Új Szó, 2009. április (62. évfolyam, 76-99. szám)
2009-04-07 / 81. szám, kedd
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2009. ÁPRILIS 7. Kultúra 7 Marié Poledňáková filmje kellemes mozi, fabulázó sztorival, amely nem hagy maga után keserű szájízt Hosszúra nyújtott isteni csók Jift Bartoška és Kamila Magálová (Képarchívum) Amikor már túljutottunk az álmodozások korán, idősebb korban is ránk törhet a szerelem. S akár be is teljesülhet, mézeshetekké érhet a késői fellángolás, feltéve, ha hagynak bennünket, vagyis egyedül vagyunk, s nem gátolja románcunkat ások ággal ránk kapaszkodó család, s főleg nem féltékenykedik egy volt férj, aki még mindig remél. Erről szól Marie Poledňáková Úgy csókolsz, mint egy isten című filmje. TALLÓSI BÉLA Kellemes mozi a cseh rendezőnő új opusa - idillikus vidéki és szép képekkel festett nagyvárosi környezettel, modem sztorival, valamint azzal az álomgyári gyakorlatból átmentett poétikával, amely korunk kommunikációs csatornáit is beépíti a társalgásba: vagyis sok helyzetben SMS és e- maüek révén vannak távkapcsolatban a hősök. Szerencsére azért a számítástechnika és távközlés alapjaiban nem annyira jártas idősebb korúak számára is emészthető formában - s ez főleg azért fontos szempont, mivel a film (szépen fogalmazva) a előrehaladottabb korosztályokról az előrehaladottabb korosztályoknak szól, olyan édeskés, elégikus, idillikus hangnemben, hogy nem hagy maga után keserű szájízt. Persze az, hogy mosolyogva, jó érzéssel, és nem fanyalogva jövünk ki a moziból, a fabulázó elbeszélésnek is köszönhető. Vagyis annak, hogy minden rossz-szerűt kellemes bájjal tálalnak az alkotók: a dramaturgiából, a mesélés alapgesztusából könnyen kiszámítható és valójában tudjuk, hogy a végén minden jól sül el. A bonyodalmak - amelyek főleg az Éva Holubová által életre keltett, fúria jellemmel felruházott figura ármánykodásaiból fakadnak - inkább csak filmszerűek, mint szigorúan, reálisan tényszerűek. A késői szerelem fellángolásával és e szenvedély által kiváltott féltékenység okán elharapózó ármánykodással e mozi sok örömet, sok gondot, sok negatív és pozitív viszontagságot, rengeteg kalandot, humort, gégékét, groteszk elemeket kínál bő majd két órában. A bő majd két órát azért lényeges hangsúlyozni, mert bármüyen jó is egy film - s az Úgy csókolsz, mrnt egy isten nem rossz mozi -, ha nincs története, amely A pontból B pontba jut el, egy idő után negatív feszültséget kelt az emberben. Aki várja, hogy egy mozgóképes alkotás ne csak ága- zódjon-bogozódjon sok-sok mellékvonallal, szabadon befűzhető epizóddal, hanem hogy egy óra mozizás után ne ott legyünk, ahol az elején. S főleg, hogy ennyi idő után már ne jobbra-balra menjünk, hanem előre, valamiféle fénypont felé, amely megoldást sejtet. Bár erre talán nem is mindenki figyel. Talán nem is vár fejlődést egy történettől az, akinek bőven elég, ha egy mozi gegpatronokkal megtöltve anekdotizál. S ha ezt olyan kitűnő színészekből válogatott csapat teszi, mint Kamila Magálová, Jifí Bartoška, Oldrich Kaiser és Éva Holubová - ahogy sejthető a leírtakból, ez utóbbira épít a film nagy része, a legtöbb jelenet szinte az ő magánszáma. Az alap egyszerű: a főszereplő, Helena (Kamila Magálová) elismert franciatanámő egy gimnáziumban, aki kórházba paterolja második gyermekével várandós menyét. A nő a mentőorvos segedelmével még a mentőkocsiban világra hozza a babát. E gyors levezetésű szülés gyengéd érzelmeket szül Helena és az orvos (Oldrich Kaiser) között. Helena a válás után is egy lakásban él volt férjével, egy televíziós személyiséggel (Jirí Bartoška), aki szeretné, hogy exneje visszatáncoljon a házasságba. Epés, de ártalmatlan megjegyzésekkel veszi tudomásul, hogy Helena és a mentőorvos között dúl a késői szerelem. Szépen bontakozna a romantika, ha e másodvirágzást nem tépázná meg a mentőorvos trendi vállalkozó felesége (Éva Holubová), aki bár a nyitott házasság híve, a férjét rövid pórázon tartja. Féltékenységével humoros, kacagtató helyzetekbe sodorja a már nem ifjú szerelmeseket. Egy erdei partin aztán - amelyet természetesen Holubová filmes figurája szervez - összejön a két pár, s a tét már csak az, hogy ki kivel evez tovább. Jó sokáig kell várni rá, hogy kiderüljön, de közben legalább jó zenét, jó romantikus dalokat hallgathatunk. Bizonyára másodjára, amikor már csak az epizódokra és a poénokra leszünk kíváncsiak, nem is lesz olyan hosszú ez a film. Otthon, ünnepi hangulatú házi mozizáshoz, tévézéshez, kimondottan lazító, kellemes élményt kínálhat. Pattogó kandallótűz mellett, míg a homokóra lepereg. Kilencven éve született Gábor Miklós, a magyar színjátszás kiemelkedő egyénisége Szenvedélyes játék volt számára a színház Gábor Miklós Szabó István Apa című filmjében (Képarchívum ÉVFORDULÓ Ma lenne 90 éves Gábor Miklós, a magyar színjátszás kiemelkedő egyénisége. Az évforduló alkalmából tegnap a budapesti Farkasréti temetőben koszorúzással emlékeztek a Kossuth-díjas színművészre, Zalaegerszegen pedig át- adtáka Gábor Miklós-díjat. Gábor Miklós Zalaegerszegen született, ahol apja mozitulajdonos volt, gyermekkora így a filmek bűvöletében telt. Műveltségét a gazdag családi könyvtár is megalapozta, gimnazista korában már eredetiben olvasott Proustot és Gide-et. Ugyanakkor remekül rajzolt, és már középiskolás korától kezdve naplókban rögzítette érzéseit és gondolatait. A Színművészeti Akadémia elvégzése után, 1941-ben a Madách Színházhoz szerződött. AII. világháborúban tüzérként szolgált. 1945-től a Nemzeti Színház tagja volt, majd 1954-ben hosszú időre ismét a Madách Színházhoz kötelezte el magát. Innen 1975-ben, a közönség és a kritikusok meglepetésére a kecskeméti Katona József Színházhoz szerződött, mert úgy gondolta, az ott dolgozó Ruszt József mellett találja meg az ízlésének megfelelő színházat. Kecskeméten rendezett is, sokáig emlékezetes maradt Sarkadi Oszlopos Simeon című drámájának színre vitele. 1979-től ismét Pesten játszott, előbb a Népszínházban, majd 1984-től a Nemzetiben. 1991-től ismét Ruszt József mellé, a Független Színházhoz szerződött, 1994-től haláláig a Budapesti Kamaraszínház tagja volt. A színház számára szenvedélyes és véresen komoly játék, igazi kaland volt, amelynek minden apró mozzanatát utóbb egy boncmester alaposságával elemezte. Egész lényével játszott, nem voltak alkati határai: színpadon és filmben is szellemileg-testileg tökéletesen frissnek látszott. Nem volt kijelölt szerepköre, lehetett hős és intrikus, töprengő, moralizáló vagy cinikus, kiábrándult figura. Műfaja sem igazán volt, drámában, vígjátékban, filmben, rádiójátékban egyaránt elvarázsolta a közönséget. Színpadi szerepei közül kiemelkedik a Hamlet - amelyről egy angol kritikus azt írta, hogy Laurence Olivier után az övé a legjobb Európában -, Füst Milán IV. Henrikje, a Koldusopera Bicska Maxija, és George alakítása Albee Nem félünk a farkastól című drámájában. Filmszínészként is hatalmas népszerűségnek örvendett. Első igazi sikere az 1947-es Valahol Európában egyik főszerepe, a csavargó kamaszok vezére volt, ezt követte - a teljesség igénye nélkül - a Mágnás Miska, a Budapesti tavasz, az Éjfélkor, az Apa, az N. N., a halál angyala, a Sértés, a Circus Maximus. Kamaszkorától írott naplóiból, jegyzeteiből több kötet is megjelent, írásművészetéért 1997-ben Füst Milán-díjban részesült. Színészi tevékenységét több díjjal jutalmazták: 1953-ban Kossuth-díjat kapott, 1962-ben érdemes, 1967-ben kiváló művész lett, 1995- ben megkapta a Magyar Filmszemle életműdíját, majd 1996- ban a Pro Űrbe kitüntetést. 1993-tól tagja volt a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémiának. Gábor Miklós 1998. július 2-án hunyt el Budapesten. Emlékére felesége, Vass Éva 2000-ben díjat alapított, amelyet minden évben a legjobb Shakespeare-alakításért ítél oda a szakmai kuratórium. Az elismerést idén a Hamlet előadásban Claudius megformálásáért Szegezdi Róbertnek, a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház tagjának ítélték oda. (mti) RÖVIDEN Bemutatják az Örkény-honlapot Budapest. Az Országos Széchényi Könyvtárban mutatják be holnap az Örkény István életműve előtt tisztelgő honlapot. A honlap az Örkény-család és az Országos Széchényi Könyvtár között létrejött megállapodás eredményeként készült 2009 tavaszán. A honlap közzéteszi Örkény István életművének számos részletét, és elérhető rajta keresztül a Magyar Elektronikus Könyvtárban publikált, a Palatínus Kiadó által jegyzett, válogatott művek négy kötete is. A honlap-bemutatón közreműködik Fesztbaum Béla és Mácsai Pál színművész, Háy János író, Sirató Ildikó színháztörténész, Fenyő D. György irodalomtörténész, (litera) Márquez dolgozik és utálja, ha zavarják Bogota. A mágikus realizmus nyolcvanon túljáró atyja, Gabriel García Márquez továbbra is dolgozik, és egy kolumbiai lap firtatására elmondta, hogyha eljön az idő, publikálni is fogja új írásait. „Mást sem csinálok, csak írok” - jelentette ki a Száz év magány szerzője az El Tiempo című napilap kérdésére. Az újság vasárnapi számában foglalkozott azokkal a külföldi sajtótalálgatásokkal, hogy vajon előáll-e egy újabb könyvvel a 82 esztendős regényíró. Márquez a lap első telefonját munkájára hivatkozva kurtán elutasította, de végül mégis beadta a derekát, és így válaszolt: „Az én munkám az írás, nem a könyvkiadás. Én tudom, mikor készülnek el azok a tésztáim, amelyeket betoltam a sütőbe.” (mti) George Harrison posztumusz csillaga Los Angeles. Csillagot kap a hollywoodi Hírességek sétányán George Harrison április 14-én. A Beaties 2001-ben elhunyt szólógitárosának emlékünnepségén jelen lesz özvegye, Olivia Harrison és fia, Dhani. A Beades együttessel George már megkapta a hírességeknek járó csillagot a legendás sétányon, de személyre szólóan eddig csak John Lennont örökítették meg ily módon. Harrison csillagát Hollywoodban a Capitol lemeztársaság épülete előtt helyezik el. Ó lesz a 2382. a hírességek sorában, akikről megemlékeznek a nevezetes sétányon, (mti) Szombaton és vasárnap is megtekinthető a Sangri-la: India - Nepál - Tibet - Bhután című kiállítás (Somogyi Tibor felvétele) Számos múzeum az ünnepek alatt is nyitva tart Várják a látogatókat AJÁNLÓ Pozsony. A húsvéti ünnepek alatt is országszerte számos múzeum váija kiállításaival a közönséget. Szívesen fogadják azokat a látogatókat, akik kulturális élményekkel szeretnék kellemesebbé tenni az ünnepeket. Április 10-én, nagypénteken a múzeumok többsége zárva tart, kivétel a Szlovák Nemzeti Múzeum igazgatása alá tartozó néhány vármúzeum - Vöröskő, Bajmóc és a szepesi vár amelyet ezen a napon is, és az ünnep többi napján is (húsvéthétfőt beleértve) fel lehet keresni. Szombaton és vasárnap Pozsonyban megtekinthetők egyebek mellett a Szlovák Nemzeti Múzeum - Természettudományi Múzeum (Vajanský rakpart) állandó kiállításai, továbbá a Sangri-la: India - Nepál - Tibet - Bhután című időszaki kiállítás, amely a múzeum idei legnagyobb projektje, s nagy látogatottságnak örvend. A pozsonyi várban a kassai aranykincsek váiják az érdeklődőket. Szombaton, április 11-én megtekinthetők a Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeuma kiállításai is a Brámer-kúriában. A bedén kastély pénteken zárva tart, az ünnep többi napján azonban látogatható lesz, csakúgy, mint Krasznahorka vára. (ú)
