Új Szó, 2009. március (62. évfolyam, 50-75. szám)

2009-03-25 / 70. szám, szerda

Szülőföldünk 13 www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2009. MÁRCIUS 25. Meglepi a pedagógust, ha a szülők ezt a módját választják annak, hogy a gyerek megtanuljon szlovákul Gyakran választják a szlovák óvodát a magyar szülők A Pavol Blaho utcai óvodában a magyar osztályokban is tanulnak szlovákul a gyerekek (Csuport István felvétele) Érsekújvár. Számos megle­petést tartogatott az e heti óvodai beíratás - a vártnál kétszer több gyereket vit­tek el a szülők, és a magyar családok jelentős hányada választotta a szlovák óvodát. ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Kondelčík Mária, a Cirill-Metód utcai magyar és szlovák nevelési nyelvű óvoda igazgatója elárulta, a beíratott 39 óvodás közül csupán 4 kerül magyar csoportba. Az igazgatónőt meglepi a szülőknek ez a döntése, hogy ezt a módját vá­lasztják annak, hogy a gyerek megismerkedjen az államnyelv­vel. A vegyes házasságban szüle­tett, csak magyarul beszélő gyere­kek általában szlovák csoportba kerülnek, és később szlovák isko­lába mennek. „Mi nem befolyá­solhatjuk a szülőt a döntésében, holott sok esetben nagyon nehéz megérteni, miért veszik el a gye­rek kedvét az óvodától. Látni kel­lett volna annak a leendő óvodás­nak a várakozással teli arcát, aki­hez előbb magyarul szólt az édes­anyja, majd beküldte a szlovák óvodapedagógushoz a foglalko­zásra. Kialudt a gyerek szemében a fény, nem értette mi történik vele. Úgy gondolom, az anyanyelvén kellene elsajátítania az új dalokat, a magyar verseket és mondókákat” - osztotta meg velünk a vélemé­nyét Kondelčík Mária. A Cirill-Metód utcai óvoda ve­zetése ugyanazzal a problémával küzd, mint a város többi intézmé­nye: sok szülő egyszerre több óvodába is beíratta gyerekét attól tartva, hogy nem lesz elég hely. Nem lehet tudni,.végül melyik in­tézményt választják. Szabó Eleo­nórától, a Pavol Blaho utcai ma­gyar és szlovák nevelési nyelvű in­tézmény igazgatójától megtud­tuk, idén meglepően sok, össze­sen 82 gyereket írattak be két nap alatt az óvodába. 39 apróság kerül az intézményben működő négy magyar csoport valamelyikébe. 57 gyereket tudnak felvenni. A Pavol Blaho utcai óvodát, ezen be­lül a szlovák csoportot választó magyar szülők elsősorban azzal érveltek, hogy a gyerek nem tud megszólalni szlovákul, ha kell, nem érti a kérdéseket sem. Szerin­tük most jött el az ideje, hogy meg­tanulja az államnyelvet. „Nem hinném, hogy a gyerek kevesebb ismeretet szerez a magyar cso­portban, hiszen megfelelő ala­pokhoz jut még az iskolakezdés előtt. Korábban azt tapasztaltuk, hogy a magyarul nem tudó szlo­vák szülők közül többen is magyar csoportba adták a gyereküket. Lé­pésüket azzal indokolták, hogy a nemzetiségileg vegyes városban értsen a gyerek a kisebbség nyel­vén. Minden esetben a szülő fele­lőssége, hogy milyen nevelési nyelvet választ a gyerek számára, én mégis úgy érzem: a kicsinek el­sősorban az anyanyelvén kellene beszélnie az óvodai foglalkozások során, így tud leginkább megnyíl­ni, a legjobban kifejezni az érzése­it és új ismereteket szerezni” - véli Szabó Eleonóra, (száz) Tanulja meg az államnyelvet a gyerek „Nem csak érsekújvári, hanem andódi és bánkeszi gyerekek is lá­togatják az óvodánkat. Idén három gyereket hoztak Andódról, kö­zülük kettő szlovák csoportba kerül. Több magyar szülő tartott igényt a szlovák nyelvű óvodai nevelésre” - mondta Szabó Eleonó­ra igazgató, (száz) A képtár a városháza jobb szárnyába költözött Új helyen az ipolysági Simonyi Lajos Galéria ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Ipolyság. Egy százéves családi házból a 152 éves városháza jobb szárnyába költözött a Simonyi La­jos Galéria. A városatyák még tavaly októ­berben döntöttek úgy, hogy a ga­lériát áthelyezik a központba, a Közép-lakótelep peremén álló épületet pedig eladják. Marton Imre, a városi hivatal vagyonkeze­lési osztályának vezetője elmond­ta, eddig háromszor próbálták el­árverezni az ingatlant. Először 49 791 eurót (másfél millió korona), majd 41 492 eurót (1,25 millió korona), végül 33 194 eurót (egymillió korona) kértek az épü­letért, ám nem volt érdeklődő. Je­lenleg az ár a megegyezéstől függ. Kolev Adrienn, a kulturális osztály vezetője elmondta, a költözés fő oka az volt, hogy a képtár nagyon távol volt a városközponttól. A remények szerint a jobb, elérhe­tőbb helyen több látogatót vonz majd az intézmény. Az előző székhelyen megoldadan volt a fűtés is, legalább 13 278 eurós (négyszázezer korona) beruhá­zásra lett volna szükség. Az új he­lyiségek felújítása is ennyibe ke­rült, így ésszerűbbnek tűnt a köl­tözés. Ha pedig sikerül eladni a régi épületet, a költségek is meg­térülhetnek. A jobb szárny felújí­tása már 2006-ban megkezdő­dött, eddig közel 33 194 euróba (egymillió korona) került. Eddig 67 négyzetméter állt rendelkezés­re, ezután 130 négyzetméter a képtár alapterülete. Pálinkás Tibor, a Honti Múze­um és a Simonyi Lajos Galéria vezetője elmondta, egy kisebb te­rembe kerül a Simonyi Lajos em­lékkiállítás. Három teremben az időszaki kiállítások várják az ér­deklődőket, egy helyiséget pedig irodának rendeztek be. Tizenhét év után végre állandó tárlatveze­tője is lesz a képtárnak. Pálinkás Tibor elmondta, eddig közhasz­nú munkások látták el ezt a fel­adatot. Kolev Adrienn úgy tájé­koztatott, a képtár felelőse egy­ben a városi információs irodát is működteti majd, hiszen ide köl­tözik ez az intézmény is. Tavaly 2700 látogatója volt a múzeum­nak és a galériának, mintegy nyolcszáz fővel kevesebb, mint 2007-ben. A fenntartás költsége valamivel több mint 33 194 € (egymillió korona), (fim) A diákoké akiállítóterem Március 20-án nyílt meg az új székhelyen az első kiállí­tás, a művészeti alapiskola tanulóinak hagyományos tárlata, melyet idén 18. alka­lommal rendeznek meg. Czi- bulya Lívia, a képzőművé­szeti tanszak vezetője el­mondta, mintegy hetven di­ák több mmt négyszáz alko­tása látható április 20-ig. Ér­dekesség, hogy a természet­ben készült akció-fotókkal és land art munkákról készült dokumentációval is bővül idén a stílusok kavalkádja. Két fő tematikus egység ural­ja a kiállítást, az egyik az egyiptomi művészet meg- idézése, a másik pedig a kéz motívuma, (fm) Czibulya Lívia a művészeti alapiskola kiállítását rendezi (Képarchívum A Novocentrum városi cég lett az egykori lovarda új tulajdonosa, kizárólag az önkormányzat beleegyezésével dönthetnek arról, mire használják az ingatlant Az egykori orosz laktanyában található lovarda épülete alapos tataro­zásra szorul (Képarchívum) Egy éven belül kötelesek leadni a terveket ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Érsekújvár. A városi érdekelt­ségű Novocentrum cég lett a szlo­vákiai viszonylatban egyedülálló, fából ácsolt tetőszerkezetű lovar­da új tulajdonosa, amelyet 33 193,91 euróért (1 millió korona) vásárolhat meg. Az új tulajdonos kizárólag az önkormányzat beleegyezésével dönthet az egykori orosz lakta­nya területén található, műem­lékké nyilvánított régi lovarda épületének felhasználásáról. Ugyanez vonatkozik az esetleges tulajdonosváltásra - szögezték le s legutóbbi testületi ülésen az önkormányzati képviselők. Egyelőre azonban nem lehet tudni, mi a tervük az épülettel. A lovarda a Novocentrum udvará­ban, a cég által bérbe adott épü­letek szomszédságában áll. Az önkormányzat már 2006-ban kereskedelmi, kulturális célokra, vagy akár művészeti tárlatok megrendezésére használta volna ki a létesítményt, de nem talált megfelelő partnert a felújításá­hoz. Érsekújvár honlapjára (www.novezamky.sk) három évvel ezelőtt kerültek fel azok a számítógépes tervrajzok, javas­latok a lovarda lehetséges felújí­tására, amelyeket Istenes József építészmérnök, MKP-s városi képviselő készített. Korábban egy olasz cipőforgalmazó cég tu­lajdonosa érdeklődött az épület iránt, majd a Billa nagyáruház megépülésekor próbálták meg­győzni a beruházókat, hogy az ingatlan alkalmas egy bevásár­lóközpont létesítésének céljaira, de eredménytelenül. A Start Ké­zilabdacsapat érsekújvári klubja sportcsarnokot szeretett volna létrehozni a lovardában. Az épü­let hossza 68,3, szélessége 25 méter, a kihasználható terület 1399 négyzetméter, a hatalmas csarnokban egyetlen tartópillér sincs. Tavaly egy újabb vállalko­zó lovardát kívánt nyitni a csar­nokban, ám ezek a tervek nem kerültek a testület elé. Az első feljegyzések a lovar­dáról az 1870-es évekből valók, az épület kezelőjévé a 90-es évek elején a Novocentrum vált, a tetőszerkezetet kétszer is fel­újították. Sajnos, a mai napig nem zárták le az épületet, bárki szabadon bejuthat. Egyesek ide hordják az építkezési hulladé­kot. A műemlék szomszédságá­ban található a Laktanya utca, a lakbérhátralékosok elköltözése után több esély van arra, hogy komoly vállalkozásba kezdjenek az ingatlanban, (száz) SZÜLŐFÖLDÜNK A mellékletet szerkeszti: Klein Melinda Levélcím: Szülőföldünk, Lazaretská 12,811 08 Bratislava 1 Telefon: 02/59 233 426, fax: 02/59 233 469, e-maü: melinda.klein@ujszo.com

Next

/
Oldalképek
Tartalom