Új Szó, 2009. július (62. évfolyam, 150-176. szám)

2009-07-02 / 151. szám, csütörtök

10 Kultúra ÚJ SZÓ 2009. JÚLIUS 2. www.ujszo.com RÖVIDEN Két hangverseny Komáromban Komárom. Két komolyzenei hangverseny is várja a hét végén a zenerajongókat. Holnap 19 órakor a Comorra kamarazenekar ad koncertet a Tiszti pavilon dísztermében, július 4-én, szomba­ton 19 órától pedig a Komáromi Nemzetközi Kamarazenei Mes­terkurzus hangversenye lesz a művészeti alapiskolák hallgatóival a Duna Menti Múzeumban. A programban Vivaldi-, Grieg-, Res­pighi-, Csajkovszkij- és Glazunov-művek szerepelnek. Vezényel Bolyky Zoltán, a Comorra kamarazenekar állandó vendégkarna­gya. (ú) Kozsár Zsuzsannáé lett az első díj Zsolna. A szlovák bábszínházak Bábos Zsolna 2009 fesztivál­ján hirdették ki az Artúr 2009 elnevezésű, eredeti bábszíndara­bok megírására kiírt pályázat nyerteseit. A pályázatot 2003 óta a Zsolnai Bábszínház hirdeti meg hazai szerzők részére. Idén tíz pályamunka érkezett be. Az első díjat Kozsár Zsuzsanna Játékok című darabja nyerte. Második és harmadik díjat a zsűri nem osz­tott ki. (m) Jude Law Hamletet játszik New York. Jude Law Hamlet, dán királyfi szerepében lép fel ősszel a Broadway-n. A 36 esztendős brit színész október 6-án mu­tatkozik be a Shakespeare-tragédia címszerepében a New York-i Broadhurst Színházban. A színdarab 12 hétig lesz műsoron, a fő­próbák szeptember 12-én kezdődnek. A Londonból érkező pro­dukció, amely korábban elnyerte a kritikusok tetszését, változat­lan szereposztásban, Michael Grandage rendezésében kerül szín­re. Jude Law 1995-ben lépett fel utoljára a Broadway-n Jean Coc­teau Rettenetes szülők című drámájában Kathleen Turner, Cynthia Nixon és Rogar Rees oldalán, (mti) Béhr László István és Katona Dóra (Képarchívum) Országos versenyen a csallóközi néptáncosok Dupla páros siker ÚJ SZÓ-HÍR A kelet-szlovákiai Dlhé Klčovo községben, a kiváló néptáncos Juraj Šaffa szülőfalujában Šaffa sarkantyúja címmel minden év­ben megrendezik a szólótánco­sok országos versenyét. Erre a je­lentős megmérettetésre idén is egész Szlovákiából érkeztek ver­senyzők, a kerületi versenyek győztesei. A Dunaszerdahelyi járásból három pár jutott tovább az or­szágos versenyre. A G kategóriá­ban (12-től 16 évig) Béhr László István és Katona Dóra, a Duna­szerdahelyi Művészeti Alapiskola mellett működő Ágacska Gyer­mek Néptáncegyüttes tagjai sze­repeltek, akiket Volner Nagy Me­linda és Nagy Iván tánctanárok készítettek fel. A C kategóriában (16-tól 35 évig) Mészáros Magdaléna és Or- sovics Péter, a Megyer Néptánc­együttes tagjai, valamint Blaho Krisztina és Tóth Klaudia, az eke- csi Pimpimpálé Gyermek Nép­táncegyüttes tagjai versenyeztek. Felkészítőik Dobsa Fodor Mónika és Dobsa Tamás, a népművészet ifjú mesterei voltak. A gömöri botolót, csárdást és frisst, az Ipoly-menti csárdást és az alsó-csallóközi táncot a zsűri magas színvonalúnak nevezte ér­tékelésében. A Béhr István László - Katona Dóra és az Mészáros Magdolna - Orsovics Péter páro­sok kategóriáikban országos első díjat nyertek. Mindkét páros túl van már több jelentős meghíváson. A jubi­leumi, 55. Východná Fesztiválon ők képviselték régiójukat. (M.I.) Futurista rajzok (Carte futuriste) - A futurizmus száz éve a pozsonyi Szlovák Nemzeti Galériában A holnap sebességének szépsége Pozsony. A pozsonyi Olasz Kulturális Intézet újraala- kulásának tizedik évfordu­lója, valamint a futurizmus centenáriuma alkalmából, a Dolce vitaj olasz fesztivál második évfolyamának ré­szeként rendezték meg a Szlovák Nemzeti Galériá­ban a Futurista rajzok - A futurizmus száz éve című kiállítást, mely az olasz fu­turizmus nagyjainak mun­káiból válogatott tizenöt kisméretű képpel július 26-áig váija a látogatókat. TALLÓS1 BÉLA Ahogy a tárlat megnyitója előtt tartott sajtótájékoztatón elhang­zott, s amiként tudjuk is, ennek az olasz művészeti mozgalomnak a művészet minden ágában vol­tak képviselői. (A futurizmusnak orosz változata is kialakult.) Jóllehet a futurizmust irodalmi irányzatként manifesztálta F. T. Marinetti 1909-ben, ám hamaro­san képzőművészek is nekiláttak a futurista kép megalkotásának: a múlt tagadásával (lerombolá­sával) és a jövő (futuro) víziójá­nak felvázolásával, az irányzat fő elemére, a dinamizmusra ala­pozva a látványt. A pozsonyi kiállítás tizenöt va­lódi gyöngyszemével (ahogy a sajtótájékoztatón minősítették a kiállított rajzokat) is valóban an­nak a megállapításnak lehet a nyomára lelni, amelyet Marinetti 1909-es futurista programhirde­tő kiáltványában kijelentett, vagyis: „Megállapítjuk, hogy a vi­lág nagyszerűsége új szépséggel gazdagodott, a sebesség szép­ségével”. (A Manifesztum a Le Figaro hasábjain látott napvilá­got - az oldal másolatát Po­zsonyban is kiállították.) Természetes tehát, hogy elsőd­legesen a dinamizmus és a sebes­ségkultusz érhető tetten a Po­zsonyban kiállított, művészet- történeti szempontból nagy je­lentőségű, dokumentatív alkotá­sokon is. S az sem véletlen, hogy a tárlat meghívójára Achille Funí Motociclista + case (Motorke­rékpáros + házak) című alkotá­sát választották; rajta szemlélete­sen nyilvánul meg a futurista képzőművészeti ábrázolás domi­náns alapeleme: a mozgás és a sebesség megragadásának szán­déka. ' Az az ábrázolási megnyilatko­zás, hogy a „teret a mozgás funk­ciójaként, vagyis a mozgások egymást követő fázisainak egyidejű megjelenítésével kíván­ták érzékeltetni”. Vagyis - miként Maurizio Scudiero, a tárlat egyik olasz kurátora kifejtette - „a mo­torost Funi úgy ábrázolja az elő­térben, ahogy mi látunk egy mo-‘ torbiciklist, amikor elhajt mellet­tünk. Ugyanakkor a háttérben látható épületeknek az a látványa jelenítődik meg a rajzon, amelyet a motoros lát a sebesség módosu­lásával, száguldás közben.” Funi motoros képe így válik a mozgás folyamatának, egyben a mozgás által keltett benyomás­nak nagyszerű, a futurista ábrá­zolás alapeszméjét szemléletesen kifejező montázsává. Az olasz kurátor arra is figyel­meztetett, hogy a látogatók ne hagyják magukat befolyásolni a tárlat mennyiségi jellegével, vagyis hogy teijedelmében nem nagyméretű kiállításról van szó, sem azzal, hogy a képek kis for­mátumúak. A kollekcióba beke­rült tizenöt kép kis mérete abból adódik, hogy papírra készültek. A kurátor elmondása szerint a ka­marajelleg szándékos: „a rajzon a művész első gondolatának ereje vizualizálódik, a festmény ezzel szemben inkább reflektív ábrázo­lási megnyilvánulás” - mondta Maurizio Scudiero. Ugyanakkor azt is elárulta, hogy egy őszre tervezett tárlaton a futurizmus festészeti megnyilvánulásait is lehetőségünk lesz megfigyelni eredeti vásznakon. A gyorsasággal, a sebességgel, a küzdelem dinamikájával - s miként a Pozsonyban is látható rajzokon megfigyelhető -, a se­besség megragadásának absztra- hálásba vetülő kísérleteivel eltolt (jövőbe tolt) időfázisokkal kiala­kított (montírozott) képet, amely az alkotók szándéka szerint „azt mutatta meg ma, ami majd csak holnap lesz”, a futuristák az élet részévé, a műteremből az utcára kivitt művészetté akarták tenni - hallhattuk a sajtótájékoztatón. S ezáltal (is) több lett, mint múltat és jelent tagadó (mivel már „ma” a Jövőt” mutatták), formaújító kísérlet; a futurizmus az első avantgárd mozgalomként indul­hatott el. A Futurista rajzok (Carte futu­riste) - A futurizmus száz éve című vándorkiállítás márciusban indult útjára: Oslóban startolt, majd Monacóban állomásozott. Pozsonyból továbbindulva Varsó­ban, Hamburgban, Vilniusban emlékeztet a centenáriumra, majd jövő januárban Koppenhá­gában fejezi be európai útját. A szlovák fővárosba azért is hozták el, hogy - Teresa Triscari, a po­zsonyi Olasz Kulturális Intézet igazgatója szavai szerint - meg­idézze Pozsonynak azt az atmo­szféráját, amellyel a húszas évek­ben élt, amikor első alkalommal alakult olasz kör a városban. Achille Funi: Motociclista + case, 1914 Az operaelőadások lenyűgöző kulisszájaként a kétezer éves, római kori kőfejtő szolgál Rigolettóval nyit a St. Margarethen-i fesztivál ÚJ SZÓ-HÍR Július 8-án Verdi örökzöldjével, a Rigolettóval nyitják meg a nyári operaünnepségeket az ausztriai St. Margarethenben, és a nyár fo­lyamán számos alkalommal csen­dül fel az operairodalom slágeré­nek számító „La donna e mobile”. Az előadások lenyűgöző kulisszá­jaként az UNESCO Világörökség­listáján szereplő, kétezer éves, római kori kőfejtő szolgál. Verdi operáját Renzo Giacchieri olasz rendező, a veronai operafesztivál volt intendánsa állította színpad­ra. Az előadás érdekessége, hogy a történet helyszíne, Mantova szinte „életnagyságban” jelenik meg a mintegy 7000 négyzetméteres színpadon, amely több mint 60 mé­ter széles, a kulisszák magassága pedig eléri a 24 métert. A karmes­teri pulpitusra a holland Koen Shoots áll fel. A premieren Rigo­len» szerepében David Cecconit, Dúcaként Francois Borras-t, Gilda szerepében pedig Ekaterina Ba- kanovát láthatja a közönség, (me) Monumentális színpad, látványos kulisszával (Képarchívum)

Next

/
Oldalképek
Tartalom