Új Szó, 2009. július (62. évfolyam, 150-176. szám)

2009-07-01 / 150. szám, szerda

Vélemény és háttér 7 www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2009. JÚLIUS 1.- Az unokám mindig egyest kap magaviseletből, biztos, hogy nem lesz belőle politikus. (Peter Gossónyi rajza) Az Airbus A310-es utasszállítón 142 utas és 11 fős személyzet tartózkodott Súlyos repülőgép-balesetek a világban 2008-2009-ben TALLÓZÓ ROMÁNIAI MAGYAR LAPOK Kelemen Hunornak, a Ro­mániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) államfő­jelöltjének a választókhoz szó­ló üzenetében egyszerre kell biztosítania a változás és a fo­lyamatosság szellemét- fejtik ki a romániai magyar lapok. A bukaresti Uj Magyar Szó (ÚMSZ) úgy véli, az államel­nöki küzdelemben az RMDSZ nyilvánvalóan nem fogalmaz­hat meg csupán nemzetiségi célokat, hanem azt kell meg­mutatnia, hogy az ország egé­sze érdekli, és ezt az egész or­szágnak kellene elmondania. Az RMDSZ-nek most azt kelle­ne üzennie, hogy nemcsak sér- tődékeny, ingerlékeny és bor- zongós, ha megérintik a köreit, hanem nyitott, európai gon­dolkodású, és úgy tud küzdeni a kisebbségi érdekvédelemért, hogy azt az össztársadalmi át­alakulások igényébe képes be­ágyazni - úja a kommentátor. „Meglehet, hogy Kelemen Hunor így sem nyer egyetlen román szavazatot sem. Viszont államelnöki jelöltségével, te­levíziós vitáival és az egész or­szágot érintő közvetlen szerep­léseivel segíthet a romániai magyarság képének árnyalá­sában, kitörhet abból a gyak­ran hangoztatott beskatulyá­zásból, hogy szürke, személyi­ség nélküli politikus, akit csak az RMDSZ háttérgépezetének a működtetésére használnak” - olvasható a lapban. Az ÚMSZ vezércikket is szentel e témá­nak. A szerző szerint az ő jelö­lésével az RMDSZ azt üzente a románoknak és a magyarok­nak: vannak tartalékai politi­kai tehetségekből, egységben folytatja harcát a romániai ma­gyarság jogaiért, érdekeiért, érvényesüléséért, európai jö­vőjéért. Azt üzente: a legfiata­labb államfőjelölt olyan em­ber, aki „nem volt kommunis­ta, nem hazudik és ígérget úton-útfélen, nem gazdago­dott meg a politikából, a kor­rupciónak vagy a régi politikai rendőrséggel való együttmű­ködésnek a leghalványabb gyanúja sem vetődik rá”. Per­sze, a versenyben ezek az eré­nyek nem sokat érnek, ezért Kelemen sem számíthat na­gyon sokra - fűzi hozzá a cikk írója. Kifejti: a helyzetet és a ki­látásokat ismerve az RMDSZ nem nagyon ajánlhat mást a választóinak a második fordu­lóra, mmt azt, hogy szavazza- naklelküsmeretükszerint (eza puha megoldás), vagy azt, ma­radjanak távol az urnáktól (ez a polgári engedetlenséggel fel­érőkeménymegoldás). A Krónika vezércikke bíráló hangnemben ír a jelölésről. A szerző szerint Kelemen Hu­nornak nem sikerült olyan is­mertségre, elismertségre szert tennie, amely természetsze­rűen emelné őt a párt élére. Erejét az adja, hogy az RMDSZ elnöke áll mögötte. Ha Markó Béla ellépne mögüle, hanyatt vágódna - vélekedik a kom­mentátor, aki szerint talán ez a tulajdonsága tette Kele­ment kiválasztottá. Személye annak lenne a biztosítéka, hogy az RMDSZ-ben semmi se változzék, Markó után is tovább éljen a Markó-doktrí- na-újaaKrónika. (mti) Tegnap hajnalban a Como- re-szigeteknél az Indiai­óceánba zuhant a Yemenia légitársaság Airbus A310 típusú utasszállító repülő­gépe. A jemeni légitársaság közlése szerint 142 utas és 11 fős személyzet tartóz­kodott a gépen. Összeállí­tás a világban történt sú­lyos repülőgép-balesetek­ről 2008 óta. MT1-KRONOLÓG1A ♦ 2008. február 22., Venezu­ela: Az Andokban lezuhant a San­ta Barbara légitársaság belföldi já­ratú repülőgépe. A fedélzetén tar­tózkodó 46 ember életét vesztette. ♦ 2008. április 15., Kongó: Közvetlenül a felszállás után lezu­hant egy személyszállító repülő­gép a kelet-kongói Goma város­ban. Az áldozatok számát a ható­ságok mintegy hetvenre becsülték. ♦ 2008. június 10., Szudán: Leszállás után kigyulladt a szudá­MT1-HÁTTÉR „Meggondolatlan, hálátlan, fe­nyegeti a térség biztonságát” - egyre gyakrabban jelennek meg ilyen és ezekhez hasonló megfo­galmazások a hivatalos kínai mé­diában Észak-Koreával kapcso­latban. A kínai szakértőket aggasztja Phenjan atomfegyverprogramja, mert úgy látják, hogy fenyegeti Kína biztonságát - írta a China Daily című, angol nyelvű kínai lap az észak-koreaiak május 25-én végrehajtott második kísérleti atomrobbantása után. „A jelenlegi tendenciákból ítél­ve úgy gondolom, katonai konf­liktus robbanhat ki a Koreai­félszigeten” - írta Csang Lien-kuj ni nemzeti légitársaság egyik re­pülőgépe a kartúmi repülőtéren. A gép kicsúszott a kifutópályáról, a fedélzeten robbanás történt és tűz ütött ki, majd a lángok az egész törzsre és a pilótafülkére is átterjedtek. A fedélzeten 203 utas és a 14 fős legénység tartózko­dott. 123 túlélőt és 28 holttestet találtak, további 66 ember sorsa ismeretlen. ♦ 2008. augusztus 20., Spa­nyolország: Felszállás közben ki­csúszott a leszállópályáról és láng­ra kapott a madridi nemzetközi repülőtéren a Spanair légitársaság Kanári-szigetekre induló gépe. A baleset 154 halálos áldozatot kö­vetelt, 19-en megsérültek. ♦ 2008. augusztus 24., Kir- gizisztán: Biskek térségében fel­szállás közben szerencsétlenül járt az Itek-Air kirgiz magántársa­ság Boeing-737-es utasszállító repülőgépe. A fedélzeten lévő 90 ember közül 65 meghalt, 25-en túlélték a szerencsétlenséget. ♦ 2008. szeptember 14., Oroszország: Permben lezuhant egy, az Aeroflot-Nord légitársaság (Zhang Liangui), a pekingi köz­ponti pártiskola tanára, Korea- szakértő a külügyminisztérium ál­tal fenntartott külpolitikai maga­zinban az észak-koreai atomrob­bantásra reagálva. Hozzátette, hogy a (Phenjan elleni) nemzet­közi szankciók aligha érnek vala­mit e veszéllyel szemben, csak ak­kor lehetnek hatásosak, ha erővel való fenyegetés társul hozzájuk. A kínai média nem mindig töké­letes tükörképe a kínai vezetők felfogásának, de az észak-koreai szövetségesből való kiábrándulás ennyire nyűt kiteregetése azt su­gallja, hogy a kínai kormány elő akarja készíteni a közvéleményt a Phenjannal szembeni keményebb kínai fellépésre - véli Drew Thompson, a washingtoni Nixon által üzemeltetett Boeing-737-es repülőgép. A szerencsétlenül járt, Moszkvából Permbe tartó járat 82 utasa és hatfős személyzete életét vesztette. ♦ 2009. február 12., Egye­sült Államok: Egy lakóházra zu­hant a Continental Airlines légi- társaság a New Jersey állambeli Newarkból Buffalóba tartó járata, tíz kilométerre a Buffalo Niagara repülőtértől. A becsapódás után a gép lángra lobbant. A 44 utas és a négytagú személyzet közül senki sem élte túl a katasztrófát, a 49-ik áldozat a ház lakója volt. ♦ 2009. június 1., Brazília: Az Air France légitársaság Rio de Ja- neiróból Párizsba tartó A330-as tí­pusú Airbus gépe az Atlanti-óceán fölött egy viharzónába került és da­rabjaira szakadt. A fedélzetén tar­tózkodó 228 ember - köztük négy magyar állampolgár és egy szlová­kiai magyar - meghalt. A Brazíliá­hoz tartozó Fernando da Noronha szigetcsoporttól 850 kilométerre északkeletre találták meg a roncso­kat, s összesen 51 holttest marad­ványait emeltékki a vízből. Központ kutatója, a kínai-észak- koreai kapcsolatok szakértője. Az üyen elmarasztaló kommentárok megjelenése még nem jelenti azt, hogy küszöbön állna a nyüt szakí­tás Kína és Észak-Korea között. Amíg a kínai közvélemény fel­fogása meg nem változik meg a korábban „bátor kommunista szövetségesként” bemutatott és a közvéleményben ilyenként elfo­gadott Észak-Koreáról, addig a pekingi vezetőknek nincs lehető­ségük befolyásolni Phenjan maga­tartását. A későbbiekben sem lesz sok. Leginkább talán azzal hat­hatnának a kényelmetlenné vált korábbi szövetségesre, ha időről időre felfüggesztenék az Észak- Koreába irányuló kínai olajszállí­tásokat - tette hozzá Thompson. A kínai szakértőket aggasztja Phenjan atomfegyverprogramja Nyílt szakítás Peking és Phenjan közt? KOMMENTÁR Állami buzeráció MÓZES SZABOLCS Amint az várható volt, a parlament koalíciós többsége tegnap meg­szavazta az államnyelvről szóló törvény módosítását. Az elkesere­dettség mellett ugyanakkor a büszkeség érzete is eltöltheti keblün­ket. Ha mi magyarok nem vagyunk, Szlovákia nem módosította volna az államnyelvről szóló törvényét. Sőt, valószínűleg ilyen jogszabályu(n)knem is lenne, mint ahogy a szomszédos Csehor­szágban sincs. Ennek nekünk, persze nem kell örülnünk, de ettől még tény. A magyarság politikát formáló tényező, akkor is, ha egy őt reprezentáló párt nincs kormányon, sőt, ha ez a párt miszlikbe aprítódikis. Mert hát mi másért született volna ez a törvénymódosítás, állam­nyelvi szigorítás, ha nem azért, hogy nekünk tegyen keresztbe? Mi újat hoz a törvény? Mivel segíti az emberek életét? A képviselők el­vileg azért kapják a fizetésüket, hogy a polgárok érdekeit szolgáló, az ő életüket, hétköznapjaikat segítő törvényeket hozzanak. Erről a módosításról pedig minden elmondható, csak az nem, hogy valaki­nek a dolgát megkönnyítené. Az egyszerű szlovák nemzetiségű ál­lampolgár nem kap a módosítás által több jogot- mondhatnánk, számára nem lesz olcsóbb holnaptól a kenyér. Az, hogy ezentúl a „connecting people” vagy a „simply clever” szlovákul is olvasható lesz? Hiányzott ez eddig valakinek? Megkönnyíti a szlovák állam­polgár életét? Aligha. Akkor meg miért volt szükség a nagy csinnadrattával előkészített törvénymódosításra? Egyrészt azért, mert egyes, komplexusokkal küszködő emberkék szükségét érzik, hogy 90 évvel azután is, hogy Szlovákia részévé váltunk, ezt a tényt kellő erővel érzékeltessék ne­künk. Az teljesen lényegtelen, hogy a most elfogadott változtatások egy része abszolút fölösleges, senkinek sem segít - a lényeg az, hogy mi magyarok érezzük, ki itt az „úr”. Azt, hogy ők vannak otthon, mi pedig csak egy megtűrt elem vagyunk. S örüljünk, hogy a szlovák mellett magyarul is megszólalhatunk. Ahol megszólalhatunk. Ajogszabály megszületésének másik oka a piszkálódás. Egyesek él­vezik, ha másokat buzerálhatnak. Mert tudják, hogy az állami buze­ráció szenvedő alanyai ezt úgysem fogják csöndben tűrni. A perma­nens buzeráció pedig permanens konfliktushelyzetekhez vezet, amelyet aztán meg lehet lovagolni. Ebből pedig valós politikai telje­sítmény nélkül is hosszú évekig lehet élni. Harmadrészt pedig az ilyen törvények és törvénymódosítások arra jók, hogy más, sokkal súlyosabb hiányosságokat el lehessen velük kendőzni. Hiszen amíg erről csámcsog mindenki, senki sem firtatja, mi lett az ilyen-olyan tendereken lenyúlt milliárdok sorsa. Vagy hogy a kulturális tárcánál maradjunk: miért vannak olyan helyzet­ben, amilyenben, a közszolgálati adók. Avagy mit tett a kultúra ér­dekében az a miniszter, aki egyébként arra sem panaszkodhat, hogy a változások átültetéséhez nincs elég politikai ereje - hiszen ő a Smer egyik erős embere, pártpletykák szerint Robert Fico utódja a kormányfői székben. Új sajtótörvény, alapjaiban módosított nyelvtörvény- ez Maďarič miniszter eddigi két főműve. Egyben szegénységi bizonyítványa is. Mi lesz, ha valóban ő lesz egykoron a miniszterelnök? FIGYELŐ Visszajár a zsidók magánvagyona A zsidóktól a II. világháború idején elvett magánvagyon visszaadását és a holokauszt túl­élőiről való törődést szorgalmaz­za a Terezini Nyüatkozat, ame­lyet tegnap fogadtak el a prágai nemzetközi holokausztkonfe- rencia zárónapján. Az ötnapos konferencia a cseh európai uniós elnökség egyik utolsó nagy ren­dezvénye. Terezínben, ahol a II. világháború idején náci koncent­rációs tábor volt, európai intéze­tet hoznak létre, amely a holoka­uszt következményeivel és örök­ségével hivatott foglalkozni. Az intézet egyben a nyilatkozatot aláíró majdnem félszáz ország számára eszköz lesz az európai rasszizmus, az idegengyűlölet és az antiszemitizmus elleni harc­ban. A Terezini Nyilatkozat nem kötelező jellegű, de az aláírók számára erkölcsi kötelezettség­vállalást jelent. „Nagyon örülök, hogy vitáink konkrét eredmény­hez vezettek. Bízom abban, hogy a terezíni intézetet minden aláíró ország kormánya és a civil szerve­zetek is támogatni fogják” - jelen­tette ki Jan Fischer cseh kormány­fő az ünnepi záróülésen Terezín­ben. „Ez nem csak a zsidók és az ő súlyos lelki megrázkódtatásának ügye. Az igazságosság egyetemes érték, amely túlmutat az egyénen, a nemzeteken vagy a politikán” - húzta alá Fischer. A konferencia résztvevői egyetértettek abban, hogy ha nincs mód az elrabolt zsi­dó magánvagyon visszaadására az örökösöknek, akkor a holoka- usztot túlélők szociális támogatá­sára kell fordítani. Az ilyen va- gyonokból alapot kell létrehozni, annak hozamaiból kell támogatni a rászorulókat és a kutatásokat. ,A Terezíni Nyilatkozat komoly lé­pés a holokauszt következménye­inek felszámolására” - szögezte le. Stuart Eizenstat, az amerikai küldöttség vezetője szerint a mintegy hatmillió európai zsidó vagyona 1939-ben 15 milliárd dollárt tett ki. „Ma ez a vagyon az összegsokszorosátéri”-szögezte le. „Sidney Zabludoff amerikai közgazdász 2007-es tanulmá­nyában azt írta, a holokauszt előtt az európai zsidók vagyo­nának összértéke 10-15 milliárd dollár volt. A jelenlegi áron 115 és 175 milliárd dollár értékű va­gyon túlnyomó részét soha nem fizették vissza. Nyugaton a töre­dékét adták vissza, Kelet-Euró- pában szinte semmid’ - mondta Eizenstat, (kés)

Next

/
Oldalképek
Tartalom