Új Szó, 2009. július (62. évfolyam, 150-176. szám)

2009-07-06 / 154. szám, hétfő

6 Kultúra ÚJ SZÓ 2009. JÚLIUS 6. www.ujszo.com RÖVIDEN A Csemadok és 1968 a Casinóban Pozsony. A 60. születésnapját ünneplő Csemadok és 1968 jelen­tősége a szlovákiai magyarok életében címen holnap este Dobos László író, felesége, Dobos Éva tanárnő és Mács József író beszélget arról, hogyan is tudták a majdnem semmiből indulva, töretlen vita­litással újjáépíteni a már oly sokszor földig lehengerelt, de hitét nem vesztett s századok óta itt élő nemzetiségünket. Kezdés: 18.00. Helyszín: a Casino székháza: Klarissza (Klariská) utca 7. (cs) Már németül is olvasható a dokumentumregény Egy kettévágott falu története Megjelent németül Zelei Miklós A kettézárt falu című, Kisszelmenc és Nagyszelmenc második világhábo­rú végi kettévágásának történetét feldolgozó műve. A könyvnek és a körülötte kibontakozott emberi jogi küzdelemnek fontos szerepe volt abban, hogy hosszas halogatás után 2005. december 23-án az egykori szovjet-csehszlovák határral elvá­gott ikerfalu schengeni országhatá­rán nemzetközi határátkelő nyüt. A határnyitás számos új problémát hozott, de megszűnt a két település- rész zsákfalu állapota, (ki) mikiAs mm IMS KM’/writaseumri: mr ti&stmiw mtófss «raus OTTHONUNK A NYELV Kőolajkutatás és nyelvpolitika (1) SZABOM1HALY GIZELLA Néhány hete az Új Szó az első ol­dalon számolt be arról, hogy „jelen­tős kőolaj- és földgázlelőhelyeket sejt a környezetvédelmi tárca a Du- namenti-síkságon, ezértfeltérképe- zi a területen található lelőhelyek mennyiségét és minőségét”. Nyelvi ismeretterjesztő rovatról lévén szó, olvasóink nyilván gondolják, hogy nem arról kívánok értekezni, van-e és mennyi kőolaj meg földgáz a Csallóközben vagy a Mátyusföl- dön. írásom témája a mondatban szereplő földrajzi név írásmódja, valamint annak nyelvpolitikai vo­natkozásai. A Dunamenti-síkság a szlovák Podunajská nížina magyar fordítá­sa, írásmódja a domborzati nevek legtöbbjére jellemző: a köznévi tag kötőjellel kapcsolódik a tulajdon- névi taghoz. A cikk címéből azon­ban egyértelmű, hogy a földrajzi név Dunamenti eleme valójában a Duna mente birtokos jelzős szó- szerkezet „összevonásával” kelet­kezett. A tárgyalt földrajzi név te­hát valójában nem két-, hanem háromelemű, ezekre pedig a he­lyesírási szabályzatban nem a 176-os, hanem a 184-es szabály­pont vonatkozik. Eszerint a külön- írás megmarad az -i képzős formá­ban is: Duna mente-.Dunamenti (ez a példa a szabálypontnál szerepel is). Ha az ilyen különírt alakulathoz még egy köznevet kapcsolunk, a különírás akkor is megmarad. Az ilyen háromelemű földrajzi nevek­ben tehát az elemeket atipikusán nem kötőjellel kapcsoljuk össze. A szabálypontban már nem szerepel a Duna menti szókapcsolatot tar­talmazó példa, de a Mária asszony szigeti, Külső Pesti úti, Pál varga dűlői példák analógiájára kell írni a tárgyalt földrajzi nevet is: Duna mentisíkság. A helyesírási kérdések tisztázása után téljünk át a nyelvpolitikai vo­natkozásokra. A magyar dombor­zati nevek döntő többsége alapve­tően kételemű, vagy ha három­elemű is, a földrajzi köznevet (pl. hegy, síkság, dombság) tipikusan kötőjellel kapcsoljuk az előtte álló tulajdonnévi elemhez. A Duna menti síkság névtípus és írásmód a magyarban teljesen marginális. Ennek oka nyilván az, hogy a mente névutószerű főnévvel a magyarban nem alkotunk tulajdonnevet. A szlovákban hasonló jelentésű po- előtaggal azonban igen (pl. Pova­žie, Podunajsko, Pohronie), s a po- előtagú tulajdonnévi elemet tar­talmazó földrajzi nevek is aránylag nagy számban adatolhatók a szlo­vákban, a már említett Podunajská nížina mellett ilyen pl. a Pohronská pahorkatina, a Považský Inovec, a Považské podolie stb. Ezeknek a geomorfológiai alakzatoknak stan­dardizált magyar neve (amennyi­ben a magyarban külön domborza­ti elemként vannak meghatározva) nem tartalmazza a menti szót: így a Považský Inovec a hivatalos magyar földrajzi terminológia szerint Inóc- hegység, aPodunajskánížinapedig a Kisalföld északi része. Az utóbbi egyúttal arra is példa, hogy az Oszt­rák-Magyar Monarchia utódálla­mai a földtanilag egy egységet ké­pező, de a határral különválasztott, saját területükre eső részeit külön névvel nevezték meg. Az elsősorban szlovákiai eredetű szövegekből adatolható Dtmamen- ti-síkság (Duna menti síkság), Vágmenti-Inóc kifejezések leírói a szlovák névadási minta átvételével létrejött földrajzi nevek írásmódját próbálták a magyar helyesírási mintákhoz alakítani. A szlovák ál­lamnyelvtörvény (a hatályos szö­veg szerint is) 2. § (3) bekezdése így szól: (3) Az államnyelv kodifikált változatába történő, annak szabályszerűségeivel ellentétes min­dennemű beavatkozás megenged­hetetlen. Ennek fényében feltehet­jük a kérdést: hogyan viszonyul­junk a magyar nyelv szabály- szerűségeivel ha nem is ellentétes, de azzal nem egyező, a szlovák nyelvi mintákat követő, a magyar helyesírás szempontjából proble­matikus földraj zi nevekhez? (Folytatjuk) Visszafogott nyitás, erősödő folytatás, Milos Forman „jól fizetett sétája" a vörös szőnyegen Súlyos drámák, könnyed fesztiválklipek Ezüst eső hullott a magas­ból, fantasyfilmeket idéző tündék táncoltak a színpa­don, Karlovy Vary idei fesz­tiváljának nyitóestje még­sem volt igazán fényes és örömteli. SZABÓ G. LÁSZLÓ A hetek óta tartó nagy esőzések miatt Csehországban ismét renge­teg kárt okozott az árvíz, és ennek hangulata a filmes seregszemle el­ső napját is megpecsételte. A fesz­tivál támogatói azonban példás összefogásról tettek bizonyságot: nem kis összeget utaltak át a ter­mészeti csapás károsultjainak. De a fesztivál bizottsága is hozott egy páratlan döntést: minden eladott mozijegy árából egy koronát utalt át az érintettek számára, ami összességében ugyancsak komoly anyagi segítség, hiszen a fesztivál kilenc napja alatt 12 moziban reg­gel 9-tól éjjel 2-ig folynak a vetíté­sek, s csaknem 300 film van műsoron. Pusztán a fesztiválpalo­ta nagymozijában egy-egy alka­lommal 1200 néző foglal helyet. Sztárözön sem volt a nyitóesten. A legnagyobb tapsot Milos Forman kapta, aid többéves szünet után tért most vissza Karlovy Varyba, hogy elhozza a Jól fizetett séta című, két évvel ezelőtti prágai színházi ren­dezésének felvételét, amely egy le­gendás, 1965-ös előadás sikerét igyekszik megidézni. A cseh közön­ség, főleg az idősebb korosztály kel­lemes nosztalgiával fogadja a li­verpooli nagynéni hazalátogatásá­ról és a rokonszenves fiatal pár re- csegő-ropogó házasságáról szóló történetet, a fiatalokat azonban semazene (adzsesszesítettopera), sem a sztori politikai pikantériája nem fogj a meg annyira. A külföldi sztárok, John Malko- vich és Antonio Banderas a feszti­vál utolsó napjaiban érkeznek. A hétvége a franciáké, Patrice Ché­reau rendezőjé és Isabelle Huppert színésznőé volt, aki a legfontosabb filmjeit Claude Chabrollal forgat­ta, most azonban Benoit Jacquot tavalyi opusával, a Villa Amáliával jött Karlovy Varyba. A film egy Goncöurt-díjas regény, Pascal Quignard műve alapján készült, Huppert egy szerelmi csalódás mi­att új életet kezdő asszony szere­pében remekel. Huppert jött és ment, aki viszont az első naptól az utolsóig a fesztivál vendége, „dol­gozó színésznője”, az a poetikus szépségű Maria Bonnevie, aki az orosz Andrej Zvjagincev Kiűze­tésében ragyogott a 2007-es can- nes-i fesztiválon. Bonnevie erei­ben norvég és svéd vér keveredik, megjelenésében van valami fensé­ges, valami rendkívüli, nem vélet­len, hogy évekkel ezelőtt még az idős Ingmar Bergmant is megba­bonázta. Jirí Menzel, a fesztivál új klipso­rozatának ötödik szereplőjeként vanjelen Karlovy Varyban. Szemé­lyesen nem jött el. Küldött azon­ban egy levelet, amelyben megírja: Ez az a fesztivál, ahol a legtöbb kel­lemetlenségben volt részem. Első alkalommal, még amikor Jan Ká­dár és Elmar Klos filmjével, A vád­lottal színészként volt a mustra vendége, kétéves katonai szolgála­tát töltötte, tehát egyenruhában je­lent meg a bemutatón. De mert ki­gombolt zakóban, sapkáját és övét a kezében tartva sétált a Colonná- don, bevitték a rendőrségre. Kö­vetkező meghívását a Szeszélyes nyárnak köszönhette, amelyet már rendezőként képviselt, ám annak ellenére, hogy fődíjat nyert vele, 1969-ben már a nevét sem lehetett leírni a fesztivál katalógusában. Évekkel később a Thermal Szálló portásával került hangos össze­tűzésbe, aki nem engedte meg ne­ki, hogy ugyanabba a liftbe száll­jon, mint a Filmexport mindenha­tó igazgatójának nagyra becsült kislánya. A bársonyos forradalom után őt nevezték ki a fesztivál igazgatójának, de mert éppen ak­kor Costa Gavrasszal forgatott Rómában, nem is nagyon volt jelen a rendezvényen, amiért meg is dorgálták rendesen. Pár évvel ké­sőbb elnáspángolt egy producert, aki miatt volt néhány álmatlan éj­szakája az Őfelsége pincére voltam filmre vitele előtt. „Bizonyára megértik, hogy bár drukkolok a fesztiválnak, ha lehet, inkább nem mutatkozom Karlovy Varyban” - zárja tréfásan a levelet. De meg­mosolyogtató a klipben is, amely annak a sorozatnak égjük kedves darabja, amely tavaly Formánnál, Chytilovával, Danny DeVitóval és Harvey Keitellel népszerűsítette a fesztivált. Ül Menzel a dolgozószobájá­ban, asztalra rakott lábbak, újsá­got olvasva. „Eliška, arról az órá­ról, ott fenn, a könyvespolc tetején is törölje már le a port. És van rajta egy pókháló is!” - figyelmezteti csinos, fiatal bejárónőjét. S amikor a lány nem éppen térdig érő szok­nyában felmegy a létrára, a nagy nőcsábász, az életművéért kapott Kristályglóbuszon keresztül már csak csipkebugyiban látja a bájos női popsit. És ámulatában hanyatt esik a székkel. Ugyanilyen szellemesre sikere­dett Ándy Garcia, a kubai szárma­zású amerikai színészről készült klip is, aki pár évvel ezelőtt szintén itt vendégeskedett a fesztiválon. Bőrönddel a kezében hazaérkezik, és nincs, aki várja, kulcs nélkül áll az ajtó előtt. De kapórajön a Kar­lovy Varyból hozott súlyos Kris­tályglóbusz, s azzal veri szét a zá­rat. Csak amíg ő püföli az ajtót, megjelenik egy rendőr a ház előtt, aki nem ismeri őt, s hogy elkerülje a hosszas magyarázkodást, Andy Garcia finomabb módszerhez fo­lyamodik. A kopogtatóval jelzi, a rendőr felé, hogy szeretne végre bejutni a házba. Shana Feste, egy fiatal amerikai rendezőnő debütáns munkája, Az ajándék nyitotta meg a fesztivált. A Robert Redford vezényletével működő Sundance állítólag nagy feltűnést keltett, Karlovy Varyban jó nagyot bukott. Közúti baleset következtében meghal a nagyob­bik fiú a családban, apja-anyja be­lebetegszik a történtekbe, van sí- rás-rívás elég, még odamondoga- tás is régi sérelmek felhánytorga- tásával, pedig a halott fiú barátnő­je már ott lakik náluk. A lány ugyanis babát vár - első és utolsó szerelmi együttlétük gyümölcsét. Időbe telik, míg a szülők beletö­rődnek a megváltoztathatatlanba, a fiú anyjának is hónapokra van szüksége, hogy a lányt igazán elfo­gadja, és megszeresse. Susan Sarandon és Pierce Brosnan hamis érzelmekkel teszik tönkre az amúgy sem teljesen életszerű tör­ténetet, de a film rendezési fogya­tékosságai még ennél is súlyosab­bak. Családi dráma rozoga alapo­kon, a gyorsan felejtendő kategó­riában. Nem okoz viszont csalódást Paul Schrader új filmje, a német, izraeli és amerikai koprodukció­ban forgatott Adam Resurrected, amelyben Jeff Goldblum (A légy) nyújt fergeteges alakítást. A Hori­zontok szekcióban vetített alkotás 1961-ben egy izraeli pszichiátria: klinikán játszódik, ahol a holoka­uszt túlélőit kezelik. Adam Steint a mágust, a kabarészínészt égés? Berlin csodálta és imádta, mégserr tudott megmenekülni a náci hata lom elől. Feleségét és egyik lányál úgy viszik a halálba, hogy neki kel hegedülnie a gázkamarák felé tar tó menetnek. Később pedig aí egyik parancsnoka „kedvenc ku tyája” lesz a megaláztatás minder módját megélve. És ebből a trau mából kell majd kigyógyulnia, mi közben ő maga is gyógyítóvá válil az izraeli intézetben. Schrade: szimbólumokkal és különös ér zelmi csavarokkal teli, megrázi filmet készített, amely egészen sa játos alkotás a holokausztfilmel sorában. A fesztivál első vendégei közül Milos Forman kapta a legnagyobb ovációt. A képen feleségével, Martinával és Éva Holubová színésznővel. (ČTK-felvéte

Next

/
Oldalképek
Tartalom