Új Szó, 2009. július (62. évfolyam, 150-176. szám)
2009-07-01 / 150. szám, szerda
Vélemény és háttér 7 www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2009. JÚLIUS 1.- Az unokám mindig egyest kap magaviseletből, biztos, hogy nem lesz belőle politikus. (Peter Gossónyi rajza) Az Airbus A310-es utasszállítón 142 utas és 11 fős személyzet tartózkodott Súlyos repülőgép-balesetek a világban 2008-2009-ben TALLÓZÓ ROMÁNIAI MAGYAR LAPOK Kelemen Hunornak, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) államfőjelöltjének a választókhoz szóló üzenetében egyszerre kell biztosítania a változás és a folyamatosság szellemét- fejtik ki a romániai magyar lapok. A bukaresti Uj Magyar Szó (ÚMSZ) úgy véli, az államelnöki küzdelemben az RMDSZ nyilvánvalóan nem fogalmazhat meg csupán nemzetiségi célokat, hanem azt kell megmutatnia, hogy az ország egésze érdekli, és ezt az egész országnak kellene elmondania. Az RMDSZ-nek most azt kellene üzennie, hogy nemcsak sér- tődékeny, ingerlékeny és bor- zongós, ha megérintik a köreit, hanem nyitott, európai gondolkodású, és úgy tud küzdeni a kisebbségi érdekvédelemért, hogy azt az össztársadalmi átalakulások igényébe képes beágyazni - úja a kommentátor. „Meglehet, hogy Kelemen Hunor így sem nyer egyetlen román szavazatot sem. Viszont államelnöki jelöltségével, televíziós vitáival és az egész országot érintő közvetlen szerepléseivel segíthet a romániai magyarság képének árnyalásában, kitörhet abból a gyakran hangoztatott beskatulyázásból, hogy szürke, személyiség nélküli politikus, akit csak az RMDSZ háttérgépezetének a működtetésére használnak” - olvasható a lapban. Az ÚMSZ vezércikket is szentel e témának. A szerző szerint az ő jelölésével az RMDSZ azt üzente a románoknak és a magyaroknak: vannak tartalékai politikai tehetségekből, egységben folytatja harcát a romániai magyarság jogaiért, érdekeiért, érvényesüléséért, európai jövőjéért. Azt üzente: a legfiatalabb államfőjelölt olyan ember, aki „nem volt kommunista, nem hazudik és ígérget úton-útfélen, nem gazdagodott meg a politikából, a korrupciónak vagy a régi politikai rendőrséggel való együttműködésnek a leghalványabb gyanúja sem vetődik rá”. Persze, a versenyben ezek az erények nem sokat érnek, ezért Kelemen sem számíthat nagyon sokra - fűzi hozzá a cikk írója. Kifejti: a helyzetet és a kilátásokat ismerve az RMDSZ nem nagyon ajánlhat mást a választóinak a második fordulóra, mmt azt, hogy szavazza- naklelküsmeretükszerint (eza puha megoldás), vagy azt, maradjanak távol az urnáktól (ez a polgári engedetlenséggel felérőkeménymegoldás). A Krónika vezércikke bíráló hangnemben ír a jelölésről. A szerző szerint Kelemen Hunornak nem sikerült olyan ismertségre, elismertségre szert tennie, amely természetszerűen emelné őt a párt élére. Erejét az adja, hogy az RMDSZ elnöke áll mögötte. Ha Markó Béla ellépne mögüle, hanyatt vágódna - vélekedik a kommentátor, aki szerint talán ez a tulajdonsága tette Kelement kiválasztottá. Személye annak lenne a biztosítéka, hogy az RMDSZ-ben semmi se változzék, Markó után is tovább éljen a Markó-doktrí- na-újaaKrónika. (mti) Tegnap hajnalban a Como- re-szigeteknél az Indiaióceánba zuhant a Yemenia légitársaság Airbus A310 típusú utasszállító repülőgépe. A jemeni légitársaság közlése szerint 142 utas és 11 fős személyzet tartózkodott a gépen. Összeállítás a világban történt súlyos repülőgép-balesetekről 2008 óta. MT1-KRONOLÓG1A ♦ 2008. február 22., Venezuela: Az Andokban lezuhant a Santa Barbara légitársaság belföldi járatú repülőgépe. A fedélzetén tartózkodó 46 ember életét vesztette. ♦ 2008. április 15., Kongó: Közvetlenül a felszállás után lezuhant egy személyszállító repülőgép a kelet-kongói Goma városban. Az áldozatok számát a hatóságok mintegy hetvenre becsülték. ♦ 2008. június 10., Szudán: Leszállás után kigyulladt a szudáMT1-HÁTTÉR „Meggondolatlan, hálátlan, fenyegeti a térség biztonságát” - egyre gyakrabban jelennek meg ilyen és ezekhez hasonló megfogalmazások a hivatalos kínai médiában Észak-Koreával kapcsolatban. A kínai szakértőket aggasztja Phenjan atomfegyverprogramja, mert úgy látják, hogy fenyegeti Kína biztonságát - írta a China Daily című, angol nyelvű kínai lap az észak-koreaiak május 25-én végrehajtott második kísérleti atomrobbantása után. „A jelenlegi tendenciákból ítélve úgy gondolom, katonai konfliktus robbanhat ki a Koreaifélszigeten” - írta Csang Lien-kuj ni nemzeti légitársaság egyik repülőgépe a kartúmi repülőtéren. A gép kicsúszott a kifutópályáról, a fedélzeten robbanás történt és tűz ütött ki, majd a lángok az egész törzsre és a pilótafülkére is átterjedtek. A fedélzeten 203 utas és a 14 fős legénység tartózkodott. 123 túlélőt és 28 holttestet találtak, további 66 ember sorsa ismeretlen. ♦ 2008. augusztus 20., Spanyolország: Felszállás közben kicsúszott a leszállópályáról és lángra kapott a madridi nemzetközi repülőtéren a Spanair légitársaság Kanári-szigetekre induló gépe. A baleset 154 halálos áldozatot követelt, 19-en megsérültek. ♦ 2008. augusztus 24., Kir- gizisztán: Biskek térségében felszállás közben szerencsétlenül járt az Itek-Air kirgiz magántársaság Boeing-737-es utasszállító repülőgépe. A fedélzeten lévő 90 ember közül 65 meghalt, 25-en túlélték a szerencsétlenséget. ♦ 2008. szeptember 14., Oroszország: Permben lezuhant egy, az Aeroflot-Nord légitársaság (Zhang Liangui), a pekingi központi pártiskola tanára, Korea- szakértő a külügyminisztérium által fenntartott külpolitikai magazinban az észak-koreai atomrobbantásra reagálva. Hozzátette, hogy a (Phenjan elleni) nemzetközi szankciók aligha érnek valamit e veszéllyel szemben, csak akkor lehetnek hatásosak, ha erővel való fenyegetés társul hozzájuk. A kínai média nem mindig tökéletes tükörképe a kínai vezetők felfogásának, de az észak-koreai szövetségesből való kiábrándulás ennyire nyűt kiteregetése azt sugallja, hogy a kínai kormány elő akarja készíteni a közvéleményt a Phenjannal szembeni keményebb kínai fellépésre - véli Drew Thompson, a washingtoni Nixon által üzemeltetett Boeing-737-es repülőgép. A szerencsétlenül járt, Moszkvából Permbe tartó járat 82 utasa és hatfős személyzete életét vesztette. ♦ 2009. február 12., Egyesült Államok: Egy lakóházra zuhant a Continental Airlines légi- társaság a New Jersey állambeli Newarkból Buffalóba tartó járata, tíz kilométerre a Buffalo Niagara repülőtértől. A becsapódás után a gép lángra lobbant. A 44 utas és a négytagú személyzet közül senki sem élte túl a katasztrófát, a 49-ik áldozat a ház lakója volt. ♦ 2009. június 1., Brazília: Az Air France légitársaság Rio de Ja- neiróból Párizsba tartó A330-as típusú Airbus gépe az Atlanti-óceán fölött egy viharzónába került és darabjaira szakadt. A fedélzetén tartózkodó 228 ember - köztük négy magyar állampolgár és egy szlovákiai magyar - meghalt. A Brazíliához tartozó Fernando da Noronha szigetcsoporttól 850 kilométerre északkeletre találták meg a roncsokat, s összesen 51 holttest maradványait emeltékki a vízből. Központ kutatója, a kínai-észak- koreai kapcsolatok szakértője. Az üyen elmarasztaló kommentárok megjelenése még nem jelenti azt, hogy küszöbön állna a nyüt szakítás Kína és Észak-Korea között. Amíg a kínai közvélemény felfogása meg nem változik meg a korábban „bátor kommunista szövetségesként” bemutatott és a közvéleményben ilyenként elfogadott Észak-Koreáról, addig a pekingi vezetőknek nincs lehetőségük befolyásolni Phenjan magatartását. A későbbiekben sem lesz sok. Leginkább talán azzal hathatnának a kényelmetlenné vált korábbi szövetségesre, ha időről időre felfüggesztenék az Észak- Koreába irányuló kínai olajszállításokat - tette hozzá Thompson. A kínai szakértőket aggasztja Phenjan atomfegyverprogramja Nyílt szakítás Peking és Phenjan közt? KOMMENTÁR Állami buzeráció MÓZES SZABOLCS Amint az várható volt, a parlament koalíciós többsége tegnap megszavazta az államnyelvről szóló törvény módosítását. Az elkeseredettség mellett ugyanakkor a büszkeség érzete is eltöltheti keblünket. Ha mi magyarok nem vagyunk, Szlovákia nem módosította volna az államnyelvről szóló törvényét. Sőt, valószínűleg ilyen jogszabályu(n)knem is lenne, mint ahogy a szomszédos Csehországban sincs. Ennek nekünk, persze nem kell örülnünk, de ettől még tény. A magyarság politikát formáló tényező, akkor is, ha egy őt reprezentáló párt nincs kormányon, sőt, ha ez a párt miszlikbe aprítódikis. Mert hát mi másért született volna ez a törvénymódosítás, államnyelvi szigorítás, ha nem azért, hogy nekünk tegyen keresztbe? Mi újat hoz a törvény? Mivel segíti az emberek életét? A képviselők elvileg azért kapják a fizetésüket, hogy a polgárok érdekeit szolgáló, az ő életüket, hétköznapjaikat segítő törvényeket hozzanak. Erről a módosításról pedig minden elmondható, csak az nem, hogy valakinek a dolgát megkönnyítené. Az egyszerű szlovák nemzetiségű állampolgár nem kap a módosítás által több jogot- mondhatnánk, számára nem lesz olcsóbb holnaptól a kenyér. Az, hogy ezentúl a „connecting people” vagy a „simply clever” szlovákul is olvasható lesz? Hiányzott ez eddig valakinek? Megkönnyíti a szlovák állampolgár életét? Aligha. Akkor meg miért volt szükség a nagy csinnadrattával előkészített törvénymódosításra? Egyrészt azért, mert egyes, komplexusokkal küszködő emberkék szükségét érzik, hogy 90 évvel azután is, hogy Szlovákia részévé váltunk, ezt a tényt kellő erővel érzékeltessék nekünk. Az teljesen lényegtelen, hogy a most elfogadott változtatások egy része abszolút fölösleges, senkinek sem segít - a lényeg az, hogy mi magyarok érezzük, ki itt az „úr”. Azt, hogy ők vannak otthon, mi pedig csak egy megtűrt elem vagyunk. S örüljünk, hogy a szlovák mellett magyarul is megszólalhatunk. Ahol megszólalhatunk. Ajogszabály megszületésének másik oka a piszkálódás. Egyesek élvezik, ha másokat buzerálhatnak. Mert tudják, hogy az állami buzeráció szenvedő alanyai ezt úgysem fogják csöndben tűrni. A permanens buzeráció pedig permanens konfliktushelyzetekhez vezet, amelyet aztán meg lehet lovagolni. Ebből pedig valós politikai teljesítmény nélkül is hosszú évekig lehet élni. Harmadrészt pedig az ilyen törvények és törvénymódosítások arra jók, hogy más, sokkal súlyosabb hiányosságokat el lehessen velük kendőzni. Hiszen amíg erről csámcsog mindenki, senki sem firtatja, mi lett az ilyen-olyan tendereken lenyúlt milliárdok sorsa. Vagy hogy a kulturális tárcánál maradjunk: miért vannak olyan helyzetben, amilyenben, a közszolgálati adók. Avagy mit tett a kultúra érdekében az a miniszter, aki egyébként arra sem panaszkodhat, hogy a változások átültetéséhez nincs elég politikai ereje - hiszen ő a Smer egyik erős embere, pártpletykák szerint Robert Fico utódja a kormányfői székben. Új sajtótörvény, alapjaiban módosított nyelvtörvény- ez Maďarič miniszter eddigi két főműve. Egyben szegénységi bizonyítványa is. Mi lesz, ha valóban ő lesz egykoron a miniszterelnök? FIGYELŐ Visszajár a zsidók magánvagyona A zsidóktól a II. világháború idején elvett magánvagyon visszaadását és a holokauszt túlélőiről való törődést szorgalmazza a Terezini Nyüatkozat, amelyet tegnap fogadtak el a prágai nemzetközi holokausztkonfe- rencia zárónapján. Az ötnapos konferencia a cseh európai uniós elnökség egyik utolsó nagy rendezvénye. Terezínben, ahol a II. világháború idején náci koncentrációs tábor volt, európai intézetet hoznak létre, amely a holokauszt következményeivel és örökségével hivatott foglalkozni. Az intézet egyben a nyilatkozatot aláíró majdnem félszáz ország számára eszköz lesz az európai rasszizmus, az idegengyűlölet és az antiszemitizmus elleni harcban. A Terezini Nyilatkozat nem kötelező jellegű, de az aláírók számára erkölcsi kötelezettségvállalást jelent. „Nagyon örülök, hogy vitáink konkrét eredményhez vezettek. Bízom abban, hogy a terezíni intézetet minden aláíró ország kormánya és a civil szervezetek is támogatni fogják” - jelentette ki Jan Fischer cseh kormányfő az ünnepi záróülésen Terezínben. „Ez nem csak a zsidók és az ő súlyos lelki megrázkódtatásának ügye. Az igazságosság egyetemes érték, amely túlmutat az egyénen, a nemzeteken vagy a politikán” - húzta alá Fischer. A konferencia résztvevői egyetértettek abban, hogy ha nincs mód az elrabolt zsidó magánvagyon visszaadására az örökösöknek, akkor a holoka- usztot túlélők szociális támogatására kell fordítani. Az ilyen va- gyonokból alapot kell létrehozni, annak hozamaiból kell támogatni a rászorulókat és a kutatásokat. ,A Terezíni Nyilatkozat komoly lépés a holokauszt következményeinek felszámolására” - szögezte le. Stuart Eizenstat, az amerikai küldöttség vezetője szerint a mintegy hatmillió európai zsidó vagyona 1939-ben 15 milliárd dollárt tett ki. „Ma ez a vagyon az összegsokszorosátéri”-szögezte le. „Sidney Zabludoff amerikai közgazdász 2007-es tanulmányában azt írta, a holokauszt előtt az európai zsidók vagyonának összértéke 10-15 milliárd dollár volt. A jelenlegi áron 115 és 175 milliárd dollár értékű vagyon túlnyomó részét soha nem fizették vissza. Nyugaton a töredékét adták vissza, Kelet-Euró- pában szinte semmid’ - mondta Eizenstat, (kés)
