Új Szó, 2009. június (62. évfolyam, 124-149. szám)
2009-06-24 / 144. szám, szerda
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2009. JÚNIUS 24. Vélemény És háttér 7 FIGYELŐ Éleződik a feszültség Az európai parlamenti (EP) választás után tovább éleződik a feszültség a szlovákiai magyar kisebbség körül - állapította meg elemzésében a La Libre Belgique című belga napilap. A keresztény szemléletű, EU-barát újság közép-európai tudósítója, Christine Dupré szerint a nacionalisták előretörése a két országban nem járult hozzá a feszültség enyhüléséhez. Szlovákiában a baloldali populista Robert Fico kormányát, amely szélsőjobboldali erőket is magában foglal, megrémítette, hogy a Jobbik három képviselővel bejutott az EP-be - vélte a lap. A Jobbik - Dupré fogalmazása szerint - szélsőjobb- oldali párt, de a felszínen szalonképesebb, mint az újfasiszta milícia, a Magyar Gárda, hiszen listavezetője az egykori feminista Morvái Krisztina. Ugyanakkor olyan pártról van szó, amelynek a csapatai nemrégiben Budapesten tüntettek a trianoni szerződés eltörléséért - tette hozzá. A teljes szlovákiai elitet súlyosan aggasztja, hogy a jövő tavaszi parlamenti választáson a Fidesz jelentős fölényű hatalomra kerülése várható. Az egykoron liberális fiatalok vezette párt vezetőinek irodáiban ma szintén Nagy-Ma- gyarország térképe látható - írta a belga lap. Hozzátette, hogy közben összeomlott az a szocialista, illetve szociálliberális baloldal, amely mindig tudott teret találni az együttműködésre a szomszédokkal a magyar kisebbség lakta területen. Pozsonyban pedig már az elmúlt három évben is megsokszorozódtak azok a kormányintézkedések, amelyeket a gyakorlatban ritkán alkalmaztak ugyan, de a magyarok zaklatására szánták, mint a szlovák feliratozás a magyarlakta településeken és a filmeken. Ez viszont ra- dikalizálta a szlovákiai magyar politikai pártokat. A Fi- deszhez közeli Csáky Pál MKP-elnök is emelte a tétet a párt követeléseiben, amelyek közé tartozik a kulturális és adminisztratív autonómia - fogalmazott a cikk. A La Libre Belgique írása azzal a következtetéssel zárul, hogy a katasztrófa-forgatókönyv még. elkerülhető. Fico most azon kísérletezik, hogy megszabaduljon Ján Slota szélsőjobboldali pártjától, az SNS-től, amelyet uniós pénzek elcsalásával is vádolnak. A szlovákiai magyarokat illetően pedig az igen népszerű Bugár Béla próbál szakítani az MKP-val és - a szlovákok számára is nyitott- új pártot alapítani Híd néven. Nem biztos, hogy Bugár- akinek Fico is a kezét nyújtja - sikeresen kordában tudja tartani a nacionalista erőket. De semmit meg sem próbálni azt jelentené, mint hagyni a katasztrófa felé közeledni az országot - zárta cikkét a belga lap. (mti)- Képviselő úr, miért viseli ezt a sertésinfluenza elleni maszkot? A szamarak nem kapják el! (Peter Gossónyi rajza) Az időközben elfogott iráni kommandó mészárolta le a három kurd politikust Gyilkosság résztvevője volt húsz évvel ezelőtt Az osztrák Zöldek biztonságpolitikai szakértője a napokban új adatokkal támasztotta alá azt a korábban megfogalmazott gyanút, hogy Irán jelenlegi államfője is szerepet játszott három iráni kurd politikus 20 évvel ezelőtt Bécsben történt meggyilkolásában. MT1-HÁTTÉR Peter Pilz, aki évek óta gyűjti a Linke Bahngasse 5. számú házban 1989. július 13-án elkövetett hármas gyilkosságra vonatkozó adatokat, közölte: egy német fegyverkereskedő vallomása szinte bizonyossá teszi, hogy Mah- múd Ahmadinezsád is tagja volt a kurdokat lemészároló háromtagú iráni kommandónak. A kereskedő, aki 2006 áprilisában a trieszti börtönben, osztrák diplomaták és nyomozók jelenlétében folyt kihallgatása során elmondta: néhány nappal a nagy feltűnést keltő hármas gyilkosság előtt ő maga adott át több kézifegyvert Irán bécsi nagykövetségén három iráninak. Utóbbiakat (feltehetően álnevük alapján) Borhan, Szahidi és Mohamed néven azonosította, az utóbbit azzal pontosítva, hogy „ő az, akiből később az Iráni Köztársaság elnöke lett”. A fegyverekért 50 ezer dollárt kapott, az összeg felét átadta annak a partnerének, aki Szlovéniából szállította a pisztolyokat, hangtompítókat és lőszert Bécsbe - áll a trieszti kihallgatás jegyzőkönyvében. Pilz a rendelkezésére álló számos dokumentum alapján arra a következtetésre jutott, hogy az irániak két csoportot alkottak. Három ember tárgyalt a kurdok képviselőivel, míg a másik három alkotta a kivégzőosztagot. Ah- madinezsádnak az volt a feladata, hogy beszerezze a fegyvereket; ő is a gyilkos osztag tagja volt, akárcsak Ali Reza Aszgari és Naszer Taghipur. Utóbbi kettő az iráni pazdaránok (forradalmi gárdisták) vezetői közé tartozik. Mindketten hamis európai útlevéllel érkeztek Ausztriába, míg Ahmadinezsád iráni diplomata útlevéllel. Július 13-án délután a bécsi lakásban tárgyalt a három kurddal az iráni tárgyaló trojka: Hadzsi Ghafúr Darzsazi (fedőneve Bozor- gian), Hadzsi Mosztafavi (Mosz- tafa Azsvadi) és Dzsafari Sahrúdi (Szaharudi). A téma az iráni kurd népcsoportnak adandó autonómia kérdése volt. A 17.30-kor kezdődött megbeszélésről hang- felvétel készült (egyes források szerint a lakás be volt „polos- kázva”, illetve kamerázva). A tárgyalás végén lövések dördültek - ekkor nyomult be a szobába a lakás másik helyiségében várakozó két gyilkos, Taghipúr és Aszgari, és közelről leadott célzott lövésekkel meggyilkolta a három kur- dot. Ahmadinezsád eközben a kapualjban várakozott, hogy meggátolja a kurd politikusok esetleges menekülését. A lövöldözés során megsebesült Sahrúdi is, őt az utcán hagyták társai, míg az osztag két tagja egy Suzuki motoron távozott. Egy szemtanú utólag felismerte a motorkerékpár vezetőjében Ahma- dinezsádot. Egy köztisztasági alkalmazott pedig még az esti órákban megtalálta az utcán egy műanyag zacskóban a gyilkos fegyvereket. Püz a rendelkezésére álló anyagokat (és német fordításukat) átadta a bécsi belügyminisztériumnak, ahol megvizsgálták valódiságukat. A dokumentumok időközben már átkerültek az ügyészséghez, és hamarosan megkapja őket Maria Fekter belügyminiszter is - közölte a Zöldek szakértője. Az osztrák rendőrség annak idején - a nyomozás eredményei alapján - arra a következtetésre jutott, hogy Darzsazi állításával ellentétben nem „ismeretlen tettesek”, hanem az időközben elfogott iráni kommandó mészárolta le a három kurd politikust. Ezt nyíltan ki is mondta Oswald Kessler, az osztrák terrorellenes kommandócsoport (EBT) vezetője: „A kurdokat kivégezték, az irániak életben vannak. A dolog számunkra vüágos. A döntés a politika hatáskörébe tartozik.” A gyilkosok Irán bécsi nagykövetségén találtak menedékre, majd nem sokkal később elhagyták Ausztriát. Egyikük - feltehetően Naszer Taghipúr - osztrák rendőri kísérettel jutott ki a sch- wechati repülőtérre. Emst Maximilian Schmid, az osztrák külügyminisztérium politikai részlegének egykori főnöke nyolc évvel később, egy tv-inteijúban elmondta: Irán akkori bécsi nagykövete „meglehetősen világosan” a tudomására hozta, hogy veszélyes lenne az Iránban tartózkodó osztrákokra nézve, ha a kurdok megölésével gyanúsítottakat bíróság elé állítanák Ausztriában... Abolhasszan Baniszadr, az iszlám forradalom utáni Irán első köztársasági elnöke pedig 1991-ben, párizsi száműzetésében kijelentette: a gyilkos kommandó tagjai azért távozhattak büntetlenül külföldre, mert Teheránnak volt mivel zsarolnia Ausztriát. Ez nem volt más, mint olyan dokumentumok gyűjteménye, amelyek a Nori- cum-ügyként elhíresült illegális osztrák fegyverszállításokról tanúskodnak az iraki-iráni háború (1980-88) idején. A törvénybe ütköző fegyverszállítmányok feladója az állami ipari konglomerátumhoz, a VOEST-Alpine csoporthoz tartozó Noricum gyár volt. A cég állítólag a VOEST súlyos anyagi gondjai miatt kapott fentről utasítást a papíron Líbiába, valójában azonban Iránba irányuló szállításra, mintegy 300-400 millió dollár értékben. A titkos ügylet végül kitudódott, az ennek következtében kezdődött perben vádlottként állt a bírák elé Fred Sinowatz volt kancellár, Kari Blecha és Leopold Gratz, az osztrák belügyi, illetve külügyi tárca korábbi vezetője. Az elhúzódó bírósági eljárás 1993 júniusában fölmentő ítélettel ért véget. Egy évvel korábban viszont elmarasztalta a bíróság a Noricum egykori igazgatóját. KOMMENTÁR Autonómia és más CZAJL1K KATALIN A kínai népi demokrácia hazai bemutatkozása és Štefan Harabin főbíróvá választása mellett szinte eltörpült a hír, hogy a belügyminisztérium a héten eltörölte az autonomista Harmónia AT polgári társulást. Pedig ez a hazai demokrácia újabb ékes bizonyítéka, mely méltán felveheti a versenyt az említett másik két eseménnyel. A belügyminisztérium indoklása szerint a társulás azzal, hogy céljai közt szerepelt az autonómia létrehozása a magyar kisebbség számára, megsértette a szlovák alkotmányt, mely szerint Szlovákia területileg egységes és oszthatatlan. Hogy a több EU-s országban létező kisebbségi autonómia miben sérti ezt az elvet, ennek magyarázatával a minisztérium adós maradt. Sajnos, az is nagyon valószínű, hogy ezt a magyarázatot nem is fogja senki számon kérni a tárcától, amint az a Bósza-féle Nomos regionalizmus eltörlésekor történt. Pedig hasznos lenne megtudni, a minisztérium milyen jogi érvekkel támasztja alá döntését. Ellenkező esetben ugyanis fennáll a gyanú, hogy az állam egyszerűen azért szüntet be egy legálisan létrehozott és működő polgári társulást, mert annak célkitűzései nem tetszenek a vezetőinek. Ez pedig nem lenne más, mint a demokrácia egyik alappillérének, a szabad társulási jognak a durva megsértése. Ebből a szempontból teljesen mellékes, egyet értünk-e a Harmónia AT célkitűzéseivel, vagy hitelesnek tartjuk-e annak vezetőit. A téma szempontjából az is irreleváns, hogy a szerveződés kapcsán felmerült, volt titkosszolgálatisok állnak mögötte, ami még inkább növeli a kételyeket a társulással szemben. Ez azonban más lapra tartozik. Most az a kérdés, a belügyminisztérium jogszerűen járt-e el a szervezet eltörlésekor vagy nem. S ha nem, akad-e, aki ezt szóvá teszi. A válasz persze valószínűsíthető, tekintettel arra, hogy az autonómia kérdése tabu a hazai közbeszédben, kivéve az SNS-t, amely már elmondta a magáét az ügy kapcsán. Jellemző, hogy az MKP, melynek politikusai „kódolt” üzenetekben rendszeresen fejezik ki támogatásukat az autonómia valamely formájával (az autonómia helyett rendkívül rafinált módon az önkormányzatiság fogalmát használva) ilyen esetben hallgat, mint a sír. Hasonlóképpen a szlovák és a magyar civil szféra, de említhetnénk, mondjuk a KDH-t is, amelynek egyébként rendkívül liberális az álláspontja a szabad véleménynyilvánításról - például megengedné a holokauszttagadást is. Az autonómia azonban Szlovákiában még érzékenyebb téma, aminek egyben oka és következménye az is, hogy csak a Bósza- vagy Cséfalvay-féle gyanús társaságok nyúlnak hozzá nyíltan. Ami persze tovább növeli a kételyeket a szlovák és a hazai magyar társadalom normálisan gondolkodó részében magával az autonómia fogalmával kapcsolatban, s egyesek szemében indokolhatja akár a belügyminisztérium önkényes eljárását ezen társulásokkal szemben. Ez viszont hiba, mert az államnak csak a törvényi kereteken belül van joga beavatkozni a polgárok jogainak gyakorlásába. S ezt az elvet az önmagukat demokratikusnak nevező politikai pártoknak és civil szervezeteknek következetesen védeniük kellene, bármilyen ügyről legyen is szó. TALLÓZÓ KRÓNIKA Magyarországon szülnek sokan a határ közelében élő romániai anyák közül. Azért döntenek a magyarországi kórházak mellett, mert nemcsak jobban felszereltek, hanem az egészségügyi személyzet is felkészültebb és kedvesebb, mint Romániában - olvasható a Krónika című kolozsvárinapilapban. A romániai hivatalos adatok szerint 2008-ban több mint ötszáz Bihar megyei kismama adott életet gyermekének magyarországi kórházban, de valós számuk vélhetően jóval nagyobb - írta a lap. Cseke Attila, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség Bihar megyei szenátora felháborítónak tartja a jelenséget. Szerinte azzal vanabaj, hogyNagyváradonnem tudnak olyan minőségű ellátást nyújtani a kismamáknak, hogy ne kelljen a szomszédos ország klinikáit igénybe venniük. A gyengébb minőségű ellátás egyik okát abban látja a szenátor, hogy 2009-re drasztikusan csökkent a Bihar megyei egészségügy állami támogatása. A nagyváradi ön- kormányzat hamarosan pályázatot nyújt be a romániai Regionális Operatív Programhoz a város szülészeti és nőgyógyászati klinikájának korszerűsítésére: a járóbeteg-ellátó felújítása, új berendezések vásárlása és a rendelők akadálymentesítése szerepel benne. Az egyik szülni készülő kismama a lapnak elmondta, hogy a magán- rendeléseket összehasonlítva a magyarországi szülés nem drágább, mintha Romániában hozná világra gyermekét, ráadásul a romániai magánrendelőkben kevésbé korszerű műszereket használnak. Mivel orvosának sok romániai páciense van, Nagyváradon is rendel, csak a bonyolultabb vizsgálatok elvégzéséhez kell átlépniük a határt. Az is a magyarországi nőgyógyász mellett szól, hogy orvosa olyan vizsgálatokat is elvégez, amelyeket Romániában nem szoktak. A kismama arról is tájékozódott, hogy a magyarországi szülés költségeit milyen mértékben téríti meg a román állam: aki Magyarországon tartózkodik, amikormegkezdődikaszü- lés, annak költségeit, illetve a háromnapi ott-tartózkodását a romániai egészségbiztosítási pénztár kifizeti. Ha komplikációk lépnek fel, azt már saját zsebből kell állni. Egy másik kismamát az tart vissza a magyarországi szüléstől, hogy túl sok papírmunkával jár - írj a a Krónika. A határon átnyúló „egészségügyi zarándoklat” évek óta jellemző a magyar-román határ mentén. Betegségük kezeltetésére is sokan utaznak Magyarországra, (mti)
