Új Szó, 2009. július (62. évfolyam, 150-176. szám)
2009-07-01 / 150. szám, szerda
14 Szülőföldünk ÚJ SZÓ 2009. JÚLIUS 1. www.ujszo.com Még idén megépülhet a kerékpárút Biciklin is eljuthatunk a kirándulóhelyekre ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Érsekújvár/Nagysurány/Kamo- csa. Kerékpárút építését tervezik a sokak által kedvelt két kirándulóhely, a Zúgó és a Berek parkerdő közé, amelyen egészen a Nyit- ra folyón átívelő kamocsai hídig el lehetne kerekezni. A napokban bezárták a város központjában található Relax komplexum fedett uszodáját, a nyári karbantartás idején a Tatá- rüc Emil Strandon fogadják a látogatókat. A létesítmény üzemeltetője minden nyáron ingyenes autóbuszjáratot indít az üdülőhelyre a városi Bytkomfort Kft. támogatásával. A kerékpárút megépülése után a strandra látogatóknak sem kellene a forgalmas úton közlekedniük. A Nyitra folyó melletti gát egyes szakaszait már tavaly feltöltötték, a város önkormányzata pedig jóváhagyta a kerékpárút megépítéséhez szükséges terveket és a kivitelezéshez elengedhetetlen támogatást a költségvetésből. A közbeszerzési eljárás után, ősszel megkezdődhetnek a munkálatok. A Zúgó kirándulóhelytől a Tatárik Emil Strandon át, a Szigetet érintve a Berek parkerdőig vezetne a kerékpárút, a napokban jócskán megáradt Nyitra jobb partján. A folyó bal partján, a Bereknél található hídon átkelve folytathatnák útjukat a kerékpárosok, egészen a kamocsai hídig. Érsekújvár, Nagysurány, Bán- keszi és Kamocsa között megújulhatna a régi Várady kerékpárút egy része. Nagysurányban (Šurany) eredetileg azt tervezték, hogy a Nyitra folyó partján újra megépítik az egykori önálló településre - ma a város részét képező - Kisváradra (Nitriansky Hrádok) vezető utat, ezen a helyen korábban egy méter széles aszfaltozott út állt a biciklisek rendelkezésére. A város központjától 2 km-re a Kis-Nyitra bal partján fekvő településre vezető kerékpárutat arról a Várady Pál érsekről neveznék el, aki Esztergom eleste után 1545-46-ban a török végvárt építtette. Az említett szakasz annak a több kilométeres kerékpárútnak a részét képezné, amelyen az érdeklődők elérhetnék a szemesei (Podhájska) termálfürdőt, vagy akár a kamocsai Vág-partján fekvő Oázis kempinget, (száz) i A Zúgón át a Berekbe, onnan pedig a nemrég jócskán megáradt Nyitra folyó mentén a kamocsai hídig vezetne a kerékpárút (Csuport István felvétele) Futási rekordot döntött a 88 éves Pásztor Gyula, az ország egyik legidősebb szőlészgazdája Huszonnégy szőlőfajtát termeszt A szőlőtermesztés mesterségéből nem lehet kiöregedni. Az idén 88 éves Gyula bácsi huszonnégy szőlőfajtát termeszt érsekújvári birodalmában. SZÁZ ILDIKÓ A mazsolaszőlőnek becézett Perzsaszőlő kanyargó indái alatt táborozunk le. A tapasztalt szőlő- termesztő hisz abban, hogy a fél évszázada ültetett tőke ereje átszáll az emberre. Minden tőkének története van Gyula bácsi büszkén mutatja az udvardi Muskotály és a Tramín borszőlő életerős fürtjeit, amelyek idén is gazdag termést ígérnek. Pásztor Gyula egyetlen szőlőtőke mellett sem megy el szótlanul, merthogyvannak kedvencei, amelyek a Kisölveden eltöltött gyerekkori ízeket és illatokat idézik. „Nagyapámtól tanultam a szőlészet csínját-bínját, falun nevelkedtem 12 éves koromig, gyakran segítettem neki. A Garam és az Ipoly közti hegyekben nem akadt ember, akinek ne lett volna szőlője. Ebből éltek, ezzel foglalkoztak az emberek. A családunk később Érsekújvárba költözött, hogy iskolába járassanak. Kürtről való a Zöld Veltíni és párját ritkító a Fekete Otelló, meg az Ottonel Muskotály. Egyik kedvencem a Müller-Thur- gau és a Sauvignon. Finom bor készül belőlük” - vezet egyre beljebb a szőlőindák labirintusába Gyula bácsi. Nem veti tűzbe az öreg töveket A csemegeszőlők egyik legjobbjának, a fehér Csaszlának (Chesse- las) a töve már ötvenéves. Van itt piros Csaszla és Zöldszilváni, ezeket a töveket négy évtizeddel ezelőtt ültették. „Sokan kidobják az öreg tövet. Nem tudják, mit tesznek. Régi gazda vagyok, ezért merem állítani, ha az öreg tő megfelelő kezekbe kerül, annak van csak igazi értéke. Mint ennek a fél évszázada ültetett Leánykának, amit a mama hozott Kürtről, ő a szőlőskertek királynéja” - sorolja egyik fajtát a másik után a vendéglátónk. A szüretelésben már mások segítenek az idős gazdának, köztük a szomszédok, így dolgoznak kalákában. Szüretkor a spanyol Malagát, az ugyancsak ötvenéves tőről bőségesen termő Rizlinget, a Tokaji Hárslevelű Furmintot gondosan válogatják és rakják kosarakba. Akad tő, amelyet kereken hatvan éven keresztül keresett, kutatott a szőlőtermesztő, végül az anyósa kertszomszédjánál bukkant rá. „Korábban az Elektro- svitben dolgoztam tervezőként, és csak hobbiként műveltem a szőlészetet, később már csak ennek éltem, ekkor teljesedett ki az életem. Két nagy fiam és négy unokám van, a mai fiatalok már nem érnek rá arra, hogy eltanulják a mesterséget” - gondolkodik el egy pillanatra a gazda. Gyula bácsi büszke a tavalyi és a tavalyelőtti, rendkívül forró nyári napok érlelte termésre. Soha nem látott, többkilós óriásfürtök lógtak alá a lugasában, néhány szép példányt a városházán is kiállítottak. Első körök a szőlőlugas útvesztőiben .Amikor elmúltam hetvenöt éves, úgy éreztem kezdenem kell magammal valamit. Elgémberedtek, megfáradtak a tagjaim, és szükségét éreztem annak, hogy kicsit megmozgassam őket’ - kezdi újabb történetét a gazda. Előbb csak a szőlőlugas útvesztőiben futott egy-egy kört, majd átment a szemközti Dévény utcai alapiskola pályájára. Később bejeJövő héten Bálin Lajos ipari alpinistát mutatjuk be. Pásztor Gyula életä kä dolog teszi teljessé, a szőlőtermesztés és a sport (Csuport István felvétele) lentkezett különféle versenyekre. Eljutott Svédországba, Malmöbe az európai futóbajnokságra. A tizenhét versenyző közül tizedik lett, megrándult bokával ez sem volt rossz teljesítmény, hiszen akkor még jóval kevesebbet edzett a többiekhez képest. „Idővel rájöttem, hogy a százméteres futótá- von kell bizonyítanom, ezt tettem Nyitrán. Besztercebányán az egyik versenytársam megsajnált, mert egyszerű sportcipőben futottam. Kölcsönadta a szögecses futócipőjét, amihez nem volt a lábam hozzászokva, ezért inkább mezítláb futottam le a távot” - mesél Gyula bácsi. Beszélgetőtársam elárulja, 2007-ben nem mindennapi sikert aratott Érsekújvárban. Hazai pályán a 85 éven felüli férfiak csoportjában indult, és megdöntötte százméteres távon az eddigi, 33 másodperces rekordot. Neki 23 másodperc alatt sikerült lefutnia ezt a távot. (Ne)beszéljünk a fájdalomról A hihetetlen erővel és energiával rendelkező, mosolygós férfi arra kér, ne sokat beszéljünk arról, hogy tulajdonképpen mi vitte rá a Pásztor Gyula szőlészgazda még kitartóbb edzésre. Pásztor Gyula életét idén februártól már valóban csak a szőlőtermesztés és a sport teszi teljessé. Azelőtt évekig ápolta nagybeteg feleségét. „Nehéz, embert próbáló időszak volt az együtt töltött utolsó néhány év. Rettegtem attól, hogy fogytán az erőm, hogy nem bírom tovább az emelgetést. A feleségemnek szüksége volt rám: az én élni- és tenni akarásomból töltekezett” - árulja el Gyula bácsi. Nem akar tovább beszélni a fájdalomról. Inkább a tervei foglaloz- tatják. Célja Helszinki, de részt kíván venni egy országos hazai bajnokságon is, ahol több sportágban is kipróbálná állóképességét. Még mindig érez elég erőt magában. A szőlőlugasok közelében található kis edzősarokban most a karizmait erősíti. 88 éves, de készül az újabb, nagy megmérettetésre. Időnként váratlan vendégek akadnak fenn az énekesmadarak befogására kifeszített hálón - egyszer a faluból elszabadult kínai malacok gabalyodtak bele Nemzetközi GULYÁS ZSUZSANNA Köbölkút. Hétfőn kezdődött Köbölkúton az a hagyományos ornitológiái tábor, amelyen a hazai szakemberek mellett rendszeresen részt vesznek a szakma nemzetközi képviselői is. ,A tábornak köszönhetően sok neves ornitológus megfordult már a Párizsi mocsarak területén. Magyarországi illetve csehországi kapcsolatainknak köszönhetően Európa más országaiban is felfigyeltek tevékenységünkre, így az elmúlt 13 évben táborunkban megfordultak német, dán, belga, angol, francia, olasz ornitológusok is” ornitológiái tábor kezdődött hétfőn Köbölkúton nyilatkozott lapunknak Matej Medveď szervező, a Gbelcia crassi- ceps Polgári Társulás titkára. A szakemberek mellett lelkes természetvédők is rendszeresen részt vesznek a táborban, ahol elsősorban a Párizsi mocsarak területén fellelhető védett madárfajok megfigyelése zajlik. „Főként a nádi énekesmadarak befogásával és meg- gyűrűzésével telnek ezek a napok, emellett feljegyzéseket készítünk a befogott fajokról, az egyedek koráról és egészségi állapotáról. Persze előfordul, hogy váratlan vendég akad fenn a speciális, kifejezetten énekesmadarak befogására kifeszített hálón. Egy alkalommal például a faluból elszabadult kínai malacok gabalyodtak bele, de volt olyan évünk is, amikor bamaréti héja akadt a hálóba” - mesélte nevetve Matej Medveď. A köbölkúti természetvédőket tömörítő szervezet titkára szerint a tábornak köszönhetően jelentős és hasznos nemzetközi kapcsolatokra tettek szert. „Ezen ismeretségeknek köszönhetően sikerült olyan speciális felszereléshez jutnunk, amire Szlovákiában nem kaptunk volna támogatást. Több évtizedes munka és erőfeszítés után a közelmúltban egy besztercebányai cég is segítő kezet nyújtott, így olyan speciális távcsövekhez jutottunk, amit a határőrök is Tábori előkészületek (Matej Medveď felvétele) irigykedve néztek” - mondta a Gbelcia crassiceps Polgári Társulás titkára. Az egyhetes ornitológiái tábort először 1996-ban rendezték meg. Ekkor mindössze 4 résztvevője volt. Tíz év múlva a részvevők száma megtízszereződött, és több mint 40 lelkes természetvédő jelentkezett az egyhetes rendezvényre. ,A szakma képviselői már 1983-tól látogatják ezt a helyet, ami valóságos paradicsom az ornitológusok számára. A Párizsi mocsarak területén olyan ritka és védett madár is megtalálható, mint a fülemülesitke, melynek ez a hely a legészakibb fészkelőhelye” - tette hozzá Matej Medveď.
