Új Szó, 2009. július (62. évfolyam, 150-176. szám)
2009-07-07 / 155. szám, kedd
6 Kultúra ÚJ SZÓ 2009. JÚLIUS 7. www.ujszo.com Nyári Shakespeare Játékok, hat darabbal Macbeth a pozsonyi várban A művészi színvonal és a szórakoztatás egyformán fontos lesz az új évadban - mondja Tóth Tibor igazgató A figyelem fókuszában maradni ELŐZETES Pozsony. Még 2000-ben hozta létre a Nyári Shakespeare Játékokat Marián Zednikovič Prágában, s egy évre rá már a pozsonyi vár közönsége is élvezhette a főleg vígjátékokból álló repertoárt. 2007-ben már Kassán is bemutatkoztak, s az idén először a zólyomi vár is helyet ad a Szentivánéji álom című komédiának. Az idei sorozat hat darabból áll, s vadonatúj bemutatók mellett tavalyi bemutatók felújítása és kőszínházak egyes Shakes- peare-előadásai is bekerültek a játékok repertoárjába. Az idei év újdonsága a Macbeth lesz, tehát az eddigi vígjátékok sorát a nagy drámaíró egyik legvéresebb tragédiája követi Ondrej Spišák rendezésében. A Macbeth elátkozott játék, figyelmeztetnek az alkotók, ugyanis tartja magát a színházi emberek között az a hiedelem, hogy balszerencsét hoz mindazokra, akik szerepeltek benne. Spišák a Macbeth címszerepét Milan Ondríkra osztotta. Feleségét Veronika Freimanová cseh színésznő alakítja, aki egyúttal Lady Macduffot is eljátssza. Az előadásban rajta kívül már csak egy nő, Lenka Barilíková szerepel. A darab férfi szereplői között találjuk Martin Nahálkát, Marián Slovákot, Juraj Kemkát, Jakab Róbertét, Ladislav Frejt, Lukáš La- tinákot, Marek Majeskýt, Stano Dančiakot és Samuel Spišákot is, akit a Megszegett ígéret című új szlovák filmből ismerhetünk. Az első előadásra július 2-án került sor, s 19-ig folyamatosan játsszák. A Macbethet a Tévedések vígjátéka követi, az ostravai PaS de théatre előadását, amelyet Peter Gábor rendezett, július 21-22-én tűzik műsorra. Új szereposztással kerül színre július 28. és augusztus 2. között Michal Vajdička rendezésében az Antonius és Kleopátra, amelyben a címszerepeket Ján Koleník és Henrieta Mičkovicová alakítja, de szerepel az előadásban Ľuboš Kostelný, Oszlik Péter, Kanócz Zsuzsa és Kassai Csongor is. A pozsonyi várban az utolsó bemutató A windsori víg nők lesz, amelyet Jiri Menzel állított színpadra Bólék Polívkával Falstaff szerepében. Kassán, az Alsó kapunál felállított színpadon július 20. és 22. között három estén az Ahogy tetszik lesz látható, amelyet Emil Horváth rendezett, s láthatják benne Marián Labudát, Soňa és Zuzana Nori- sovát, Danica Jurčovát, Martin Dejdart és Zuzana Porubjakovát. Zólyomban a Szentivánéji álom című örökzöld kerül színre augusztus 6. és 8. között Ľubomír Paulovič rendezésében, zömmel cseh színészekkel, de láthatjuk benne Marta Sládečkovát Hyppo- lita, Stano Krált Theseus, Jana Va- lockát Hermia és Táňa Pauhofo- vát Puck szerepében, (jdj) Százötven saját előadás pergett a most véget ért szezonban a Komáromi Jókai Színházban, közel ötvenkétezer néző előtt, köztük 9480 ifjú és felnőtt bérletesnek, sorolta Tóth Tibor igazgató. A színészek annyit dolgoztak, hogy Színész-robot Díjat alapított a Jókai Alapítvány. SZÉL JÁNOS Fárasztó évad volt, ismerte el a színidirektor; tetemes és színvonalas munkát végeztek a komáromi színészek. Nagyteljesítmény ez egy maroknyi, de ütőképes társulattól, amely igyekezett és igyekszik tartani a nívót. Tóth Tiborral beszélgettünk. Sajnálja a Háry Jánost? Lekerült a repertoárról; a jelmezeit a napokban vitte kölcsön egy magyarországi társulat. Sajnálom, mert szerettem játszani. A bécsi ügynökség azonban, amely Kodály Zoltán műveinek jogait gondozza, csak a szezon végéig adott engedélyt a daljáték játszására, a tájelőadásokat nem is engedélyezték. Csak élő zenével mehettek volna. Harminchétszer játszottuk. A kalocsai színháznak egy évre adtuk kölcsön a díszletet és a jelmezeket. Másik nagy szerepe az évadban Bakk Lukács volt, Tamási Áron Énekes madár című székely népi játékában. A Magyar Színházak XXI. Kisvárdai Fesztiválján a közönségzsűri díját kapta az alakításért. A kisvárdai fesztiválon szakmai és közönségzsűri ítél oda díjakat. Ez utóbbi tagjai színházhoz értő civilek. Legalább annyira fontosak a meglátásaik, mint a szakmai zsűri véleménye. Nem vagyok felhőtlenül boldog. Úgy gondolom, kisvárdai szereplésünk, akár az Énekes madár, akár a Szomorú vasárnap többet érdemelt volna, mint hogy egy színészalakítás-díjat kapjon. Hozzáteszem, jólesik minden elismerés, amit a színház, a társulat, én vagy a társulat más tagja kap. A nemrég bemutatott Primadonnák című bohózat művészi igényességgel létrehozott szórakoztató előadás volt. Mutatja a jövő évaddal kapcsolatos szándékaikat is? A Primadonnák sem volt osztatlan siker, annak ellenére, hogy állótapsok és ovációk kísérték az első öt előadást. Néhányan megkérdőjelezték, hogy kellő szakmai odafigyeléssel és szándékkal volt- e kivitelezve. Meggyőződésünk, hogy igen. Méhes László rendező mondta, hogy aki körtét kér, az körtébe harapjon, s ne almát várjon. Persze, a körte legyen szép, érett és zamatos. » Az új évad tervében egy komédia, két zenés és egy kortárs darab szerepel Csehov Három nővér című színműve mellett. A komédia Shakespeare remeke lesz. A Lóvátett lovagokat nem tenném a körték közé, hanem egy másik kosárba. Ismerve Valló Péter munkásságát, művész-előadás lesz. De nem árt, ha egy művészelőadás vidám. Az Anconai szerelmesek remek zenés játék, A régi nyár pedig szinte Molnár Ferenc darabjaihoz hasonló mélységeket rejtő, szenvedélyes lírai történet. Martin Huba, Valló Péter, Lé- vay Adina, Méhes László. Minden szempontból sokat ígérő lista. Hadd tegyem hozzá Anger Zsoltot is, áld a Vasmacska Stúdiószínpadon rendezi majd Háy János Ä Pityu bácsi fia című darabját. Nagy csapat, nem kis munka volt összehozni. Akkor sikeres egy előadás, amikor olyan személyiségeket választunk rendezőnek, akiknek még van mit hozzáfűzniük ezekhez a témákhoz, történetekhez. Nehéz volt Komáromba csábítani Földes László Hobót meg a Vadászat című kultikus produkciót? Vidnyánszky Attilával több mint egy évtizedes a kapcsolatunk. A Debreceni Csokonai Színház igazgató-főrendezőjeként neki is szívügye a Hobo Blues Band bibliája, a Vadászat. A beregszászi társulattal korábban színpadra állította; hívott is egy szerepre, sajnos, nem tudtam egyeztetni. Tavaly meg(Dömötör Ede felvétele rendezte a Vadászatot Debrecenben. Az Énekes madár próbafolyamata alatt vetődött fel az ötlet, hogy az előadás vendégszerepeljen Komáromban. A kisvárdai fesztivál alatt megegyeztünk. Októberben jön a produkció és Földes László Hobo, akit személyesen ismerek. Tárgyalunk egy stúdióba szánt szólóprodukciójáról is. Az új évad a Süsü, a sárkány című mesejátékkal indul majd, Pille Tamás rendezésében. Kedves, szívszorító, édes a történet, jó a zene, a szeretettől, a hovatartozás kereséséről, az őszinteségről és az igazságról szól. Én is ezen nőttem fel. Gondoltuk, most ismerkedjen meg vele egy új generáció is. Fabó Tibor lesz Süsü. Tavalyi árakon válthatók az új bérletek augusztus 25-étől. Mit üzen a mostani és a jövendő bérleteseknek? Gondolatébresztő és figyelemfelkeltő előadásokat szeretnénk a szórakoztatás mellett megvalósítani. Megmutatni a saját stílusjegyünket. Arra kérem a nézőket, továbbra is jöjjenek a színházba! És szóljanak a szomszédnak is! Marián Slovák a Macbethben lép színpadra (TASR-felvétel) Czoch Gábor vizsgálódásaiban a legizgalmasabb talán az, hogy a közbeszéd átalakulásán keresztül ragadja meg a városokkal kapcsolatos gondolkodás módosulásait A városokról és polgáraikról - hogyan omlottak le fokozatosan a falak? KOCSIS ARANKA „A városok azon szíverek, mellyek a néptest nedvét magokba felvévén, azt tisztultan és éltetőleg ismét visszaárasztják” - hangzott el az 1843/44. évi országgyűlésen Buda város Házmán Ferenc nevű követének a megfogalmazásában. Milyen szép gondolat! - mondhatnánk most mi. És milyen sok remény olvasható ki belőle! Hiába, a 19. század első felében az emberek még hittek a társadalom meg- reformálhatóságában. A nevezetes reformkori országgyűlések követei, az akkori köz- és politikai élet vezető személyiségei például nemcsak tudták, hogy az ország politikai berendezkedése átalakításra érett, hanem elképzelésük és akaratuk is volt a Jobbítás” végbeviteléhez. Magyarország polgári átalakításában - amint Kossuth fogalmazott -, „a nemzeti újjászületés roppant munkájában” különösen fontos szerep hárult volna a városokra és a városokat lakó polgárokra. Csakhogy a magyarországi városok és polgárságuk alkalmatlan volt erre a feladatta. A korabeli politikai vitákban nem egy kritika hangzott el a városok gazdaságának fejletlenségéről, belső viszonyaik elavultságáról, polgárságuk erőtlenségéről stb. A törvénycikkek lassan mégis megszülettek, nyomukban átalakult a városok közigazgatása, megváltozott a belső szerkezetük, országos politikai helyzetük, jogállásuk, és lassan a korábbitól alapvonásaiban eltérő polgárság is megszületett. Hogyan történt mindez? Czoch Gábor kötetbe fűzött tanulmányaiban sok aprólékos munkával, korabeli térképek, összeírások, statisztikák és szövegek - országgyűlési viták, politikai iratok, újságcikkek - elemzésével ennek eredt utána. Vizsgálódásaiban a legizgalmasabb talán az, hogy nem eseménytörténeti szempontból közelít témájához, nem a 19. században Magyarországon is egyre erőteljesebb urbanizációs folyamatok és nyomukban a gazdasági, kulturális, társadalmi változások felől, hanem legtöbbször a közbeszéd átalakulásán keresztül ragadja meg a városokkal kapcsolatos gondolkodás és a polgárfelfogás módosulásait. Miről volt szó akkoriban a városok, illetve a polgárság kapcsán Magyarországon? Az úgynevezett „városi kérdés” gyökere a reformkorban onnan eredt, hogy a városok jogállása, de népességszáma is egyre kevésbé tükrözte a települések valóságos szerepkörét, vagyis azt, hogy milyen egy-egy város gazdasági, köz- igazgatási, kulturális jelentősége és vonzáskörzetének nagysága. A középkorban kiváltságokat nyert szabad királyi városok, főleg a Felvidéken, lassan eljelentéktelened- tek, népességük kevésbé gyarapodott. Ugyanakkor a vármegyék mellett egyedül nekik volt képviseleti joguk az országgyűlésben, sok növekvő és gazdagodó mezővárosnak pedig nem. Az ellentmondásokat azonban akkoriban is nehéz volt feloldani, a városok, a CZOCH GÁBOR „A városok szíverek” TANULMÁNYOK KASSÁRÓL ÉS A REFORMKORI VÁROSOKRÓL vármegyék és a kormányzat érdekei nehezen voltak összeegyeztethetők. És a politikai vitákban hamarosan egy új elem is megjelent: a „nemzetiségi kérdés”. A negyvenes évektől a modem magyar nacionalizmus kibontakozásával párhuzamosan ugyanis a városok - azaz a szabad királyi városok kapcsán is egyre inkább előtérbe került és mint probléma jelentkezett, hogy lakosságuk idegen ajkú, főleg német. A várost lakó polgár fogalmához a középkortól fogva a kiváltságok sora, a kézművesség, az iparűzés, a városi képviselet, a hatalomgyakorlás joga fűződött elsősorban. Akik e jogokon kívül rekedtek, kívül maradtak a városon is. A polgárjoggal nem rendelkezők gyakorlatilag csak a városfalak előtt telepedhettek meg. Hogyan omlottak le fokozatosan a falak - a gondolkodásban, majd a valóságos térben is - e kétféle, jogállásában, társadalmi rangjában és gazdasági lehetőségeiben egyaránt egymástól lényegesen eltérő népesség között? S ezzel párhuzamosan hogyan váltak a korábbi kültelkek szerves részeivé a városnak? E folyamat részletes elemzésére és bemutatására Kassa példáján keresztül vállalkozott a szerző, és e választása, mondhatni, igazán szerencsés volt, mert Kassán gazdag forrásanyagra talált. A két évszázaddal ezelőtti összeírásokban, városleírásokban elmerülni, közéleti és politikai viták szövegeit elemezni vagy a Kassáról fennmaradt képi ábrázolásokat, térképeket tanulmányozni azonban nemcsak a szakember számára jelent különös szellemi izgalmakat. A történészszakmán kívüli érdeklődő olvasó is rendkívüli élményekhez juthat belőlük, főleg ha a megismerésben olyan értő vezetőre támaszkodhat, mint szerzőnk. Hogy milyennek látta Kassát például Kazinczy Ferenc 1789-ben vagy fél századdal később Henszl- mann Imre, a neves művészet- történész, és hogy leírásaikból mit olvas ki a mai szakértő a város társadalmáról, annak átalakulása folyamatairól - mindezt végigkövetni ráadásul nemcsak élvezetes olvasmány, de sok megfontolandó következtetéssel is járhat a mai olvasó számára is. Czoch Gábor: „A városok szíverek”. Tanulmányok Kassáról és a reformkori városokról. Kalligram, 2009 ^ ____________________________——_________ „Gondolatébresztő és figyelemfelkeltő előadásokat szeretnénk"
