Új Szó, 2009. június (62. évfolyam, 124-149. szám)

2009-06-24 / 144. szám, szerda

8 Külföld ÚJ SZÓ 2009. JÚNIUS 24. www.ujszo.com RÖVIDEN Meghalt három német katona Berlin/Kabul. Tűzharcban elesett három német katona Afganisztán északi, korábban viszonylag biztonságosabb ré­szében. A német védelmi mi­niszter közölte: ketten a Kun- duz tartományban lezajlott összecsapás helyszínén vesz­tették életüket, egyikük pedig nem sokkal később halt meg. A németek afgán katonákkal kö­zös őrjáraton voltak, amikor megtámadták őket. Dél-Afga- nisztánban nagyszabású brit offenzíva kezdődött a tálibok kezén lévő terület elfoglalása érdekében, hála a több ezres amerikai erősítésnek, amely nemrég érkezett a térségbe - je­lentette be tegnap a NATO. Mintegy 8500 amerikai tenge­részgyalogos érkezett erősí­tésként Hilmend tartományba, ahonnan a túlterhelt brit kato­nák eddig képtelenek voltak kiverni a lázadókat. (MTI) Alakudozás Gilád Salitért Rámalláh. Elhagyta teg­nap börtönét a palesztin par­lament elnöke, akit három éve ítéltek el Izraelben. Abdel-A- zíz Dvejk a Hamász többségű parlament elnöke, akit 2006- ban az izraeli hadsereg azután tartóztatott le, hogy az iszla- mista szervezet fegyveresei elrabolták Gilád Sálit izraeli katonát és azóta is fogva tart­ják. Az izraeli ügyészeknek nem sikerült elérniük, hogy egy katonai bíróságon meg- hosszabbítassák Dvejk bünte­tését, amely augusztus 6-án ért volna véget. A 60 éves Dvejket az elmúlt három év­ben többször kezelték kór­házban magas vérnyomása és cukorbetegsége miatt. Nem tudni, vajon megrendült egészségi állapota okán en- gedték-e idő előtt szabadon, vagy pedig az ő személye is ré­sze annak az alkufolyamat­nak, amely Sálit szabadon en­gedése ügyében folyik. (MTI) Berlusconi megint győzött Róma. Megerősítette az el­ső fordulóban aratott győzel­mét az olasz jobboldal a rész­leges helyhatósági választá­sok második fordulójában. A nem hivatalos eredmények szerint a Silvio Berlusconi kormányfő vezette pártszö­vetség nyolc további megyé­ben, köztük Milánóban és Ve­lencében is diadalmaskodott. A legnagyobb baloldali ellen­zéki tömörülésnek, a Demok­rata Pártnak (PD) is van oka ünneplésre, mivel sikerült megtartania olyan hagyomá­nyosan vörös városokat, mint Bologna, Firenze, Torino és Bari. A helyhatósági választá­sok első fordulóját - az olasz települések és megyék több mint a felét érintette -, két hét­tel ezelőtt, az európai parla­menti választásokkal egy idő­ben tartották. A két forduló összesített eredményei sze­rint a jobboldal 34 megyében, míg a baloldal csak 28 megyé­ben nyert. (MTI) Titokban kellett elhantolniuk a szülőknek a meggyilkolt lányt, nehogy temetése a rendszer elleni tömegdemonstrációvá váljon Félnek a hatóságok a jelképek erejétől Hiába próbálták Nedát újraéleszteni. A második képet korábban Kaszpian Makan készítette a menyasszo­nyáról. (TASR/AP-felvételek) Teherán/London/Moszkva. Pár óra alatt az iráni ellenállás jelképe lett az a fiatal lány, akit az interneten terjedő vi­deófelvétel tanúsága szerint profi mesterlövész lőtt le szombaton Teheránban. Ne­da, Irán angyala, a halálod nem volt hiábavaló!, Neda mindenki húga, mindenki lánya, mindenki hangja, aki a szabadságért küzd! - ehhez hasonló üzenetek százai ke­ringenek a világhálón. ÖSSZEFOGLALÓ A Neda perzsául az jelenti: hang. A tüntetők a halálakor készített fo­tókat emelik magasba, a lány szim­bólum lett. Az iráni hatóságok fél­nek is a szimbólum hatalmától, a lányt titokban kellett elhantolni, nehogy temetése a rendszer elleni tömegdemonstrációvá váljon. Neda Aga-Szoltan haláláért vő­legénye a Mahmúd Ahmadinezsád iráni elnökhöz hű iszlám milíciát, a Baszidzsot tette felelőssé. Kaszpian Makan a BBC perzsa nyelvű adásá­nak elmondta: a lány az ellenzéki tüntetők és az iráni biztonsági erők összecsapásaiba keveredett bele. „N éhány utcával távolabb volt attól a helytől, ahol a fő tüntetések foly­tak... Zenetanárával volt együtt, egy autóban ült az összetorlódott kocsisorban. Nagyon fáradt volt, csak néhány percre szállt ki az au­tóból. Ekkor lőtték agyon. Szemta­núk szerint - és ezt a videofelvéte­lek is világosan mutatják - valószí­nűleg a Baszidzs milícia civilruhás tagjai szándékosan vették célba őt és mellkason lőtték. Perceken belül meghalt.” Makan elmondta, Neda szülei nehezen tudták kieszközölni a ha­tóságoktól a lány holttestének ki­adását. „Egy Teheránon kívüli ha­lottasházba vitték. Az illetékesek azt kérdezték, felhasználhatják-e testrészeit szervátültetés céljából. Nem közölték pontosan, mit szán­dékoznak tenni. A család csak azért egyezett bele, mert mihamarabb el kívánta temetni a lányt.” Nedát egy Teherán déli részén fekvő temető­ben helyezték örök nyugalomra. „A hatóságok kérték, hogy ezen a he­lyen temessük el őt, ott, ahol azok számára jelöltek ki sírhelyeket, akiket a múlt heti heves teheráni tüntetések során öltek meg. Az Őrök Tanácsa tegnap kizárta annak lehetőségét, hogy megsem­misítse a június 12-i elnökválasztás eredményét. A testület szóvivője leszögezte: „Az Őrök Tanácsa nem találta nyomát nagyobb csalásnak vagy törvénysértésnek. Egy hétfői bejelentésben annyit közöltek, hogy 50 választókörzetben észlel­tek szabálytalanságokat, legfőkép­pen azt, hogy több szavazatot adtak le, mint amennyi szavazásra jogo­sult volt, de úgy ítélték meg, hogy ezek nem befolyásolták jelentősen a választásokvégső kimenetelét.” Úgy tűnik, ezzel az iráni rendszer bezárta a kaput a kompromisszum előtt. Ali Hamenei ajatolláh, Irán legfőbb vezetője már korábban győztesnek nyilvánította Ahmadi- nezsádot és felszólította a tüntető­ket, hogy hagyjanak fel az utcai megmozdulásokkal. Hétfőn a For­radalmi Gárdista is megfenyegette a tüntetőket. Közben az iráni belügyminiszter törvénytelennek minősítette azt a tüntetést, amelyet iszlamista diá­kok terveztek Nagy-Britannia tehe­ráni nagykövetsége elé. Ezek a diá­kok az iráni belügyekbe való lon­doni beavatkozás ellen akartak til­takozni. Egyébként Irán és Nagy-Bri­tannia kölcsönösen kiutasította egymás két diplomatáját. Gordon Brown brit kormányfő tegnap az alsóházában jelentette be, az iráni kormány előző nap alaptalan in­dokokra hivatkozva két brit dip­lomatát szólított fel távozásra. Er­re Londonban bekérették az iráni nagykövetet, és közölték vele, hogy válaszul ők is kiutasítanak két iráni diplomatát. Oroszország elismeri az iráni el­nökválasztás eredményét, amely az eddigi elnöknek, Mahmúd Ah- madinezsádnak adott újabb négy éves mandátumot. Az orosz külügy honlapján megjelent közlemény hangsúlyozta, hogy a június 12-i szavazással kapcsolatos vitákat az iráni alkotmánnyal és törvényekkel szigorú összhangban kell rendezni. Őrizetbe vették az amerikai The Washington Times görög szárma­zású újságíróját. Ezt tegnap jelen­tette a Farsz hírügynökség. Az új­ságíró barátja elmondta, aférfithá- rom napja vették őrizetbe, és a ha­tóságok már értesítették a görög nagykövetséget. Manusehr Motta- ki iráni külügyminiszter azzal vá­dolta meg a nyugati sajtót, hogy a lázadók szóvivői, és figyelmezte­tett: ezeket az ellenségeket ki fog­ják iktatni. A külföldi újságírók munkáját az elnökválasztás nyomán kirobbant tüntetéssorozat kezdete óta akadá­lyozzák Iránban. Vasárnap a Newsweek amerikai hetilap egy kanadai állampolgárságú tudósító­ját vették őrizetbe. A hetilap köz­leménye szerint munkatársukat vádemelés nélkül állították elő, s a szerkesztőség az elfogása óta nem tudasorsáról.ABBCbrit tv és rádió teheráni állandó tudósítóját pedig felszólították, hogy 24 órán belül hagyja el Iránt. (MTI, t, ú) Mérföldkő a brit parlamentarizmus történetében Az első zsidó házelnök Egységesnek tekinti Grúziát az EBESZ Moszkva új rendszert akar ÖSSZEFOGLALÓ London. Megválasztották - többfordulós voksolással - hétfőn késő este a brit parlament alsóhá­zának új elnökét, John Bercow konzervatív képviselő személyé­ben. A brit törvényhozás választott kamarájának élére azért kellett so­ron kívül új elnököt állítani, mert az eddigi elnök, a munkáspárti Mi­chael Martin a képviselői költségté­rítések ügyében kirobbant súlyos belpolitikai botrány miatt május­ban bejelentette távozását. A 46 esztendős, e poszton rend­kívül fiatalnak számító Bercow az alsóház 157. elnöke azóta, hogy a tisztség a jelenlegihez hasonló formában és azonos elnevezéssel 1377-ben kialakult. Ó egyben az el­ső, zsidó vallását gyakorló házel­nök. Ezt a tényt David Cameron, az ellenzéki Konzervatív Párt vezére a John Bercow (Reuters) választási procedúra után elmon­dott méltató beszédében külön ki is emelte, és igen fontos mérföldkő­nek nevezte a brit parlamentariz­mus történetében. Az alsóház min­denkori elnökének meg kell szün­tetnie tagságát abban a pártban, amelyet addig képviselt. (MTI, ú) ÖSSZEFOGLALÓ Bécs. Megerősítette az európai biztonsági rendszer felülvizsgála­tára vonatkozó orosz javaslatot Szergej Lavrov külügyminiszter tegnap Bécsben, az Európai Bizton­sági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) konferenciáján. Dmitrij Medvegyev orosz elnök június ele- jénajánlottegy átfogó európai biz­tonsági szerződést, amely az ENSZ alapokmányával összhangban mű­ködne. Lavrov most azt hangsú­lyozta, az orosz javaslatok célja nem a NATO vagy más biztonsági szervezetek aláásása, hanem az azok közötti összhang megterem­tése. Hozzátette: az európai biz­tonság erősítésének egyik sarokkö­ve az EBESZ erősítése. Lavrov arról is beszélt, hogy a Dél-Oszétia miatt kirobbant tava­lyi grúz-orosz háború utáni hely­zetben a politikai kötelezettségvál­lalások nem elegendőek a megol­dáshoz. „Egész Európára kiterjedő kötelező erejű biztonságpolitikai szerződésre van szükség.” Egyes nyugati országok szerint Oroszor­szág is hibás abban, hogy az EBESZ működése nem zökkenőmentes. Az EBESZ görög elnöksége május­ban felfüggesztette a szervezet grúziai megfigyelői missziójának meghosszabbításáról Oroszor­szággal folytatott tárgyalásokat. A megfigyelők megbízatása június 30-án jár le. Az egyeztetések eddigi kudar­cának oka az, hogy Moszkva füg­getlennek ismeri el Dél-Oszétiát és a másik grúz szakadár területet, Abháziát, és ezért a misszió kétfelé osztását követeli. Az EBESZ ellen­ben egységesnek tekinti Grúziát, és nem járult hozzá a misszió meg­osztásához. (MTI, ú) Koszovói EULEX-misszió Tiltakoznak a szerbek Belgrád. Két fontos úton vezet­tek be részleges blokádot szerbek tegnap Észak-Koszovóban, tiltako­zásul az EU rendészeti és igazság­ügyi missziója, az EULEX tevékeny­sége ellen. A megmozdulás részt­vevői kizárólag az EULEX jár­műveit állították meg és fordították vissza az észak-koszovói Kosovska Mitrovicából a szerbiai Raskába és Növi Pazarba vezető úton. A többi jármű haladását nem akadályoz­ták. A tiltakozás oka: az EULEX vá­mosai, akik két fontos észak-koszo­vói határátkelőt ellenőriznek, feb­ruártól regisztrálják az áruforgal­mat, azaz fuvarleveleket, a szállí­tóktól személyi okmányokat kér­nek. Az intézkedés célja a csempé­szet visszaszorítása. Az EULEX szó­vivője közölte: vámot nem vetnek ki az áthaladó árukra. (MTI) Megtámadták a templomot is - az északír kormány fizeti a hazautaztatást Megállapodtak a bázis további használatáról Menekülnek a romák Belfastból Maradhatnak Manaszon MTl-ÖSSZEFOGLALÓ Belfast. Hazamegy azoknak a román állampolgároknak a nagy többsége, akiket a múlt héten ül­döztek el lakóhelyükről az északír fővárosban. Az őket ideiglenesen befogadó katolikus templomot tegnap éjjel ismeretlen tettesek megtámadták. A húsz családot - zömmel romá­kat, összesen 114 embert, köztük várandós anyákat és egy csecsemőt - a múlt héten kellett kimenekíteni lakásaikból, miután napokon át fe­nyegették őket helyi fiatalok. Háza­ik ablakait betörték, a berepülő tég­láktól és az üvegcserepektől többen megsérültek. A családok a múlt hé­ten egy éjszakát egy belfasti katoli­kus templom közösségi helyiségé­ben töltöttek, ahová rendőrségi mikrobuszokkal szállították őket. Ennek a templomnak az ablakait, bejárati ajtajának üvegeit tegnap hajnalban téglákkal betörték. Az északír kormány szociális mi­nisztere elmondta: a románok kö­zül 25 már hazament, 75-en mi­előbb távozni akarnak, s csak 14-en jelezték, hogy maradni szeretné­nek. Hazautazási költségeiket az északír kormány kifizeti. A románok elleni támadásokat a múlt héten személyes nyilatkozat­ban ítélte el Gordon Brown brit mi­niszterelnök, valamint Peter Ro­binson, az északír tartományi kor­mány unionista vezetője. Az ügy­ben a hatóságok eddig öt személyt vettek őrizetbe, közülük négyen 15 és!7évközöttiek. MT1-HÍR Biskek. Megállapodást kötött Kirgizisztánés az USA a Biskek mel­letti Manasz légi támaszpont ame­rikai használatának folytatásáról. Ezt név nélkül közölte tegnap egy kirgiz kormányzati forrás. Hétfőn írtak alá szerződést egy tranzitköz­pont létrehozásáról, amely lehető­vé tenné a nem katonai célú külde­mények szállítását Afganisztánba Manasz repülőteréről. Az amerikai katonáknak elvileg augusztus 18-ig kellene elhagyni­uk a bázist, mert Kurmanbek Baki- jev kirgiz elnök februárban beje­lentette, hogy nem hosszabbítják meg az USA bérleti szerződését. Biskek néhány órával azután tette ezt a bejelentést, hogy kétmilliárd dolláros segély-, illetve hitelcso­magra kapott ígéretet Oroszor­szágtól. A kirgiz támaszpont, ahol nagyjából ezer amerikai katona, valamint egy kisebb francia és egy spanyol alakulat szolgál, az Afga­nisztánban állomásozó amerikai erőknek szállított utánpótlás fon­tos állomása.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom