Új Szó, 2009. július (62. évfolyam, 150-176. szám)
2009-07-02 / 151. szám, csütörtök
ISKOLA UTCA 2009. július 2., csütörtök 6. évfolyam, 26. szám Mindig újítanak, újabb módszerekkel próbálkoznak, amivel a gimnáziumba több diákot csalogathatnak Főállású nagyapa lesz Dávid Béla: „Az életművemet sajnos nem sikerült befejeznem" (Somogyi Tibor felvétele) Királyi ösztöndíj a csodagyereknek Egy tizenhárom éves nyugat-szerbiai fiú elnyerte a brit kormány és Károly trónörökös évi harmincezer fontos ösztöndíját, s ősztől a világ egyik legtekintélyesebb zeneiskolájában, a London közelében működő Purcell Schoolban tanul tovább hegedülni. A Danas című belgrádi újság jelentése szerint Kristijan Petrovic, aki négyéves korában kezdett játszani a hangszeren, a legmagasabb pontszámmal esett túl a felvételit jelentő meghallgatáson. „Jobban játszottál, mint én a te korodban” - mondta neki Peter Crook, az iskola igazgatója, miután a Gyerekek a gyerekekért amerikai alapítványtól kapott hegedűjén előadta vizsgadarabjait. Az ösztöndíj lehetőséget biztosít arra, hogy a fiatal tehetség a Purcell School elvégzése után a londoni Királyi Konzervatóriumban folytassa tanulmányait, aminek eredményeként valószínűleg megnyílik előtte az egész világ. Kristijan Valjevóban kezdte a tanulást, majd Belgrádban folytatta tanulmányait. Két éve a belgrádi Gyermekülharmónia tagja, (mti) Szakdolgozatot kell írniuk a középiskolásoknak Ausztriában is változtatnak Negyvennégy év pedagógiai és vezetői munka után nyugdíjba vonult a pozsonyi Duna utcai gimnázium igazgatója, Dávid Béla, akivel az oktatási intézményben kifejtett tevékenységéről, az iskola felújítási terveiről beszélgettünk. HORVÁTH ERIKA Dávid Béla 1965-től oktatott a gimnáziumban, 86-tól vezette kisebb megszakítással az intézményt. „Miután átvettem Janda Ivántól a gimnázium vezetését, a szénfűtés helyett bevezettettük a gázt az épületbe, mintegy 35 mü- lió koronáért megjavíttattuk a tetőszerkezetet, kicsempéztük a mellékhelyiségeket, a mosdókat, korszerűsítettük a tornatermet. A pincét, melyben korábban a szenet tároltuk, klubbá és tornateremmé alakítottuk. A bársonyos forradalom után, 91-ben Popély Gyula vette át a gimnázium vezetését, aki 1997-ben történt leváltásáig igazgatta az intézményt” - mondta Dávid Béla, aki kémia szakos tanárként diákjait mindig a tantárgy szeretetére oktatta. A nemzetközi versenyekről két arany és két bronzérmet hoztak haza tanítványai. Az iskola modernizálását a szívügyének tartja, hiszen mára három számítástechnikai terem, nyelvi labor és olvasóterem is váija a művelődni vágyó fiatalokat. „Az életművemet sajnos nem sikerült befejeznem. Mindig azt terveztem, hogy egy fedél alá hozom a magyar óvodát, az alapiskolát és a gimnáziumot, hogy a pozsonyi és a környékbeli gyerekek kiskoruktól egészen az érettségiig ide járhassanak. A nagyszabású építkezés szerződéseit aláírtam, ezek szerint három éven belül egy ötven férőhelyes, a modem kor követelményeinek megfelelő magyar óvodát alakít ki a befektető az iskola mellett” - szólt a tervekről a nyugdíjba vonuló igazgató. A nagy múltú és színvonalas oktatási intézményben sok jeles közéleti személyiség, tudós végzett, a pozsonyi gimnáziumba mégsem jelentkeznek már annyian, mint annak idején. Ennek okát a volt igazgató a pénzhiányban látja. „Sajnos nem minden család engedheti meg magának, hogy a fővárosban taníttassa a gyerekét, mert tudvalevő, hogy a kollégium, a közlekedés és az ellátás sokba kerül. Diákjaink jelentős része még most sem pozsonyi, sokan jönnek vidékről, a környező falvakból, városokból. Remélem, ez továbbra is így lesz.” Mindig újítanak, újabb és újabb módszerekkel próbálkoznak, amivel a gimnáziumba még több diákot csalogathatnak. Ilyen próbálkozás volt a nagy port felkavart néprajz osztály is, mely az eredeti elképzelés szerint az Ifjú Szivek táncegyüttes utánpótlását lett volna hivatott biztosítani, ám a néptáncegyüttes igazgatói posztja körüli huzavona rányomta bélyegét az elindított néprajzos osztályra is. „Sajnos nem jelentkezett egy osztálynyi diák, így egy osztályon belül néprajzos csoportot hoztunk létre, majd az igazgatóváltás és a bizonytalanság miatt a tíz diákból négyen más oktatási intézményt választottak. Hat tanuló továbbra is a gimnáziumban tanul, ám nekik az iskola személyre szabott tantervet készített, ugyanis míg a többiek tanulnak, a maradék néprajzos osztály tagjai táncolnak az együttesben. Ezek a diákok elfoglaltságuk miatt csupán vizsgázni járnak be a gimnáziumba” - mondta Dávid. Negyvennégy év aktív pedagógusi munka után már örül a nyugdíjas éveknek, reményei szerint pihenget, olvas és főként főállású nagyapa lesz. „Mozgalmas életem volt, sok mindent megéltem. A Párkány melletti Kisgyarmatról indultam, hamar félárva lettem, majd Pozsonyban, Nyitrán és Debrecenben tanultam. Úgy gondolom, elégedetten távozhatok az igazgatói székemből, mert sok újítást vezettem be az oktatási intézményben. Az utódomnak, Morvay Katalinnak nem lesz könnyű dolga, hiszen szűkíteni kell a keretet, sok gond vár még megoldásra, de amiben tudok, segítek neki.” MT1-HÍR Sok más európai ország után Ausztriában is bevezetik a központi érettségi vizsgákat. Eddig minden iskola maga határozta meg a vizsgatételeket és a kérdéseket, ezentúl azonban egységes tesztsorra kell készülniük az osztrák diákoknak. Az osztrák kormány keddi ülésén határozott az érettségi reformról, és minden valószínűség szerint a parlament is támogatja majd a javaslatot. Jelenleg minden egyes iskola maga határozza meg a vizsga- kérdéseket. A feladatok egységesítésével az írásbeli érettségin három tárgyból- német nyelv és irodalom, matematika, idegen nyelv - országszerte ugyanazokat a kérdéseket kapják majd a diákok, tanáraik pedig egységes kulcs szerint javítják ki és osztályozzák a dolgozatokat. A reform másik újítása, hogy az utolsó évben egyfajta szakdolgozatot kell írniuk a középiskolásoknak. Ezzel azt kell bizonyítaniuk, hogy képesek önálló kutatómunkára, természetesen az életkoruknak és a tananyagnak megfelelő készségek és ismeretanyag alapján. A szóbeli vizsgákra a szaktanárok továbbra is maguk állítják össze a kérdéssorokat. Az általános képzést nyújtó középiskolákban - vagyis gimnáziumokban - 2014-ben, a szakmai képzést adó középiskolákban 2015-ben vezetik be az új rendszert. Egy 2007-ben készült, harminc európai országot vizsgáló európai uniós kimutatás szerint Ausztria mellett csak Liechtensteinben, Izlandon és Belgiumban nincs központi érettségi. Az osztrák szakminisztérium azért kezdeményezte az egységes vizsgakövetelmények bevezetését, hogy javuljon a középfokú oktatás színvonala. ,A szülőknek biztosaknak kell lenniük abban, hogy minden állami iskola magas színvonalú képzést nyújt” - mondta Claudia Schmied oktatási miniszter a tervet ismertetve. A diákszervezeteknél elutasításra talált az egységes érettségi, olyannyira, hogy a tavaszi PISA- felmérések bojkottjára szólították fel a középiskolásokat, részben sikerrel. A PSZICHOLÓGUS VÁLASZOL Ha következetes lesz, és odafigyel fia igazi igényeire, akkor nem lesz nehéz megkülönböztetnie a valódi vágyait a hamisaktól (Képarchívum) Fél egyedül az illemhelyen A négyéves fiam még mindig nem akar nagyvécére járni az illemhelyre, csak bilibe akar székelni, és azt is csak a jelenlétemben. Mi lehet ennek az oka? Fél egyedül? Jelige: Toalett Érhette kellemetlen élmény például akkor, amikor látogatóban voltak valakinél, s nem volt más módja a vécézésnek, csak az illemhely, s ott kellemetlenül érezte magát, esetleg valamitől megijedt. Vagy magára hagyták, ráadásul idegen, ismeretlen helyen. Most pedig képtelen megbirkózni ezzel a negatív élménnyel, ez juthat eszébe, ha toalettre szeretnék ültetni. Kellemetlen érzés érhette otthon is, valaki türelmetlen volt vele, nem volt hajlandó kénye-ked- ve szerint tenni a gyereknek, esetleg nem tudta, hogy a gyerek még nem használja a nagy vécét, s minden rosszakarat nélkül akarta ott elvégeztetni vele a székelést. Lehet, ezt el is végezte ott, de a kellemetlen érzések valahol megmaradtak benne, ha újra valaki oda akarja vinni. Tiltakozik ellene. Ha akkor, azon a bizonyos alkalmon nem az édesanyja társaságában volt, nem csoda, hogy most éppen a mama jelenléte szükségeltetik hozzá, aki a biztonságot jelenti a számára. Türelmesen meg kell barátkoztatni őt az új helyzettel, nem kell kényszeríteni rá, de apró lépésekkel próbálkozni kell, hogy tudatosíthassa, itt nem érheti semmi rossz. Minden egyes próbálkozás alkalmával, amikor már sikerül egy lépéssel előbbre jutniuk, dicsérje meg a fiát, s vele együtt örüljön, milyen ügyes, hogy erre képes volt. Vetítse előre a számára, hogy biztosan képes lesz többre is. Eleinte mindig legyen mellette a vécében, ne hagyja egyedül. Ha már többször sikerült eredményt is elérni, lassan elkezdhet olyan praktikákhoz folyamodni, hogy közben egy fél percre magára hagyja, teszem azt, elmegy toalettpapírt hozni. Aztán később fokozatosan növelje ezt az időt, eleinte úgy, hogy azért beszéljen hozzá, csak ne legyen már közvetlenül mellette, azután megengedeti, hogy nyitott ajtó mellett végezze a dolgát, de később egyezzenek meg abban, hogy akkor sem fél, ha az ajtó be van rá zárva. Nem kell ilyen konkrét rossz élmény átélnie ahhoz, hogy elutasítsa ezt az új módot. Egyszerűen jól érzi magát az édesanyja társaságában, szeret vele együtt lenni, lehet, ilyenkor, ha a bilin ül, énekel neki az édesanyja, vagy mesél valamit, amiről nem akar csak úgy lemondani. Akkor csak vele foglalkozik, látja és érzi, fontos neki, ő van a középpontban. Miért is mondana le erről a kellemes élményről, ha nem muszáj? A gyerekek nagyon is jól ki tudják puhatolni, meddig mehetnek el, mit képesek kivívni. A határokat nem a gyerekeknek kell megszabni, hanem a felnőtteknek, s nekik kell azon őrködniük, hogy ezeket be is tartsák. Mivel már óvodás korú a fia, közösségbe is járhatna a korát illetően, ezért próbálja neki elmagyarázni, milyen jó nagy csapat gyerekkel együtt játszani, fogócs- kázni és hasonló játékokat játszani. Nagyon sok ilyen játék létezik, de ezeket otthon, szűk családi körben nem lehet megvalósítani. Ahhoz viszont, hogy óvodába mehessen, meg kellene barátkoznia a vécével. Ó már nagyfiú, a nagyfiúk pedig már úgy járnak vécére, mint a nagyok. Bilire csak a kisgyerekeket ültetik, akik képtelenek még felülni a nagy toalettre. A gyerekek általában szeretnének óvodások lenni, bár igaz, hogy nincs róla konkrét elképzelésük, de ha türelmesen elmagyarázza neki a pozitívumait, nagy a valószínűsége, vágyakozni fog utána, s hajlandó lesz valamit tenni is érte, hogy ő is óvodás lehessen. Próbáljon naponta valamilyen alkalmat találni arra, amikor csak a fiával van, alakítsanak ki olyan közös együttlétet, amit mindketten élvezni fognak, s a fiának nem kell olyan cselekhez folyamodnia, hogy csak bilibe akarjon székelni. Ha biztonságban érzi magát, s tudatosítja, szeretet veszi körül, lemond az olyan praktikákról, amelyek eddig fontosak voltak számára. Remélem, hogy sikerrel jár majd ezen a téren is, s rövid idő alatt siker koronázza majd erőfeszítését. Ha következetes lesz, és odafigyel fia igazi igényeire, akkor nem lesz nehéz megkülönböztetni a valódi vágyait a hamisaktól. Mindketten felszabadul- tabbak és boldogabbak lesznek, ha megtanulnak nyíltan kommunikálni egymással, kimondani valódi igényeiket, vágyaikat, s azokat nem kell álruhába öltöztetniük. Dr. Hadas Katalin pszichológus