Új Szó, 2009. április (62. évfolyam, 76-99. szám)
2009-04-02 / 77. szám, csütörtök
10 Európai unió-hirdetés ÚJ SZÓ 2009. ÁPRILIS 2. www.ujszo.com Júniusban négy nap alatt 370 millió európai polgár járulhat az urnákhoz, hogy megválasszák az Európai Parlament 736 képviselőjét Egységes választások huszonhét országban Emberi pillanat Strasbourgban: Hanne Dahl dán képviselő asszony a kisbabáját mutatja brit kollégáinak (ČTK/AP-felvétel) Képviselői helyek az Európai Parlamentben (a Nizzai Szerződés és a koppenhágai tárgyalások után) i EU-15 | EU-25 EU-27 2009 (2004. május 1-jétöl) (2007. január íjétól) , után Németország 99 99 99 99 Franciaország 87 78 78 72 Nagy-Britannia 87 78 78 72 Olaszország 87 78 78 72 Spanyolország 64 54 54 50 Lengyelország54 54 50 Románia35 33 1 Hollandia 31 27 27 25 Görögország 25 24 24 22 Belgium 25 24 24 22 Portugália 25 24 24 22 Csehország24 24 22 Magyarország24 24 22 Svédország 22 19 19 18 Ausztria 21 18 18 17 Bulgária18 17 Dánia 16 14 14 13 Finnország 16 14 14 13 Szlovákia14 14 13 Írország 15 13 13 12 Litvánia13 13 12 Lettország9 9 8 Szlovénia7 7 7 Ciprus6 6 6 Észtország6 6 6 Luxemburg 6 6 6 6 Málta 5 5 5 Összesen 626 732 785 736 Az első oszlop a 2004-es bővítés előtti, a második a 25 tagú, a harmadik oszlop pedig a jelenlegi - Bulgária és Románia csatlakozásával - 27 tagúra bővült unió képviselőinek számát tartalmazza. A negyedik oszlop a júniusi választás utáni helyzetet mutatja, amikoris vissza kell térni a Nizzai Szerződés által maximalizált parlamenti létszámhoz. Brüsszel/Pozsony. Az unió egységes kampányt akar, amely a Te dönthetsz! (It's your choice!) szlogenre épül, és azt kívánja üzenni a választóknak, hogy aki szavaz, annak van beleszólása az európai döntésekbe, és voksával befolyásolja a mindennapokat. ÖSSZEFOGLALÓ A múlt héten nyitották meg ünnepélyesen Brüsszelben a június 4-e és 7-e között tartandó európai parlamenti választások intézményi kampányát, vagyis azt az eseménysort, amely nem az egyes pártok saját mozgósító akcióit, hanem magának az EP-nek a figyelemfelhívó tevékenységét jelenti. Az ünnepségen Alejo Vidal-Quadras, az EP egyik alelnöke elmondta: összesen 375 millió választásra jogosult élhet szavazati jogával az unió 27 országában. „A kampány fő üzenete most nem pusztán az, hogy élhetsz állampolgári jogoddal, hanem az, hogy a te politikai választásodon múlik a voksolás kimenetele. Nem pusztán huszonhét, országon belüli kampány összeadásáról van szó, hanem európai kampányról” - mondta a spanyol politikus. Az Európai Parlament, szakítva a korábbi választások hagyományaival, most úgy döntött, nem bízza a tagállamokra a kampányt, hanem egységes arculattal és egységes üzenettel igyekszik mozgósítani a választókat. Vonatkozik ez a televípányra is, és az uniót feszegető legfontosabb kérdésekre kívánnak összpontosítani. Mivel a Lisszaboni Szerződés még nem lépett életbe, ajúnius 4. és 7. közötti - Szlovákiában június 6-án, Magyarországon június 7-én - választásokat még a Nizzai Szerződés szerinti feltételek alapján rendezik meg. Uniós adatok szerint a 375 millióból 36 millió a potenciális első szavazó. A választóknak 736 mandátum sorsáról kell dönteniük. Európai pártcsaládok Az EP-képviselőket 1979 óta választják közvetlenül a tagállamok polgárai, és a képviselők nagy része az úgynevezett európai pártcsaládok valamelyikéhez tartozik. A legnagyobb frakció jelenleg a jobbközép, demokrata, konzervatív irányzatú Európai Néppárté. A politikai elemzők többségi véleménye szerint ez valószínűleg így is marad, annak ellenére, hogy a brit konzervatívok kiválnak a néppártiak közös csoportjából. A második legnagyobb frakció az európai szocialistáké, a harmadik a liberálisoké. Rajtuk kívül több más, bal-, il- letve jobboldali, továbbá zöld csoportosulás létezik, és erősen hallatják szavukat a mélyebb integrációt ellenző - sót, az eddigit is sokalló - euroszkeptikusokis. Intézményi háromszög Az EU híres intézményi háromszögére - az Európai Bizottságra, az Európai Parlamentre, és az EU Tanácsára - alapjaiban jellemző, hogy egyik sem abszolút, viszont többnyire egyik sem nélkülözhető. A nemzetek feletti Európai Bizottság csak kezdeményezhet (és végrehajthat), de nem dönthet. Ezért nem lehet soha igazi kormánynak nevezni. Dönteni csak a nemzetek (kormányok) közötti Miniszterek Tanácsa tud, amelyben minden ország jelen van. A miniszterek viszont többnyire csak arról dönthetnek, amit a nemzetek feletti Európai Bizottság kezdeményezett. A Tanács alapvetően nemzeti (tagállami) érdekeket tart szem előtt. Az EB-t pedig mindenekelőtt a közösségi, a tényleges európai szempontok vezérlik. De úgy, hogy mindeközben egyik sem létezhet a másik nélkül. Pontosan azért, hogy a kettő közül egyik együttélési forma (a nemzetek közötti vagy a nemzetek feletti) se válhasson kizárólagossá. Ebbe a képletbe lépett be - az intézményi háromszög, harmadik csúcsaként- az Európai Parlament. Jelenlegi jogköre értelmében az EP egyetértése nélkül nem lehet elfogadni az EU költségvetését, továbbá új tagállam csatlakozásáról sem lehet határozni. Ezen túlmenően, az uniós jogalkotás jelentős részében a tagállami kormányokat képviselő Tanáccsal együtt döntenek az EP-képviselők. Az parlamentnek kell jóváhagynia az Európai Bizottság - az unió legfőbb végrehajtó testületé - tagjainak, a biztosoknak a névsorát is. Negatív szlovák rekord Az uniós vezetők szerint nagy gondot okoz, hogy 1979 óta minden ciklusban folyamatosan csökken a választásokon való részvétel aránya. A 2004-es, rendkívül alacsony részvételi arányt főleg az új tagállamok állítólagos közömbössége okozta. A Mannheimi EgyeSzavazói kedv Választások éve Részvétel 1979 63% 1984 61% 1989 59% 1994 57% 1999 50% 2004 46% tem felmérése szerint ennek egyik lehetséges magyarázata, hogy az új tagállamok - egy kivétellel - mind tartottak népszavazást a csatlako- zásról, így a választók „szavazási fáradtságban” (election fatigue) szenvedhettek. Más magyarázatok szerint inkább arról van szó, hogy az EU - még maga a legnépszerűbb intézmény, az Európai Parlament is - egyre távolabb kerül az emberektől, mivel nem foglalkozik az őket közvetlenül érintő kérdésekkel. A részvételt tekintve a negatív rekordot 2004-ben Szlovákia állította be a 16,9 százalékos aránnyal. A második legalacsonyabb részvételt a lengyelek produkálták 21 százalékkal. A legtöbben Belgiumban és Luxembourgnam mentek el szavazni - 91 százalék -, ahol azonban kötelezővé tették az EP- választásokon való részvételt. Kakuktojás képviselők Az 1993-ban életbe lépett Maastricht! Szerződésnek köszönhetően bármely uniós polgár szavazhat és indulhat mind az EP-, mind a helyhatósági választásokon a lakóhelye szerinti tagállamban. Ennek ellenére még mindig kevesen jelöltetik magukat az EP-választásokon a származás szerinti országtól eltérő, lakóhely szerinti tagállamban: 2004-ben mindössze 57 ilyen jelölt volt, közülük négyet választottak be az Európai Parlamentbe. Frakcióalakítás A frakcióhoz tartozásnak nincsenek kötött szabályai. Mindenki maga dönti el, hogy melyikhez akar tartozni. Persze az általános gyakorlat az, hogy az illetőt küldő hazai párt hovatartozása ezt megszabja. A frakcióalakításnak amúgy kötött szabályai vannak. Ezek szerint legalább két különböző országból érkező képviselőnek kell összeáll- nia, és - ha csak ez á minimális helyzet áll fenn - legalább 23-an kell lenniük ahhoz, hogy regisztrálják őket. Három országból elég 18, míg négy országból már 14 képviselő is megteszi. Akik formálisan sehova nem akarnak tartozni, azok alkotják az EP-ben is a függetlenek csoportját, (-nák, mti, ep-s) ziós-, rádiós- és óriásplakát-kamJOGOK ÉS KÖTELEZETTSÉGEK Néhány példa arra, milyen jogokkal és kötelezettségekkel ruházzuk fel azokat, akiket szavazatunkkal Brüsszelbe küldünk. Bűnvád. A parlamenti mentelmijog nem biztosít menedéket az igazságszolgáltással szemben a törvényszegő képviselőknek. Ha a parlament indokoltnak tartja, kezdeményezheti a képviselői mentelmi jog felfüggesztését. Nem lehet hivatkozni a mentességre olyan esetben, amikor valamely képviselőt bűncselekmény elkövetése közben tetten érnek. Fizetés. Eddig a nemzeti kormányok, végső soron a tagállamok adófizetői fedezték az eurohonatyák bérét. Jelenleg egy német képviselő kb. 7 ezer eurót vihet haza, az új tagországok esetében ez az összeg kevesebb. A jövőben egységesen minden képviselő megközelítőleg 7 ezer eurót kap majd, amelyet az uniós költségvetésből fedeznek. Hiányzás. A képviselők nem kötelezhetóek a parlamenti viták és ülések látogatására. Bizonyos juttatásoktól elesnek azonban, ha nincsenek jelen a plenáris ülések felén. Kettős mandátum. Tilos az európai parlamenti képviselők számára, hogy egyidejűleg nemzeti parlamenti képviselőséget is vállaljanak. A szabályozás alól rövid átmeneti kivételt kapott az Egyesült Királyság és Írország. Költségtérítés. A nemzeti parlamentek képviselőihez hasonlóan az Európai Parlament képviselői is számos juttatást kapnak, amelyek a feladataik teljesítése során felmerülő olyan kiadások fedezésére szolgálnak, mint a képviselők irodáinak igazgatási költségei, a telefon- és postaköltségek, a számítógépek karbantartásának költsége, valamint az utazási költségek. Mentelmi jog. Az EP-képvise- lők mentelmi joga elsősorban a parlamentet, mint demokratikusan megválasztott intézményt védi. A mentelmi jog teszi lehetővé, hogy a parlament megőrizze kollektív, külső nyomásoktól mentes függetlenségét, valamint biztosítani tudja a szólásszabadság érvényesülését, illetve a képviselői mandátummal járó kötelezettségek teljesítését. Rendzavarás. Az elnök megvonhatja a rendzavarától a szót és az ülés hátralévő részére az ülésteremből kizárhatja. (ep-s) Jelentkezési lap: Téma: Radnóti Miklós életműve; A világirodalom nagyjai Az iskola neve és pontos címe: Telefon:..................................................... E-mail: ...................................................... A programba bekapcsolódó tanulók száma: A tantárgyat oktató pedagógusok száma: ipiskolák, figyelem! A program időtartma alatt (2009.április 27. - május 22.) a munkafüzetet és naponta az Új Szót a tanulók és a pedagógusok ingyen kapják. Ha az Önök iskolája is szeretne bekapcsolódni a programba, kérjük a kért adatokat 2009. április 8-ig küldjék el a katarina.kubikova@petitpress.sk e-mail címre. További információk a 02/59233266-os telefonszámon. A 2008/2009-es tanév 2, félévében folytatódik a Tanuljunk az mer/M-val! Az első munkafüzet a 8* osztályos tanulók részére készül irodalomból TanuljuÄ -Vč Téma: „FIN.M.O.S., a. s. viac svetla do financovania verejného osvetlenia"
