Új Szó, 2009. július (62. évfolyam, 150-176. szám)
2009-07-10 / 158. szám, péntek
KFRTFS7KFDO JL gkmJĽmmM JLm JLm JLmmM mmmmm Jkm gmmJLmJ Jkmtdr 2009. július 10., péntek 6. évfolyam, 24. szám Talajtakarással a biokert termőképességéért Védi a talajt és a talajéletet KÖTELES GÁBOR A vegyszermentes zöldségtermesztésben azok a termesztési módszerek váltak be leginkább, melyeknél a termesztett növények sortávolsága legalább 0,5 m. Koratavasszal a sorközök középvonalára ajánlatos parajt (spenótot) vetni, hogy amíg nem áll rendelkezésünkre elegendő fűkaszálók és kerti hulladék, addig a kikelt paraj takarja, árnyékolja a talajt. A paraj megfelelő mikroklímát segít kialakítani azáltal, hogy árnyékolja a sorközöket, míg a többi növény kikel és megerősödik. Ezzel nem csupán a talaj vízvesztését gátolja, hanem a talajlakók életét is kedvezően befolyásolja. Amikor a le nem szedett, a konyhában fel nem használt paraj eléri a magzás előtti fejlődési szakaszt, ajánlatos azt éles kapával közvetlenül a talajszint alatt kivágni és otthagyni, mert a növény a talajta(Fotó: Köteles Szabolcs felvétele) karás alapját képezi. A nyár folyamán a talajt kaszált fűvel és a kerti növények maradványaival, esedeg aprított szalmával takarjuk. A gyümölcsösben is igyekezzünk hasonlóan védeni a termőföldet. A sorközök és a gyümölcsfák alatti talaj takarásának lényegét, értelmét a következőkben látom:- a zöldtakaró mérsékli a talajkiszáradás gyorsaságát,- gátolja a talaj vízveszteségét párolgással,- a fűkaszálók és az egyéb növénymaradványok így gyorsabban lebomlanak,- szárazabb időjárás esetén a növények jobban tudják hasznosítani a kapilláris elevációval felemelt vizet,-jelentős mértékben serkenti a talajlakók életfolyamatait,- segíti a levegő nitrogénjének megkötését végző talajhaktériu- mok gyorsabb szaporodását. A legújabb kutatások szerint a talajban egyéb más baktériumok mellett a levegő nitrogénjének a megkötését végző ún. aszimbioti- kus baktériumok (pl. azobakter chroococcum) is élnek. Ezek a talajban szabadon előfordulnak, kifejezetten aerob feltételek közt képesek szaporodni. Tehát ott, ahol a talaj levegős, kellően nedves, aprószerkezetű és a talajfelszínben van elegendő élőhumusz, szármaradvány, magas cellulóztartalmű anyag. A levegőből a baktériumok által lekötött nitrogén fokozza a talaj termőképességét. A szerző a szepsi mezőgazda- sági iskola nyugalmazott szaktanára MAI VALUTAÁRFOLYAMOK AKTUÁLIS KÖZÉPÁRFOLYAMOK Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam Angol font 0,8606 Lengyel zloty 4,3548 Cseh korona 25,993 Magyar forint '275,00 Horvát kuna 7,3450 Román lei 4,2142 Japán ien 130,05 Sváici frank 1,5119 Kanadai dollár 1,6182 USA-dollár 1,3990 VÉTEL - ELADÁS Bank dollár cseh korona forint Volksbank 1,44-1,36 26,77-25,21 288,16-263,34 OTP Bank 1,44-1,36 26,70-25,17 283,46-267,14 Postabank 1,45-1,35 26,87-25,06Szí. Takarékpénztár 1,45-1,35 26,65-25,17 288,32-263,48 Tatra banka 1,43-1,36 26,63-25,28 286,71-264,93 Dexia banka 1,44-1,36 26,61-25,26 282,15-267,85 Általános Hitelbank 1,43-1,36 26,71-25,23 288,16-263,34 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: SITA) Az almafa-lisztharmat gombabetegség, spórái fényszegény időben és 33°C felett elveszítik csíraképességüket Szinte mindenhol károsíthat Az almafa-lisztharmat (Po- dosphaera leucotricha - Múčnatka jabloňová) gombája valószínűleg Észak- Amerikából származik, de már több mint 100 éve Európában is nyilván tartják. Szinte mindenütt előfordul, ahol almatermesztés folyik. Néha a körtét és a birset is megtámadja. BELUCZ JÁNOS Kora tavasszal, rügyfakadás után egyes hajtások zsenge levelein finom, fehér, lisztes bevonat jelenik meg. Ez az almafa-lisztharmat. Károsítja a levelet, virágot, hajtást A beteg levelek mereven felfelé állnak, besodródnak és szélüktől kezdve elszáradnak. A hajtásvég elpusztulása a hajtás beérését, a jövő évi hajtásképződést akadályozza. A lisztharmat megtámadhatja a virágokat is, amelyek azután elkorcsosodnak, megzöldül- nek, lisztharmat-bevonatosak lesznek, végül elszáradnak. A lisztharmat a rügyeket is támadja. Ha ez évközben történik, akkor a rügyek elhalnak. Ha a hajtás egy bizonyos részén se rügy, se levél nincs, a hajtás elhal. Hogyan terjed a gomba? A gomba a mi éghajlati viszonyaink közt a termő és hajtó rügypikkely levelei közé a nyár elején behúzódó micéliummal telel át. Ez a magyarázat arra, hogy a rügyből kifeslő levelek a téli gombaölő szeres kezelés ellenére azonnal lisztharmatosak lesznek. Ezért a lisztharmattal károsodott részeket (jellemző rájuk, hogy elveszítik selymes szőrözetüket, összeaszottak, rojtosak) észlelés után azonnal el kell távolítani. Az almafa-lisztharmat főként a forró nyarú, száraz vidékeken károsít. A homokos száraz talajon a fák erősen szenvednek. A gombaspórák terjedésének éppen a zárt, meleg, csekély légmozgású területek a legkedvezőbbek. A mélyfekvésű, vízzel jól ellátott talajú és hűvös klímájú vidékeken a lisztharmat nem szokott súlyos kárt tenni. A lisztharmat nyáron konídiu- mai révén terjed, ezek csírázására a 18 és 25 °C közötti hőmérséklet a legkedvezőbb, fényszegény időszakban és 33°C felett a spóra elveszíti csíraképességét. A lisztharmat más gyümölcsökön is megtalálható. Például a köszméte bogyóit az utóbbi 4-6 évben az „amerikai“ lisztharmat károsítja, de van lisztharmatja a komlónak és a földiepernek, valamint a rózsának és az őszibaracknak is, az utóbbit szaknyelvben pannosának is hívjuk (pannosa var. persicae). Védekezési lehetőségek Az alma esetében a lisztharmat leginkább a Jonathán fajtát és annak keresztezéséből származó fajták (pl. az Idared) támadja. Károsítja továbbá a most érő üvegalmát (Sklenené žlté), egyes években a Golden D. fajtát is. Mivel alattomos és kivédhetetlen módon telel át - rügybe, termőrügyben burkolva -, így ebben az állapotában nem semmisíthető meg permetezéssel. Első feladat tehát a megtámadott vesszők tavaszi metszéskor történő eltávolítása. Ezt követőlég koratavasszal legalább kétszer permetezünk. Először rügyfakadás előtt mészkénlével, vasgálic hozzáadásával (3-5% Sulka), másodszor pedig egérfüles állapotban a következő felhasználható készítmények valamelyikével: Su- likol-K, Thiovit, Kumulis WG. Amikor rügyfakadás után előtörnek a megfertőzött, lisztharmatos virágok, levelek, azokat is letördeljük. A vegetáció alatt minden permetezésnél használjunk olyan gombaölő készítményt is, amellyel a lisztharmatot vissza tudjuk szorítani. Á lisztharmatra különösen érzékeny és fogékony almafajtáknál is védekezhetünk a betegség ellen a levelek spriccelő öntözéses lemosásával, így a gombaspórák nem tudnak megtelepedni. Ezt a műveletet lehetőleg délután végezzük, hogy a levelek éjjelre felszáradjanak. Egyéb kerti teendők A cseresznyefa alatt sok lehullott, megsárgult levél található. A sok eső hatására megjelent a cseresznye és meggy blumeriellás megbetegedése, amely szintén gomba betegség. A levelek felső részén különféle alakzatú foltok keletkeznek, a levél megsárgul és hullani kezd. A Blumerieha jaapii gomba ellen, akárcsak a levéllika- csosodás ellen mielőbb védekeznünk kell. A következő szereket használhatjuk: Baycor, Delan, Dit- hane vagy Syllit 65. A később érő cseresznyéket a fán érte az eső, megfelelő feltételeket teremtve a gyümölcsmonília terjedésének, így a termés egy része a fán rothad. Mivel a szél hatására lepotyog a földre, a lehullott gyümölcsöt mindig szedjük össze és vigyük ki a kertből. Sokan panaszkodnak arra, hogy a már érő nektarin őszibarack még a fán megreped, és a gyümölcsöt monília károsítja. A nektarin a szőrös őszibaracktól csak genetikailag különbözik, valamint abban, hogy fogékonyabb a lisztharmatra és a moníliára. A repedés nagy mennyiségű csapadékkal magyarázható. Ez ellen permettel a jelenlegi fejlődési stádiumban nem tudunk védekezni, a később érő fajtáknál próbálkozhatunk a M.laxa elleni szerekkel (pl. Baycor /egészségügyi védekezési idő 35nap/, Horizon /21 nap/, Signum/7 nap/). A faiskolában a most készülő alanyokat levagdaljuk, a területet gyommentesen tartjuk. Az őszi szemzésekről, a tavaszi oltásokról levágjuk a kötést és metszéssel próbálunk koronaformát kihozni. Ha a tavaszi oltásból több hajtásunk lett, akkor a legfejlettebbet meghagyjuk, a többit tőből eltávolítjuk. Amikor a meghagyott hajtás már elérte vagy túlhaladta a tervezett korona magasságot, akkor a csonthéjasoknál (kajszi, szilva, meggy, cseresznye) az elképzelt magasság szintjén megpróbáljuk kialakítani a koronát. A felfelé törő hajtást meghagyjuk vezérnek, körülötte pedig kiválasztunk 4-5 oldalágat. A többi oldalágat tőből eltávolítjuk. Az őszibarack esetében a vezért is kivágjuk. Az almafák esetében a legújabb koronaformánál (karcsúorsó) csak a földtől számított 40 cm magasságig távolít- juk el az oldalhajtásokat. Most jól gyökereztethetők a szamóca ostorindái. Ezért időben készítsünk magunknak őszi ültetőanyagot. A szerző kertészmérnök Még kapható a Vasárnap LEGÚJABB SZÁMA A tartalomból: • Mennyibe kerül az óvoda, és miért nehéz bejutni oda? • Hogy alakulnak júliustól a szociális segélyek? • Rétes a színpadon, rétes a Vasárnap asztalán • Szeretve rontjuk anyanyelvűnket? • Új rovat: Ismerje meg önmagát!
