Új Szó, 2009. március (62. évfolyam, 50-75. szám)
2009-03-23 / 68. szám, hétfő
4 Külföld ÚJ SZÓ 2009. AAÁRC1US 23. www.ujszo.com RÖVIDEN Macedón választások Szkopje. Elnök- és helyhatósági választásokat tartottak tegnap Macedóniában. A csaknem 1,8 millió választásra jogosult arról döntött, hogy ki legyen a 2004 áprilisában megválasztott Branko Crven- kovszki államfő utóda, illetve meghatározta mintegy 700 önkormányzat összetételét. Az elnöki posztért heten versenyeznek, de az öt évvel ezelőtt győztes Crvenkovszki nincs közöttük. Ahhoz, hogy valamelyik jelölt már az első fordulóban győzzön, meg kell kapnia a leadott voksok több mint 50 százalékát, s erre minimális volt az esély. Arra, hogya2. fordulóba kerüljön, a legnagyobb esélye a VMRO- DPME (Belső Macedóniai Forradalmi Szervezet - Macedón Nemzeti Egység Pártja) kormánypárt, illetve a fő ellenzéki erő, a Macedóniai Szociáldemokrata Szövetség jelölt- jénekvolt. (mti) Szerzeteseket vettek őrizetbe Peking. Őrizetbe vettek hat embert, köztük szerzeteseket Kínában, mert megtámadtak egy rendőrőrsöt. További 89 személy feladta a magát a hatóságoknál tegnap Csinghaj tartományban. Több száz ember, köztük mintegy száz a Ragja kolostor szerzetese, támadt egy rendőrőrsre a tibeti Gjala településen. A rendőrség szerint az embereket különböző híresztelések tévesztették meg, amelyek egy rendőrségről megszökött férfiről szóltak. Ellene Tibet önállóságának követelése miatt indult vizsgálat. (mti) Pokolgép robbant Haifában Jeruzsálem. Pokolgép robbant egy parkoló gépkocsiban szombat este Haifa észak-izraeli városban. A detonációban senki sem sebesült meg. A tűzszerészek az autóban más robbanószer- kezeteket is találtak. A jármű egy kelet-jeruzsálemi palesztin nő tulajdona volt. A rendőrség nem tartja kizártnak, hogy egy készülő robbantásos merényletet hiúsítottak meg. (mti) Lengyelország igénye Brüsszel. Igényt tart Lengyelország arra, hogy az amerikaiak állják korábbi ígéretüket, és rakétavédelmi rendszert telepítsenek Európa keleti felének megoltal- mazására. „Remélem, nem azt kell átélnünk, hogy az Egyesült Államok elárul minket” - fogalmazott Ra- doslaw Sikorski lengyel külügyminiszter tegnap a Brüsszeli Fórum elnevezésű nemzetközi konferencián. Lengyelország hozzájárulását adta az előző, George Bush vezette amerikai kormányzat azon tervéhez, hogy az Egyesült Államok tíz elfogórakétát helyezzen el az országban. A radarrendszer a Cseh Köztársaság területén lenne, (mti) A magyar miniszterelnök az MSZP szombati tisztújító kongresszusán felajánlotta lemondását Magyar kormányválság Gyurcsány nemzeti kormányt akar „Tévedtem erőnket, lehetőségeinket illetően, fontos pillanatban adós maradtam a világos beszéddel, szavahihetőségem ennek következtében jelentősen sérült"- mondta Gyurcsány Ferenc (ČTK/AP-felvétel) Budapest. Gyurcsány Ferenc szombat reggel bejelentette, hogy készen áll a lemondásra. Ezzel véget érhet a 2004 ősze óta tartó miniszterelnöki megbízatása. Az MSZP-nek továbbra is elnöke marad. ÖSSZEFOGLALÓ Gyurcsány Ferenc szombat reggel közölte az MSZP elnökségével és az SZDSZ elnökével, hogy kész távozni a kormány éléről. A miniszterelnök távozási szándékát néhány órával később az MSZP kongresszusa előtt is megismételte. A hír a párt tagjait meglepetésként érte. Beszéde végén felállva hosszan megtapsolták. A párt néhány vezetője is csak az utolsó percekben értesülhetett a döntésről. Hogy előzetesen kiket avatott be, azt egyelőre nem tudni, mindenesetre a párt vezérkarához tartozó Lamperth Mónika és a földművelésügyi miniszter Gráf József egyaránt azt mondták, hogy csak szombaton értesültek a döntésről. A kormányfő indoklása Gyurcsány Ferenc távozását így indokolta: „Azt hallom, azt üzenik nekem, hogy a változásokhoz szükséges hangulatnak és az ellenzék józan magatartásának én vagyok az akadálya, így ezt az akadályt én megszüntetem.” Saját sorsát illetően kijelentette: „nem kívánok elmenni, nem kívánom feladni a küzdelmet”. Mint mondta, „politikus lettem és az is maradok”. Gyurcsány azt szeretné, ha a parlament konstruktív bizalmatlansági indítvánnyal váltaná le. Ez azt jelenti, hogy egyetlen szavazással kell döntenie a parlamentnek a kormány távozásáról és az új miniszterelnök személyéről. Mivel az MSZP-nek nincs többsége a parlamentben, ehhez ellenzéki képviselőket is az új kormányfő mögé kell állítani. Sőt, még arra is szükség lesz, hogy két hét múlva az MSZP kongresszusa ismét összeüljön, és szavazzon az új kormányfő elfogadásáról. Egyeztetés a pártokkal Az MSZP a jövő hét elején egyeztetni tikár a többi parlamenti párttal az új kormányfő személyéről. Elsősorban régi koalíciós társukra, az SZDSZ-re számíthatnak. Fodor Gábor pártelnök üdvözölte Gyurcsány döntését, és minden jel arra utal, hogy az SZDSZ kész egyeztetni a szocialistákkal egy közös, adott esetben szakértőinek nevezett, tehát nem pártokhoz kötődő személy kiválasztásáról. Sokan úgy gondolják, hogy az SZDSZ hamarosan visszatér a kormányba. Az MDF elnöke, Dávid Ibolya ezzel szemben azt javasolta, hogy az ellenzéki pártok fogjanak össze, és az MSZP kihagyásával állítsanak közös jelöltet. Matematikailag lenne esélye egy MDF-SZDSZ-Fidesz-KDNP koalíciónak, azonban egyik érintett sem jelezte, hogy készen állna egy ilyen szövetségre. A Fidesz elutasító A Fidesz nem akar egyeztetni senkivel új miniszterelnökről. Navracsics Tibor frakcióvezető szerint olyan kormányra van szükség, amely egyértelműen bírja az emberek bizalmát, így szerinte az előre hozott választás az egyetlen jó megoldás. Ennek érdekében a Fidesz ma a parlamentben javasolni fogja az Országgyűlés feloszlatását. Ha ez sikerül, akkor az EP-választással egy napon, június elején lehetne országgyűlési választást is tartani. Ehhez azonban a Fidesz, a KDNP és az MDF is kevés, szükségük lenne a szabad demokraták vagy néhány szocialista csatlakozásához is, amire kicsi az esély. Kijöhet Gyurcsány után? Tegnapig egyetlen önként jelentkező volt a kormányfői posztra: Bokros Lajos, az MDF EP-listá- jának vezetője, a Hom-kormány egykori pénzügyminisztere. Bokros esélyei azonban nagyon kicsik. Már szombaton jelezte Len- dvai Ildikó, az MSZP frakcióvezetője, kizárt, hogy az MSZP őt akaija, és elutasítóan nyilatkozott róla az SZDSZ elnöke is. A lehetséges utódok közül Gráf József földművelésügyi miniszter a sajtónak azt mondta, nem tartja magát elég felkészültnek. Az MSZP új vezetői Az MSZP kongresszusa közben megválasztotta a párt új vezetőit. Gyurcsány Ferencet kihívó nélkül és nagy többséggel ismét a párt elnökének választották. Az elnökhelyettesek Lamperth Mónika és Szekeres Imre lettek. A tisztségért még induló Juhász Ferenc a kongresszus előtt visszalépett. A párt alelnökei: Mesterházy Attila, Kiss Péter és Újhelyi István. Az indulók közül nem lett alelnök a párt egyik korábbi elnöke, Hiller István. Nyitott kormányt Gyurcsány Ferenc tegnap tájékoztatta Sólyom László államfőt az MSZP azon szándékáról, hogy új kormányt alakít új miniszter- elnökkel. A kormányfő arról is tájékoztatott, hogy a kormányváltás közjogi formája a kormány- párti képviselők által benyújtott konstruktív bizalmatlansági indítvány lesz. Sólyom László a tájékoztatást tudomásul vette. A miniszterelnök az MSZP elnökségének tegnapi budapesti ülése után azt mondta: az MSZP nyitott, nemzeti kormányt szeretne alakítani, amelynek az a célja, hogy a gazdasági világválság közepette olyan intézkedéseket hozzon, amelyek csökkentik a recesszió hatásait, mérséklik a szociális és foglalkoztatási feszültségeket, valamint segítenek, hogy mielőbb magára találjon a gazdaság. Konkrét jelöltekről nem beszélt a kormányfő. A konstruktív bizalmatlansági indítványt április 6-án nyújtják be, a parlament pedig április 14-én szavaz róla - mondta a szocialista pártelnök, (index, mti) Budapest. Gyurcsány Ferenc szombati bejelentésével valójában lemondott, de jogilag „más technikát szeretne alkalmazni” annak érdekében, hogy az államfőt „kikapcsolhassák” a folyamatból - közölte Gulyás Gergely magyar alkotmányjogász. A Szabadság Kör tagja azt hangsúlyozta, az alkotmány szellemével ellentétes, ha a kormányfő konstruktív bizalmatlansági indítványt kezdeményez maga ellen. A miniszterelnöknek csak két lehetősége van az alkotmány szerint: lemond vagy bizalmi szavazást kezdeményez maga ellen, a lehetőségek között azonban nem szerepel, hogy konstruktív bizalmatlansági indítványt kezdeményezzen. A Nézőpont Intézet elemzése szerint egyebek mellett az sem világos, valóban az-e a szándéka Gyurcsány Ferencnek, hogy átadja a helyét, vagy a „személyi kérdés” kéthetes megnyitásával inkább csak saját alternatívanélküliségét akarja bizonyítani. A Progresszív Intézet gyors- elemzése szerint elképzelhető olyan forgatókönyv, hogy a szocialisták végül nem találnak megfelelő miniszterelnököt, és így előáll az a helyzet, hogy a kormányfőnek praktikusan nem lesz alternatívája. Ezzel viszont a helyzet és a válságkezelés problematikája nem oldódna meg - teszik hozzá -, jóllehet Gyurcsány Ferenc olyan helyzetbe kerülne, hogy a szocialisták minden további ellenkezését le tudná törni, hiszen „kritikusai lába alól kihúzná a talajt”. Politológusok azt hangsúlyozták, hogy nincs visszaút Gyurcsány számára, bár ismét nagy aránnyal MSZP-elnökké választották. Szomszéd Orsolya, a Vision Consulting elemzője rámutatott, a kormányfő azt akaija, hogy befolyása legyen az utódja kiválasztására, később pártelnökként a kormány politikájára is. A jövőben, az ellenzéki évek után, egy esetleges újabb MSZP-győzelem esetén pedig Gyurcsány Ferenc akár még vissza is térhet kormányfőként. (mti) A döntéshez mind a huszonhat tagállam egyetértése szükséges Rasmussen legyen a NATO-főtitkár! MTl-JELENTÉS Lavrov megismételte Medvegyev indítványát Elvetett orosz javaslat Brüsszel. Anders Fogh Rasmussen dán miniszterelnököt támogatja az Egyesült Államok a NATO-főtitkár tisztségére szóba jött jelöltek közül - mondták szombaton Brüsszelben diplomáciai, illetve amerikai források. NATO-körök- ben úgy tudjá, hogy az 56 éves, libeMT1-JELENTÉS Teherán. Irán legfőbb vallási és politikai vezetője szombaton kijelentette, hogy nem lát változást az országával szembeni amerikai politikában, elutasítva Barack Obama amerikai elnök előző napi kezdeményezését. Ali Hamenei az északkelet-iráni szent városban, Mes- hedben több tízezer ember előtt tartott, az iráni állami televízió által is közvetített beszédében élesen bírálta az Egyesült Államok 1979 óta országával szemben tanúsított magatartását, kijelentve, hogy Warális Rasmussen már búja a németek, a britek és a franciák támogatását is. Az amerikaiak eszerint eddig azért haboztak, mert esélyesként tartották számon Peter MacKay kanadai védelmi minisztert is. A holland Jaap de Hoop Scheffer NATO-főtitkár megbízatása július 31-ikén jár le. A szövetségen belül korábban azt mondták, jó shmgtont az egész világon gyűlölik, és az amerikai kormánynak be kell szüntetnie a más országok belügyeibe való beavatkozást. Obama pénteki, a perzsa újév alkalmával küldött videoüzeneté- ben új fejezet megnyitását sürgette a kétoldalú kapcsolatokban. Az amerikai elnök olyan jövőt ajánlott, amelyben Irán, valamennyi szomszédja és általában a világ nagyobb biztonságban és békében él. „Az Egyesült Államok azt akarja, hogy az Iráni Iszlám Köztársaság foglalja el az őt megillető helyet a nemzetek közösségében lenne, ha az áprüis 3-4-ei strasbourg-kehli NATO-csúcsra sikerülne megállapodni az új főtitkár személyében. Hozzátették, hogy az se nagy baj, ha ez addigra nem kristályosodik ki, de május vége felé már mindenképpen kívánatos lenne a megegyezés. A döntéshez mind a 26 tagállam egyetértése szükséges. hangsúlyozta Obama de, mint fogalmazott, ezt a helyet sem terrorizmussal, sem fegyverekkel nem érheti el.” Hamenei azt mondta, nem elegendő a változás pusztán a szavakban, és kijelentette: „Figyelni fogunk, és megítéljük (az új amerikai kormányt)... Ha önök megváltoznak, a mi magatartásunk is meg fog változni.” Figyelmeztette Washingtont, hogy az iráni népet nem lehet félrevezetni vagy megfélemlíteni, és kijelentette, hogy az elmúlt 30 évben az iráni nép erősebb lett. MT1-HÍR Brüsszel. Az egész európai földrészre kiterjedő új nemzetközi biztonsági szerződést indítványozott a jelenlegi biztonsági rendszer elégtelenségére hivatkozva szombaton, egy brüsszeli rendezvényen Szergej Lavrov orosz külügyminiszter, de az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője nyomban elhárította ajavaslatot. A Brüsszeli Fórum elnevezésű rendezvényen Javier Solana úgy vélekedett, hogy a NATO-Orosz- ország Tanács jobb kiaknázása elegendő az orosz aggodalmak eloszlatására. Lavrov voltaképpen megismételte Dmitrij Medvegyev 2008. júniusi javaslatát egy új biztonsági megállapodásról „Vancouvertől Vlagyivosztokig”, illetve ennek keretében egy biztonsági szerződés kidolgozásáról. Az európai partnerekben nem váltott ki túlzott lelkesedést az orosz államfő javaslata, amelyet túlságosan homályosnak és nem elég kiérleltnek minősítettek, de eddig nem vetettek el. Ezt most Solana egyértelműen megtette. Lavrowal vitatkozva Solana azt mondta, hogy az érvényben le vő biztonsági architektúra jól működik, nincs szükség arra, hogy egy másikkal váltsák fel. „Sok lehetőség van (a NATO-Oroszország Tanácsban), amelyekről nem mondanám, hogy teljesen megfeledkeztek, de nem használták ki őket száz százalékig” - mondta. A tanácsot 2002-ben hívták életre, működését a 2008. augusztusi orosz-grúz konfliktus után hat hónapra felfüggesztették, majd nemrégújraindították. Lavrov egyebek közt bírálta az amerikai rakétarendszer elemeinek tervezettkelet-európai telepítését. Idén nem lesz radarszerződés Prága. Semmi esély sincs arra, hogy a cseh képviselőház ebben a választási időszakban jóváhagyja a cseh-amerikai radarszerződéseket, állítja Jin Paroubek, az ellenzéki Cseh Szociáldemokrata Párt elnöke. ,A kormánykoalíciónak ehhez nincs meg a szükséges többsége, s ebben a választási időszakban már nem is lesz” - jelentette ki a volt kormányfő pártja tisztújító kongresszusán. A politikust újraválasztották a szociáldemokrata párt élére. A szombaton megtartott választáson nem volt ellenfele, s megkapta az összes voks 74 százalékát, (kj) Hamanei figyelmeztette Washingtont: az irániakat nem lehet félrevezetni Irán legfőbb vallási vezetője elutasította Obama kezdeményezését
