Új Szó, 2009. július (62. évfolyam, 150-176. szám)

2009-07-01 / 150. szám, szerda

r/i SZÜLŐFÖLDÜNK 2009. július 1., szerda 6. évfolyam, 26. szám Nem tett jót az utóbbi napok csapadékos időjárása a folyók vízszintjének. Bár pénteken tetőzött a Duna, hétfőn Dévénynél ismét emelkedett a vízszint. Figyelmeztettek, hogy ez a következő napokban még gondot okozhat. Ján Stoličný, a hősi vízi erőmű igazgatója kifejtette, a helyzet nagyban függ a németországi és ausztriai csapadékmennyiségtől. (SITA-felvétel) JEGYZET Sokan vagyunk, nem kevesen...! Tisztelt Elnök Úr! Jóllehet darab ideje nagyokat hallgatunk, mint siket disznó a rozsban, azért csak nem restel­lünk pennát ragadni, ha nagy dolgokról van szó. Mert az igaz­ság csak kibukik az emberből, mint lagzis kutyából a feketeká­vé, amihez hasonló jókat kívá­nunk önnek is igen nagyra be­csült levelünk elején. Halljuk, hogy ismét csak nagy időket élünk, s ez bennünket, a gömörördöngősi Vidám Vas­macskához címzett fogadó bal és jobb oldalán elterülőket egy­aránt arra ösztönöz, hogy biza­kodva tekintsünk a jövőbe. Örömmel tudatjuk tehát önnel, drága Elnök úr, hogy a politikai változások aktujális fuvallata bennünket is pofon legyintett, mint azt a bizonyos ligeti öröm­lányt a körhinta, s higgye el, így van ez rendjén. Idestova húsz éve, hogy rendszert váltottunk, de még a mai napig nem derült ki, milyenre; ezért úgy döntöt­tünk, magunk vesszük kezünkbe sorsunk irányítását, mint Józsi- barát a történet fonalát. Ahogy azt jobb helyeken monda­ni szokás: reményteljesen bővül a hazai politikai paletta, s ehhez a magunk módján mi is szeret­nénk hozzájárulni. Már nem azért, mert elégededenek vol­nánk az egypártrendszerrel, ha­nem mert úgy véljük, ez a jövő­ben haladó hagyománnyá neme­sül tájainkon. Ezúton tudatjuk tehát önnel, hogy e nyáron mi is megalapítjuk a magunk pártját. A gond csak az, hogy a létreho­zandó politikai tömörülés neve olykor, kiváltképp a késő esti órákban, még heveny pofozko­dás tárgyát képezi. Mert az ivó bal oldalán elterülők minden­képp azt szeretnék, ha a párt ne­vébe a sarló és a kalapács is bele­kerülne, míg mi, a demokrata többség, valami sokkal elvontab- bat szeretnénk - bár a leszerelés óta nemigen találna sarlót vagy kalapácsot a faluban. Bogyó (rendes nevén Lakatos Andor polgártársunk) azt mondja: a párt megnevezésében minden­képp a tájainkon elő etnikumok­kal való közös sorsvállalásnak kellene megjelennie, míg a Da­gadt Maris, aki mindannyiunk barátnője, valamint a Világörök­ség része, azt szeretné, ha a párt nevében valami erotikus lenne. Ezért - mivel nálunk a szólássza­badság is haladó hagyomány- nem zártható ki, hogy új pártunk az Együttfélés vagy a CSKP nevet fogja viselni (a rövidítés két első betűje a csipkés kombinéra utal). Ha a demokrata többség elképze­lése nyer teret, a párt a Hód névre fog hallgatni, ami egyértelmű utalás Robinhódra, a nép nagyjó- tevőjére. Csupán emlékeztetőül hozzuk fel, igen tisztelt Elnök úr, hogy nevezett úriember rendkí­vüli szociális érzékenységével tűnt ki annak idején, ami miatt a hatalom a sörvúdi erdőbe űzte számon. Ott aztán elszaporodott, majd királyságot alapított, ami­hez maga Oroszlánszagú Ricsárd gratulált neki, s avégénBrájene- demsz zenélt. No, valami hason­lót szeretnénk magunk is, csak ki­csiben. A számon űzésen már nagyjából túl vagyunk, aszaporu- lat növelésén folyamatosan dol­gozunk, a hepiendhez végefő- címzenénekmeg legfeljebb elhív­juk Győzikét; őt még értjük is. Ha szomorúra sikeredne a hepiend, a végszó Feketepákóé lesz (de ahhoz már tényleg nagyon rosszul kell elsülnie a dolognak). Jelenleg ott tartunk, hogy össze­üssünk valamiféle programot, meg tisztázzuk a tagfelvétel felté­teleit. A demokrata szárnyban akadnak, akik azt javasolják, hogy ha már Hód, hát csak azokat vegyük be, akik hasmánt, farkuk­kal kormányozva végig tudják úszni a Sajót, mondjuk Lénártfa- lától Tibáig. Mások amellett tesznek hitet, hogy a párt emb­lémájából lógjon Id két nagy la­pátfog, utalásként arra, hogy a hód minálunk őshonos állat, vagy ha nem, hát az lesz. Ez utóbbinak már olyan balra elto­lódás szaga van, mert a haladó szellemiségű lakosság többsége a sarlóhoz és kalapácshoz hason­lóan a lapátot is rég elvetette, a múlt szomorú emlékű relikviái közé sorolva, amiben igazuk van. Ha már haladás, legyen egyenes vonalú, előre mutató! Tisztelt Elnök úr, tekintettel arra, hogy megannyi pártot megjárt po­litikus-kollégáinak többsége már teljesen függedennek tekinthető, megkérjük, hogy a pártalapítás tényét nyugodtan terjessze maga­sabb körökben. Ne feledje jelsza­vunkat: míg sokan vagyunk, nem vagyunk kevesen, amihez hason­ló jókat kívánva maradunk tiszte­lettel­Gömörördöngős lakosai, eská. Utóirat: Hogy konkrétan kit fo­gunk képviselni, azt még nem tud - juk, de az már most biztos, hogy szinte mindenkit! LőrinczAdrián

Next

/
Oldalképek
Tartalom