Új Szó, 2009. május (62. évfolyam, 100-123. szám)
2009-05-29 / 122. szám, péntek
6 Külföld ÚJ SZÓ 2009. MÁJUS 29. www.ujszo.com RÖVIDEN Dühös grúz vádaskodás New York. Éles kirohanást intézett Grúzia az ENSZ és Oroszország ellen, mondván: Moszkva megzsarolta a világ- szervezet főtitkárát, hogy az jelentős változtatást eszközöljön a kaukázusi országról készített legfrissebb jelentésében. Ban Ki Mun főtitkár a BT- nek május 18-án benyújtottjelentésében körvonalazta a Grúzia és két szakadár régiója, Abházia és Dél-Oszétia közötti törékeny béke fenntartására vonatkozó javaslatait. A korábbi gyakorlattól eltérően a szövegben ezúttal nem szerepelt, hogy Abházia Grúzia részét képezi. (MTI) Obama nem akar kivételt Jeruzsálem. Barack Obama elnök az izraeli telepesítés teljes, kivétel nélküli leállítását akaija. Ezt Hillary Clinton külügyminiszter jelentette ki, hozzátéve: „Obama álláspontja vüágos: nem akar újabb telepeket vagy vadtelepeket, még a kolóniák természetes növekedésével indokolt kivételek alapján sem.” Ez utóbbi nagyon érzékenyen érinti Jeruzsálemet. Az izraeli kormány kész lenne lebontani 22, engedély nélkül létesült cisz- jordániai vadtelepet. Cserébe a zsidó állam az USA hallgatólagos beleegyezését várná a már meglévő telepek bővítéséhez, amire az ottani népesség gyarapodása miatt lenne szükség. Izraeli tisztségviselők ezért tegnap igyekeztek kisebbíteni az amerikai külügyminiszter szavainak jelentőségét. (MTI) Diplomáciai incidens Belgrad. Lemondta tervezett macedóniai látogatását Fatmir Sejdiu koszovói elnök, miután kiderült, hogy nem az elvárt, államfőnek kijáró ceremóniával kívánják fogadni. A macedón vezetésnek sok fejtörést okoz a Koszovóhoz fűződő viszony, és kényelmetlen helyzetek sorozatát kénytelen elviselni miatta. Egyrészt az ország lakosságának 35 százalékát kitevő albán kisebbségre kell figyelemmel lennie, másrészt a számára nagyon fontos északi szomszéd, Szerbia véleményére. (MTI) A tálibok bosszúja Pesavar. Legalább öt ember életét oltotta ki tegnap Pesa- varban két pokolgép. A sebesültek száma elérheti a 100-at. A város utcáin a rendőrök lövéseket adtak le a feltételezett tettesekre. A merényleteket egy nappal azután követték el, hogy Lahorban egy öngyilkos merényletben meghalt 24 ember és további 300 megsérült. A merényletek elkövetőiként a pakisztáni tálibok jelentkeztek, akik tettüket a kormányerők Szvat-völgyi offenzívájá- val indokolták. (MTI) Nem változott a harckészültség szintje - egyetértés lehet a BT-ben - Korea-szakértők kizárják a kiterjedt háború lehetőségét Emelték a felderítési készültségi szintet Nincs pihenő a dél-koreai hadseregben. Szöulban tegnap közölték: az esetleges északi provokációkra szigorú választ fognak adni. (Reuters-felvétel) Szöul/Washington/Moszkva/ New York. Nagyhatalmi egyetértés körvonalazódik a BT-ben az Észak-Korea elleni szankciók szigorításának kérdésében. A második legmagasabb szintre emelték tegnap a Dél-Koreában állomásozó amerikai erők és a dél-koreai hadsereg felderítési készültségi szintjét. ÖSSZEFOGLALÓ A szöuli nemzetvédelmi minisztérium az intézkedést azzal indokolta, hogy Észak-Korea előző nap közölte: többé nem tekinti magára nézve kötelezőnek az 1953-ban kötött fegyverszüneti megállapodást. A Jonhap dél-koreai hírügynökség szerint a felderítési készültség mostantól az ötfokozatú skála második legmagasabb szintjének felel meg, s először alkalmazzák azóta, hogy Észak-Korea 2006-ban végrehajtotta első kísérleti atomrobbantását. Az intézkedés az Észak-Koreá- val kapcsolatos felderítő tevékenység fokozását jelenti. A harckészültségi szint nem változott. Az USA 28,5 ezer katonát állomásoz- tat Dél-Koreában, elrettentő erőként Észak-Koreával szemben. A készültségi szint emelésének előzménye: a szöuli kormányzat kedden jelentette be, hogy az ország csatlakozik a tömegpusztító fegyverek elteijedését gátló kezdeményezéshez (PSI). Az USA által 2003-ban életre hívott PSI a hivatalos álláspont szerint nem irányul egyeden konkrét ország ellen sem, de a Bush-adminisztráció külpolitikai irányvonalának megfelelően a fő cél a tiltott technológiák továbbadásával gyanúsítható országok (Irán, Szíria, Észak-Korea) teher- hajóinak ellenőrzése volt. Dél-Ko- rea az elmúlt években csupán megfigyelőként vett részt benne, a tavaly februárig hivatalban lévő balközép szöuli kormányzat ugyanis el akarta kerülni, hogy a félsziget körüli vizeken felbukkanó gyanús északi hajók átvizsgálása fegyveres konfliktussá szélesedjen. A teljes körű csaüakozás ezt a veszélyt magában hordozza. A KNDK már közölte, nem garantálja az ország nyugati partjaihoz közelítő hajók biztonságát. A Sárga-tengeren eddig is több alkalommal robbant ki fegyveres összeütközés az ún. északi korlátozó vonal (NLL) közelében, rendszerint akkor, amikor a phenjani vezetés magára akarta irányítani a nemzetközi közvéleményfigyelmét. 2002júniusában a KNDK rendkívül féltékenyen szemlélte a Dél-Koreában és Japánban rendezett labdarúgó-vb sikerét, majd a tengeri határvonalat átszelve északi naszádok tüzet nyitottak a déli járőrhajókra. Az összecsapás következtében egy déli hajó elsüllyedt, négy katona meghalt és többen megsérültek. Korea-szakértők úgy vélik, hogy az esedeges összecsapások biztosan nem vezetnek kiterjedt háborúhoz, mert ez egyik félnek sem érdeke. A phenjani vezetés alaposan kiértékelte az iraki háború példáját: tisztában van azzal, hogy egy tényleges háborús konfliktus a rezsim végleges bukásához, az „örökös elnökként” tisztelt Kim ír Szén életművének megsemmisüléséhez vezethet. Ezt pedig a legnagyobb kardcsörtetés mellett sem akarják megkockáztatni. Egyetértenek az ENSZ BT állandó tagállamai abban, hogy megszigorítják az Észak-Korea elleni szankciókat, büntetésül a keletázsiai ország nukleáris és rakétakísérleteiért. Ezt egy nyugati diplomata közölte. A BT határozatban kíván reagálni arra, hogy Észak- Korea az erre vonatkozó ENSZ-til- tás ellenére hétfőn kísérleti atomrobbantást hajtott végre, majd több rakétakísérletet folytatott. A diplomata elmondta: ezúttal Kína és Oroszország sem habozik szigorítani a szankciókat, jóllehet Peking és Moszkva a múltban gyakran fékezte a nyugati országok erőfeszítéseit, ha Észak-Korea elítéléséről vagy megbüntetéséről volt szó. Az orosz külügyi szóvivő tegnap azt mondta, Moszkva nem fogja akadályozni a határozat elfogadását, de Észak-Korea elszigetelését sem akarja, mert meggyőződése, hogy az egyedüli megoldást a hatoldalú tárgyalások felújítása jelenti. Ami a részleteket illeti, a mostani egyeztetéseken felmerült, hogy esetleg kibővítik azon észak-koreai vállalatok listáját, amelyek külföldi vagyonát befagyasztják - jelenleg 11 észak-koreai céget súlyt üyen büntetőintézkedés megszigorítják a fegyverszállítási tilalmat, az Észak-Koreába tartó hajók ellenőrzését, és még komolyabban korlátozzák Phenjan és a külföldi országok pénzügyi kapcsolatait. (MTI, TASR, ú) Megnyílt az út az előrehozott választásokhoz - a rendőrség fel fog lépni a tojásdobálók ellen Elérte a mélypontot a cseh politikai kultúra A rendőrség már nem lesz tétlen szemlélő (ČTK-felvétel) KOKESJÁNOS Prága. Miközben Csehországban egyre dagad a példátlan mértékű tojásdobálás miatt kitört botrány, a parlamentben elfogadták az előrehozott választások megtartását lehetővé tevő törvényt. Az alsóház után tegnap a szenátus is jóváhagyta azt az al- kotmánytörvény-javaslatot, amely a képviselői mandátumok lerövidítéséről és a választások gyorsított eljárásban való kiírásáról szól. A hatályos jogszabályok szerint még az államfőnek sincs lehetősége arra, hogy megvétózza ezt a törvényt. Az előrehozott képviselőházi választásokra legkésőbb október 9-én és 10-én kerülhet sor. A pontos időpontról később döntenek. Martin Pecina cseh belügyminiszter szerint náci módszer a politikai pártok nagygyűléseinek megtámadása, ezért a rendőrség a jövőben az ilyesmit megakadályozza. Arra reagált hogy a Cseh Szociáldemokrata Párt (CSSD) ellenfelei szerda délután Prágában tojászáport zúdítottak Jin Paroubek pártelnökre és a pártvezetés további tagjaira az európai parlamenti választási kampány egyik nagygyűlésén. Pecina bejelentette, a jövőben a rendőrség nem fogja tétlenül nézni az eseményeket-szerdán ezt tette -, és fellép a garázdálkodókellen. Václav Klaus államfő nyilatkozatban ítélte el a történteket. „Ez közvetlen támadás a politikai pártok demokratikus versenyének elvei ellen, amelyeket köztársasági elnökként és állampolgárként is kötelességem védelmezni”-közölte. Több politológus és jogász is botrányosnak minősítette az esetet, amely túllépte a tűréshatárt, ezért szerintük a rendőrségnek be kellett volna avatkoznia. Jirí Paroubek - aki fizikai támadásnak tartja a to- jásdobálást - bírálta a rendőrséget, de kijelentette, hogy a botrányért a Polgári Demokratikus Párt (ODS) viseli az erkölcsi felelősséget. Az ODS viszont azt állítja: a szociáldemokraták maguk rendezték meg a botrányt. Az elemzők többsége azt állítja: az 1989 utáni cseh politikában példa nélkül álló, botrányos és durva eseményről van szó, amely a politikai kultúra lezüllését jelzi. A szociáldemokraták ellenfelei Minden városban legalább egy tojást Paroubeknek jelszóval mozgalmat indítottak a szociáldemokrata pártelnök ellen. A felhíváshoz szerdáig több mint 30 ezren csatlakoztak. A Mladá fronta Dnes tegnap azt írta, a Paroubek elleni spontán tiltakozások tömeges támadásokká váltak, kiveszett belőlük a kezdeti humor és irónia. A lap meghirdette az új jelszót: Most már egyetlen tojást sem Paroubeknek! Társfinanszírozás Könnyítene az unió Brüsszel. Az Európai Bizottság új javaslata: a gazdasági válság okozta nehézségek miatt az unió két évre függessze fel a tagországoknak azt a kötelezettségét, hogy uniós finanszírozású beruházásaikhoz nemzeti hozzájárulást is társítaniuk kell. Erről a European Voice számolt be. A jelenlegi szabályok szerint minden uniós támogatású projektet 15-50 százalékban a nemzeti költségvetésből kell fedezni. Az EB azonban úgy ítéli meg, a nehezebb gazdasági időkben sok tagországnak gondot okoz a nemzeti rész előteremtése. Emiatt a társfinanszírozás felfüggesztésének jelentős gazdaságélénkítő hatása lehetne, és számos projektet segíthetne megmenteni. A hivatalosan jövő héten beterjesztendő javaslat szerint a változtatások az idei és a jövő évre vonatkoznának. A felvetést mindazonáltal az EU-tagor- szágok kormányainak is jóvá kellene hagyniuk. (MTI) Miroslav Lajčák és Balázs Péter a konferencián Sztálin kilenc szökött szovjet állampolgárt akart a svéd diplomatáért cserébe Emlékezés a határnyitásra Ki akarta cserélni Raoul Wallenberget MTl-HÍR Becs. Történelmi jelentőségű év volt 1989 - jelentette ki Heinz Fischer osztrák elnök a határnyitás huszadik évfordulója alkalmából rendezett tegnapi konferencián. Ennek keretében a Regionális Partnerség tagországainak képviselői kerekasztal-beszélgetést folytattak Paul Lendvai ausztriai magyar újságíró vezetésével. Magyar- ország, Szlovákia és Ausztria külügyminiszteri, Szlovénia, Csehország és Lengyelország államtitkári szinten képviseltette magát. A szlovák és a magyar külügyminiszter egyaránt hangsúlyozta, hogy aktívan kell fellépni a nyitott kérdések megoldása érdekében. Miroslav Lajčák többek között arról is beszélt: a kisebbségeket óvni és védeni kell, de nem lehet visszamenni az időben. „Nem várhatunk másokra, nekünk magunknak kell megmutatnunk, hogy képesek vagyunk közös ügyeinket kezelni” - hangsúlyozta később, amikor arról kérdezték, milyen szerepet játszhat a szlovák-magyar problémák megoldásában az unió. A résztvevők egyetértettek abban, a térség országainak számos közös érdeke van, érvényesítésüknek több meglévő és tervezett regionális együttműködés ad keretet. ÖSSZEFOGLALÓ Jeruzsálem. Sztálin kilenc szökött szovjet állampolgárra akarta kicserélni Raoul Wallenberget, a több ezer magyarországi zsidó életét is megmentő svéd diplomatát. Ezt állította egy izraeli parlamenti képviselő jól értesült orosz forrásokra hivatkozva. Marija Szolodkina, a knesszet képviselője szerdán az ezzel kapcsolatos új információkat átadta Benjámin Netanjahu miniszterelnöknek és Avigdor Lieberman külügyminiszternek, azzal, hogy továbbítsák a svéd kormánynak és a Wallenberg-családnak. Szolodkina levele szerint a 90-es években az orosz kormány bizottságot hozott létre Wallenberg sorsának felderítésére, s e testület tagjai olyan titkos dokumentumokhoz jutottak hozzá, amelyekről eddig csak nagyon kevesen tudhattak. Az iratokból kiderült, hogy a 40-es évek második felében Sztálin megkísérelte elcserélni Wallenberget kilenc, nyugatra szökött szovjet állampolgárra: nyolc katonára és egy orvosnőre . „Az akkori svéd kormány nem értette, hogyan lehet kicserélni egy diplomatát, országa hivatalos képviselőjét - akit a nemzetközi törvények és megállapodások ellenére letartóztattak a szovjet hatóságokkilenc, a Szovjetunióból önszántából megszökött állampolgárra, s ezért elutasította az ügyletet. Ennek a sikertelen kísérletnek döntő befolyása volt Raoul Wallenberg sorsára” - áll Szolodkina levelében. Sztálin arra a következtetésre jutott, hogy Wallenberg nem jelent értéket sem a svéd kormánynak, sem pedig a Nyugat egészének, ezért azt tehet vele, amit csak akar. Wallenberget Moszkvában, a lubjankai, illetve a lefortovói börtönben tartották fogva. Egy börtönorvos feljegyzése szerint 1947. július 17-én halt meg Moszkvában. A mai napig sem tudni, hol temették el. (MTI, ű)
