Új Szó, 2009. június (62. évfolyam, 124-149. szám)

2009-06-05 / 128. szám, péntek

6 Külföld ÚJ SZÓ 2009. JÚNIUS 5. www.ujszo.com RÖVIDEN Berlin neheztel Obamára Berlin. A német kormány az amerikai elnök mára ter­vezett németországi látoga­tásának erősen lerövidített programja miatt neheztel. Kormányforrások tegnapi közlése szerint az is nemtet­szést keltett, hogy Barack Obama Berlinbe nem látogat el. Az amerikai elnök délelőtt Drezdában tárgyal Angela Merkel kancellárral, majd felkeresi az egykori buchen- waldi koncentrációs tábort, ahol tisztelegni kíván a náci rezsim áldozatainak emléke előtt, s a tábor néhány volt foglyával is találkozik. A kö­vetkező állomás a landstuhli amerikai katonai kórház. Obama szombat reggel uta­zik tovább Franciaországba, a szövetségesek 1944-es normandiai partraszállásá­nak évfordulójával kapcsola­tos ünnepségekre. Értesülé­sek szerint a tábor felkeresé­sének egyik fő szorgalmazója a Nobel-békedíjas író, Ebe Wiesel volt, aki Buchen- waldban raboskodott, s Obama kíséretében lesz. Más források szerint a látogatás közvetett gesztus Izraelnek, közvetlenül a Szaúd-Arábiá- ban és Egyiptomban tett el­nöki látogatás után. (MTI) EU-gesztus Washingtonnak Brüsszel. Megállapodtak tegnap az EU belügyi tárca­vezetői a guantánamói fog­lyok esetleges átvételével kapcsolatos átfogó informá­ciócseréről - közölte egy uniós tisztségviselő. Barack Obama elnök fel akarja szá­molni a Kuba szigetén talál­ható fogolytábort, ahol a ter­rorizmus elleni harc közben elfogottakat őrzik. Közülük többeket nem szándékoznak bíróság elé állítani, de haza sem akarják küldeni őket, mert ott esetleg kínzás várna rájuk. Washington azt kéri európai szövetségeseitől, hogy ilyen személyeket fo­gadjanak be. (MTI) Tényfeltáró küldöttség Brüsszel. Tényfeltáró kül­döttséget meneszt az Euró­pai Bizottság Oroszországba és Ukrajnába, felmérni a helyzetet, miután a két or­szág között ismét kiújult a vi­ta a gázkereskedelem finan­szírozása ügyében. Erről Jó­sé Manuel Barroso EB-elnök tájékoztatta az uniós tagor­szágok kormányait. A szak­értői küldöttség már a két hét múlva esedékes uniós állam- és kormányfői találkozó előtt beszámol vizsgálódásairól, amelyek eredményeit beépí­tik a csúcsértekezlet elé ter­jesztendő bizottsági jelen­tésbe. Az orosz kormány a héten arra figyelmeztette az EU-t, hogy ismét leállíthatja gázexportját Ukrajnába, ha Kijev nem tesz eleget fizetési kötelezettségeinek, amitől Moszkvában jelenleg komo­lyan tartanak. (MTI) Megkezdődött az EP-választások négynapos folyamata - Nagy-Britanniában Gordon Brown miniszterelnök sorsa a tét Az európai voksolás mindenütt a belpolitikáról szól ÖSSZEFOGLALÓ Hága/London. Az utóbbi fél év­század legsúlyosabb recessziója és ugyancsak évtizedek óta nem ta­pasztalt belpolitikai botrány köze­pette tartották tegnap Nagy-Bri­tanniában az európai parlamenti választásokat. A 27 EU-tagállam közül még egyben, Hollandiában szólították tegnap urnákhoz a vá­lasztókat. A londoni honatyák költség­visszaigénylési botránya, amely - bár a konzervatív ellenzék is erősen érintett - elsősorban az 1997 óta kormányzó Munkáspártot sújtja. Ez alkalmat adott a kormányfő tel­jesítményével elégedetlen tör­vényhozóknak arra, hogy megpró­bálják eltávolítani Gordon Brownt. A Labour alapszabálya szerint az alsóházi frakció 20 százalékának aláírása szükséges a vezetőváltási folyamat elindításához. Ez 72 tá­mogatót jelent, a The Sun tegnapi értesülése szerint azonban az összeesküvők 120 aláírásban re­ménykednek, és már kész a forga­tókönyvük Brown eltávolítására. Általános az a vélemény, hogy Brown sorsa szorosan összefügg a Munkáspárt EP-választási teljesít­ményével. Ha a Labour nem éri el a 20 százalékot, az megpecsételheti a jó ideje ingatag helyzetű miniszter- elnök sorsát, akár már júliusra új kormányfője lehet az országnak. A lapok összevetik a jelenlegi helyzetet azzal a lázadással, amely 1990 végén távozásra kényszerí­tette a konzervatív Margaret That­chert. A Vaslady 11 évig volt hatal­mon, Brown azonban alig két éve vette át a kormányfői tisztséget TonyBlairtól. Hollandiában tegnap 25 európai parlamenti helyért 16 párt szállt ringbe, reálisan csak 7-8 pártnak volt esélye a mandátumszerzésre. A legtöbb képviselői posztot a fel­mérések szerint a nagykoalíciót al­Amszterdam: ketten a szavazófülkében (SITA/AP-felvétel) kotó vezető kormánypártok (a ke­reszténydemokrata CDA és a szoci­áldemokrata PvdA) nyerik, de rög­tön utánuk következhet az iszlám­ellenes kijelentéseiről hírhedtté vált Geert Wilders populista Sza­badságpártja, a PvV. Az országban hagyományosan erős liberális erők közül valószínűleg kettő is benn­marad az EP-ben. Új elem lehet a holland - és az európai parlamenti- palettán az állatvédők pártjának (PvdD, Partei voor de Dieren) meg­jelenése. A holland választás fő kérdőjele- és a következő évek belpolitikáját minden bizonnyal meghatározóan befolyásoló tényező - a populista politika eredményessége. Bár az unióban tilos választási eredményeket közölni az utolsó tagország utolsó szavazófülkéjé­nek bezárása, azaz vasárnap késó este előtt, Hollandiában várhatóan ennél korábban közzétesznek rész- eredményeket. (MTI,ú) Békejobbot ajánlott az egész muzulmán világnak - Irán kapcsán döntő fordulatot emlegetett Obama új kezdetet szorgalmazott Kairó. A szélsőségek elleni közös fellépést sürgette teg­nap Barack Obama az USA és a muzulmán világ közötti kapcsolatokban. Az amerikai elnök a Kairói Egyetem 3 ezer fős hallgatósága előtt mon­dott, az iszlám világban nagy érdeklődéssel várt beszédé­ben hangsúlyozta: véget kell vetni a gyanúsítgatások és a viszályok korszakának. ÖSSZEFOGLALÓ Obama kiemelte, az egész világon együtt kell szembeszállni az erősza­kos, szélsőséges jelenségekkel, és előre kell lépni a közel-keleti béke megteremtésében. Azt az üzenetet fogalmazta meg, hogy az USA ellen 2001 szeptemberében végrehajtott terrortámadásokat és az iraki hábo­rút követő korszak idején létrejött viszonyrendszert rendeznikell. Visszautalt ankarai beszédére, amelyben leszögezte, hogy Wa­shington „nem állt és soha nem fog háborúban állni az iszlámmal”. Ki­fejtette: az izraelieknek és a palesz­Rá figyelt az iszlám világ (ČTK/AP) tinóknak meg kell találniuk a mód­ját, hogy békében éljenek egymás mellett. Úgy foglalt állást, hogy a pa­lesztinok államalapítási vágyai tör­vényesek, a palesztin nép mostani helyzete tűrhetetlen. Felszólította a palesztinokat, hagyjanak fel az erő­szakkal, mert a gyilkolás eszközével ellenállni téves gondolat, amely nem vezet eredményre. Szorgal­mazta, hogy a Gázai övezetet ellen­őrző Hamász ismetje el Izraeljogáta létezésre. Izraelnek azt üzente, hogy az USA és a zsidó állam kapcsolatai meg- bonthatatlanok ugyan, de Washing­ton nem tartja törvényesnek a zsidó telepek további bővítését. Ezért arra kérte Izraelt, állítsa le ezt a folyama­tot, amely sérti a múltban kötött megállapodásokat, és kárt okoz a békeerőfeszítéseknek. Az iráni atomprogrammal kap­csolatban Obama megjegyezte, „döntő fordulat” állt be e téren. Az USA kész előzetes feltételek nélkül előrelépni a kölcsönös tisztelet alap­ján, még ha nehéz lesz is leküzdeni az elmúlt évtizedek bizalmatlansá­gát. Hangsúlyozta: itt nem csupán amerikai érdekekről van szó, hanem azt kell megakadályozni, hogy a tér­ségben nukleáris fegyverkezési haj­sza alakuljon ki, ami a régiót és a vi­lágot különösen veszélyes útra so­dorná. Kifejtette viszont, „minden nemzetnek, beleértve Iránt is, joga van a békés célú atomenergiához, ha erre irányuló tevékenysége megfelel az atomsorompó-szerződésben fog­laltaknak”. Kitért arra is, hogy az USA nem akar csapatokat állomá- soztatni Afganisztánban, és arra tö­rekszik, hogy kivonja katonáit az ázsiai országból, miután meggyő­ződik arról, hogy sem Afganisztán­ban, sem Pakisztánban nincsenek már olyan szélsőségesek, akiknekel- tökélt szándékuk, hogy annyi ame­rikait öljenek meg, amennyit csak tudnak. Hans-Gert Pottering, az Európai Parlament elnöke a beszéd kapcsán Obama bátorságát és elszántságát dicsérte. Az izraeli kormányszóvivő úgy reagált, hogy Obama nem oko­zott meglepetést, a beszéd Izrael számárarosszabbis lehetettvolna. A Hamász szóvivője, Fauzi Barhúm szerint Obama beszédében kézzel­fogható változás érzékelhető, de vannak benne ellentmondások is. „Ez egy érzelmi húrokat pengető, udvariasságokkal teli beszéd, ami­től az az ember érzése, hogy a világ Amerikáról alkotott képének a szé­pítése volt a célja” - fogalmazott. Ali Hamenei ajatolláh, Irán legfőbb ve­zetője pedig arra szólította fel az USA-t, hogy ne csak szavakban, ha­nem tettekben is változtasson közel- keleti politikáján. (MTI, s, t, ú) Tienanmen-évforduló: Peking a belügyeibe való durva beavatkozással vádolja Hillary Clintont Feszültség támadt Kína és Amerika között ÖSSZEFOGLALÓ Peking. Miközben a kínai fővá­rosban elképesztő mértékű biz­tonsági intézkedéseket vezettek be tegnap, a Tienanmen téri ellenzéki diáktüntetés vérbe fojtásának hu­szadikévfordulóján, az áldozatok­ról világszerte - többek között Londonban, Párizsban, Washing­tonban, Izraelben és Japánban - szabadon lehetett megemlékezni. Az évforduló kapcsán diplomáciai szópárbaj robbant ki Peking és Washington között. Az 1989. június 4-re virradóra kezdődött katonai megtorlás ál­dozatairól ma sincsenek pontos adatok. Ellenzéki erők szerint több ezerre tehető a halottak száma, a kínai vezetés azt állítja, hogy 241-en vesztették életüket. Peking azonban ma is ellenforra­dalmi lázadásnak tekinti a de­mokratikus reformokat követelő békés mozgalmat. Kína tegnap „mélységes nemtet­szésének” adott hangot azzal kap­csolatban, hogy Hillary Clinton amerikai külügyminiszter a Ti­enanmen téri halálos áldozatok, eltűntek, letartóztatottak nevei­nek nyilvánosságra hozatalát sür­gette. A kínai külügyi szóvivő sze­rint az USA nem ismeri a tényeket, alaptalan vádakkal illeti a pekingi kormányt, így az amerikai kül­ügyminiszter „durván beavatko­zott Kína belügyeibe”. Clinton asszony szerdán közleményben szólította fel a kínai rezsimet, hogy tegye közzé a megtorlás mérlegét, és nyíltan vizsgálja meg múltjának sötét lapjait. A kínai máskéntgondolkodók is azt akarják, hogy a pekingi veze­tés vizsgálja felül a történtek hiva­talos értelmezését. „Az alapvető tények nem változtak, miként en­nek a tragédiának a természete sem. Ez egy békés civüek elleni véres mészárlás volt” - írta a múlt héten nyílt levélben a Tienanmen téri Anyák egyesület. (MTI, ú) Egyedül a harckocsik ellen. Ez az egyik legismertebb 7989-es felvétel. (SITA/AP-felvétel) Kártérítést kaphatnak Mit látott a spanyol pilóta? Brazíliaváros/Párizs/Madrid. Kizárta a brazil védelmi miniszter, hogy az Air France légitársaság re­pülőgépe, amely hétfőn az Atlanti­óceánba zuhant, még a levegőben felrobbant volna. Nelson Jobim a katasztrófa helyszínén, a tenger­ben talált olajnyomokra hivatko­zott, elutasítva a párizsi Le Figaró­ban megjelent szakértői feltevést. E szerint az, hogy a roncsok csaknem 100 kilométeres körzetben szóród­tak szét, arra utal, hogy a gép már a levegőben fölrobbant. A brazil tár­cavezető szerint viszont ha tűz vagy robbanás következett volna be, nem találtak volna kiterjedt kero­zinfoltokat az óceán vizén, mert az üzemanyag elégett volna. Erős, fehér villanást látott egy spanyol légitársaság Lima és Mad­rid között repülőjáratának kapitá­nya hétfőre virradóra annak a helynek a közelében, ahol az Atlan­ti-óceánba zuhant a francia utas- szállító - jelentette tegnap a spa­nyol El Mundo. Az Air Comet légi- társaság 974-es járatának kapitá­nya jelentésben számolt be arról, hogy mit látott a szerencsétlenség éjszakáján. Az információkat a légi- társaság vezetése továbbította az Air France-nak, az Airbusnak, amely a lezuhant gépet gyártotta, valamint a spanyol polgári repülési főigazgatóságnak. „Hirtelen a tá­volban erős és intenzív fehér villa­nást láttunk, amely függőleges, zu­hanó pályán haladt és hat darabra hullott szét. Hat másodperc múlva a fény eltűnt” - írta a kapitány, aki szerint a másodpilóta és egy utas is tanúja volt jelenségnek. Az újság szerint a pilóta beszámolója alap­ján ismét számításba jöhet a sze­rencsétlenség okaként már elvetett hipotézis, vagyis az, hogy pokolgép robbant a gép fedélzetén (amit a brazil védelmi miniszter is kizárt). Egyes becslések szerint összesen legalább 300 millió dollárt kaphat­nak a tisztázatlan körülmények kö­zött az Atlanti-óceánba zuhant re­pülőgép áldozatainak hozzátarto­zói - írta tegnap a Libération. Alap szerint a nemzetközi légi fuvaro­zásra vonatkozó jogszabályok egy­ségesítéséről szóló, 1999-es Mont­reali Egyezmény értelmében a kár­térítés a légitársaságot terheli, ak­kor is, ha a balesetért nem tehető közvetlenül felelőssé. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom