Új Szó, 2009. július (62. évfolyam, 150-176. szám)
2009-07-13 / 160. szám, hétfő
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2009. JÚLIUS 13. Vélemény És háttér 5 FIGYELŐ Észak-Korea hackelt Egy szöuli lap szerint a múlt hónapban Észak-Korea utasítást adott egyik katonai számítástechnikai intézetének, hogy rombolja le a délkoreai kommunikációs hálózatot és amerikai honlapokat támadjon. A Dzsung Ang Ilbo c. lap szerint erről az információról a dél-koreai titkosszolgálat pénteken tájékoztatott egyes törvényhozókat. A lap szerint az érintett észald számítás- technikai intézet - amelyet Láb 110 néven ismernek - lényegében számítógépes hackerek csoportja, amely kimondottan ilyen feladatokra specializálódott, (mti)- Azt próbálom kiszámolni, hányszor kelíme születnem, hogy visszafizessem a kölcsöneim. (Peter Gossányi karikatúrája) Ha Bugárék nem utasítják vissza a Smert, lesz mit magyarázni, hogyan vált szalonképessé Fico csapata Nem lemenni hídba Ülünk a közrádió magyar idásában, hárman, és azon ikoskodunk, mit és miként teli másképpen csinálnia az MKP-nak, ha még egyszer íormányzati tényezővé vá- ik. 2002-t írunk, a Dzurinda- cormányzat hatalmas lehe- őséget kap a repetára, a műsorvezető pedig megkér- lezi: vajon nem kötelessége- : az írástudóknak súgni. Nem ítólag okosnak lenni. Súgunk mi eleget, hangzott a 'álasz, csak legyen, aki meg- íallgatja. LOVÁSZ ATTILA Szombaton hivatalosan is megfakult a Híd-Most, elnöke van, s 'ár nem választásokon szerzett (íandátummal, de ott van a par- amentben. Az alapítók és a szim- latizánsok örülnek, ilyenkor ez a lolguk, a magára valamit is adó rástudó pedig bocsánatot kér, urait, nem akarunk mi ünneprontók anni, de azért megjegyeznénk gyet s mást. Pl. azt, hogy nem lesz önnyű a vitathatatlanul népszerű lugár Bélának és csapatának bizonyos narratívákra reagálni. Mert igenis ott van a levegőben, nem a verebek csiripelik, hanem az ellenfelek, hogy az új alakulat koalíciós potenciált épít a Smer felé, mert az MKP-t Robert Fico gyomra nem venné be. Erre azt nyilatkozza az új Cde tapasztalt) elnök, hogy az SNS és a HZDS nem szalonképes, de az együttműködést a Smer-rel nem lehet kizárni. Ha ezek után a parlamenti matematika azt mutatja majd 2010-ben, hogy a Híd jól jönne a koalícióba a Smer mellé és Bugárék a felkérést nem utasítják vissza, akkor lesz ám mit magyarázni, miként vált szalonképessé az a csapat, amelyik Malina Hedvig ügye kapcsán politikai babérokra hajtott, vagy amelyik egy bicskanyitogató nyelvtörvényt szavazott meg, rosszabbat mint Mečiarék anno. Emellett - marxis- táékhoz hasonlóan - fűnek-fának magyarázzák határokon innen és túl, hogy nincs ezzel a nyelvtörvénnyel semmi baj, hiszen a szlo- váknyelvvédelmeacélja. Ezakije- lentés amellett, hogy nehezen hihető, még lenéző és megalázó is a szlováksággal szemben, egyes paragrafusairól pedig csak ezért nem világít a nyílt magyargyűlölet, mert a válság miatt elfelejtették foszforeszkáló papírra nyomtatni a jóváhagyott verziót. A szlovák-magyar kapcsolatok terén a jól ismert közeg miatt sem lesz könnyű dolga az új pártnak. E sorok írója összesen csak egy életet szentelt totális kétnyelvűként e témának, s rá kellett jönnie, komoly hiányosságok mutatkoznak e téren szerte Európában. Európa ugyanis egyesülget, uniózgat és schengenezget, de csak nem bír elszakadni a nemzetállami ideától, ahol pedig a klasszikus angol liberalizmus zászlaja alatt befogadó és engedékeny, ott egyben sérülékennyé is válik, lásd a csadorról szóló vitákat, a Mohamed-karika- túrákat és a madridi vonatmerényletet, csak úgy kapásból. Sajnos addig, amíg kisebbségről és kisebbségvédelemről szól a nemzetközi egyezmények, ajánlások sora, addig bizony kisebbségben maradunk, annak minden frusztráló, de egyben egzotikus vonásával együtt, sírva vigadhatunk, lehet Csemadokunk, táncolhatunk, színt játszhatunk, lehetnek folklórünnepélyeink, de tovább ne! Valahol mégiscsak új paradigmákra lenne szükség, nosza rajta, új párt, van rá alkotó energia és szakembernek sincs híján a csapat. Rudolf Chmel ugyanis sokak számára csak politikus, de azért kutató, tudós ember is egyben, a pártot nyílt szimpátiákkal üdvözlő Bútora házaspár még mindig több időt töltött kutatásban, társadalomelemzésben, mint a politikában, és ki nem hagyjuk A. Nagy Lászlót, akinél kevés ember tud többet a honi s európai kisebbségekről. Az új paradigma nem kell, hogy papíron maradjon, hiszen a párt azért párt, mert hatalomra, pardon, kormányzatba akar kerülni, elveit, elképzeléseit, társadalmi vízióit a hatalom gyakorlása révén megvalósíthatja, de akkor meg kell őket fogalmaznia. E paradigmaváltás legitim része lehet a múltbaréve- dés elutasítása, egy modem, multikulturális kis- és nagyközösség megfogalmazása és a választók megszólítása valami forradalmival, újjal, mással. Ahogyan ezt egy másik új párt teszi gazdaságpolitikai téren, megfogalmazva olyan modelleket, amelyektől közgazdák mennek a falnak, de hát az egyenadó is így indult, nemdebár? Súgni kötelességünk. Időben súgunk, nem utólag, háború utáni generálisként. Hogy ne menjünk le hídba, hanem valóban hidakat építsünk. S 2002-höz hasonlóan súgunk ugyanazzal a mondattal zárva mondanivalónkat: legyen, aki meghallgatja. KOMMENTÁR .• \v.-v.\ív„v •- v . .• m\*; •: vi • Hídra vagy hadra föl? BARAK LÁSZLÓ Kár lenne vitába szállni a politikai elemezővei, Grigorij Mesežnikowal, aki szerint a Bugár Béla fémjelezte Híd párt egyik komoly érvényesülési problémája lehet, hogy - többek között - a szlovák-magyar viszony normalizálására törekszik. Ami ugyan szimpatikus cél, ám nem biztos, hogy elég lesz lehetséges szlovák választói számára. Ugyanis, bár létezik Szlovákiában egy népes szavazóbázis, amelynek tagjai kiábrándultak a jelenlegi parlamenti pártok nagy részéből, sőt a jobbára haszonelvű feszültségkeltésből is, ám nem a szlovák-magyar megbékélés számukra az elsődleges cél, hanem gazdasági és szociális helyzetükjavulása. Igaz viszont a Híd szlovák alelnöke, Rudolf Chmel állítása is, misze- rintszükségeséshasznosprojektlehetegyolyanpártlétrehozása, amely a nemzetiségi problémákatpárbeszéd, valamiféle megegyezés útján próbálná megoldani. Annak ellenére is, hogy az efféle megoldás egyik legnagyobb akadályát, a szlovák-magyar viszonyban kétségkívüllétező, és sajnos mindkét fél által egyaránt, mégpedig célirányosan táplált/használt megrögzött elóítéletekképezik. Ráadásul avitás„magyarkisebbségitémákban”aszlovákpolitikusokáltalában pártszínekrevaló tekintet nélkül „nagyrészt összetartanakés egyetértenek”. Tegyük rögtönhozzá, az efféle gondolkodásmódtól sajnos egyáltalán nem mentes a szlovákiai magyar, de a magyarországi politikai elit sem. Sőt talánnem is olyan irracionális túlzás, mint amilyennek első ránézésre tűnhet: utóbbi, mármint a magyarországi politikai elit mintegy megrendelésként várja el a szlovákiai magyaroktól is a vonatkozó konfrontativ összetartást, egységet. Mégpedig- ugyancsak pártszínekre való tekintet nélkül - annak a kanosaiul festett ideának a jegyében, hogy a magyar nemzet trianoni döntés általi, immár ugyan csak virtuális szétszabdal tsága épp olyan ideiglenes állapot, mint a százötven évig tartó török megszállás volt... A Kárpát-medencében tehát nem más történik, mint az, hogy ez a jelenség, nevezetesen a történelmi sérelmek táplálta legendákra, mítoszokra építő politikai taktika és stratégia a kölcsönös gyanakvásban, egyszersmind konkrét konfliktushelyzetekben érhető tetten a szlovák-magyar, magyar-szlovák viszonyban is. Tárgyüagos, nem kevésbé pedig empatikus szomszédságpolitika helyett. Márpedig a kölcsönösen empatikus, egymás gondolkodásának sztereotípiáit felismerő, ha nem is feltétel nélkül elfogadó, de azokat legalább kezelni képes politizálásnak és közbeszédnek nem lehet alternatívája. Ha mégis igen, az a szlovák részről ún. kulturkampf jegyében zajló, már-már statáriális asszimilációnak minősíthető törvénykezés (Beneš-dekrétumok szlovák parlament általi aktualizálása, államnyelvtörvény) . És-tetszik, nem tetszik, az irredentizmus jegyeivel kétségkívül megpecsételtközgondolkodás következményként a magyar szélsőjobb magyarországi markáns térhódítása sem más, mint ama bizonyos pokolba vezető út. Épp ezért nem lehet a szlovákok számára alternatívája a szlovák- magyar megbékélést, empatikus együttműködést zászlajára tűző Híd pártnaksemmüyen belterjes, avéltvagy valós történelmi sérelmekkel célirányosan vagy épp ösztönből manipuláló szlovák politikai csoportosulás. Ugyanígy a szlovákiai magyarok számára sem az egyre inkább Duray Miklós sérelmi stratégiája által eluralt Magyar Koalíció Pártja sem. Amely a kiegyezésre törekvő kisebbségi politizálást, az empatikus szomszédságpolitikát ördögtől valónak, nemzetárulásnak, de minimum bohóckodásnak minősíti. „Csak” azért, mert a szlovák-magyar viszony akár viszonylagos konszolidálódása a pusz- talététveszélyezteti. AHíd együttműködési projektjénekkudarca viszont épp az lehet- a partikuláris formációk mindegyikére általában is veszélyes belterjes világszemléleten túl -, hogy a szlovákiai és magyarországi választóka2010-benesedékes parlamenti választásokon akár érzelmi alapon, akár az őket szorongató gazdasági és szociális válság okán még inkább hadra foghatóak lesznek egymás ellen határokon belül és határokon túl, mint ez idáig. ________________________________________JEGYZET ___________ Kapcsoljuk a Balatont JUHÁSZ KATALIN Le a kalappal a Balaton píárját irányító szakemberek előtt. Idén rendesen beizzították a csatornákat, mindenhonnan ömlik ránk a pozitív információ Közép- Európa legnagyobb taváról, és az ottani fantasztikus nyaralási lehetőségekről. Az utóbbi évek ijesztő pangása után ez az agresszív kampány látszott a legjárhatóbb útnak, hiszen a horvá- tok szépen „rátették a kést a Balaton nyakára”: tenger, mérsékelt árak, barátságos kiszolgálás, csodával határos rohamtempóban épülő autópályák, bagóért vásárolható adriai ingatlanok, szóval a magyar tenger szép lassan elnéptelenedett, és ezen bizony nem lehetett lelkesítő, hazafias dumákkal javítani. Ráadásul egy időben a tó vize csak bokáig ért - sokakban még mindig elevenen él ez az ijesztő látvány -, a vendéglősök rablótermészetéről pedig évek óta keringenek rémtörténetek a nép száján. Ezek legfőbb jellemzője, hogy minden elbeszélő hozzá- fantáziál valamicskét az ismerősétől hallott sztorihoz, a végén már csillagászati összegekre „veszik le” a gyámoltalan vendéget, a szálláshelyek leírásai pedig a Hostel című film horrorisztikus epizódjait idézik. Nos, az idegenforgalmi illetékesek nemrég azt mondták: elég! És elég bekapcsolni a tévét, hogy lefüggönyözött nappalinkban megjelenjen a földi paradicsom. Több tévécsatorna kihelyezte műsorainak egy részét a partra, rendszeresen kapcsolják a Balatont: ott főznek, vihorásznak, vitorlázni tanulnak, a riporter mögött látszik a csodálatos panoráma, és az a cél, hogy a kedves nézőnek előbb a nyála kezdjen csorogni, majd a talpa viszketni, aztán nyissa ki a pénztárcáját, sőt nyúljon be a szekrénybe az ágyneműk mögé, és számolja össze a dugipénzt is. Végül szánja el magát és keljen útra. Ezek a műsorblokkok remek kedvcsinálók. Úgy dizájnolják őket, hogy az ember azonnal kezdje el irigyelni például a riportert és a stábot, (egész nap ott sütkéreznek, lógatják a lábukat a hűs vízbe, és annyi a dolguk, hogy naponta párszor élőben bejelentkezzenek néhány percre!) És valóban van mit mutatni. Szimpatikus az az igyekezet, amellyel a fürdőzésen kívüli szabadidős programokat mutatják be. Fesztiválok, kisvasút, lovasprogramok, borospincék, kilátók, kirándulóhelyek, egyszóval komplex kikapcsolódást kínál a tó környéke, és meglepő módon az árak is normálisak, illetve arányban vannak a nyújtott szolgáltatás minőségével. Szóval a hazai turizmus marketingjét irányítóknak van mit tanulniuk a szomszédtól, mert például a Magas-Tátráról vagy az egyébként szintén gyönyörű Szlovák Paradicsomról semmit sem hallani, és főleg semmit sem látni a képernyőn. Annál több szó esik a különböző tengerparti „desztinációkról”. Az utazási irodák, úgy látszik, jobb érdek- érvényesítők, mint a belföldi turizmusért felelős intézmények... FIGYELŐ- > -■ .v •■■vy' í "-v- • - j mmmmm m i mbm ■- mm» MüseiMm Elhallgatott program Dick Cheney volt amerikai alelnök utasította nyolc éve a Központi Hírszerző Ügynökséget (CIA), hogy ne tájékoztassa a kongresszust az új terrorellenes programról, amelyet a múlt hónapban állított le a szolgálat új vezetője, Leon Panetta, mihelyt tudomást szerzett róla. Az AP hírügynökség washingtoni illetékesekre hivatkozva közölte, hogy Panetta erről június 24-én a képviselőház és a szenátus hírszerzési bizottságának zárt ülésen tájékoztatta a testületek tagjait. Hogy pontosan mit is takart a titkolt program, azt továbbra is homály fedi. Egykori hírszerzők azt mondták, nem volt köze a CIA vallatási és fogva tartási programjához, sem a titkos elektronikai lehallgatási programhoz. Washingtoni illetékesek kezdetlegesnek jellemezték a terrorellenes programot. Olyan szak- szolgálat megteremtése lett volna a cél, amely titkos misszió vagy missziók végrehajtására lett volna képes egy idegen országban, de eddig sosem jutottak el vele. Panetta beismerése kapcsán vita kezdődött arról, mekkora politikai nyomást gyakorolhatott a Bush-kormány a CIA-ra, hogy az ne adjon pontos tájékoztatást a kongresszusnak és a közvéleménynek sok kérdésben, Irak feltételezett tömegpusztító fegyvereitől kezdve az al-Ka- ida elfogott tagjaival szembeni vallatási módszerekig, (mti)
