Új Szó, 2009. március (62. évfolyam, 50-75. szám)

2009-03-03 / 51. szám, kedd

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2009. MÁRCIUS 3. Kultúra 7 A Szlovák Rádió magyar adásának nyolcvan évéről látható kiállítás a pozsonyi Brámer-kúriában Hang az éterben Pozsony. Hang az éterben - a Szlovák Rádió magyar adá­sának 80 éve címmel nyűt ki­állítás csütörtökön a Brämer- kúria földszinti kiállítóter­mében. A szlovákiai magyar­ság legrégebbi elektronikus médiájának történetéről ke­resztmetszetet adó tárlatról, amely- a rádiótól eltérően - főként a vizualitásra helyezi a hangsúlyt, azaz fotókat, írásos dokumentumokat, tárgyi emlékeket vonultat fel, nem hiányzik a hang sem. MISLAY EDIT „Évtizedes tagolásban próbál­tam a tablókra varázsolni azokat az eseményeket, emlékeket, ame­lyek a magyar adás jellemzői vol­tak - mondta lapunknak a neves publicista. - Azért vállaltam kurá­torként a munkát, mert személyes élményeim alapján tudtam dol­gozni, évtizedekig rádióközeiben voltam, és ez nagyban segítette a válogatást. Lényegében minden­kit, aki a tablókon látható fényké­peken az ötvenes évek elejétől megjelenik, személyesen ismer­tem. A szerencsém és a sorsom úgy hozta ugyanis, hogy már 8-9 éves kóromban a rádió gyermek- szereplőinek sorába kerültem. Számomra például örök élmény az, hogy 8-9 évesen együtt játsz­hattam Martin Gregor nemzeti művésszel, aki kiválóan beszélt magyarul, valamint több más kitűnő színésszel. Emlékszem a későbbi évekre, a 68-as Gabona­városra, akkor már az Új Szóban újságíróként voltam jelen. Tartot­tuk a kapcsolatot a Gabonaváros­sal, anyagot, híreket cseréltünk, figyeltünk egymásra. Persze vol­tak időszakok, 68 után, amikor a rádió küszöbét sem léphettem át, noha sosem voltam a rádió belső munkatársa.” A Gabonaváros ké­szítői sem maradhattak: Nagy Je­nőnek, Delmár Gábornak, Kozma Gyulának, Holló Annának is tá­voznia kellett a normalizáció idő­szakában. „Természetesen 80 évet összefoglalni nem lehet - folytatta Miklósi Péter. - Ke­resztmetszetét próbáltuk adni az eltelt évtizedeknek, kiemelve a jellemző helyzeteket, jellemző fordulókat a rádió életében. A tár­lat előkészítése érdekes munka volt, és a magyar adás 80 évének története méltán kapott helyet a Szlovákiai Magyar Kultúra Múze­umában. A kiállítás tehát látható, most már csak az kellene, hogy a rádió adása is mindenhol hallható legyen.” A Brámer-kúriában május 3-ig látható kiállítás rendezői a Szlo­vákiai Magyar Kultúra Múzeuma, a Szlovák Rádió - Pátria rádió, a Hagyományok és Értékek Polgári Társulás, ezenkívül jelentős segít­séget nyújtott a somoijai Fórum Kisebbségkutató Intézet is. Pozsony után vándorútra indul a kiállítás, és több városban is megtekinthető lesz. „Még broadcastingnak hívták, s nagyon sok pénzbe került, / Mi­kor az első szpíker izgatottan a mikrofonhoz ült. /Érces hangja felszámyalt és messzire repült, /És egy hallgatóban megszólalt: - A próba sikerült!” - énekelte anno egyik slágerében, a Szól a rádió­ban az LGT. Valószínűleg hason­lóan érezhették a Csehszlovák Rádió magyar hallgatói is, amikor 1928. december 16-án először közvetítettek a kassai stúdióból magyar nyelvű híreket. Az adások 1929 februárjától váltak gyako­ribbá, a rendszeres adásra azon­ban még 1934-ig kellett várni. A magyar rádióadás nyolc évti­zedes történetét bemutató kiállí­tást egy dokumentumfilmt nyitot­ta meg a Szlovákiai Magyar Kultú­ra Múzeumában: a Hegyi Attila és Lőrincz Adrián által készített filmben ismert hazai személyisé­gek - többek között Takács And­rás néptánckutató, Szilvássy Jó­zsef, az Új Szó volt főszerkesztője beszélnek arról, mit is jelentett/jelent az itt élő kisebb­ségnek a magyar adás, amely jó néhány éve a Pátria rádió nevet viseli. Ugyancsak dokumentum­filmmel tisztelgett a jubiláló in­tézmény előtt T. Nagy Imre. A megnyitón köszöntő beszédet mondott Miloslava Zemková, a Szlovák Rádió vezérigazgatója, valamint Both Enikő, a Pátria rá­dió főszerkesztője is. A kiállítóterem falára - került paneleken a magyar adás törté­netét követheti nyomon a látoga­tó, 1928-tól egészen napjainkig: a rádióról, a műsorokról szóló írások mellett a hazai lapokban megjelent, a rádiót/rádiósokat bemutató riportok sem hiányoz­nak. Fotográfiák egész sora idézi fel a rádió hajdani és mostani munkatársait is. Hangulatossá teszik a tárlatot a tárgyi emlékek is: régi rádiókészülékek, mikro­fonok, s a rádiósok „tolla”, a magnetofon. További érdekes­ség, hogy 16 - köztük jó pár igazi ritkaságnak számító - hangfelvé­telbe is belefülelhet a látogató. Egy 1937-es felvételen például Ungváry Ferenc híreket mond, egy másikon Honthy Hannával készült beszélgetés hallható, amely a legendás operettprima­donna 1963-as szlovákiai látoga­tásakor készült. Három kurátora van a kiállítás­nak: az 1928-1944 közötti idő­szakot Hushegyi Gábor „térképez­te fel”, a műszaki tárgyakat, a hangfelvételeket, a hangdoku­mentumokat ifj. Papp Sándor gyűjtötte össze, és ő biztosította megszólaltathatóságukat, azaz a kiállítás interaktivitását, az 1949 és 2007 közötti időszakról pedig Miklósi Péter válogatásában ka­punk keresztmetszetet. (Fotó: SZMKM) Rá DIÓ HÉT A kormánypártok közelében teáBan monopotttetýzeíet ttosm a fádtons területen, az Intézmény vezetői­nek, munkaWisamak és szerHssztömek kíválaszlásakor a polite tojafitás is te- moly szerepet játszott. Ez 8W nem volt kivétel a magyar nyeivu arias sem. an­nak iúny<&at es kWelezés« polite szempontból megölzhalO. kormánypartt szeméiye»e teiak. A magya rárSootak első vezetője láalő Ernő. a pozsonyi tetményíae A Segget újságírója, ató ft. Sebestyén József válton pestjén; rrajd Or Mtovszky B6W sáPytesa ati került a magyar nyeW vbs Ungvsy Ferenc színművész 1934-ben lett a magyar osztály belső iountóáisa. 8©í a nagy® program és iskoiaráőiő rendezője, a magyar nyelvű Hírek beolvadja. Manga János tarn» es ncpraj/os az istólaraoe énatevA vrzcrte >30-*s evek közepe- tői. Kovács Ereire történész 193MSÍ volt a rádió fiír szerkesztőié. Jócsík fajos szociológus pedig 193? es!938 kozöi: a rádió prágai kűz- pontiánakmunkaiaravoN A Mső íiwkaas* között bök. r .... eszléták. műtörténészek és képzőművészé* ft «Hak. ezzel az adás szakmaisága crwáobs szfnvonaNM te« (Brogyány: ' ’’ Káfenan. Egri Viktor Kramma Jenó. fttery Rezső Szatem* fieső. sa>) A kassai oszöfyt Juhász Árpád vezette, aki«» bek kdň teret aőofl Oarkó Istvánnak, Pata*» Borisnak, ah Vládny rozhlas Štát zákonom uplatňoval svoje monopolné práva na rozhlasové vysielanie, preto pri výbere radiacich pracovníkov a redaktorov zohíadAcvali aj poMickú lojalitu. Výnimkou nebolo am vystelie v marte árom jazyku, kde angaJwaít prevládne orientovane matôrskd osobnosti Prvým védtem redaktorom Afedarskycb hors- mektoiEmo László, redaktor pmidátoetojsatistei^űdéJTáka Ä Reggel, jeho striedal Or. József Sebestyén a nakoniec haderte rnaíarského vysielania pr evzal Or. Vojtech litovský. HerecFerencüjsgváry sa $Bi interným spciuprecovn&om v roku 1934; ako Ricdwáia spravuaajsrva, aj ako režisér madárstefto vysielania <j školského razMasi Uťhei a cinogrel Janos Manga "«dol Ack Stóŕstóno roz- ntasu od polovice 30 rokov, historik Endre Kovács bol redaktorom spravodajstva od (Oku 193?. soootog fajos Jócstk bol spolupracovníkom pražskej centrály v rokoch 193? 1938 Medzi externými spolupracovník­mi boti spisovatelB. estetici, restom,, úmerná, vytvairec. Sm sa úroveň vyrovnala celoštátnemu vysielaniu (Kálmán Bíogyányi, Vto* Egri. Jenő Krammer, Rezső Peéry. Rezső Szarársí. ŕA). Košické msfciskt vysielame vadai Árpád Juhász, ktorý eoskyW pneslot takým osobnostiam, teísr- van Sarki, Bons Pálolai. áld-4 Pomogáts Béla legújabb kötetének bemutatójáról A csorbítatlan világ egysége és egyre akadálytalanabb birtok­bavétele került, a haza, a magyar (Trianon előtti) táj és kulturális­szellemi haza egyidejű, ám minél teljesebb birtoklása helyett. Mára már mintha végletesen felbomlott volna haza s nagyvilág természe­tes bipolaritása, melynek helyét valami könnyelmű egypólusosság, egysarkúság, szellemi egysíkúság vette át, s a most kezünkben tartott könyvnek szinte mindegyik lapjá­ról szétáradó diakronikus szemlé­let helyébe egyfajta felületes szem­léleti - tájékozódási - értékképzési monotónia lépett. Pomogáts Béla új könyve - megszólított »társ­szerzői« közreműködésével - a múlttá vált időt igyekszik helyreál­lítani, a visszavonhatatlanul letűnt múltbeli valóságtényeket jövő­képző stratégiáink részévé tenni. Rajtunk múlik, hogy ezek mily mértékben tudnak a valóságban is azzá válni” - állapította meg lau- dációjában Tóth László, József At- tila-díjas költő. Tóth László, Hodossy Gyula és Pomogáts Béla a könyvbemutatón (A szerző felvétele) NAGY ERIKA Dunaszerdahely. A Budapest Kávéházban a múlt csütörtökön mutatták be Pomogáts Béla iroda­lomtörténész új könyvét, a Lilium Aurum gondozásában megjelent Magyar tájak - magyar irodalom című kötetet. Ez egy olyan szöveggyűjtemény, amely a 20. századi egyetemes s ezen belül a kisebbségi magyar irodalom emb- lematikus szerzőinek az írásaiból válogat, melyek egy-egy magyar történeti táj, tájegység lelkületét igyekeznek megragadni. „Pomogáts Béla Magyar tájak magyar irodalom című szöveg- gyűjteményének írásaiban, s uta­zóiban még él, még csorbítatlan, még háborítatlan a (magyar) világ egysége. Közülünk talán már egyedül csak Pomogáts Bélában. A 20. század vége felé, a 21. század hajnalán íróink érdeklődésének középpontjába egyértelműen a nagyvilág egyre nagyobb mértékű PEGAZUS ALKOTÓPÁLYÁZAT . mmsssmsmmím A Szlovákiai Magyar írók Társasága idén is meghirdeti irodalmi alkotópályázatát kö­zépiskolás korú alkotók részére az alábbi kategóriákban: I. kategória: vers II. kategória: próza Beküldési határidő: 2009. április 20. Pályázhatnak állandó szlo­vákiai lakhellyel rendelkező itthoni- vagy Magyarországon tanuló középiskolások magyar nyelvű alkotásokkal. A pályá­zatra érkezett munkák mind­egyikéhez a felsorolt mentorok egyikének javaslata szükséges ahhoz, hogy az arra érdemes mű, illetve annak szerzője a bí­rálóbizottság elé kerüljön: Ar- damica Zorán, Bárczi Zsófia, Bolemant László, Csanda Gá­bor, Csepécz Szilvia, Csehy Zoltán, Cs. Liszka Györgyi, Ju­hász Katalin, Németh Zoltán, N. Tóth Anikó, Szászi Zoltán, Z. Németh István, Tőzsér Árpád Apályázó feladata: ♦ A felsorolt mentorok közül minden pályázó kiválaszt egyet, akivel dolgozni szeretne ♦ Ha ez megtörtént, jelentke­zik a Társaság titkárságán, ahol postafordultával megkapja a mentor elérhetőségeit ♦ Szerzőnek a mentor nyújt segítséget abban, hogy a bíráló bizottság elé a Társaság nevé­hez méltó pályázat kerüljön 4 Mentortól begyűjti az 5-10 soros ajánlást 4 A pályázat jeligés. Az aján­lást, nevet, címet és a telefon­számot, valamint a látogatott középiskola megnevezését kér­jük lezárt borítékban mellékel­ni, amelyre csak a jeligét kell ráírni (vagy az e-mailben külön feltüntetni). A jelige az oldal­számokkal ellátott kézirat min­den oldalán szerepeljen! Egy pályázó több alkotással is pá­lyázhat. A pályaműveket postai küldeményként öt kinyomta­tott példányban kérjük postáz­ni. Az értékelésről szakmai zsűri gondoskodik. A zsűri elnöke Tóth László József Attila-díjas költő, tagjai pedig Görözdi Judit irodalom- történész és Vida Gergely Ma­dách- és Forbáth-díjas költő. Védnökök: Grendel Lajos Kossuth-díjas író és Tőzsér Arpád Kossuth-dí­jas költő A díjak, mindkét kategóri­ában: 1. díj: 100 euro és értékes könyvcsomag 2. díj: 60 euro és értékes könyvcsomag 3. díj: 30 euro és értékes könyvcsomag A vers és próza kategóriák­ban egy-egy védnöki különdíjat (50 euro és értékes könyvcso­mag) is kiosztunk. Az ünnepélyes eredmény- hirdetés és díjkiosztás a Szlo­vákiai Magyar Kultúra Múzeu­mának pozsonyi székházában, a Brámer-kúriában (Žižkova 18) 2009. június 12-én lesz 14.00 órától. Elérhetőségek: Szlovákiai Magyar írók Tár­sasága 92901 Dunajská Streda Erzsébet tér 1203 TeL/Fax: 031/552-79-64, 0911/239-479 E-mail: szmit@mail.t-com.sk

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom