyelvtörvény a magyar blogoszférát is megmozgatta. Az alábbiakban a több tucat bejegyzésből válogatunk. MINDENES Majdnem napra pontosan 9 évvel a szlovák nyelvtörvény bevezetése után tegnap a Nagy Szlovák Állam hadserege felsorakozott a most még meglévő szlovák-magyar határvonalon. Követeléseik között nemcsak a Győr-Budapest-Mis- kolc vonal teljes kiürítése szerepel, de sajnos ma már kérdéses, hogy hazánkban használhatjuk-e továbbra is a magyar nyelvet. A magát Felszabadító Hadvezérnek nevező Jan Slota 1 hónapja juttatta el diktátumát a magyar kormánynak, melyben a fent említett területi követelésken felül a megmaradó csonkábbnál is csonkább Magyarország közhivatalaiban a szlovák lenne a kötelező nyelv. Az EU-Magyar- ország sokadszori nyomására - továbbra is keresi azokat a jogi passzusokat, amelyek értelmében Szlovákia nemzetközi jogot sért e követeléseivel. A teljes bejegyzés a Mindenes blogban olvasható: http ://durva.blog.hu REAKCIÓ Kedden a szlovák parlament elfogadta az új nyelvtörvényt, amelynek értelmében 5000 euróra is büntethető az, aki nyelvbűnt követ el. Ilyen például az, ha egy hivatalban a magyar ügyfél magyarul szól a magyar ügyintézőhöz. A jelen lévő 136 képviselőből 79 támogatta a jogszabályt, amelynek értelmében többek között külön minisztériumi osztály csap majd le a nyelvbűnözőkre. Külön nyelvrendőrség felállítása egyelőre nincs napirenden, bár a ká-európai hagyományoknak megfelelően nyilván akad elég besúgó, spicli, informátor és lakossági kapcsolat, aki gondoskodik majd a törvény betartatásáról. A teljes bejegyzés a Reakció blogban olvasható: http: //www.reakcio.blog.hu SHEENARD MONDJA 2009. június 30., Európai Unió. Szlovákiában elfogadták a nyelvtörvényt. Eszerint ha egy ötezer fős településen 999 magyar él, és az egyik bemegy valamely hivatalba elintézni valamit, ahol a magyar szomszédja magyarul teszi fel neki a kérdést, hogy mit szeretne, akkor akár 5000 eurós (másfél millió forintnál leheletnyivel kevesebb) bírságot is ráverhetnek ezért. A törvény előír mást is: szlovák nyelvi vizsga kötelező az államigazgatási dolgozóknak, tanároknak és az újságíróknak is. A teljes bejegyzés a Shee- nard mondja blogban olvasható: http ://sheenard. sfblogs. net Az egyre befolyásosabb rendszerellenes műholdas tv-állomások és internetes portálok alkalmazottjainak bírósági felelősségre vonását sürgette vasárnap Irán főbírája. MT1-ÖSSZEFOGLALÓ „A rezsimellenes műholdas tv- csatomák és weboldalak folyamatos szaporodása miatt komoly intézkedésekre van szükség, hogy szembe lehessen szállni ezzel a jelenséggel“ - idézte az állami televízió Mah- múd Hasemi Sahrudi ajatollah- nak, az ország főbírájának útmutatásait. Az ajatollah körüzenetében felszólította a bírósági dolgozókat, hogy kötelességtudóan foglalkozzanak az ilyen vétségekkel. „Bíróság elé fogjuk állítani mindazokat, akik együttműködnek az ilyen tv-állomásokkal és internetes portálokkal“ - hangoztatta a főbíró. „A rezsimellenes műholdas tv-csatornák és weboldalak szaporodása miatt komoly intézkedésekre van szükség.“ Az idei elnökválasztáson első ízben történt meg az, hogy külföldi tv-csatomák - kiváltképpen az angol BBC fárszi (perzsa) nyelvű adása - és internetes blo- gok nagy szerepet játszottak a választási események bemutatásában és elemzésében. A BBC januárban indította be fárszi adásait a brit kormány költségein. A választási műsorokban elhangzottak miatt az iráni hatóságok kiutasították az országból a BBC teheráni tudósítóját, Ali Hamenei ajatollah, Irán legfőbb vallási és politikai vezetője pedig az irániak „legalattomosabb ellenségeinek“ nevezte a briteket. Az Ima iráni hírügynökség idézte vasárnap Eszmail Ahma- di-Moghadam iráni rendőrfőnököt, aki szerint szabadon engedték a június 12-i elnökválasztás utáni zavargásokban lefogott tüntetők kétharmadát. Ahmadi- Mogadam szerint a rendőrség 1032 embert vett őrizetbe a zavargásokkal összefüggésben. Többségüket óvadék ellenében vagy nélkül szabadlábra helyezték, a többiek ügyét pedig átadták az igazságszolgáltatásnak. JEGYZET Vandál a hivatalban? JUHÁSZ KATALIN A felfoghatatlan és felháborító nyelvtörvény megszavazása kapcsán aktuálisnak érzek egy pár hónappal korábban történt dolgot, amely az elmúlt hét eseményeinek tükrében talán más - enyhén epeszínű - árnyalatot kapott. A Wikipedia nevű internetes enciklopédia szócikkeit az olvasók szerkesztik, akik szabadon létrehozhatnak, módosíthatnak, kiegészíthetnek bármilyen szócikket. Ez a forrás tehát nem számít hivatkozási alapnak a tudományos életben, az átlagember viszont kiélheti közlésvágyát, lexikonírás-kényszerét, és a vállalkozás sikere azt bizonyítja, világszerte jócskán akadnak ilyenek. Áhhoz viszont, hogy ne szerepeljenek totális hülyeségek az oldalakon, mégiscsak szükség van valamiféle védekezésre. A fejlesztők ki tudják szűrni a notórius szócikkmódosítókat: ha ugyanarról az IP-címről több száz módosítás érkezik, tartalmi szempontból is megvizsgálják a dolgot, és ha kell, lépnek, azaz kitiltják az illetőt a rendszerből. Az egészséges cenzúra olyan jól működik „Wikiéknél“, hogy megnyugtatóan gyorsan kiszűrik például azokat a szerkesztőket, akik a saját cégükkel, szervezetükkel kapcsolatos bejegyzéseket módosítják, hogy jobb színben tüntessék fel magukat. Nos, március óta valaki folyamatosan bombázta a Wiki- pediát szlovák-magyar tárgyú bejegyzésekkel, például olyasmikkel, hogy a magyarok többsége valójában hungarizá- lódott szláv, beleértve a magyar történelem nagyjainak tartott személyiségek többségét is. A „tematikai listázás“ kimutatta, hogy az illető által- bán a magyar földrajzi és személynevek szlovákra való átírásával foglalatoskodik Ilyen nyomokat hagyott maga után például Thököly íme kuruc hadvezér, Petőfi Sándoréban, illetve a Magyar Királyságéban, ahonnan eddig háromszor törölte ki azt a részt, hogy a középkori Magyarország népessége a harmadik, területe pedig a második legnagyobb volt az európai országok között. És most jön a csattanó: a IP- cím alapján a nyomok egy szlovák kormányhivatali hálózathoz tartozó géphez vezetnek. Bizony, egy olyan névtelen hivatalnok követte el a politikai jellegű Wikipedia-van- dálkodást, aki a mi adónkból, munkaidőben végezte e tevékenységet. Ráadásul annyi esze sem volt, hogy ezt egy lenyomozhatat- lan, privát IP-címről tegye, így esett, hogy százhatvan- egynéhány, hamis információkat tartalmazó bejegyzés után lecsaptak rá, azaz a 195.49.188.146 IP-címre. Felhívtam a kormányhivatalt, hogy erősítsék meg, vagy cáfolják a fentieket. A harmadik megoldást választották: miután bediktáltam a telefonba a fenti számsort: hallgatásba burkolóztak. Vagy talán azért nincs idejük válaszolni, mert már egy másik gépen „vandálkodnak“? KOMMENTÁR Kiderül, hogy beborult? BARAK LÁSZLÓ Hogy az államigazgatásban általában trehányak az illetékesek, a politikusok jelentős hányada pedig, feltéve, ha a politikát szakmának tekintjük, szimpla kontár, annak semmilyen hírértéke nincsen. Ezt a szerencsétlen helyzetet viszont azért nem szabad elintézni egy kézlegyintéssel, mert ha egy államigazgatási illetékes, vagy egy hatalmat gyakorló politikus elszab valamit, nem kereshet másikat a kuncsaft, vagyis az állampolgár. Ezért nem ajánlott szó, de leginkább konkrét tettek nélkül elmenni sem a minap elfogadott nyelvtörvény kisebbségi szempontból vitathatatlanul diszkriminatív paragrafusai, sem pedig azon állásfoglalások mellett, amelyekben a kulturális minisztérium illetékesei a törvényt 24 órán belül homlokegyenest ellenkező módon értelmezték... Konkrétan arról van szó, hogy az államnyelvtörvény elfogadásának napján az Új Szó érdeklődésére egy minisztériumi illetékes kijelentette, az államnyelvtörvény a helységnevek, földrajzi megnevezések megjelenítését szabályozó paragrafusa teljes egészében vonatkozik a kisebbségi sajtóra is. Másnap viszont-vélhetően ugyanez az illetékes - egy kommünikében azt állította, mindez azért nem igaz, mert a kisebbségi sajtó, úgymond más nyelvű (sic!) sajtónak számít, az államnyelvtörvény viszont kizárólag a szlovák sajtó nyelvhasználatát hivatott szabályozni. Az orvos-páciens viszonylatban pedig arról szólt a „másnapos magyarázat”, hogy az egészségügyi intézmények személyzete az államnyelvtörvény általi szabályozás alapján ugyan „rendszerint” államnyelven értekezik a páciensekkel, ám, ha „az államnyelvet nem ismerő páciensről van szó”, a kommunikáció azon a nyelven történik, amelyen a személyzet és a páciens szót értenek. Továbbá, holott az államnyelvtörvény szerint minden olyan fórumon kötelező az államnyelv használata, amely „nyilvános érintkezésnek” számít, a törvény a kisebbségek kulturális és más szervezetei belső nyelv- használatát nem szabályozza - így a minisztériumi illetékes... De mi is következik mindebből, főként az államnyelvtörvényt ellenző politikusok, számára? Mindenekelőtt szakavatott jogi elemzés birtokában fel kell keresniük a kulturális minisztert, s udvariasan föl kell szólítaniuk, hogy az általa kidolgoztatott és beterjesztett törvényt a parlament legközelebbi ülésén a kollégái által közzétett törvényértelmező állásfoglalás szellemében módosíttassa a képviselőkkel. A módosítás pedig tételesen határozza meg a törvény szövegében használt „nyilvános érintkezés“ fogalmát is. Utóbbit természetesen nem elsősorban azért, nehogy a „nyilvánosság“ egy köztéri parkban, fényes nappal, vagyis a nyilvánosság előtt csókolózó, s a fölfokozott geijedelem folytán netán messzebbre is elmenő szerelmes pár cselekményét tekintse nyilvános érintkezésnek. Hanem azért, hogy kiderüljön, a törvény ellentmondásos minisztériumi értelmezése mindössze a törvényalkotó és az értelmező szimpla kontárságának tudható-e be. Avagy, ami sokkal rosszabb, nagyon is profi rosszindulat szülte mind a törvényt, mind pedig annak értelmezéseit... Ha a miniszter haj - landó törvényben szentesíteni kollégái jogi szempontból tulajdonképpen semmit nem jelentő törvénymagyarázatát, akkor mindössze egy kontárok által kivitelezett selejtes áru kijavítása történik majd meg. Ha viszont nem lesz hajlandó, nyilvánvaló, hogy eleve a kisebbségekkel szemben táplált alantas szándék vezérelte őt az államnyelvtörvény kidolgozása és előterjesztése idején. Ez utóbbi is eredmény, hiszen legalább kiderül, hogy véglegesen beborult! Ugyanez derül ki abban az esetben is, ha a javallott aktust nem ejtik meg az államnyelvtörvényt ellenző politikusok... FIGYELŐ Az EU bővítése lehetőség Esélyként, nem veszélyként kell tekinteni az Európai Unió bővítésére - hangsúlyozta a brit külügyminiszter egy osztrák napilap szombati számában megjelent cikkében. A júniusi európai parlamenti választás eredménye egyértelművé tette, hogy nagy kihívást jelent az érdektelenség és elutasítás, amit sokan az Európai Unióval szemben tanúsítanak - írta David Miliband a Der Standard hasábjain. Az EU legfontosabb XXI. századi kihívásai közé tartozik az ellátás biztonságát megteremtő közös energiapolitika és az, hogy tiszta és egyértelmű hangon szólaljon meg külpolitikai kérdésekben. Az Európai Unió bővítésével szembeni ellenállás növekedése veszélybe sodorja a lehetőséget, hogy az EU békét és jólétet teremtsen külső határai mentén. Az uniónak be kell tartania Törökországnak és a nyugatbalkáni országoknak a csatlakozással kapcsolatban tett ígéretét, amennyiben teljesülnek a feltételek - hangsúlyozta a brit diplomácia vezetője. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) számításai szerint 2017-ben Törökország érheti el a világon a második legnagyobb gazdasági növekedést. Emellett az ország egyre fontosabb tranzitútvonala az energiahordozók szállításának. Az EU-nak növelnie kell külpolitikai cselekvőképességét, ehhez megfelelő erőforrásokat kell rendelkezésre bocsátani. A tagállamoknak összesen kétmillió katona áll rendelkezésére, de ennek a létszámnak továbbra is csak öt százaléka mozgósítható azonnal. Továbbra is akadályokba ütközik az EU- nak legfontosabb partnereivel, mindenekelőtt a NATO-val való hatékony együttműködése - írta a brit külügyminiszter. (MTI)
