Új Szó, 2009. április (62. évfolyam, 76-99. szám)

2009-04-07 / 81. szám, kedd

6 Külföld ÚJ SZÓ 2009. ÁPRILIS 7. www.ujszo.com RÖVIDEN A brit jelölt futott be Brüsszel. A brit Robert Wainwright lesz az új főigaz­gatója az EU rendőrségi együttműködést irányító szervezetének, az Europol- nak. Ezt tegnap jelentette be az unió cseh elnöksége a bél­és igazságügyi miniszterek luxemburgi tanácskozása után. A másik jelölt Bánfi Fe­renc dandártábornok volt, az EU moldovai határmissziójá­nak jelenlegi vezetője. Max- Peter Ratzel jelenlegi Euro- pol-főigazgató megbízatása április végén jár le. (MTI) Taroltak a kommunisták Kisinyov. A Moldovában hatalmon lévő Európa-barát kommunisták több mint 49,92 százalékos ered­ménnyel abszolút többséget szereztek a törvényhozásban a vasárnapi parlamenti vá­lasztásokon. A kommunis­táknak több mint 60 képvise­lői helyük lesz a 101 tagú par- lamentben. A 60 százalékos többséggel simán meg tudják választani az elkövetkező he­tekben az új államfőt is. Az el­lenzékben lévő, szintén Eu­rópa-barát három párt össze­sen a szavazatok 34 százalé­kát szerezte meg. (MTI) Pokolgépes robbantások Bagdad. Hat, gépkocsikba rejtett pokolgép robbant fel tegnap két órán belül Bag­dadban, főleg piacokon. A ter­rortámadásoknak 34 halálos és több mint száz sérült áldo­zatuk van. A hat gépkocsiból négyet helyi idő szerint reggel 7 és 9 óra között robbantottak fel, főleg síita muzulmánok lakta negyedekben. A me- rényletsorozatot néhány nap­pal azután követték el, hogy a síita vezetésű kormány paran­csára a Szabva (Ébredés) gár­dákhoz tartozó szunnita fegy­vereseket tartóztattak le Bag­dadban. A belügyminisztéri­um illetékese nem nyüatko- zott arról, hogy csak össze­hangolt robbantásokról, vagy pedig a letartóztatások meg­torlásáról van-e szó. A szunni­ta fegyveresek elfogása miatt szombaton már összecsaptak a biztonsági erőkkel az őrizet­be vett gárdavezér támogatói. A Szahva, más néven Irak Fiai milíciák 2006 szeptemberén alakultak meg el-Anbár tar­tományban, az amerikai erő­ket támogató törzsi vezetők kezdeményezésére. (MTI) Aktivizálódtak a kalózok Nairobi. Szomáliái kaló­zok tegnap hajnalban hatal­mukba kerítettek egy brit tu­lajdonú, de olasz cég irányítá­sa alatti teherhajót az Indiai­óceánon. Előzőleg, a hét vé­gén további négy hajót zsák­mányoltak. Tengerészeti for­rások szerint tegnap a briten kívül egy 32 ezer tonnás taj­vani hajót is sikerült megka­parintaniuk a Seychelles-szi- getek közelében. Szombaton megtámadtak egy izraeli te­herhajót is, de akkor a brit lé­gierő segítségével sikerült el­riasztani a rablókat. (MTI) Ankara kulcsfontosságú szövetségese Washingtonnak - hiába várták a törökök, Rasmussen nem volt hajlandó bocsánatot kérni Obama békejobbot nyújtott az egész iszlám világnak USA-ellenes tüntetők is várták tegnap Törökországban Obamát. Mindenki a NATO új főtitkárára, Andres Fogh Rasmussenre figyelt, aki kénytelen volt balkezesre venni a figurát: a konferencia előtt elesett és kifi­camította a karját. (ČTK/AP-ésReuters-felvétel) ÖSSZEFOGLALÓ Ankara. Az USA nem áll hábo­rúban az iszlámmal. Ezt hangsú­lyozta az amerikai elnök tegnap a török fővárosban, lándzsát törve a két államon alapuló tartós közel- keleti rendezés mellett. Törökor­szági látogatása során Barack Obama igyekezett erősítem az USA kapcsolatait az iraki és afganisztáni hadműveletek, valamint a közel- keleti rendezés szempontjából kulcsfontosságú szövetségesnek számító T örökországgal. A török parlamentben mondott beszédében Obama átfogóbb part­neri viszonyt szorgalmazott hazája és az iszlám világ között. Egyúttal leszögezte: Washington célja az, hogy Izrael és a majdani palesztin állam békében és biztonságban él­jen egymás mellett. Ezzel megerő­sítette országa korábbi álláspont­ját, nem törődve azzal, hogy Izrael új külügyminisztere a múlt héten kijelentette: hazáját nem köti a 2007. novemberi annapolisi meg­állapodás a majdani palesztin ál­lam létrehozását célzó tárgyalások megkezdéséről. Januári hivatalba lépése óta az amerikai elnök először járt mu­zulmán többségű országban, amely a jelentős NATO-tagálla­Prága. Jan Fischer, a cseh sta­tisztikai hivatal elnöke lesz várhatóan az átmeneti szak­értői cseh kormány minisz­terelnöke. Ebben állapodott meg a kormánykoalíció és az ellenzék-jelentette be Mirek Topolánek ügyvezető kor­mányfő a pártelnökök meg­beszélése után. KOKES JÁNOS A vasárnap esti megállapodást még a négy párt vezetésének is jó­vá kell hagynia. A megállapodás szerint az átmeneti kormány az előrehozott választásig fogja ve­zetni Csehországot. Az eredetileg 2010 közepén esedékes választá­sokat legkésőbb október 15-ig kell megrendezni, a legvalószínűbb időpont október 9-e és 10-e. Az 58 éves Fischer közgazdász, 2003 óta áll a statisztikai hivatal élén. A pártok jelölését elfogadta, és ha Václav Klaus államfő meg­ÖSSZEFOGLALÓ New York/Szöul/Phenjan/ Moszkva. Nem állított Föld körüli pályára műholdat Észak-Korea, ellentétben azzal, amit Phenjan korábban állított. Ezt tegnap kö­zölte az orosz vezérkar, hasonló­an egy korábbi amerikai megálla­pításhoz. Nyugaton a rakéta fel­bocsátását hadászati rakétakísér- letnek tekintik. Egy orosz vezérkari forrás el­mondta: műszereik nem észlelték, hogy Föld körüli pályára helyezték volna az észak-koreai műholdat - „egyszerűen nincs ott”. Hasonló vé­leményre jutott még vasárnap az USA és Dél-Korea. Szerintük ku­darcba fulladt az észak-koreai ra­kéta felbocsátása, amelynek első fokozata a Japán-tengerbe zuhant, míg a többi fokozat a Csendes-óce­mok közül is egyedüliként iszlám többségű. Az amerikai elnök török nemzetgyűlésben mondott beszé­de nagy részét annak szentelte, hogy szorosabb köteléket szor­galmazzon az amerikaiak és a mu­zulmánok között. Az al-Kaidát és egyéb terrorszervezeteket olyan szélsőségeseknek festette le, akik nem képviselik a muzulmánok nagytöbbségét. Obama az Abdullah Gül elnök­Jan Fischer (ČTK-felvétel) bízza a kormányalakítással, kine­vezésére május 9-én kerülhet sor. A szakértői kormánynak 16 tagja lenne. A távozó jobbközép koalíció 8, az ellenzéki ČSSD pedig 7 mi­nisztert jelölhet az új kabinetbe, án mélyén van. Phenjan vasárnap azt állította, Föld körüli pályára ál­lított egy távközlési műholdat, amely hazafias dalokat közvetít. Határozat nélkül ért véget az ENSZ BT rendkívüli ülése a rakéta­indításról. A15 tagállam a megosz­tottság miatt csak abban egyezett meg, hogy folytatják a konzultáci­ókat a megfelelő válaszlépésről. A nyugati államok (az USA, Franciaország, Nagy-Britannia és Japán) a rakétaindítás határozott elítélését szorgalmazták, arra hi­vatkozva, hogy az megsértette az 1718-as BT-határozatot, amely megtiltotta Phenjannak balliszti­kus rakéta felbocsátását. Öt másik ország - köztük Kína és Oroszor­szág - viszont nyugalomra intett, mondván: nem szabad veszélybe sodorni az észak-koreai atomlesze­relésről folytatott hatoldalú tárgya­kéi folytatott megbeszélése után, kettejük közös sajtóértekezletén a török-amerikai viszony további erősítését szorgalmazta. Nyitott­nak mutatkozott arra, hogy Ankara további amerikai támogatást kap­jon a kurd lázadók elleni küzdel­méhez, akik közül sokan Észak­iakban állomásoznak. Támogatá­sáról biztosította a muzulmán Tö­rökország csatlakozását a túlnyo­mórészt keresztény államok alkot­amelyben egyetlen jelenlegi mi­niszter sem kapna helyet. Ezt meg­lepetésnek lehet minősíteni. Fischer tegnap elmondta, pén­teken szólította őt meg Topolá­nek, s tudatában van annak, hogy nehéz feladatot vállal magára. Nem tartja ijesztőnek a helyzetet, bár „a gazdaság helyzete nagyon bonyolult”. Úgy véli, a gazdasági feladatokat nehezebb lesz megol­dani, mint a politikaiakat. Fischer a nyolcvanas években tagja volt a kommunista pártnak, ezt eddig senki sem hánytorgatta fel neki. Klaus államfő egy tegna­pi rádiónyilatkozatában azt állí­totta, hogy a megállapodással elégedett. Fischert már harminc éve ismeri, megfontolt szakértő­nek tartja. Klausnak nem tetszik neki, hogy Topolánek „nyári át­meneti kormánynak” nevezi az új kabinetet. A Topolánek-kormány két hete mondott le, miután a képviselő­házban elveszítette az ellenzéki szociáldemokrata párt által kez­deményezett bizalmi szavazást. lásokat. Az orosz és kínai diploma­ták azzal is érveltek, hogy minden országnak jogában áll békés célú űrkutatást folytatni. Susan Rice amerikai ENSZ-nagykövet egy „vi­lágos és határozott válaszlépés” mellett kardoskodott. Alig tíz év alatt megkétszerező­dött az észak-koreai rakéták ható- távolsága - szakértők szerint ez a Phenjan által vasárnap elindított rakéta legfontosabb tanulsága. A Taepodong-2 első fokozata a kilö­vőállomástól kb. 500 kilométerre zuhant le, a második fokozat pedig durván 3200 kilométert tett meg. Végül a harmadik fokozattal együtt belezuhant a Csendes-óceánba, de a kísérlet mégsem fulladt teljes ku­darcba, hiszen a rakéta így több mint kétszer akkora távolságra re­pült, mint az 1998-ban indított Taepodong-1, és nagyságrendek­ta EU-hoz - amit több európai or­szág ellenez -, egyúttal szorgal­mazta a belépéshez szükséges tö­rökországi liberális reformok fel- gyorsítását. Nemzetközi összefogást sürge­tett Recep Tayyip Erdogan török kormányfő a szélsőséges nézetek és a terrorizmus ellen egy isztambuli nemzetközi konferencián tartott megnyitó beszédében. Mintegy 30 ország vezetői és miniszterei előtt Acél a jogállamiság Működőképes az EULEX Pristina. Teljes mértékben mű­ködőképesnek nyilvánította magát tegnap az EU koszovói missziója, az EULEX. A jogászokból, rendőrök­ből és vámszakemberekből álló rendőri és igazságügyi testület ta­valy decemberben kezdte meg működését a balkáni országban, átvéve a stafétabotot az ENSZ 1999 óta működő koszovói missziójától. „Immár mindenütt jelen vagyunk Koszovóban” - nyugtázta az EULEX parancsnoka, Yves de Kermabon francia tábornok a misszió pristinai épületeinek avatási ceremóniáján. Az EULEX a legbonyolultabb misszió, amelybe az Európai Unió valaha is belekezdett. A maga 3000 emberével az EULEX nagyobb, mint a világ más részeiben lévő többi kilenc EU-misszió együttvé­ve. A francia tábornok kijelentette: ők csak tanácsokat adnak koszovói partnereiknek, de az irányító sze­rep a helyi hatóságoké, egyedül ez utóbbiaktól függ a koszovói jogál­lamiság megteremtése. Koszovó függedenségét eddig 50 ország is­merte el. (MTI) kel messzebbre jutott, mint Phen­jan 2006-ban indított rakétája, amely 42 másodperc után lezuhant - írta a szöuli sajtó amerikai és dél­koreai hírszerzési tisztviselőkre hi­vatkozva. Kim Te Vu, a dél-koreai védelmi tanulmányok intézetének kutatója úgy látja, hogy katonai és politikai értelemben egyáltalán nem be­szélhetünk kudarcról. „Észak-Ko- rea arra törekszik, hogy rakétáival képes legyen elérni az USA terüle­tét, ezt a képességet pedig nyomás- gyakorlásra akaija használni.” Kim Kjun Szik, a Kjungnam Egyetem szakértője szerint Phenjan további provokatív akciókat - pl. kísérleti atomrobbantást - is végrehajthat, ha a rakétaindítás révén nem szerzi meg, amit akar, egyebek mellett a közveden tárgyalás lehetőségét Washingtonnal. (MTI, ú) arra intett, hogy a terrorizmus elle­ni küzdelem csak akkor lehet sike­res, ha nem tévesztik szem elől a tü­relmet és szeretetet sem. A Civilizá­ciók Szövetsége elnevezésű fóru­mot Erdogan spanyol kollégájával, Luis Rodriguez Zapateróval közö­sen alapította 2005-ben, az iszlám világ és a Nyugat közötti párbeszé­det célozva meg. Nagy várakozás előzte meg a NATO leendő főtitkára, eddigi dán kormányfő, Anders Fogh Rasmus­sen felszólalását, nem utolsósor­ban azért, mert Ankara a végsőkig ellenezte kinevezését a dán sajtó­ban megjelent Mohamed-karikatú- rák ügyében elfoglalt álláspontja miatt. Rasmussen tegnap is hang­súlyozta a szólásszabadságjelentő- ségét. Azt mondta, a cenzúra min­den formája árt a dialógusnak, a kölcsönös megértésnek. Hozzá­fűzte persze, hogy ugyanennyire fontos a vallási érzékenység tiszte­lete, és a kettőt kell egyensúlyba hozni. A három évvel ezelőtti inci­dens miatt a házigazda törökök tegnap bocsánatkérést vártak tőle, ez azonban elmaradt, Rasmussen csak annyit jegyzett meg, hogy a NATO főtitkáraként központi fel­adatának fogja tekinteni az inten­zív együttműködést az iszlám or­szágokkal. (MTI, č, ú) Az első beszámoló Putyin megint fenyeget Moszkva. Elsősorban a gazda­ság eredményeiről szólt Vlagyimir Putyin orosz kormányfő az állami dumában tegnap tartott első be­számolójában. Figyelmeztette az oroszokat: bár sikerült elkerülni a válság legrosszabb forgatóköny­veit, és valamelyest enyhíteni a válság csapásait, az idei év nehéz lesz. Putyin kontraproduktívnak nevezte a kísérleteket, hogy fi­gyelmen kívül hagyják Oroszor­szág jogos érdekeit, s kizárják a globális döntésekből, főleg az energetika terén. Ezzel az EU és Ukrajna között az ukrajnai gázve­zetékek modernizálásáról létre­jött megállapodásra utalt. Meg­említette, hogy a Transneft hete­ken belül befejezi a Kelet- Szibéria-Csendes-óceán kőolaj- vezeték kiépítését a kínai határig. Ezzel felidézte az ukrán-EU meg­állapodás kapcsán elhangzotta­kat: Oroszország más piacot is ta­lál energiahordozói számára. A Transneft részvényeinek árfo­lyama a hírre 12 százalékkal nőtt a tőzsdén. (MTI) Gjorge Ivanov az elnök Kormánypárti győzelem Szkopje. Nagy fölénnyel nyert Gjorge Ivanov, a jobboldali VMRO- DPMNE kormánypárt jelöltje a va­sárnapi macedóniai elnökválasztás 2. fordulójában. Ljubomir Frcs- koszki volt külügyminiszter, a leg­nagyobb ellenzéki erőnek számító szociáldemokraták támogatását élvező függetien jelölt tegnap elis­merte vereségét. Ivanov a voksok 63 százalékát szerezte meg, Frcs- koszki 37 százalékot kapott. A rész­vételi arány alig haladta meg a sza­vazás érvényességéhez szükséges 40 százalékos küszöböt. Az elnök- választás, amelyet sorsdöntőnek tartanak az ország EU-s kilátásai szempontjából, nyugodt körülmé­nyek között zajlott. A tavaly júniusi előrehozott parlamenti választá­sokon kitört erőszak halálos áldo­zatot is követelt. (MTI) Októberben előrehozott választások - Jan Fischer a miniszterelnök-jelölt Szakértői kormány alakul Egyesek szerint kudarc volt, mások nem annak látják - a BT nem tudott dönteni - Phenjan zsarolni fog Nem állt Föld körüli pályára észak-koreai műhold

Next

/
Oldalképek
Tartalom