Új Szó, 2009. július (62. évfolyam, 150-176. szám)

2009-07-13 / 160. szám, hétfő

4 Külföld ÚJ SZÓ 2009. JÚLIUS 13. www.ujszo.com RÖVIDEN Retkes Attila az SZDSZ elnöke Budapest. Retkes Attilát választották meg az SZDSZ elnökévé a párt rendkívüli tisztújító küldöttgyűlésén tegnap Budapesten. Retkes Attila 228 voksot kapott, Ba­dacsonyi Szabolcsra 106-an, Weinek Leonárdra 72-en sza­vaztak. A küldöttgyűlésen 448 küldött regisztrált - kö­zölte az egybegyűltekkel Bo- ruzs András, a szavazatszám­láló bizottság elnöke. Közü­lük 442-en vették fel, és 438-an adták le a szavazóla­pot. Ezek közül 406 volt ér­vényes. (mti) Netanjahu javaslata Jeruzsálem. Benjámin Ne­tanjahu izraeli kormányfő a vasárnapi kabinetülést meg­nyitva találkozóra hívta Mahmúd Abbász palesztin elnököt, hogy „politikai és gazdasági békét” teremtse­nek. Az ajánlatra válaszolva Abbász felszólította az izraeli vezetőket, hogy teljesítsék az „útiterv” néven ismert rende­zési tervezetben vállaltakat. Sajtóértekezletén az elnök hangsúlyozta, hogy teljesen le kell állítani a ciszjordániai zsidó telepek bővítését. Szá- eb Erekát palesztin főtárgya­ló „az izraeli propaganda- kampány részének” minősí­tette az invitálást. Netanjahu áprilisi hivatalba lépése óta a két politikus még nem talál­kozott egymással. (mti) Hivatalba lépett az államfő Vilnius. Beiktatták hivata­lába Litvánia első női államfő­jét, a korábban európai biz­tosként dolgozó Dalia Gryba- uskaitét. Az új elnök a vilniusi parlament, a seimas rendkívü­li ülésén tette le hivatali eskü­jét. Grybauskaite Litvánia 4. közvedenül megválasztott el­nöke azóta, hogy a balti köz­társaság 1991-ben vissza­nyerte függetlenségét a Szov­jetuniótól. Az új államfő a ki­vitel serkentését, az uniós se­gélyek gyorsabb felhasználá­sát, illetve a kis- és közepes vállalkozásoknak nyújtandó adókedvezményeket tartja szükségesnek, (mti) Betiltották a gyülekezést Urumcsi. Betiltották a gyü­lekezést a hatóságok az észak­nyugat-kínai Hszincsiang-Uj- gur Autonóm Terület székhe­lyén, Urumcsiban, egy héttel azután, hogy etnikai alapú za­vargások robbantak ki a mu­zulmánok és a kínaiak (ha- nok) között a területen, ame­lyek hivatalos adatok szerint 184 halálos áldozatot követel­tek. A tilalom elsősorban az elhunytakat gyászoló kínai közösséget érinti, amely a szokásoknak megfelelően a gyász hetedik napján kívánt megemlékezni a halottakról. A 184 halálos áldozat közül 137 kínai, (mti) Barack Obama amerikai elnök sürgette az afrikaiakat: vegyék kezükbe saját sorsukat Nem Amerika háborúja Barack Obama és felesége, Michelle a ghánai Akkrában (TASR/AP-felvétel London/Accra. Az afganisz­táni katonai műveleteknek Európa számára is ugyan­akkora a tétjük, ha nem nagyobb, mint az Egyesült Államok számára - mondta tegnap Londonban sugár­zott tévényilatkozatában az amerikai elnök. MT1-ÖSSZEFOGLALÓ Barack Obama a Sky News brit hírtelevíziónak adott interjúban ki­jelentette: az afganisztáni háború nem Amerika háborúja. Az elnök szerint legalább olyan nagy, sőt ta­lán nagyobb is a kockázata egy ter­rortámadásnak Londonban, mint az EgyesültÁllamokban. Gordon Brown brit kormányfő a brit hadsereg rádiójában - az el­múlt napok súlyos brit veszteségei­re utalva - szintén a Nagy-Britanni- át fenyegető terrorveszéllyel indo­kolta a brit katonai részvételt az af­ganisztáni hadműveletekben. Az afganisztáni hadjárat csak­nem 8 évvel ezelőtti kezdete óta nem érte olyan súlyos veszteség a brit hadsereget, mint az elmúlt hét végén: 24 óra alatt 8 brit katona halt meg, s az afgán hadszíntéren elesett britekszáma mármeghalad­ja az iraki veszteségekét. Abrit had­sereg, amely az amerikai és az af­gán erőkkel együtt jelentős offen- zívát kezdett Afganisztán déli Hil- mend tartományában, az elmúlt tíz napban 15, 2001 óta pedig össze­sen 184 katonát vesztett. A2003-as invázióval kezdődött, idén április­ban lezárult iraki brit katonai rész­vétel során 179 brit katonaesettel. Obama a Sky Newsnak adott in­terjúban már azt mondta: a szövet­ségesek tudták, hogy az idei nyáron „kemény csaták” várnak rájuk Af­ganisztánban. Az amerikai elnök ugyanakkor egyenes utalást tett ar­ra, hogy az őszi afganisztáni válasz­tásokat fordulópontnak tekinti, mondván: a választások után már egyre inkább az afganisztáni had­sereg és a rendőrség felépítésének mikéntjére kell összpontosítani a figyelmet, biztosítandó, hogy első­sorban az afgán erők ellenőrizhes­sék az országot. Az Egyesült Államok első színes bőrű elnöke szombaton Ghánában tartózkodott, ahol sürgette az afri­kaiakat, hogy az antidemokratikus módszerek, valamint a konfliktu­sok és a betegségek elleni küzde­lemmel vegyék kezükbe saját sor­sukat; s biztosította őket, hogy az Egyesült Államok támogatja majd ezt a hatalmas vállalkozást. Fel­szólította az afrikaiakat: immár ne az egykori gyarmatosítást hozzák fel magyarázatként a háborúkra, a betegségekre, az elmaradottságra, az antidemokratikus módszerekre és a korrupcióra ezen a - mint mondta - „ígéretekkel teli” konti­nensen. „Önök igenis legyőzhetik a betegségeket, véget vethetnek a konfliktusoknak, alapvetően megváltoztathatják a dolgok me­netét. Igen, Önök képesek erre” - szögezte le a ghánai törvényhozók előtt mondott, nagy ünnepléssel fogadott beszédében. ,Afrikának nem erős kezű politikusok, hanem erős intézmények kellenek”. Je­lezte azt is, hogy a haladás ameri­kai támogatása a demokratikus já­tékszabályok betartásától függ. Hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok a korábbi patrónusi vi­szony helyett partnerséget kínál Afrikának. A mészárlás évfordulója Tízezrek emlékeztek Srebrenicában Srebrenica. Gyászolók és meg- emlékezők tízezrei rótták le kegye­letüket szombaton a srebrenicai népirtás 14. évfordulóján a mészár­lás muzulmán áldozatainak emlé­ke előtt a kelet-boszniai Potocari- ban lévő emlékhelyen. A Srebreni­ca melletti emlékközpontban 30- 40 ezer ember gyűlt össze. Szaraje­vóból a szervezők szerint csaknem 160 busz szállította a részvevőket, de rengetegen érkeztek személyau­tóval is. A központi megemlékezé­sen a korábbi évekhez hasonlóan szerb nem kormányzati szerveze­tek is képviseltették magukat. A megemlékezés keretében örök nyugalomra helyezték az idén azo­nosított 534 áldozat - köztük há­rom 14 éves fiú és egy 74 éves férfi - földi maradványait. A 2003-ban lé­tesült potocari emlékhelyen az elő­ző években összesen 3297 srebre­nicai áldozatot temettek el. Az Európai Parlament határo­zatban sürgette, hogy a népirtás év­fordulója az EU minden államában legyen emléknap. A boszniai szerb erők 1995 júliusában foglalták el az ENSZ-védelem alatt álló srebre­nicai muzulmán enklávét, és pár nap leforgása alatt kivégeztek mintegy 8000 muzulmán férfit és fiút. A vérengzés egyik fő felelősé­nek, Radovan Karadzsics egykori boszniai szerb elnöknek pere már megkezdődött a hágai Nemzetközi Törvényszéken, de a másik fő bűnös, Ratko Mladics volt boszniai szerb hadseregparancsnok még szökésben van. A Fidesz tisztújító választmányi ülése Sem az MSZP, sem a Jobbik Teherán szerint a G8 csoport csúcsértekezlete nem küldött „új üzenetet" Irán új tárgyalási csomagot ajánl ÖSSZEFOGLALÓ Budapest. A Fidesz elnöke kö­zölte, nem akar sem MSZP-s, sem jobbikos politikust esetleges kor­mányába; Orbán Viktor pártja szombati tisztújító választmányi ülésén „politikai adócsalók gyüle­kezetének” nevezte a mostani kor­mányt, MSZP-s választási kasszá­nak minősítve a kabinet által kez­deményezett szolidaritási alapot. Az MSZP szóvivője szerint viszont Orbán Viktor önmagából és „milli­árdos bandájának” módszereiből indul ki, amikor a kríziskezelő ala­pot pártkasszának nézi. A Fidesz választmányának ülé­sén, amelyen újraválasztották a tes­tületet 2002 óta vezető Kövér Lász­lót, Orbán Viktor pártelnök közölte, a kétpólusú helyett centrális politi­kai rendszer látszik kiépülni Ma­gyarországon. Kijelentette: ha lesz egy olyan kormány, amelyet ő fog vezetni, annak nem lesz sem MSZP- s, semjobbikos tagja. Vona Gábor, a Jobbik elnöke egy szombati sajtótájékoztatón úgy rea­gált Orbán Viktor szavaira: a Jobbik sem köt koalíciót. Azt mondta: „megnyugtató Orbán Viktor kije­lentése, ugyanis, ha megnyerjük a választásokat, sem az MSZP-vel, sem a Fidesszel nem kötünk koalíciót”. MT1-JELENTÉS Teherán. Irán egy új tárgyalási csomagot állít össze a Nyugat szá­mára „politikai, biztonsági és nemzetközi” kérdésekről - közölte Manusehr Mottaki iráni külügymi­niszter. ,A csomag jó alapot nyújt­hat a Nyugattal folytatandó tárgya­lásokhoz. Tartalmazni fogja Irán ál­láspontját politikai, biztonsági és nemzetközi kérdésekről” - mondta az iráni külügyminiszter teheráni sajtóértekezletén, anélkül, hogy a csomag átadásának dátumára uta­lást tett volna. A tárcavezető egy­ben úgy vélte, hogy a G8 csoport olaszprszági csúcsértekezlete nem küldött semmilyen „új üzenetet”. A csoport tagjai különböző nézeteket fejtettek ki egyes témákban, de nem jutottak egységes megállapo­dásra - mondta Mottaki. A G8 csoport aquilai csúcsérte­kezletének résztvevői annak a szándékuknak adtak hangot, hogy diplomáciai megoldást akarnak ta­lálni az iráni atomprogram prob­lémájára, és szeptember végéig ad­tak határidőt Teheránnak, hogy vá­laszoljon a párbeszédre tett ajánla­tukra. A csúcs résztvevői egyúttal „mély aggodalmukat” fejezték ki a Mahmúd Ahmadinezsád iráni el­nök újraválasztása utáni teheráni tömegtüntetések résztvevői ellen alkalmazott erőszak miatt. Barack Obama amerikai elnök pénteken arra figyelmeztette Iránt, hogy a világ nem fog a végtelensé­gig várni arra, hogy véget vessen „nukleáris ellenkezésének”, és az iráni kérdésre szeptemberben visszatérnek a G20 csoportnak az Egyesült Államokban esedékes ér­tekezletén. Nicolas Sarkozy francia elnök megerősítette, hogy Irán szeptemberig kap haladékot a nyugati tárgyalási ajánlat elfoga­dására, különben keményebb szankciókkal kell szembenéznie. Az első napon gárdista egyenruhában fognak megjelenni... Újjáalakult a Magyar Gárda mozgalom MT1-ÖSSZEFOGLALÓ Budapest. Rendbontás nélkül ért véget a Jobbik Magyarországért Mozgalom nagygyűlése szomba­ton a budapesti Szabadság téren, ahol közfelkiáltással újjáalakult a Magyar Gárda mozgalom. A ren­dezvényt, amelyen mintegy két és fél ezren vettek részt, azért hirdette meg a Jobbik, hogy tiltakozzon a Magyar Gárda Hagyományőrző és Kulturális Egyesület feloszlatása el­len és a múlt szombati rendőri in­tézkedés miatt, valamint követelje az előre hozott választásokat. Vona Gábor, a Fővárosi ítélőtáb­la által jogerősen betiltott egyesü­let és a Jobbik elnöke azt mondta: „kormányzásra készülnek” és ha bejutnak az Országgyűlésbe, az el­ső napon gárdista egyenruhában fognak ott megjelenni. Hozzátette: ha parlamenti párt lesz a Jobbik, törvényjavaslatot terjesztenek az Országgyűlés elé, hogy jogszerűen működhessen a Magyar Gárda mozgalom, amnesztiát adnak a „politikailag meghurcoltaknak”, s kivizsgáltatják többi között azt, hogy gyakoroltak-e politikai nyo­mást a bíróságokra. Hangsúlyozta, folytatják jogi harcukat a Magyar Gárda Egyesü­let feloszlatása ellen; véleménye szerint nem a fekete ruhás egyesü­let, hanem „a cigánybűnözők, a Kendermag Egyesület, a multina­cionális cégek és az izraeli felvásár­lók, valamint a kormány keltenek félelmet a magyarokban”. Küzde­nek azért is - tette hozzá, hogy felál­líthassák vidéken a csendőrséget, megállíthassák a privatizációt, megvédjék a magyar földet. Szabó Gábor, a Jobbik pártigaz­gatója, választmányi elnöke beje­lentette, hogy újjáalakult a Magyar Gárda mozgalom, majd a Magyar Gárda Egyesület alapító tagjainak egyenruhát adott át. A mozgalom­hoz csatlakozott, és a helyszínen egyenruhát öltött Für Lajos volt honvédelmi miniszter, aki a XX. századi történelem és a magyarság legnagyobb csodájának nevezte a Magyar Gárda mozgalom létrejöt­tét. Csatlakozott a mozgalomhoz a bíróság által július 2-án jogerősen feloszlatott Magyar Gárda Egyesü­let több alapító tagja, s ugyancsak magára öltötte a formaruhát Vona Gábor és Morvái Krisztina. Állítólag nem fizettek váltságdíjat Visszanyerte szabadságát AATl-HÍR Róma. Visszanyerte szabadságát Eugenio Vágni, a vöröskereszt 63 éves olasz alkalmazottja, akit fél évvel ezelőtt rabolt el egy Fülöp- szigeteki lázadócsoport, az Abu Szajjaf. A Fülöp-szigeteki vörös- kereszt vezetője, Richard Gordon azt mondta, hogy Vágni egy kato­nai támaszpontra érkezett egy he­lyi politikus kíséretében, aki köz­vetített a vöröskereszt és az em­berrablók között. Gordon szerint nem fizettek váltságdíjat. Az in­terneten olyan hírek láttak napvi­lágot, hogy Vágni szabadulásáért cserébe a hatóságok szabadon engedték az Abu Szajjaf egyik ve­zetőjének - a túszejtőnek - két fe­leségét és gyerekeit, akiket ked­den fogtak eí. A lázadócsoport kö­Vagni viszonylag jó egészségi álla­potban van (ČTK/AP-felvétel) zel 400 fegyverest számlál, az al- Kaida nemzetközi terroristaháló­zathoz kötődik, és egyebek mel­lett emberrablásairól híresült el.

Next

/
Oldalképek
Tartalom