Új Szó, 2009. március (62. évfolyam, 50-75. szám)
2009-03-25 / 70. szám, szerda
22 Pénzvilág ÚJ SZÓ 2009. MÁRCIUS 25. www.ujszo.com A befektetési alapok általában magasabb hozamokkal kecsegtetnek, azonban rossz időszakban a megtakarítások értékvesztését is előidézhetik Az válasszon alapot, aki hosszabb távra gondol Az utóbbi időszakban visz- szaesett a lakosság befektetési alapokban történt megtakarításainak növekedési . volumene. Ez a pénzpiaci válság következménye, viszont azt is tudatosítani kell, hogy a banki kamatok szintje is módfelett alacsony. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ „A cigarettás dobozokon rajta van az egészségügyi minisztérium figyelmeztetése, miszerint a dohányzás súlyosan károsítja az Ön egészségét. Hasonló módon a pénzügyminisztériumnak is figyelmeztetni kellene a polgárokat arra, hogy a bankkönyv használata veszélyezteti a takarékoskodók pénzügyi elképzeléseinek megvalósulását. A bankbetétek kamatán ugyanis még senki sem gazdagodott meg, ennek dacára a szlovák polgárok megtakarításainak több mint a fele a mai napig a legalacsonyabb kamatozású folyószámlákon vagy azonnali felmondású bankkönyveken pihen” - mondta Peter Krištofovič, Szlovákia egyik vezető befektetési tanácsadó cége, az AFS vezérigazgatója. Új megtakarítási formákra felhívó tanácsát persze csak az fogadhatja meg, aki egyáltalán tud takarékoskodni. Bár most megtorpant a befektetési alapok térnyerése, azonban az elmúlt időszakban így is látványos volt a felfutása. 2001-ben az alapkezelők mindössze 6 milliárd koronát forgattak meg, 2002-ben már 16 milliárdot bíztak rájuk, 2003- ban közel 40 milliárdot, 2004- ben az összeg túllépte a 80 milliárd koronát, 2005 derekán pedig az egyfajta álomhatárnak tűnő 100 milliárdot. Ez hallatlan dinamizmusnak számít, főleg ha tudatosítjuk: a Meéiar-korszak- ban a kuponokra vadászó alapokat lehetetlenítették el, majd 2002 első felében sorra öszsze- omlottak a piramisjátékot folytató, irreálisan magas, akár 40 százalékos kamatot is ígérő nem banki alapok, melyekben együttesen vagy 40 milliárd korona ragadt benn. Napjainkban gyakorlatilag az összes, Szlovákiában tevékenykedő pénzintézet befektetési alappal is várja az ügyfeleket. „A befektetési alapok általában magasabb hozamokkal kecsegtetnek, azonban az alapok formájuktól függően a kliens számára nemcsak pénze gyarapítását segítik elő, hanem esetleg megtakarításának értékvesztését is előidézhetik” - mondta az UniCredit Bank egyik elemzője. Ezért érdemes megvizsgálni, hogy milyen alapba és milyen hosszú időtartamra fektetjük a pénzünket. A kockázatot csökkentendő, nem érdemes nagy összeget egyetlen alapra bízni. Fontos tudatosítani, hogy nem kell nagy tételben gondolkodni, az utóbbi időben nem egy alapkezelő alig 50 euróra csökkentette a minimális befektetés nagyságát, sőt az is megoldható, hogy havi rendszeres tételben emeljük az alapban működő megtakarításunk nagyságát. „Az ügyfél maga dönti el, hány évig akar üyen formában takarékoskodni. A havi befizetés nagysága a klienstől függ. A belépési illetéket leszámítva más költséggel nem kell számolni” - mondta Gabriel Hinzeller, a VÚB Asset Management befektetési alap munkatársa. Általánosságban viszont elmondható, az alapokba csak az tegye be a pénzét, aki nem rövid távon gondolkodik, hanem legalább 2 vagy 3 évig az alapkezelőre tudja bízni megtakarítását. Közvetlenül Szlovákia európai uniós belépése (2004 május) előtt az országban mintegy 250 nyüt végű befektetési alap kínálatából válogathatott az ügyfél, ez a szám azóta tovább növekedett (2007- ben 107-tel), és tavaly már túlléptük az 500-at. A választék tehát szerfelett nagy, arról nem is szólva, hogy számos alaptípust különböztetünk meg. Van pénzalap (koronában, euróbán, dollárban vezetik), továbbá kötvény-, részvényalap, vegyes profüú alap és ún. alapok alapja. Ezen belül megkülönböztetünk rövid lejáratú, közép és hosszú távon működő alapokat, végezetül különbséget kell tenni a viszonylag kockázatos, ám magas hozamot ígérő alapok (az IT-technológiákban tevékenykedő társaságok papírjaira szakosodó alapok), a közepesen kockázatos, nagy és ismert cégek részvényeit vásárló alapok és a minimális kockázatú, állampapírokra szakosodó alapok között. Fontos megjegyzés: az alapok döntő többségénél nincs garantált nagyságú kamat, van bizonyos hullámzás, ám hosszabb távon a megbízható alapok határozottan nagyobb nyereséggel kecsegtetnek, mmt a bankbetétek. Nálunk még mindig a konzervatív befektetési forma a jellemző, azaz az ügyfelek döntően a pénz- és kötvényalapokba fektetnek be (az alapok által kezelt pénz 60 százaléka), ám ugyanez jellemző Magyarországra, Csehországra és Lengyelországra is. Nyugat-Euró- pában jóval nagyobb szerepet játszanak a részvényalapok (európai átlagban az arányuk meghaladja a 40 százalékot), ami érthető, hiszen ott jóval fejlettebb a tőzsde és jóval több átlátható tevékenységű és nyereséges vállalatot tartanak nyüván. Egyébként éppen a részvénypiacok ígérik a legnagyobb nyereséget, azonban csak azoknak, akik hosszú távra fektetnek be Ejtsünk még néhány szót a különféle kezelési költségekről. A belépési illeték 0 és 5 százalék között alakulhat - az utóbbi főleg a részvényalapokra jellemző. Általában minél magasabb nyereség várható, annál magasabb a belépési illeték. Az illeték változhat a befektetett összeg nagyságától is. Például előfordulhat, hogy 10 ezer euróig az illeték az összeg 5 százaléka, és 10 001 eurótól már csak az összeg 3,9 százaléka. Ebben az esetben ha eredetüeg azt terveztük, hogy 9,9 ezer eurót bízunk az alapra, akkor bíráljuk felül a döntésünket, és inkább toldjuk meg az összeget minimum 101 euróval, mert így érezhetően kisebb összeget fizetünk adminisztrációs költségként. A küépési illeték kisebb tehertételt jelent, számos alap nem is alkalmazza. További tétel a kezelési illeték, ez valójában az alapkezelő egyetlen honoráriuma a tevékenységéért. Ennek mértéke néhány tized százaléktól 2,5 százalékig teljed. Tudatosítani kell: e befektetési forma nem jelent okvetlenül magas hozamot. 2003-ban például átlagosan csupán 3,5-4 százalék közötti volt a szlovákiai alapok hozama, bár ez a konzervatív hozzáállásnak is köszönhető, tudniillik 2003-ban a befektetők mintegy 50 százaléka az államkötvényekre szakosodó alapokat választotta. 2006-ban viszont már a koronában vezetett pénzalapok éves nyeresége 3,50 és 5 százalék között mozgott, tavaly viszont nem volt túl jó év, mivel az Egyesült Államokban kirobbant másodlagos jelzálogpiaci krízis megroggyan- totta a tőzsdéket. Ennek hatására idén januárban kisebb tőzsdepánik robbant ki. A felmérések szerint a szlovákiai befektetők hallatlanul konzervatívak, a befektetéseik több mint 50 százalékát valamelyik pénzalapban helyezik el. Ezen belül is a szlovák koronában vezetett pénzalap a sláger (ezt azóta konvertálták euróra), amely a legkevésbé kockázatos. Egyes szakértők az üyen típusú alapokat nem is tekintik valósaknak, az itt elhelyezett pénz csupán egyfajta parkolópályán van, várakozási pozícióban. A szlovákiai befektetők meglehetősen kényelmesek, ezért választják legegyszerűbb megoldásként a pénzalapokat. Ez nem mindig a legkedvezőbb lépés, ám napjainkban még csupán fizetjük a befektetési alapok világában az iskolapénzt. A második legközkedveltebb befektetési forma a kötvényvásárlás. Ugyancsak kockázatmentesnek számít, főleg ha hosszú lejáratú állampapírokról van szó. Sajátosságunk, hogy nálunk gyakorlatilag nem létezik részvénypiac, ezért a befektetések döntő többsége külföldre irányul, ami némi árfolyamkockázatot von maga után. (shz, pš) Az alapok néhány alapadata Alaptípus Minimális befektetés Belépési díj Kezelési költség Pénzalap 33-100 000 0,00-1,50% 0,15-1,40% Kötvényalap- 0,3-1000 0,00-5,0% 0,5-2,12% Részvényalap 0,3-1660 0,00-5,0% 0,65-3,0% Vegyes alap 0,3-1000 0,00-5,0% 0,00-3,10% Alapok alapja 0,3-133 000 0,00-5,25% 0,3-2,35% Ingatlanalap 1660-8000 2,45-3,0% 1,05-2,1% A belépési díj egyszeri kiadást, a kezelesi költség éves kiadást jelent. A befektetés nagysága euróbán értendő. (Forrás: Investor) A mélyülő krízis és az erős euró januári bevezetése módosította a lakosság pénzügyi stratégiáját, új takarékossági megoldásokhoz folyamodik a lakosság Előretört a bankkártya intenzív használata és a bevásárló-turizmus Tanácsok a családi kassza kezeléséhez ♦ Mérjük fel havi rendszeres bevételeink nagyságát, a végösszegből vonjuk ki a havi kötelező befizetéseket. ♦ Vezessünk listát a havi rendszeres kiadásainkról, érdemes egy- egy hónap kiadását részletesen követni, mert így kiderülhet, hol vannak tartalékok a családi büdzsében. ♦ Próbáljunk meg rendszeresen takarékoskodni, célszerű a havi bevétel 10-15 százalékát félretenni. ♦ Folyó kiadásainkat ne finanszírozzuk kölcsönből. ♦ Mindig célirányos kölcsönt vegyünk fel (például külön pénzügyi konstrukció van lakásfelújításra, autóvásárlásra). ♦ Legalább 3 havi törlesztőrészletet halmozzunk fel tartalékként. ♦ Nagyobb hitelre kössünk biztosítást. ♦ Ha komoly anyagi probléma merül fel, azonnal értesítsük a bankunkat, így lehetőség nyílik a törlesztőrészletek átütemezésére. ♦ Aki az államhatártól legfeljebb 30 km-re lakik, annak megéri a többszöri külföldi vásárlás, ugyanis szomszédjainknál az árszint a szlováknál 20-30 százalékkal alacsonyabb, (só) ÚJ SZÓ-HÍR A válság és az euró januári bevezetése máris érezhetően módosította a lakosság pénzügyi stratégiáját. Konkrétan: az ügyfelek megtakarításaikat hosszabb futamidejű, ezért jobban kamatozó határidős betétekre csoportosítják át, januárban látványosan csökkent a jelzáloghitelek felvétele, másrészt az euró hatására ugrásszerűen nőtt a bankkártyák használata, különösen a polgárok külföldi útjai során. Róbert Klein, az Általános Hitelbank (VÚB) illetékes osztályának vezetője szerint 2007- ben havi átlagban csak 0,76-szor fizettünk bankkártyával, napjainkban viszont már havi 1,3 alkalommal. Egyre kisebb vásárlások esetében is már ezt a pénzkímélő módszert választjuk: 2008 decemberében a bankkártyás vásárlások átlagértéke 38,3 euró volt, januárban pedig már csak 32,1 euró. Az uniós közös pénz bevezetése sokkal olcsóbbá tette számunkra a plasztiklapok külföldi használatát, miután a kezelési költség a hazai szintre süly- lyedt. így nem meglepő, hogy egyetlen hónap leforgása alatt az eurózóna államaiban a szlovák állampolgárok 18 százalékkal gyakrabban használták a bankautomatákat, továbbá 25 százalékkal gyakrabban fizettünk külföldön plasztiklappal, mint 2008 decemberében. A takarékosság további meg- nyüvánulása, hogy látványosan visszaesett az éttermek, kávézók forgalma, továbbá 2008-hoz képest kevesebb külföldi kirándulásra fizettünk be. Összességében a belföldi és külföldi idegenforgalom erősen megsínyli a krízist, mivel az utazás nem tartozik a létfontosságú igények közé. Az idei felmérésekből az is kiderült, hogy a szlovák polgárok mintegy fele hajlandó a szabadidős aktivitását is korlátozni, továbbá vis-* szaesett a tartós fogyasztási cikkek vásárlása. Ez ellen a boltok akciókkal, áresőkkel védekeznek, a keresletélénkítés napjainkban legismertebb formája a roncsprémium bevezetése, ami valóban pezsgést hozott a piacon és kisöpörte a raktárkészleteket. Ellenben a folyó kiadásainkon, azaz a tömegközlekedésen, az élelmiszerek vásárlásán egyelőre nem spórolunk, legfeljebb mindenből az olcsóbbat vesszük meg. A hatékonyabb pénzfelhasználás további módozata, hogy az erős eurónak köszönhetően januártól intenzív bevásárló-turizmus indult meg Csehország, Magyarország és Lengyelország irányába. Különösen Magyarország vonzó, a megkérdezettek 45 százaléka számára ez a legfontosabb célország, ami érthető, hiszen 300 forint/euró körüli kurzus mellett gyakorlatilag minden termék olcsóbb a déli szomszédnál. Az euró bevezetése arra is rávilágított, hogy valami nincs rendben a hazai kiskereskedelem árpolitikájával. Ugyanis sok termék olcsóbb a jóvalk magasabb bérszintű Ausztriában, mint nálunk - az eurónak köszönhetően egyből kitűnnek az esetenként meglepő különbségek. Vagyis az is előfordulhat, hogy egy osztrák bevásárlás nem luxus, hanem éppen ellenkezőleg, pénztárcakímélő megoldás - főleg a kozmetikumok, háztartási cikkek és a bútorok kategóriájában. Az intenzív külföldi bevásárlásaink valóban segítenek megőrizni eddigi életszínvonalunkat, azonban így elsorvadnak a határ menti üzletek forgalma, továbbá komoly adókieséssel kell számolni. Pavol Konštiak, a hazai kiskereskedelmi és idegen- forgalmi szövetség vezetője szerint idén akár 400 millió euró adókiesést okozhat a külföldi bevásárlások hulláma, (h, shz) (Pavel Funtál felvétele)
