Új Szó, 2009. június (62. évfolyam, 124-149. szám)

2009-06-23 / 143. szám, kedd

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2009. JÚNIUS 23. Vélemény És háttér 5 TALLÓZÓ EURÓPAI LAPOK Az iráni atomprogrammal és Barack Obama párbeszédet hirdető politikájával összefüg­gésben boncolgatták az Irán­ban az elnökválasztás után előállt helyzetet az európai la­pok. A római La Repubblica szerint az atomprogram a kulcskérdés. Miután Obama kairói beszédében zöldet adott az atomenergia „békés” fel- használására, elterjedt a hír: Washington elfogadta Tehe­rán nukleáris programját mint elkerülhetetlent. Úgy tűnik, semmi nem lesz az amerikai elnök reményéből, hogy lehet párbeszédet folytatni az iszlám köztársaság vezetésével - írta a Frankfurter Allgemeine Zei­tung. Ezeknek az Izrael eltörlé­séről fantáziáló erőknek nincs szükségüka nyitásra, (mti)- Uraim, cégünk csődbe jutott. Egyetlen feladatunk maradt, szét kell osztanunk a jutalmat a jó munkáért. (Peter Gossányi rajza) Történelmük a Szovjetunióban is hányatott volt; szinte mindegyikben sok nép és nemzetiség él A forrongó orosz Észak-Kaukázus Az Észak-Kaukázusban idén 307 terrorista jellegű bűncselekmény és egy ter­rorakció történt, s ezek so­rán a fegyveres testületek 75 tagja és 48 civil vesztet­te életét. MT1-HÁTTÉR Az Észak-Kaukázusnak nevezett területen Csecsenföldet, Ingusföl- det, Karacsáj-Cserkeszföldet, Da- gesztánt, Észak-Oszétiát és Kabard- Balkárföldet szokás érteni. Az egész térségben évszázadokkal ezelőtt gyökeret vert az iszlám, s Oroszor­szág kötelékébe inkább csak azért kerültek, mert a birodalom a Kauká­zuson túli területre, főleg Grúziába és Örményországba törekedett. Tör­ténelmük a Szovjetunióban is há­nyatott volt; szinte mindegyikben sok nép és nemzetiség él, ezek kö­zött, valamint a köztársaságok kö­zött is súlyos feszültségek vannak. A fő közös vonás, hogy a gazdasági helyzet mindegyikben hatalmas (Moszkva támogatásából élnek), s a legnagyobb veszélyt a szélsőséges iszlámtérhódításajelenti. Csecsenföld területe több mint 15 ezer négy­zetkilométer, lakossága félmillió fő. A lakosok a XVIII. századig nemzet­ségi struktúrában éltek. A tejpek ma is léteznek, s jelentősen befolyásol­ják az ország életét. A csecsének a Szovjetunóban a Csecsen-Ingus Au­tonóm Köztársaságban éltek, de a Szovjetunió végóráiban Moszkva szétválasztotta a két területet. A 90-es évek óta Moszkva két háborút is vívott a csecsen szeparatisták el­len. Az első 1997-ben bekövetkezett vége után a csecsének Oroszország­ban követtek el számos terrorakciót, ez indokolta a második háborút, de annak hivatalos vége után a harcok tovább folytak. Másfél évvel ezelőtt Ramzan Kadirov vette át apja után az elnöki hatalmat, jó eredménye­ket ért el a harcok csillapításában, s a Moszkvából érkező pénzek felhasz­nálásával az újjáépítésben. Kadiro- vot sok megalapozott bírálat éri, de bírja az orosz vezetés támogatását. Az ország az iszlám törvények sze­rint él, s hatalmas mecset épült Groznijban. Az iszlám szélsőségesek befolyása így csökkent, de rendület­lenül harcolnak. Az év első három hónapjában a szövetségi erők 88 kü­lönleges hadműveletet, az iszlám harcosok három terrorakciót hajtot­tak végre. F olyamatosan gyilkolj ák a civileket és a fegyveres testületek tagjait, napirenden vannak az em­berrablások. Az orosz vezetés Kadi­rov nyomására, a szakértők ellenve­téseivel szemben eltörölte a hadmű­veleti területtel összefüggő korláto­zásokat, de már több helyen vissza is állította. Ingusföld lakosainak száma 470 ezer, terü­lete 4000 négyzetkilométer. Ez az Oroszországi Föderáció legkisebb köztársasága. Lassan átveszi Cse- csenföldtől a fő tűzfészek szerepét, részben azért is, mert számos szélső­séges ide húzódott vissza Csecsen- földről. Ruszlan Ausev, az első elnök „megbeszéléses alapon” féken tar­totta a lázadókat, de 2001-ben Mu­rat Zjazikov volt titkosszolgálati tisztet nevezte ki helyére a Kreml. Zjazikov üldözte a másként gondol­kodókat, sorban tűntek el emberek, de a szélsőségeseket nem tudta kor­dában tartani. Vizsgálatok során ki­derült, hogy hatalmas összegeknek veszett nyoma, s Ingusföldnek költ­ségvetése sem volt. Az utóbbi idők legnagyobb vihart kavaró ügye az ingusetiya.ru ellenzéki honlap tava­lyi bezárása, és tulajdonosa, Mago- mad Jevlojev meggyilkolása rend­őrök által. Utána polgárháborús helyzet alakult ki, sőt az Oroszor­szágtól való elszakadás követelése is felmerült. A Kreml hét hónapja le­váltotta Zjazikovot, helyére Junusz- Bek Jevkurov szintén volt titkos- szolgálati tisztet helyezte, aki tár­gyal az ellenzékkel, a fegyveresek el­len határozottan fellép. Tavaly In- gusföldön 54 terrorcselekményt kö­vettek el. Az év első öt hónapjában 23 személyéletét vesztette, 42 meg­sebesült, s legalább 45 a civil áldoza­tok száma, se szeri, se száma nem volt a robbantásoknak, s legalább 20 támadás érte a fegyveres testületek épületeit. Karacsáj-Cserkeszföld 14 100 ezer négyzetkilométerén 450 ezer ember él. A 90-es évek vé­gére megnyugodott a helyzet, a kör­nyező térséghez képest a béke szige­tének tűnik. Tavaly „mindössze” négy, nagy port felverő gyilkosság és' támadás történt, noha Karacsáj- Cserkeszföld a vahhábizmus bástyá­ja. (A vahhábiták a XVIII. században alakult szélsőséges-fanatikus iszlám szekta utódai.) Musztafa Badtijev elnök alatt a köztársaság a legjobb úton haladt afelé, hogy tűzfészekké váljon; a vahhábiták a kormány tag­jaira vadászva megölték a minisz­terelnök-helyettest. A lakosság is lá­zadozott, tízezrek tüntettek, amikor megöltek hét üzletembert, s kide­rült, hogy ebben része volt az elnök vejének. Ám Badtijev átadta a vejét a bíróságnak, s a hangulat enyhült. Tavaly Moszkva itt is leváltotta az ál­lamfőt, s Borisz Ebzejev volt alkot­mánybírósági bírát nevezte ki, aki nehéz gazdasági helyzetet, de vi­szonylagos nyugalmat örökölt. Dagesztán az orosz Észak-Kaukázus legna­gyobb, gazdaságilag legfejlettebb köztársasága, de itt a legaktívabbak az iszlám szélsőségesek. Területe több mint 5 0 ezer négyzetkilométer, a lakosság száma mintegy 2,5 millió fő. Az itt élő mintegy 100 nép és nemzetiség közül a többségi avarok és a jóval csekélyebb lélekszámú darginokközött örök harc dúl. Az államfő, az avar Muhu Alijev a dargin Magomedali Magomedovot váltotta 2006-ban, de az iszlám szél- sőségesekhivatalba lépése óta is vál­tozatlan hévvel vadásznak a fegyve­res testületek tagjaira, és egyre job­ban terjed a dzsihádeszméje. Atiszt- ségek és beosztások egy-egy klán hitbizományát alkotják. Jellemző eset volt, amikor Moszkva nemrég egy orosz szakértő személyében „nem megfelelő embert” nevezett ki a dagesztáni adóhatóság élére: a klán, amely sajátjának tekintette a tisztséget, olyan konfliktust robban­tott ki, hogy Moszkva néhány nap után kénytelen volt meghátrálni. Nyolc hónap múlva esedékes az el­nökválasztás, és a klánok közötti harcok a végsőkig kiéleződtek. A hátralevő hónapokban várhatóan jelentősen megnő a bűncselek­mények, gyilkosságok, robbantások száma. Muhu Alijev esélye a hivatal­ban maradásra egyre csökken, nem tudja elsimítani a konfliktusokat, és a szövetségi központ is zokon vette tőle például, hogy két katonai tá­maszponthoz a földeket hektáron­ként több tízezer dollárért kellett megvásárolnia. Dagesztánban az idei év első öt hónapjában a támadá- sokbanafegyverestestületek27 tag­ja vesztette életét, ugyanannyi sebe­sült meg, és legalább tíz civil vesztet­te életét. Az ez idő alatt elkövetett 21 robbantás három ember életét oltot- taki, 19 személy megsérült. Észak-Oszétía területe mintegy 8000 négyzetki­lométer, a lakosság száma több mint 700 ezer. Sokáig a térség legnyu­godtabb köztársasága volt. Tajmu- raz Mamszurov elnök 2005 nyarán lépett hivatalba, miután elődje, Alekszandr Dzsaszohov belebukott a több mint 300 áldozattal járó besz- láni túszejtési akcióba. Távozása után a helyzet' enyhült, de a tavaly augusztusi grúz-déloszét konfliktus után az erőszak újra fellángolt. Ok­tóber elején lelőtték a helyi belügy­minisztérium bűnügyi osztályának vezetőjét, novemberben felrobban­tott egy kisbuszt egy öngyilkos me­rénylő nő, november végén saját há­za előtt lelőtték Vlagyikavkaz pol­gármesterét. Mamszurov viszony­lag tekintélyes, de versenyre kelt ve­le Arszen Fadzajev, az állami duma népszerű képviselője, aki Karajev meggyilkolása után megpróbálta átvenni a fővárosban a hatalmat, de a helyi korifeusok ezt megakadá­lyozták. Áprilisban 3209 bűncse- lekménytregisztráltak. Kabard-Balkánföld az utóbbi időben a vahhábiták fel­legvára. Területe 12 400 négyzetki­lométer, lakosainak száma 760ezer. Az erőszak tavaly szeptemberben lángolt fel, amikor ások éve hivatal­ban levő Valerij Kokov elnök távo­zott, és Arszen Kanokov hivatalba lépett. Mintegy 150 iszlám szélsősé­ges már novemberben gondosan előkészített támadást intézett a fő­város, Nalcsik ellen, s azóta Nalcsik egyre gyakrabban szerepel a hírek­ben. A politikában népszerű Ka- bard-Balkárföld, Karacsáj-Cser­keszföld és Adige egyesülésének eszméje, és 2009 elején színre lé­pett egy e célt követő koordinációs tanács. Az elnökválasztásig másfél év van hátra, és egyre inkább kiéle­ződik a hatalomért vívott harc. Áp­rilisban 3080 bűncselekményt re­gisztráltak, 6,6 százalékkal keve­sebbet, mintmárciusban. ■ KOMMENTÁR Szlovák demokrácia GÁL ZSOLT Nehéz meghatározni, hol van az a határ, amikor a demokrácia formai feltételeimég teljesülnek, de a gyakorlatban a rendszer egyre inkább a többség diktatúrájára emlékeztet, amelytől az Egyesült Államok alapító atyái olyannyira óvtak. Ez nagyjából ott kezdődik, amikor a politikai vezetés sikerrel iktatja ki az állam gépezetébe beépített fé­kekés ellensúlyokrendszerét, és megpróbáljamegbénítani vagy leg­alább meggyengíteni az állami struktúrákon kívül működő szerveze­teket. AFico-kormány ezt teszi. Politikai ellenőrzése alá vonta és/ vagy ellehetetlenítette, illetve saját célj ai szolgálatába állította az állami intézményeket, amelyekkorlátoztákés ellenőrizték munká­ját: a köztévét, a telekommunikációs és hálózati szabályozó hivata­lokat, és most úgy tűnik, a harmadik hatalmi ágat, az igazságszolgál­tatást is. Harabin megválasztása a Legfelsőbb Bíróság élére ez utóbbi folyamatbetetőződése.Azegyetlen állami intézmény, amelyjórészt mentes maradt a politikai befolyástól a Szlovák Nemzeti Bank, kö­szönhetően a pénzügyi unióhoz való csatlakozásunknak. Az állami struktúrákon kívüli szereplőkkel Fico és kabinetje háború­ra rendelkezett be, legutóbb épp a bankokat hívta ki egy újabb csőrié­re, de rendszeresen nekiesik a bevásárló-központoknak, a nyugdíj- pénztáraknak, az energetikai cégeknek, a médiának, a civil szerveze­teknek és természetesen a szlovákiai magyarságnak. A népszerűség- hajhász retorikai puffogtatások mellett a konkrét intézkedéseknek óriásikárokatokoztakmáreddigis (egészségügy),demégnagyob- bakkal fenyegetnek (nyugdíjrendszer, külföldi beruházások, média, országimázs). Az állami intézmények bedarálásának és a nem állami szereplők földbe taposásának, vagyis a többség diktatúrája teljes ki- épülésénekkétkomolyabbgátjavan:anemzetközi szervezetekben (főleg az Európai Unióban) való tagságunkból adódó szabályok és kötelezettségek, valamint Szlovákia rászorultsága a nemzetközi pia­cokra és tőkére. Mindkettő külső tényező. A kormány ugyanis kis ha­zánkban nem szenved hiányt olyan gátlástalan, jellemtelen, elvte­len, törtető, köpönyegforgató egyénekben, akikmégjelentkeznekis a piszkos munka elvégzésére. Az elmúlt években a volt komcsik és ügynökök újra elárasztották az állami szférát, hűen teljesítve mento- raikkéréseit. Amellett, hogy gazdaságilag is tönkreteszikaz összes rájuk bízott intézményt (lásd az erdővállalattól a köztévéig aközin- tézményekkatasztrofális gazdálkodását), fokozatosan ellehetetle­nítik ajogállam és a piacgazdaság normális működését. Valósággal a feje tetejére áll minden. Áhatékonyan dolgozó bírókellen fegyelmi eljárást kezdenek, amaffiózókatelengedővagymattrészegen ka­rambolozó bírókkal meg nem történik semmi (vagy ügyük hosszú évekig húzódik, közben vígan ítélkeznek). Aszlovák rendőrök a ha­zai állampolgárok helyett az őket ütlegelő kínai ügynökök oldalára állnak. És ezalatt, fényes nappal nyíltan lopja szét a közvagyont a kormányzó elit. Meddig? Addig, míg a választók nagyobbik része támogatja őket, a demokratikus lepelbe öltözött többség diktatúrá­jához ugyanis kell a szavazók többsége is. Eddig azonban nem kel­lett csalódni a nép többségénekhülyeségében, ajelenleghatalmon levő és a hozzájuk hasonló pártok 1992 óta minden parlamenti vá­lasztáson megszerezték a voksok több mint felét. JEGYZET Mert élni kell JUHÁSZ DÓSA JÁNOS Te nem tudtad, hogy az uram ön- gyilkos lett? -kérdezi az asszony, aki rég nem látott ismerősként üdvözli útitársát. Az csak rázza a fejét, és hallgatja, ahogy árad a másikból apanasz. De nem állítja meg, legalább így utólag szeretne tudomástszerezniegykorifalu- belijehányattatásairól. Kiderül, hogyafiasemjártjobban,párévi házasság után inni kezdett, és az asszony, miután nembírta elvi­selni férje fokozódó agresszivitá­sát, megszökött, s magával vitte a gyerekeketis. Márötéve, hogy nem láttam az unokáimat, s még csak azt sem engedi mega me­nyem, hogy időnként elmenjek hozzájuk,pedigköztünksoha egy hangos szó el nem hangzott, amíg még együtt volt a család. A fiátazasszonyszökésenemjóza- nította ki, továbbra is vedeli a szeszt, s többször őt is bántalmaz­ta már, pedig amióta kitették a munkahelyéről, egy nyugdíjból élnek. Most is a kórházba megy hozzá, mertrészegenleesetta létráról, pár bordája eltörött. A pillanatnyi csendet használja ki a másik asszony, hogy ott folytassa, ahol amaz abbahagyta. Neki iski- jutottajóból,hiszenannakidején az ura két gyerekkel magára hagyta, s mire ismétpárra talált, és azthitte, hogy végre egyenesbe került, újabb tragédiaérte. Éjsza­kai műszakután váltottukegy- mást otthon a nagyfiammal, me­séli, de közben el-elcsuklik a hangja, ő jött, megitta a kávéját, aludni készült. Már az is furcsa volt, hogy nem hívott fel délután, de még akkor sem gondoltam semmirosszra, amikorhazaér- tem, nem tudtam kinyitni azajtót, mert belülrőlvolt benneakulcs. Káromkodtammagamban, de miután hiába dörömböltem, szól­tam a szomszédnak, aki felfeszí­tette . Ott feküdt a földön, már tel­jesen meg volt dermedve—még csakmostlettvolnahuszonegy. Ül a két nő egymással szemben, s mintha mázsás kő esett volna le a szívükről. Valakimeghallgatta őket, s lám, nem csákókét veri a sors, gondolják, amikor a másikra sandítanak. Akkor nem hittem volna, hogy túlélem-teszi még hozzá szinte csakúgy magánakaz egyik. De rájöttem, hogy élnikell. A másik nem szól semmit, csak egyetértőenbólint. Smindketten visziktovább akeresztjüket.

Next

/
Oldalképek
Tartalom