Új Szó, 2009. március (62. évfolyam, 50-75. szám)
2009-03-25 / 70. szám, szerda
PÉNZVILÁG 2009. március 25., szerda _________________ 13. évfolyam 1. szám Az elhúzódó világválság lejtőre küldte a korábban ígéretesen fejlődő befektetési alapokat. Érdemes még kimenekíteni a pénzünket az alapokból? Átmenetileg hátat fordítunk a befektetés világának A világválság lejtőre küldte a korábban ígéretesen fejlődő befektetési alapokat. A részvények értéke esik, a tőzsdeindexek zuhannak, az ügyfelek félelmükben kivonják a pénzt az alapkezelők fennhatósága alól. Ez az irányzat Szlovákiában is megmutatkozik. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A befektetési alapok különböző mértékű értékvesztést szenvedtek el az utóbbi hónapokban. Például Görögországban gyakorlatilag kisöpörték az alapokat, az ezekben pihenő pénz 93 százalékát vették ki az ügyfelek, miközben a befektetések terén nagyobb múltra visszatekintő országokban, például Svájcban, Luxemburgban vagy Nagy- Britanniában nem tört ki a pánik. Tegyük hozzá, hogy a kivett megtakarítások java határidős betéteken landolt, azonban a bankbetétek utáni kamat fokozatosan csökken (az eurózónában, továbbá Nagy- Britanniában történelmi mélypontra süllyedt az alapkamat), vagyis nem kizárt, a lekötési terminusok leteltével újra az alapokba vándorol a pénz tetemes része. A Szlovák Alapkezelők Szövetsége (SASS) 2008 december végén 5,597 milliárd euró vagyont kezelt, az összeg 66 százaléka a nyűt végű befektetési alapokban pihent - nyilatkozta Ivan Znášik, a SASS ügyvezető igazgatója. A 2008 szeptemberétől erősödő pénzügyi világválság miatt tavaly a Szlovákiában működő befektetési alapok vagyona 28,9 százalékkal zuhant vissza - a legerőteljesebb pénzkiáramlást októberben és november első felében regisztrálták. Például a nyűt végű alapok 2008 végén már csak 3,74 milliárd eurót kezeltek, ami 1,5 milliárddal kevesebb, mint egy évvel korábban. Főleg a pénzügyi alapok vagyona csappant meg, mivel a bankok, részben az euró átvételére készülve, a klasszikus bankbetétek kamatát vonzóan magasra emelték, miközben az alapokban pihenő megtakarítások hozama csökkent. A legnagyobb alapkezelő továbbra is a Tatra banka (TAM AM) 1,42 milliárd euróval, majd a Szlovák Takarékpénztár következik (AM SLSP) 835 millió euróval. Ivan Znášik szerint mára a helyzet némileg megnyugodott, az alapok forrásainak megcsappanása lelassult, bár a pénzkiáramlás nem szűnt meg. Ez a mérsékelt javulás részben annak tudható be, hogy akiknek nem volt türelme kivárni a mélypontot, azok már kivették a pénzüket az alapokból, másrészt időközben a bankok kamatpolitikája szintén megváltozott, és a 4 % körüli lekötött bankbetétek kamata mára 2-2,5%-ra süllyedt. Tévhitek eloszlatása A befektetési alapokkal kapcsolatban az idegenkedés mellett számos tévhit, előítélet kering. Ezért sorba vesszük a velük kapcsolatos leggyakoribb mítoszokat, és az ezekre adható válaszokat. Egyesek szerint a befektetési alapokba történő invesztálás bonyolult és átte- kintheteden. Az alapokat magunk is kiválaszthatjuk vagy ebben befektetési tanácsadók állnak rendelkezésünkre, a legjobb, ha házi bankunkban érdeklődünk irántuk. Ha pénzünk egy részét rájuk bízzuk, akkor folyamatos tájékoztatást kapunk az alap helyzetéről, havonta, esetenként hetente megismerhetjük a legfrissebb helyzetet. Csak azok fektessenek alapokba, akik pénzügyi szakértők? Nem feltéde- nül, mivel a tanácsadók elmagyarázzák, melyek a legismertebb befektetési formák és a tényleges döntéseket úgyis az alapkezelő hozza meg. Az alapok szűk kínálattal rendelkeznek? Már az alapok hosszú listája is jelzi, hogy ez nincs így. Arról nem is szólva, hogy számos alaptípus van. Van pénzalap (svájci frankban, euróbán, dollárban vezetik), van kötvényalap, részvényalap, vegyes profilú alap és ún. alapok alapja. Ezen belül megkülönböztethetünk rövid lejáratú, közép és hosszú távon működő alapokat, végezetül különbséget kell tenni a viszonylag kockázatos alapok (az e-technológiában tevékenykedő cégek papírjaira szakosodó alapok), a közepesen kockázatos (nagy és ismert cégek részvényeit felvásárló) alapok és a minimális kockázatú (államkötvényeket vásárló) alapok között. Csak az fektessen alapokba, akinek sok a pénze? Ez csak részben igaz, ugyanis aki itt helyezi el a pénzét, az nem tudja néhány napon vagy héten belül kivenni. Másrészt nem kell sok pénz az induláshoz, a Szlovákiában tevékenykedő alapkezelők jelentős része 5000-10 000 koronánál (166-332 euró) húzta meg az alsó határt. Végezetül el kell mondani, hogy az alapoknál nincs garantált nagyságú kamat, van bizonyos hullámzás, ám hosszabb távon a megbízható alapok határozottan nagyobb nyereséggel kecsegtetnek, mint a bankbetétek. Értékelik az alapokat Még mielőtt bárki úgy dönt, hogy valamelyik befektetési alapba helyezi a pénzét, tegye fel magának a következő kérdéseket: Mekkora kockázatot vagyok hajlandó elviselni? Hány évre akarom lekötni a pénzem? Müyen pénznemben akarok befektetni? E három kérdésre adott válaszból a pénzügyi tanácsadó már be tudja sorolni, ki tudja választani azokat az alapokat, amelyek megfelelnek a kliens elvárásainak. Ha egyedül választunk magunknak alapot'a több százra rúgó kínálatból, akkor érdemes megvizsgálni az egyes alapok előtörténetét. Még mielőtt ehhez nekifognánk, egy dolgot érdemes megjegyezni: nincsen kockázatmentes befektetés, és a korábbi hozamok nem garantálják a jövőbeni hozamok nagyságát. A szaklapok értékelni szokták az egyes alapok teljesítményét, ún. rankingot, azaz rangot, osztályzatot adnak, minél több csillag szerepel az alap neve előtt, annál jobb. A hazai piacfigyelő társaságok szintén osztályozzák őket, az összesített értékelések megtalálhatók az alapkezelő társaságok szövetségének internetes honlapján (www.sass.sk), amelyet hetente frissítenek. Természetesen minden alapnak van internetes honlapja, amelyből kiderül, milyen a profilja, milyen nyereséget könyvelt el eddig, kik állnak mögötte. Sokszor már az alap nevéből ki lehet következtetni, milyen területre szakosodik. Érdemes megnézni, hogy az általunk kiválasztott alap mekkora tőkével rendelkezik. A hatályos szlovák törvények értelmében legalább 1,66 millió euró felett kell rendelkeznie, ami csak látszólag nagy összeg, ha tudjuk, a komoly alapok milliárd dollárokban vagy eurókban gondolkodnak. Ha az egyes alapok ^teljesítményét vizsgáljuk, akkor helyes időmértéket kell alkalmaznunk. Például a kötvénypiacon tevékenykedők esetében 3 éves időtartam ádagát vizsgáljuk, a részvénypiaci szereplők esetében pedig 5-7 éves intervallumot vegyünk alapul, mert ezzel ki- védhetők a pillanatnyi küengések. Az alapkezelők két nagy kollektív befektetési formával váiják az ügyfeleket: a nyűt végű befektetési alapok, valamint a garantált, úgymond biztosított alapok termékeivel. Az utóbbi kategóriában az alapkezelő garantálja az ügyfélnek, hogy negatív piaci fejlemények esetében is a pénzénél marad, vagy garantál egy bizonyos biztosra vehető hozamot. Ennek ára a viszonylag alacsony hozam. A szerződésben feltüntetett időtartamot nem érdemes felrúgni, mivel így a kliens elveszik a garantált hozamtól. Részben ebbe a kategóriába tartozik az UniCredit Bank új terméke, a SafeProfit, amely ötvözi a határidős betét és a részvénypiacok előnyét, s egyben garantált minimális hozamot nyújt, (pš, só) HOZAMA IS BIZTOSAN SZÁRNYAL Mindennek eljön az ideje. Eljött a befektetés ideje is, éppen most, mikor a részvények ára alacsony, aztán csak ki kell várni az időt, amikor újra emelkedni kezd. Használja ki hát az alkalmat, amelyet a strukturált hozamú SafeProfit határidős betét kínál. Az előnyös és biztos befektetés ideje csak 2009. IV. 30-áig tart. ■ Belépődíj nélkül. ■ A befektetés 100%-os visszaáramlása. ■ A Betétvédelmi Alap védi. ■ A garantált haszon évi 0,9%-os kamat. ■ A felértékelődés 3 év alatt elérheti akár a 20,2%-ot is. ■ A pénzhez a lekötési idő alatt bármikor hozzáférhet.* www.unicreditbank.sk | UniTel 0800 180 180 * A bankkal kötött megegyezés szerint. <ISi£3&& UniCredit Bank TftMSAZ EN PENZEM RK910144
