Új Szó, 2009. július (62. évfolyam, 150-176. szám)

2009-07-22 / 168. szám, szerda

10 DlGlTÁLlA ÚJ SZÓ 2009. JÚLIUS 22. www.ujszo.com A MySpace, a Bebo és a Twitter együttes felhasználói táboránál is népszerűbb 250 milliónyian vannak a Facebookon MTl-HÍR A világ legnépesebb közösségi portáljának számító Facebook alapítója szerint felhasználóik száma már negyedmilliárd felett jár. „250 millió felhasználó nem csupán lenyűgöző szám, hanem ettől lesz értelme mindenki szá­mára, hogy csatlakozzon a portálhoz” - mondta Mark Zu­ckerberg, az oldal vezetője. A 2004-ben alapított Facebook tag­jainak száma az utóbbi három hó­nap alatt mintegy 50 millióval emelkedett, és ezzel az oldal már a MySpace, a Bebo és a Twitter együttes felhasználói táboránál is népszerűbb. Az orosz Digital Sky Technolo­gies hét elejei bejelentése szerint további 100 millió dollárértékben vásárolna részesedést a közösségi portál részvényeiből. Az orosz cég részvényenként jelenleg 14,77 dollárt fizetne, az üzlet sikere ese­tén a Facebook értéke 6,5 milliárd dollár körül alakulna. A CCS In­sight kutatóintézet felmérésé sze­rint Nagy-Britanniában minden harmadik fiatal mobiltelefonról csatlakozik valamilyen közösségi portálhoz - és ezek között is a Fa­cebook vezeti a népszerűségi lis­tát. A CCS szerint az év végéig a mobiltulajdonosok 44 százaléka internet elérésére használja majd készülékét. Még túl drágák a konzolok, a potenciális vevők olcsóbb árakra várnak Komoly visszaesés a videojáték-piacon — A gazdasági válság az online szokásokat is átrendezheti (Képarchívum) Az elkövetkező évben szinte az összes portál elkezd pénzt kérni a tartalomért Fizetős lehet az online sajtó FELDOLGOZÁS 2000 óta idén júniusban esett vissza a legnagyobb mértékben a videojátékok eladása világszerte: a játékgépes hardverek és szoftve­rek eladása 31 százalékkal csök­kent az elmúlt hónapban tavaly­hoz képest - állítja az NPD piacku­tató cég. Júniusban 1,17 milliárd dollár értékben fogytak a konzo­lok és a játékprogramok, ami az utóbbi 9 év legnagyobb mértékű visszaesése az iparágban. A játékprogramok értékesítése az elmúlt hónapban 29 százalék­kal esett vissza 2008-hoz képest, míg a hardvereké még számotte­FELDOLGOZÁS A kéretlen reklámlevelek ellen küzdő Messaging Anti-Abuse Working Group csoport közzétet­te felmérésének eredményét a felhasználók spammel kapcsola­tos szokásairól. A tanulmány vá­laszt ad arra a kérdésre, vajon hol éri meg a spammereknek zombi- hálózatokat létrehozni vagy bé­vőbb mértékben, 38 százalékkal, a hardveres kiegészítőké viszont „csak” 22 százalékkal lett keve­sebb. A Reuters által megszólaltatott elemző, Michael Pachter szerint a konzolok terén bekövetkezett visszaesés azt jelzi, hogy a masi­nák még túl drágák, a potenciális vevők arra várnak, hogy olcsót* bak legyenek. A Wedbush Morgan szakértője egyébként arra számít, hogy az eladások szeptemberben állnak vissza az eredeti szintre - amikor egy sor nagynevű játék ke­rül a boltok polcaira. A játékkon­zolok közül júniusban a Nintendo Wii-ből fogyott a legtöbb, 362 relni, és milliárd számra terjesz­teni a reklámleveleiket, ha úgy­sincs a világon olyan hülye, aki ilyen e-mailek alapján áll neki Vi- agrát, biztosítást vagy tuti eredeti Rolexet venni. Az a helyzet, hogy van, még­hozzá elég sok. A 800 felhaszná­lóval folytatott interjúból össze­állt adatok szerint az internetezők fele kattintott már olyan linkre, ezer darab, tavaly nyáron azon­ban még 45 százalékkal több fo­gyott ebből a modellből. A máso­dik legnépszerűbb a Microsoft Xbox 360 volt, ebből több fogyott, mint tavaly ilyenkor, a harmadik és negyedik helyet pedig a Sony PlayStation 3 és a PlayStation 2 foglalja el. Júniusban a legnépszerűbb program a Prototype című akció­játék volt 600 ezer darab eladott példánnyal, melyben a főhős bármüyen alakot képes felvenni, a játékosnak pedig általában hadse­regnyi ellenfélen keresztül kell célba érnie, lekaszabolva az útjá­ba kerülő ellenséget, (mti) amit spamben kapott, úgy, hogy tudatában volt annak hogy ez spam. Még rosszabb, hogy 12 szá­zalék, vagyis minden nyolcadik­kilencedik felhasználó vásárolt már spamben hirdetett terméket. Legalábbis ennyien vallják be, el­képzelhető, hogy a valós arány még magasabb. A18-24 év közöt­ti korosztály volt a legfogéko­nyabb a spamre. (i) Sokáig úgy volt, hogy a hir­detésalapú modell válik be az online sajtónak, de jött a gazdasági válság, a rek­lámbevételek elmaradnak a várttól, és most mindenki a fizetős tartalmat erőlteti a Financial Timestól a Val­ley Morning Starig. Vége az ingyennetnek? FELDOLGOZÁS Egy éven belül majdnem mindegyik híroldal pénzt fog kérni az online megjelenő tarta­lomért, állítja Lionel Barber, a brit Financial Times főszerkesztő­je, aki szerint a netes sajtó egyik legfontosabb feladata, hogy ki­dolgozza azokat a cikkalapú vagy előfizetéses modelleket, amelyek alapján bevételekre tehet szert az új rendszerben. „Azt még nem tudni pontosan, hogyan működnek majd ezek az online fizetési modellek, vagy hogy mennyi bevételt tudnak termelni. De azt nyugodtan meg­jósolhatom, hogy az elkövetkező 12 hónapban csaknem az összes hírszájt elkezd pénzt kérni a tar­talomért” - mondta Barber a Brit Akadémián tartott beszédében a Guardian beszámolója szerint. Barber magabiztosságát jórész abból merítheti, hogy a Financial Times online verziójának, az ft.com-nak 1,3 millió ingyenolva­sója mellett 110 ezer előfizetője is van, akik hetente legalább 3,50 eurót fizetnek a szájton megjelent cikkekért, illetve 6,30 eurót a mo­biltelefonos hírolvasót és a Lex üz­leti mellékletet is tartalmazó cso­magért. „Folyamatosan áramló és nö­vekvő bevételre teszünk szert az­zal a stratégiával, hogy pénzt ké­rünk a minőségi, globális tartalo­mért, ami létfontosságú a csökke­nő hirdetési bevételek idején” - mondta a lap főszerkesztője. A Financial Times nincs egye­dül, hiszen több lap, így az ameri­kai New York Times is hasonló fi­zetős modell bevezetésére ké­szül. Az újság egy kérdőívben ép­pen azt próbálja kipuhatolni, haj­landóak lennének-e az olvasók évi 30-60 dollár közötti összeget kifizetni a nyt.com-on közölt cik­kekhez való hozzáférésért. A New York-i lap tervei szerint havi 5 dollárt kérne az online cikkekre előfizetőktől, és 2,50-et azoktól, akiknek jár a nyomtatott lap, de mellette a netes változathoz is szeretnének hozzáférni. A teljes képhez hozzátartozik, hogy ami a fizetős és a hirdetés­alapú modellek közötti döntést il­leti, a nyt.com az egyik legnagyobb köpönyegforgató. 2005-ben az in­gyenes netes tartalom mellett el­kötelezett olvasók felháborodása közepette bevezette a TimesSelect nevű programot, amelyben a napi hírek ingyen voltak ugyan, de a vé­leménycikkekért és az archívum­hoz való hozzáférésért havi 8, il­letve évi 50 dollárt kellett fizetni. Két évvel később a Times mégis úgy döntött, hogy ingyenessé teszi a teljes szájtot, mert bár 227 ezer előfizetőig sikerült eljutnia, az így elért évi tízmillió dolláros bevétel nem tűnt elég nagynak ahhoz ké­pest, amilyen ütemben az online hirdetési piac nőtt. Csakhogy közben jött egy gazdasági válság, amely nem­csak a nyomtatott lapok, hanem az online sajtó hirdetési bevéte­leire is jelentős csapást mért, és ezt a csapást a legnagyobbak is megérezték. Idén májusban Rupert Mur­doch médiacézár, a News Corp. tulajdonosa jelentette be, hogy pénzt fog kérni a webes tartalom­hoz való hozzáférésért, mert, mint mondta, a mostani hirdetés­alapú üzleti modell rosszul mű­ködik. Murdoch, akinek sajtóbi- ródalma a Fiji Timestól a 20th Century Foxig terjed, épp a Wall Street Journal, saját falkája köly- kének példájára hivatkozott, amely szerinte azt bizonyítja, hogy igenis lehet tartalomért pénzt kérni a neten. A wsj.com-on heti 2 dollárba kerül az online elő­fizetés, ezért a pénzért folyamato­san frissített híreket, piaci adato­kat és értesítőt ad a lap. „Az internet mostani állapotá­nak nemsokára vége” - mondta Murdoch, aki láthatóan kiábrán­dult a webkettes szemléletből. Négy évvel ezelőtt 580 millió dol­lárt fizetett a MySpace közösségi szájtért, vagy inkább a benne rejlő ígéretért, de nemrég már úgy nyi­latkozott, hogy „nem követjük a Facebook-modellt, amely arról szól, hogy emberek százmillióit vonjuk be, akik semmilyen hirde­tést nem hoznak magukkal”. A fizetős modell bevezetését egyébként nemcsak a legmaga­sabb státusú, legolvasottabb, glo­bálisan is terjesztett lapok fontol­gatják. Néhány napja a nagyvilá­ginak jóindulattal sem nevezhető Valley Morning Star, egy hatvan-, ezres dél-texasi városka, Harlin­gen napilapja jelentette be, hogy a nyomtatott változat előfizetőinek ingyen jár a szájt, de aki csak a hét­végi kiadásra fizet elő, vagy egyál­talán nem, annak naponta 75 cen­tet kell fizetnie az online tartalo­mért. (i) Jelenet a Prototype játékból (Képarchívum) A18-24 év közötti korosztály a legfogékonyabb a kéretlen reklámlevelekre A netezők fele kattint a spamben kapott linkre DIGITALIA A mellékletet a LINKPRESS készíti. Felelős szerkesztő: Szabó László tel: 02/59 233 441; e-mail: digitalia@ujszo.com, Levélcím: Digitália, Lazaretská 12, 811 08 Bratislava

Next

/
Oldalképek
Tartalom