Új Szó, 2009. július (62. évfolyam, 150-176. szám)
2009-07-07 / 155. szám, kedd
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2009. JÚLIUS 7. Külföld 5 Zord időben kezdődött Obama első látogatása az orosz fővárosban - két megállapodást írtak alá az első napon Sikeres elrugaszkodás a mélypontról Obama a Kremlben. Nem találta a helyä. (Reuters-felvétel) Moszkva. Barack Obama amerikai és Dmitrij Medvegyev orosz elnök is reményét fejezte ki, hogy sikerül javítaniuk a kétoldalú kapcsolatokat. Kettejük tegnap kezdődött moszkvai csúcstalálkozóján megerősítették azt a szándékukat, hogy új fejezetet nyitnak az előző években mélypontra került oroszamerikai viszonyban. ÖSSZEFOGLALÓ Obama és Medvegyev tegnap aláírta a hadászati atomfegyverek csökkentésére vonatkozó keretmegállapodást. A dokumentum előirányozza, hogy az említett fegyverekre vonatkozó, ez év végén lejáró START-I szerződést felváltó új egyezményben 1500-1675 darabra csökkentik hét éven belül a két ország nukleáris tölteteinek számát, hordozóeszközeikét pedig 500- 1100 darabra. A két államfő megállapodást írt alá arról is, hogy Moszkva engedélyezi amerikai fegyverszállítmányok áthaladását orosz területen az Afganisztánban állomásozó amerikai csapatok számára. Moszkva, amely korábban fegyvereket nem tartalmazó amerikai szállítmányokat engedett csupán át, ezzel támogatja az USA terrorizmusellenes erőfeszítéseit. E két egyezmény volt a tegnapi nap legfontosabb eredménye. Nem született viszont konkrét megállapodás a rakétavédelmi rakétarendszerekkel kapcsolatos együttműködésről - közölte Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes. Ez volt egyébként az egyik legvitatottabb kérdés a csúcstalálkozó előtt a két ország között. Rjabkov elmondta: a két elnök közös közleménye szerint a felek folytatják az eszmecserét arról, hogy felújítják-e együttműködésüket a ballisztikus rakéták terjedésével kapcsolatban. Az orosz diplomata szerint ez azt jelenti, hogy továbbra is eltér a két ország értékelése arról, milyen következményekkel járnak az amerikai kormány egyes döntései, s Moszkvának változatlanul fenntartásai vannak az amerikai rakétapajzs kelet-európai kiterjesztésével kapcsolatban. Obama a feleségével és a lányaival tegnap délután érkezett Moszkvába. Az elnöki különgép a hét végén szokatlanul hűvösre, esősre fordult időben szállt le a moszkvai Vnukovo-2 repülőtéren. Obama a Sándor-kertben megkoszorúzta az Ismeretlen Katona sírját, majd a Kremlben megkezdődött a két elnök megbeszélése: előbb szűk körben, majd a két tárgyalóküldöttség bevonásával. A találkozó több órán át tartott. Tegnap egyetértettek a felek abban is, hogy felújítják a 2. világháborúban eltűnt személyek felkutatására alakult bizottságmunkáját. Obama ma Vlagyimir Putyin orosz kormányfővel folytat megbeszélést, és találkozik Mihail Gorbacsov volt szovjet államfővel, orosz ellenzéki személyiségekkel és civü szervezetek képviselőivel is. Holnap reggel Moszkvából Olaszországba utazik tovább a G8-csúcsér- tekezletre. (MTI, t, s, ú) A legjobb hír Szófiából az EU-nak: nem jutott be a törvényhozásba öt hírhedt bűnöző A bolgár izompacsirta mennybemenetele Vietnam rossz szelleme Elhunyt Robert McNamara Washington. Robert S. McNamara volt amerikai védelmi miniszter, a vietnami háború egykori fő irányítója 93 éves korában hunyt el tegnap. AThe New York Times nekrológja szerint ezzel talán a XX. század legnagyobb befolyású amerikai védelmi minisztere távozott az élők sorából. A vietnami háborút McNamara háborújaként is emlegetik: ővoltazegyikértelmiszerző- je az USA legvéresebb külföldi kalandjának, amelyben 58 ezer amerikai halt meg. Élete végéig küzdött Vietnam erkölcsi örökségével. Minisztersége előtt, 1961-ig a Ford vállalatot vezette sikerrel, utána, 1968-tól pedig 13 éven át a Világbank energikus elnöke volt. John F. Kennedy, majd Lyndon B. Johnson elnöksége idején vezette a Pentagont, és kiépítette az amerikai atomarzenált. (MTI) ÖSSZEFOGLALÓ Szófia. Elsöprő győzelmet aratott az ellenzőid, jobbközép GERB párt a vasárnapi bulgáriai parlamenti választáson a szavazatok 39,7 százalékával. Ezt tegnap közölte a központi választási bizottság a voksok 99,88 százalékának összeszámlálása alapján. A külföld számára talán az a legjobb hír, hogy nem jutott be a törvényhozásba az az öt bűnöző, akik a mentelmi jog reményében indultak - a bolgár jogrend kiskapuit kihasználva - képviselőjelöltként. A bűnözők indulása korábban nemcsak a bolgár közvéleményt, hanem az Európai Uniót is sokkolta. Az eddig hatalmon lévő szocialisták (BSZP) súlyos vereséget szenvedtek, a szavazatok alig 17,72 százalékát szerezték meg. Elemzők szerint a szavazók az edtelik Bojko Boriszov (TASR/AP) digi kormányfő, Szergej Sztanisev pártját büntették meg a burjánzó bűnözésért és az élet minden terü- leténjelen lévő korrupcióért. A török kisebbséget képviselő Mozgalom a Jogokért és a Szabadságért (DPSZ) a voksok 14,47 százalékát gyűjtötte be, és ezzel valamelyest bővítette is szavazótáborát a 2005-ös 14,07 százalékhoz képest. További három párt - az ultranacionalista Ataka (9,3%), a konzervatív Kék Koalíció (6,73) és a populista Rend, Jog és Igazság (4,13) - lépte át a parlamentbe jutáshoz szükséges 4%-os küszöböt. Korábban mind a három párt bejelentette, hogy kész támogatni egy GERB-kor- mányt. Az alig három éve alapított jobbközép párt, a Polgárok Bulgária Európai Fejlődéséért (GERB) vezetője Bojko Boriszov, Szófia főpolgármestere. Boriszov bejelentette: fenntartja magának a miniszterelnöki posztot, végrehajtja a választási hadjáratban vázolt reformokat és rács mögé juttatja a korrupt tisztségviselőket meg az alvilág keresztapáit. Az 50 éves Boriszov bírálói szemében csak egy testőr, tűzoltó vagy izompacsirta, hívei viszont a korrupció elleni harc bajnokának tartják. Az ideológiáját tekintve a német CDU/CSU-hoz közel álló GERB alapítója többnyire pólóban és farmerben jelenik mega nyilvánosság előtt. Erősen vitatott személyiség. Ahatalom eddigi birtokosai azt vetik szemére, hogy populizmusá- val káoszba taszítja az országot, ha miniszterelnök lesz. A feketeöves karatebajnok viszont azt ígéri, hogy felszámolja a korrupciót és visszatereli az európai útra a balkániországot. Amerikai bűnüldöző szakemberek viszont azt állítják, hogy B. B. üzlettársa, korábban pedig munkatársa volt Bulgária legjelentősebb gengsztereinek. (MTI,ú) Peking szerint disszidensek külföldről irányították a lázadást - dühös és csalódott az iszlám vallású kisebbség Vérfürdőt rendeztek a kínai rendőrök az ujgurok között Szabad Kelet-Turkesztánt akarnak Hamburg. Tízmilliósra tehető az ujgur kisebbség Kínában. A muzulmán vallású, türknyelvű népcsoport több mint nyolcmillió tagja él az Afganisztánnal és volt szovjet közép-ázsiai köztársaságokkal, Kazahsztánnal, Tádzsikisztánnal és Kirgizisztánnal szomszédos Hszin- csiang-Ujgurban, amely egykor a híres selyemút része volt. A vidék stratégiai jelentőségű; szénben, aranyban és uránban gazdag. Jelentős kőolaj- és földgázkészleteket is rejt a föld mélye. Peking 1955-ben kebelezte be a 20 millió lakosú, hegyek szabdalta, sivatagos, öt né- metországnyi területet, és a többségi han kínai népcsoporthoz tartozókat telepített be oda. Az ujgurok azóta küzdenek az egykori - 1930-tól 1949-ig autonóm - Kelet-Turkesztán elszakadásáért. Peking szerint 300 merényletért felelősek. Akínai vezetés ezért terroris- tacsoportnaknyilvánítottnégyujgurszervezetet. (MTI) ÖSSZEFOGLALÓ Peking. Száznegyven halottja és több mint 800 sérültje volt a Kína nyugati, Hszincsiang tartományában kitört zavargásoknak. Ezt tegnap a kínai állami média közölte. Előzőleg arról érkeztekhírek, hogy3 ember vesztette életét az autonóm régió fővárosában, Urumcsiban vasárnap kirobbant összecsapásokban. Az Új Kína szerint tegnap reggelre „ellenőrzés alá vonták a helyzetet”. Az éjjel még voltak kisebb összetűzések, több autó lángokban állta 2,3 milliós városban. Alim Seytoff, egy washingtoni ujgur disszidensszervezet vezetője elektronikus levélben fényképeket küldött a hírügynökségeknek, amelyekről azt mondta, a vasárnapi zavargásokról készültek Urumcsiban. A felvételeken látni lehetett, hogy több száz civil összecsapott a rendőrséggel, sérült, vérző civil ruhás emberek fekszenek az utcán, továbbá felsorakozott rohamrendőröket pajzzsal, botokkal a kézben, miközben páncélozott járművek járőröz- nek. A hivatalos tájékoztatás szerint egy ujgur tiltakozó gyűlés résztvevői - csaknem ezer ember - han kínaia- ikra támadtak az utcán, autókat borítottak fel, és gyújtottak lángra, sok üzletet szétvertek. A kínai kormány disszidens ujgu- rokat tett felelőssé a zavargásokért. „A tények azt mutatják, hogy ezt a lázadást külföldről irányították, és onnan szították” - mondta egy neve elhallgatását kérő tisztségviselő az Új Kína szerint. Kijelentette, a békétlenséget az Ujgur Világkongresszus irányította a színfalak mögül; a szervezet vezetője egy USA-ban élő ujgur üzletasszony, bizonyos Rebíja Kadír, aki több évet töltött börtönben, mielőtt elmenekült Kínából. Ujgur disszidensek szervezetei viszont határozottan tagadták Peking vádját, hogy szervezett összeesküvésről lett volna szó. Mint elmondták, a felgyülemlett düh vezetett zavargásokhoz, a muszlim ujgur kisebbségcsalódott, amiért hátrányos megkülönböztetést kell elszenvedniük a kormányzat és a többségi han népcsoporthoz tartozók részéről. A terület gazdagságából nekik nem jut semmi. (MTI,ú) Rebíja Kadír, az USA-ban élő üzletasszony . (Reuters) RÖVIDEN Készülni kell a legrosszabbra Brüsszel. Az EB mindent megtesz azért, nehogy megint megszakadjon az orosz gázszállítás az unióba Ukrajnán át, ugyanakkor készül a legrosz- szabbra is - hangsúlyozta Manuel Barroso elnök tegnapi sajtótájékoztatóján. Leszögezte: a kétoldalú gázárvita megoldása nem Brüsszeltől függ, hanem az érintett felektől, de az uniós illetékesek mindent megtesznek, hogy segítsenek az ukrán és az orosz feleknek megoldást találni. Ezért rendezett az EB a múlt héten nemzetközi találkozót. Elismerte ugyanakkor, hogy az egyeztetések a nemzetközi pénzintézetek és a többiek között egyelőre nem hoztak kézzelfogható eredményt. (MTI) Teherán lassan enged? London. Szabadon engedtek vasárnap éjjel Iránban egy újabb személyt a teheráni brit nagykövetség egy hete őrizetbe vett kilenc helyi munkatársa közül. Ezt a londoni külügyminisztérium közölte, azzal, hogy már csak egy követ- ségi alkalmazott van őrizetben. A brit külügynél továbbra is abszolút elsőbbséget élvez az a törekvés, hogy a teheráni képviselet minden alkalmazottja kiszabaduljon - fogal- maztakLondonban. (MTI) Kivégzések Iránban Stockholm. Nyilatkozatban ítélte el az EU a hét végén Iránban végrehajtott kivégzéseket. A svéd elnökség felszólította Iránt, töröljék el a halálbüntetést és függesszék fel a halálos ítéletek végrehajtását. Szombaton 20 kábítószerkereskedőt akasztottak fel egy Teherántól 50 kilométerre levő börtönben. A múlt héten Kumban végeztek ki hat drogkereskedőt, további hat embert pedig gyilkosságért akasztottak fel. (MTI) Zavargások Hondurasban Tegucigalpa. Eltorlaszolta a hondurasi hadsereg a főváros repterének leszállópályáját, hogy megakadályozzák a visszatérésre készülő, száműzött elnök gépének landolását helyi idő szerint vasárnap délután. Manuel Zelaya gépének manőverezését egy katonai repülőgép és egy helikopter is nehezítette a levegőben. A landolásra a repülőtéri hatóságok sem adtak engedélyt. A gép több kört tett a levegőben, de a pilóta végül úgy döntött, nem kockáztatja a jármű biztonságát, és továbbrepült Nicaraguába. Zelaya ma ismét megpróbál visszatérni Hondurasba. Közben összetűzések voltak Zelaya hívei és a repülőtér környékére kivezényelt biztonsági erők között, két ember meghalt és többen megsebesültek a zavargásokban. (MTI)
