Új Szó, 2009. április (62. évfolyam, 76-99. szám)
2009-04-21 / 91. szám, kedd
2 Közélet ÚJ SZÓ 2009. ÁPRILIS 21. www.ujszo.com _________________RÖVIDEN Érettségi nélkül „oszt észt” Pozsony. A Nový Čas napilap értesülései szerint az Állami Pedagógiai Intézet egyik alkalmazottja - aki a Pedagogické revue című kiadvány szerkesztői munkálatait látja el - érettségi vizsga nélkül nyert felvételt az intézethez. Alexander Breza a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) malackai járási szervezetének elnöke. Az Állami Pedagógiai Intézetet az SNS jelöltje, Július Hauser vezeti. „Ha nincs is érettségim, egyszerűen van gyakorlatom abban, amit csinálok” - mondta Breza. Áz oktatási minisztérium, melyhez az intézet tartozik, nem lát semmi kivetnivalót az esetben. „Gyakorlata van szervezési és adminisztratívtéren” - reagált a Ján Mikolaj vezette tárca. (MSz-) Szlovákiában sem, Szlovéniában sem Pozsony. A szlovén miniszterelnökkel tartott tegnapi tárgyalásán is az ellenzéket bírálta a szlovák kormányfő. „A gazdasági válságot nem lehet olyan javaslatok előterjesztésére kihasználni, amellyel bizonyos pártok csak saját programjaikat akaiják megvalósítani” - jelentette ki az ellenzéknek címezve Robert Fico a szlovén vendégével, Borút Pahottal folytatott megbeszélések után. „Úgy, mint Szlovákiában, Szlovéniában sincs helye az adócsökkentésnek” - tolmácsolta Ljubljana „álláspontját” a szlovák miniszterelnök. (s) Igor Štefanov újra megismételte: marad a tender Ma: esti ülés a miniszterről ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Igor Štefanov (SNS) múlt héten beiktatott régiófejlesztési miniszter védelmébe vette az elődje távozását kiváltó ún. faliújságtendert. Közölte, nem kívánja érvényteleníteni a botrányos pályázatot, ezzel a kérdéssel csak akkor foglalkozik, ha egy „releváns” hazai vagy külföldi szerv kezdeményezi. A miniszter megerősítette, hogy a tárca már megkapta az Európai Bizottság értesítését arról, hogy eljárást kezdeményeznek Szlovákia ellen a pályázat miatt. Mint mondta, készen állnak arra, hogy minden információt megadjanak a pályázattal kapcsolatban, erről Danuta Hübnerrel, az Európai Bizottság regionális politikáért felelős biztosával is tárgyal szerdán Mariánské Láznéban. A miniszter azt is állítja, hogy a Közbeszerzési Hivatal nem állapította meg a közbeszerzési törvény megsértését. Szerinte a hivatal elnöke, Angyal Béla saját szája íze szerint magyarázta a vizsgálat eredményét. A Közbeszerzési Hivatal szóvivője, Fiala Ilona kijelentette, az építésügyi minisztérium tavaly júniusban Angyal Béla tudta nélkül kért állásfoglalást a tenderről, s a hivatal ugyancsak az elnök tudta nélkül véleményezte, és küldte el azt a tárcának. A parlament ma este hat órától tárgyal az ellenzék által az új építésügyi miniszter ellen benyújtott bizalmatlansági indítványról. Az ellenzéki pártok azért kezdeményezik Igor Štefanov visszahívását, mert szerepe volt a botrányos tenderben, ami miatt elődjének, Marian Janušeknek távoznia kellett. (s, t) Három évvel ezelőtt volt ilyen rossz a helyzet Munkanélküliség: 10,33% ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Közel három év elteltével márciusban újra túllépte a munkanélküliségi arány a 10 százalékot. Februárban még 9,72 százalék volt az állástalanok aránya, a múlt hónapban már 10,33 százalék - közölte tegnap a KözJárási „csúcsok” Rimaszombati 30,37% Nagyrőcei 29,55% Rozsnyói 24,39% Tőketerebesi 23,07% Nagykürtösi 23,01% Késmárki 22,93% Kisszebeni 21,84% Losonci 21,68% Poltári 21,18% Kassa-kömyéki 20,02% ponti Munka-, Szociális és Családügyi Hivatal. Tavaly márciusban 7,59 százalékos volt a munkanélküliség, tehát egy év elteltével most már csaknem három százalékponttal magasabb. Márciusban Szlovákiában átlagosan 273 779 volt a bejegyzett állástalanok száma, egy hónappal korábban 257 564, egy évvel ezelőtt pedig 198 011. A legrosszabb a helyzet továbbra is a Rimaszombati járásban. Nyugat felé haladva javul a helyzet: a Lévai járásban 13,28, a Komáromiban 11,67, az Érsekújváriban 10,19, a Dunaszerdahe- lyiben 7,07, a Galántai járásban pedig 4,33 százalék az állás nélküliek aránya. A rimaszombati régió kivételével az ország valamennyi járásában nőtt a munka- nélküliek száma az előző hónaphoz képest, (sán, s) Magyarázat: SR - Szlovákia; BA - Pozsony megye; TT - Nagyszombat megye; ZA - Zsolna megye; NR - Nyitva megye; KE - Kassa megye; PO - Eperjes megye; BB - Besztercebánya megye. Az adatok százalékban értendők. (Grafikon: TASR) Az oktatásügyi tárca már az óvodákat sem hagyja békén: irány a kétnyelvűség a legkisebbek körében is Mikolaj intelmei magyar ovisoknak Jönnek az alternatív óvodák (Somogyi Tibor felvétele) Pozsony. Az oktatási miniszter márciusi módszertani levelében több szlovák nyelvet szeretne a magyar óvodákban. Az ovik köszönik szépen, szerintük az is elég, amennyit most foglalkoznak államnyelven a gyerkőcökkel. Az intézkedés mindenesetre már most borzolja a kedélyeket. Az általunk megszólított óvodavezetők viszont még nem is találkoztak a szóban forgó levéllel. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A Pravda című napilap értesülései alapján a minisztérium bővíteni akarja a szlovák nyelven folyó nevelést a magyar óvodákban. A lap szerint a minisztérium módszertani levelében azt írta elő, hogy az óvodások „két nyelven játsszanak”. Lapunk tegnap több tucat óvodaigazgatót keresett meg ez ügyben, nagy részük még nem hallott a módszertani utasításról, s egy vezetőt sem találtunk, aki olvasta volna a levelet - melyet közel egy hónapja kellett az intézményeknek elküldeni. Az általunk megszólított óvodák vezetői szerint viszont nincs szükség változtatásra, az igazgatónők elegendőnek vélik azt a foglalkozást, amelyet a gyerekekkel eddig megvalósítottak. Az óvodákban átlagban napi 15-30 percet foglalkoznak szlovákul a gyermekekkel, főként a délutáni órákban. Jellemzően a nagycsoportosoknak tartanak államnyelven „félórákat”, a legkisebbekkel szinte sehol sem beszélnek még idegen nyelven - magyar oviban természetesen a szlovák is annak számít. Az ügyben meg kívántuk szólaltatni Pék Lászlót, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének (SZMPSZ) elnökét is, de tegnap nem tudtuk elérni. Pék a bumm.sk hírportálnak azt nyilatkozta, hogy a szervezet hamarosan levélben kíván tiltakozni a minisztériumnál a módszertani utasítás miatt. Pék kifejtette: nem ellenzik, hogy már a magyar óvodásokat is szoktassák a szlovák nyelvhez, azonban a 3-6 éves gyerekek érzelmileg és lelkileg is kötődnek anyanyelvükhöz. A rendelkezés ellen az MKP is tiltakozni kíván. Szigeti László képviselő szerint a minisztérium erőszakkal több szlovák órát akar az óvodákba bevezetni. Mint ismeretes, az SNS-es Ján Mikolaj vezette tárca tavaly növelte az alapiskolák alsó tagozatain a szlovák nyelv oktatásának óraszámát. Szlovákiában a minisztérium legutóbbi összesítése alapján 6667 gyermek jár magyar óvodákba, 4869-en látogatják a vegyes igazgatású, szlovák-magyar óvodákat. Az utóbbi csoportba tartozó gyermekek egy része szintén magyar anyanyelvű. (MSz) „Játékosan, nem erőszakosan” Pozsony. A tárca a módszertani levelet elektronikus formában a minisztériumhoz tartozó Állami Pedagógiai Intézet holnapján hozta nyilvánosságra. A dokumentum azt tanácsolja az óvodáknak, hogy négyéves korban kezdjék meg a szlovák nyelvű foglalkozást. A leírás szerint „elsősorban játékos, nem erőszakos, integrált, tehát az oktatási-nevelési és egyéb foglalkozások keretében” kell a gyerekekkel megismertetni az államnyelvet. A módszertani útmutatás nem úja elő, hány órában kell a gyerekekkel szlovákul foglalkozni, csak azt, müyen módon. Értesüléseink szerint eddig sem volt előírva, hogy hetente hány órát kell szlovák nyelven beszélni az óvodásokkal. Az útmutatás azt ajánlja, hogy az óvodákban vegyesen használják mindkét nyelvet, mert „az óvodáskorú gyerekek általában összekötik a kommunikációt mindkét nyelven, és főként van bátorságuk mindkét nyelven kommunikálni”. (-MSz) A bíró ügyében a Legfelsőbb Bíróság Pavol Polka vezette testületé megszüntette az elsőfokú döntést Folytatódik a fegyelmi Alexander Mojš ellen ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Tovább tart a fegyelmi eljárás Alexander Mojš bíró ellen, aki már több mint két éve nem ítélkezhet emiatt. Tegnap a Legfelsőbb Bíróság Pavol Polka vezette, fegyelmi ügyekben ületékes testületé megszüntette az első fokú döntést, mely felmentette őt az ellene felhozott vádakban. A bírót azzal vádolják, hogy a hitelezők érdekei ellenében döntött egyes csődeljárások ügyében. Egyes civil szervezetek szerint azonban az ellene kezdeményezett fegyelmi eljárások célja, hogy megfélemlítsék azokat a bírókat, akik megpróbálnak ragaszkodni a joghoz, és pártatlanul ítélkeznek. „Meggyőződésem, hogy Mojš ellen koholt fegyelmi eljárás folyik, nincs semmilyen reális alapja” - mondta lapunknak Éva Kováčechová, aki a Via Iuris, az igazságügy reformjárt sürgető szervezet képviselője. Szerinte azt nehéz pontosan megállapítani, hogy pontosan mivel váltotta ki egyes kollégái ellenszenvét, miért akaiják mindenképpen megfosztani őt bírói talárjától. „Ez mindenképpen olyan ügy, melynek megkérdőjelezhető a jogi alapja” - állítja Kováčechová. Zuzana Wienk szerint ebben az ügyben sokkal többről van szó. „Az a tét, hogy a szlovák igazságügy megőrzi-e függetlenségét és szakmaiságát” - mondta lapunknak a Fair Play Szövetség ügyvezető igazgatója. Arra a kérdésre azonban nem akart válaszolni, hogy egyfajta bírói maffia áll-e a háttérben. „Nem szívesen találgatok, de tavaly Mojš bírót egy másik szervezettel azért díjaztuk, mert védte a csődbe jutott cégek vagyonát” - mondta Wienk. Szerinte ez azt igazolja, hogy azokban az ügyekben, amelyek mögött komoly anyagi érdekek húzódnak meg, a feleknek érdekükben áll visszaélni a bíróságokkal. „Ez a második fegyelmi ügye Mojšnak, és ez jelentősen eltér az üyen eljárásokban megszokott gyakorlattól” - tájékoztatott Kováčechová. Szerinte a tanácsok leggyakoribb álláspontja az, hogy a bíró által elkövetett hiba nem volt olyan súlyos, nem olyan jellegű, hogy meg kellene büntetni. „Ebben az esetben, és még néhány más bíró esetében azonban tényállásokat hoznak létre művileg, és ezeket nagyon érdekesen ítélik meg jogi szempontból - úgy, hogy fegyelmi vétséggel vádolhassák meg a bírót, pedig ő nem követett el semmit” - mondta Kováčechová. Szerinte minden jel arra mutat, hogy mindenképpen el akaiják őket ítélni. Wienk is tart attól, hogy a megismételt elsőfokú eljárás Mojš számára kedvezőtlen kimenetelű lesz. „Szlovákiában az igazságügy állapota olyan, hogy semmit sem lehet előre jelezni, információim szerint például az elsőfokú, felmentő ítéletet kimondó háromtagú bírói tanácsból két embert már leváltottak - mondta Wienk. - Nagyon nehéz most megjósolni, hogyan végződik az ügy.” Furcsának tartja azt is, hogy már több mint két éve húzódik az eset, pedig a fegyelmi eljárások általában 3 hónapon belül lezárulnak. Mojš a fegyelmi vád alapján a csődeljárás levezetése során követett el hibát. Az egyik pont szerint egy esetben jogtalanul határozta meg a csődbiztos személyét, egy másik esetben pedig a szabályokkal ellentétesen adta el egy csődbe jutott vállalat vagyonát. Az elsőfokú ítélet ugyanakkor elismerte, hogy az általa választott módszer alapján nagyobb bevételre tett szert, vagyis a csődbejutott vállalat hitelezői jól jártak. A fegyelmi eljárás 2006-ban, a kormányváltás után kezdődött ellene. Ekkor az új igazságügyi miniszter Štefan Harabin felfüggesztette, vagyis már több mint két éve nem ítélkezhet. Az Fair Play Szövetség és a Via Iuris 2008-ban éppen Alexander Mojšnak ítélte a Fehér Holló díjat. Ezzel a polgári helytállást jutalmazták, tavaly Mojš bíró mellett a bazini szeméttelep ellen küzdő polgári aktivisták kapták. (lpj,s) Minimális az érdeklődés Szlovákiában a június 6-án sorra kerülő európai parlamenti választások iránt Csak 16 százaléknyian biztosak száz százalékra ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ zásra jogosultak nem egész 17 valószínűleg 25 százalék körüli-, százaléka járult az urnákhoz. Az de távolról sem éri el a régi tagor- Pozsony. A június 6-i európai előrejelzések szerint most az szágok szintjét. A szlovákiaihoz parlamenti választásokon a szlo- arány valamivel magasabb lesz - hasonló a helyzet valamennyi új vákiai szavazópolgárok 16 százaléka biztosan részt akar venni, 12 pedig biztosan nem - derül ki az Eurobarometer 2009 januárjában készített felméréséből, amely Európa valamennyi országában vizsgálta a választási hajlandóságot. Robert Hajšel, az Európai Parlament szlovákiai információs irodájának vezetője emlékeztetett, hogy öt évvel ezelőtt Szlovákia azok közé az országok közé tartozott, ahol a legalacsonyabb volt a voksolók aránya: a szavaKiscsirkék, traktorok és szélmalmok Pozsony. Kiscsirkék, kamerák, traktorok és Vladimír Palkó fényképe - egyelőre ez jellemzi az európai parlamenti választások előtti kampányt Szlovákiában. Az Európai Parlament már megkezdte „reldámhadjáratát”: az összes tagállamban ugyanolyan szövegű óriásplakátokkal hívják fel a lakosság figyelmét a júniusi voksolásra. Az uniós kampánynak négy szimbóluma van. A kiscsirkék a fogyasztóvédelmet, a kamerák a biztonságot, a traktorok az uniós támogatást, a szélmalmok pedig az alternatív energiaforrásokat jelképezik. Az enyhén szólva is nehezen értelmezhető kampány célja, hogy elgondolkodjanak rajta az emberek, (dem, s) tagállamban. A legnagyobb arányú részvétel Belgiumban várható, ott azonban kötelező a voksolás. Ami az európai átlagot illeti, 34 százaléknyian áhítottak, hogy biztosan elmennek szavazni, 15 százalék pedig biztosan nem. Az EP-választások időpontjáról a szlovákiai lakosság meglepően nagy mértékben tájékozott - 61 százalék tudja, hogy mikor kerül sor a voksolásra. Monika Flašíková-Beňová europarlamenti képviselő szerint az embereknek azt kellene tudatosítaniuk, hogy az EP-választások eredménye éppúgy befolyásolja mindennapjaikat, mint a hazai parlamenti voksolásé, (sán)
