Új Szó, 2009. március (62. évfolyam, 50-75. szám)

2009-03-13 / 60. szám, péntek

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2009. AAÁRC1US 13. Vélemény És háttér 7 A13-as azt szenvedi meg, hogy a tökéletes 12-es után következik 13 tény péntek 13-ról KROHOIÓGIA Véres ámokfutók az USA-ban Kilenc embert lelőtt, majd önmaga ellen fordította a fegyvert egy ámokfutó ked­den az Egyesült Államokban. Ez azonban már korántsem számít egyedi esetnek az USA-ban. Összeállításunk a 2008-2009-ben elkövetett, halálos áldozatokat követelő ámokfutásokról: 2008. február 2. - Chica­go egyik külvárosának bevá­sároló központjában egy is­meretlen agyonlőtt öt nőt. 2008. február 8. - A Mis­souri állambeli Kirkwood egyik elővárosában, a város­házán egy fegyveres férfi öt embert megölt. 2008. február 15. - A Chicagótól nyugatra fekvő Northern Illinois Egyetemen egy fegyveres tüzet nyitott egy előadóteremben a diá­kokra. Hatan meghaltak, ti­zenhatan megsebesültek. 2008. július 27. - A Ten­nessee állambeli Knoxville városának egyik templomá­ban egy puskával felfegyver­kezett férfi lövöldözött. Egy embert megölt, ötöt súlyosan megsebesített. 2008. július 31. - Wis­consin állam Marinette me­gyéjében egy fegyveres férfi minden előzmény nélkül tü­zet nyitott fiatalok egy cso­portjára. Egy 17 éves lány, valamint egy 18 és egy 19 éves fiatalember életét oltot­ta ki. 2008. szeptember 2. - A Washington állambeli Alger városában egy elmebeteg lövöldözött, hat embert megölt. 2008. december 25. ­Covinában, Los Angeles egyik külvárosában egy ka­rácsony éjjeli partin egy Mi­kulásnak öltözött ámokfutó kilenc embert agyonlőtt, majd felgyújtotta az épüle­tet. A 45 éves férfit állítólag elhagyta a felesége, és őt ke­reste az estélyen. 2009. január 25. - Az Oregon állambeli Portland- ben két diákkal végzett, he­tet megsebesített egy fegyve­res ámokfutó. 2009. március 5. - Cleve- landben egy férfi megölt négy gyereket és a feleségét. A mai péntek 13-a a máso­dik az idei háromból, leg­közelebb novemberben lesz hozzá szerencsénk. Ilyen hármas nagyjából 11 évente fordul elő. MTI-ÖSSZEÁLLÍTÁS Thomas Femsler, a Delaware Egyetem matematikusa több mint húsz éve tanulmányozza a 13-as számot. A LiveScience című ame­rikai tudományos portál 13 pont­ba szedve közölte Fernster megál­lapításainak egy részét a hírhedt napról. 1. A brit haditengerészet épített egy Péntek 13 nevű hajót. Első út­ján, egy pénteken, 13-án hagyta el a dokkot, majd soha többé nem hallottunk róla. 2. A balvégzetű Apolló 13-at 1970. április 11-én 13 óra 13 perckor bocsátották fel. A dátum számjegyei is a 13-as számot ad­ják ki: 7+0+4+1 + 1=13. Az űrhajót 13-án súlyos robbanás rongálta meg, bár ez történetesen nem péntekre esett. A legénység szerencsésen visszatért a Földre. 3. Sok kórházban nincs 13-as szoba, a toronyházaknál időnként átugorják számozásban a 13. emeletet. 4. A számtalan fóbia között lé­tezik a 13-as számtól való rettegés (triskaidekaphobia) és külön pén­tek 13-fóbia is (friggatriskade- kaphobia). 5. Dán Marino, aki egyesek sze­rint minden idők legjobb hátvédje az amerikai fociban, játékosként a 13-as számot viselte a Miami Dol­phins csapatában. Sokan ennek tulajdonítják, hogy kiváló ered­ményei ellenére csupán egyszer játszott a Super Bowl győzele­mért, akkor sem sikerrel. 6. Butch Cassidy, a sokszoros amerikai vonat- és bankrabló 1866. április 13-án, pénteken szü­letett. 7. Fidel Castro 1926. augusztus 13-án, pénteken született. 8. Franklin D. Roosevelt elnök soha nem utazott 13-án, és soha nem látott vendégül 13 embert. Napóleon is betegesen rettegett a 13-as számtól. 9. Babonás párizsi vacsorázok bérelhetnek professzionális 14. vendéget. 10. Mark Twain egyszer 13. meghívott volt egy vacsorán, ba­rátja óvta a részvételtől. „Kár volt elmenni, csak tizenkettőnek ele­gendő ételük volt” - mondta ké­sőbb barátjának Twain. 11. Woodrow Wilson elnök szerencseszámának tartotta a 13-at, noha tapasztalatai ezt nem támasztották ďá. 1918. december 13-án, pénteken érkezett béke­tárgyalásokra Normandiába. A szerződést azonban nem tudta ke­resztülvinni a kongresszusban, ezért támogatókat gyűjtő körútra indult, melyen csaknem végzetes szélütés érte. 12. A numerológusok szerint a 13-as szám azt szenvedi meg, hogy a „teljesnek” számító 12-es után jön: 12 hónap van egy évben, 12 állatövi jegy, 12 isten az Olym- puson, Herculesnek 12 próbája, Izrael 12 törzse, Jézus 12 apostola és tizenkettő egy tucat. 13. Az amerikai egydolláros bankjegy hátoldalán lévő két kör az Egyesült Államok nagypecsét­jére (Great Seal) utal. Ezekben a körökben a piramisnak 13 lépcső­je van, a sas feje körül 13 csillag, 13 háborús nyű a karmai között és 13 levél az olajágon. A matematikusok elutasítják a numerológiát mint tudományta­lan elméletet, a számokkal való játékot inkább érdekességnek te­kintik. JEGYZET Szegények iskolája MISLAY EDIT Belátom, élhetetlen vagyok. Sót, nem vagyok szemes. Nem ne­kem áll a világ. így ezt a válságos időszakot, amely ránk szakadt, a magam módján próbálom meg­oldani. Takarékoskodom, nem költekezem fölöslegesen. Meg­győztem magam, hogy nem a ruha teszi az embert, a divat csak bohóság, így nem költők új cuc- cokra, árgus szemekkel lesem a különböző magazinokban az olyan jellegű cikkeket, hogy pél­dául „hogyan főzzünk 2 euróból egy egész héten át”. Már azon tö­röm a fejem, hogy ideje lenne új­ra leemelnem a polcról Márai Sándor A szegények iskolája című könyvét, amely amellett, hogy fanyar humorával, iróniá­jával rendkívül szórakoztató ol­vasmány, most hasznos útmuta­tóként is szolgálna, hogy mit te­gyünk, ha nem vet fel bennünket a pénz. Szóval, spórolok, ahol lehet, meg ott is, ahol nem, mert annyira vak vagyok, hogy nem látom, müyen egyszerű manap­ság pénzt keresni. És nem is ke­veset. A tutibiztos tippemet most megosztom a kedves olvasókkal, és melegen ajánlom mindenki­nek, akinek pénzügyi gondjai vannak. Ne keseredjenek el tehát azok, akik hasonlóan kevés pénzből gazdálkodnak, netán azok, akik elvesztették állásukat, és nem nagyon van rá esélyük e gazdasági krízises mindenna­pokban, hogy egyhamar találnak valami jól fizető, zsíros állást. Fi­gyelnek? Akkor súgom: lógókat kell készíteni. Lehetőleg minisz­tériumi megrendelésre. Csupán annyi grafikai ismeret kell hozzá, amennyi egy közepes tehetségű óvodásnak is van, és körülbelül annyi kreativitás, amennyivel egy cipőtalp rendelkezik, és kábé teljes ötpercnyi idő alatt készen is van. (Na jó, legyen tíz perc, vé­gül is, ha már csinálunk valamit, akkor csak „pontosan és szépen”, ahogy a költő mondja, mert per- fekcionizmus is van a világon.) Legalábbis azokat a lógókat el­nézve, amelyekért a szociálisan rettentően érzékeny kormá­nyunk miniszterei által vezetett tárcák az utóbbi időben rendel­tek. És kifizettek. Nem akarom senkinek a munkáját semmibe venni, a grafikusokét pláne nem, de ahogy elnézem ezeket a mesterműveket, azt hiszem, ezek is olyan grafikai stúdiókban ké­szülhettek, amelyeket a megren­delés (vagy pályázat) kihirdetése után fél nappal hoztak létre. A profi grafikai stúdiókban egy-egy lógó ára - megboldogult pénz­nemünkben számolva - 300-tól 50 ezer koronáig terjed. Olcsó bornak azonban híg a leve, tart­ják a „közt szolgáló”, közpénzből élő miniszterek, így a minisztéri- umoklogóvásárána lOezervolt a legalacsonyabb kifizetett összeg. A környezetvédelmi mi­nisztérium nem volt szűkkeblű: megrendelt lógójukért 800 ezer koronát fizettek ki. Jó befekte­tés. Komolyan. Mi másra is költ- hetne hasznosabban az adófize­tők pénzéből ennyit ez a tárca, amely egyébként folyton pénz­hiánnyal küzd? Még jó hogy nem parkosításra meg ehhez ha­sonló badarságokra. Persze ez a 800 ezer is csak szerényebb összeg ahhoz képest, amennyit az építésügyi és régiófejlesztési minisztérium fizetett egy (elég ócskára sikeredett) lógóért: 2 és fél millió koronát. Még hogy gazdasági válság! Már hogyan lehetne gazdasági válság abban az országban, amelyben így le­het büntetlenül és vidáman pa­zarolni a pénzünket. Munkára fel tehát! Gyártsunk ló­gókat! Hogy mit mondanak? Is­meretség is kell? Nem árt valami jó kis minisztériumi kapcsolat? Ja. Ez van. KOMMENTÁR Szlovák roncsderbi MOLNÁR IVÁN Ahétegyiklegjózanabb mondatát JánPoéiatekpénzügyminisztertól hallhattuk. Szerinte nyugodtan elfelejthetjük a Robert Fico által a hét elején felröppentett bombasztikusjavaslatot, amelyszerintaz ál­lamnak csökkentenie kellene a vendéglőkés az éttermi szolgáltatá­sok áfáját. A kormányfő ezt azzal indokolta, hogy a gazdasági válság miatt visszaesett a vendéglők forgalma. A véletlenszerűen kiválasz­tott ágazatoknak nyújtott adócsökkentés ötlete annyira őrült, hogy akár Fico agyából is kipattanhatott volna, eredetileg azonban a fran- ciákjavasolták az Európai Unió pénzügyminiszteri találkozóján. Az egyébként vendéglőtulajdonos Počiatek azzal hűtőtte le akedé- lyeket, hogy ez óriási bevételkiesést jelentene a költségvetés számá­ra, amiajelenlegihelyzetbenmegengedhetetlen. Nagy kár, hogy Počiatekkel ellentétben Ľubomír Jahnátek gazdasági miniszter nem volt üyen határozott, amikor a roncsprémium ötlete először felmerült. Az öreg autó újra cserélésének az állami támogatá­sát azzal magyarázzák, hogy a bajba jutott autóiparon szeretnének ígysegíteni.Továbbbiérv,hogyaz EurópaiUnió 11 országábanmár bevezettek hasonló pénzherdáló támogatást. A nagy kérdés azonban továbbra is az, hogy az erre nálunk elfogadott 33 millió euró, vagyis csaknem egymilliárd korona kin is segít valójában. Ahárom nagy ha­zai autógyártó alkalmazottain biztos nem, hiszen az ittenni cégek au­tóik nagy részé t külföldön értékesítik. A roncsprémiumnak így valószínűleg az autókereskedők örülnek majd a legjobban, akik a ré­giónkban legmagasabbnak számító áraikon most az adófizetők pén­zén szépíthetnek egy kicsit. Az egy-egy ágazatnak nyújtott szelektív támogatások legnagyobb hibája azonban, hogy újabb támogatási igényeket gerjesztenek. A roncsprémium bevezetését követően például az autóbontók már most panaszkodnak, hogy a jelenlegi árakon számukra nem éri meg nagyobb mennyiségű autó feldolgozása. Egy kocsi fel­dolgozása ugyanis nagyjából 250 euróba kerül, miközben az ál­lam csak 33 euróval támogatja az autóbontót, ugyanannyival, mint a kocsi tulajdonosát azért, hogy leadta az öreg autóját. Az autóbontóknak a költségeiket a feldolgozott autó értékesítésével kellene fedezniük. Míg tavaly júniusban azonban 300 eurót kap­tak egy tonna vasért, manapság ez száz eurónál is kevesebb, vagyis az autóbontók jelenleg minden egyes kocsin több mint 100 eurót vesztenek. Lenne szívünk elutasítani a támogatást az autóbontóktól? Az államnak, amely az adófizetők pénzét szórja eszeveszetten, valószínűleg nem. Mindezt tudják az autóbontók is, hiszen már felkérték az államot a támogatás növelésére. A sze­lektív támogatások sora azonban ezzel nem ér véget. Ki lesz a következő a sorban? A kérdésre talán nem is olyan nehéz a vá­lasz. Elég megnézni, hogy milyen gazdasági érdekcsoportok vannak képviselve a kormány által létrehozott gazdasági válság­tanácsban. A kérdés már csupán az, hogy a legközelebbi tanács­kozáson ki kiabál majd aTeghangosabban az állami támogatásért. Kampányfinis NAGYANDRÁS Az elnökválasztáshoz közeledve egyre nyíltabbá válik az államfője- löltekkampánya,ígyaválasztó,hanyitottszemmeljár, pillanatok alatt képes értelmezni a jelölteket, s politikájukat. Ivan Gašparovič hiába beszél arról, hogy az államfőnek az embere­ket nem megosztania, hanem összefognia kell, eddigi politikájával ennek pont az ellenkezőjét bizonyította. Az elmúlt évek során, de talán leginkább az utolsó hónapokban mindenki számára egyértelművé tette, hogy nem az összes polgár szavazatára pályá­zik, hanem egy pontosan behatárolt társaságéra: a jelenlegi kor­mánypártok választóira. Gašparovič pontosan úgy viselkedik, ahogy azt az őt támogató pártok elvárják. Az utóbbi időszakban si­került legalább kétszer belerúgnia a magyarokba is, ezért biztos, hogy alig kap majd magyar szavazatot. Ézt kompenzálandó valószínűleg maximális módon próbálja majd a nemzeti érzelmű szavazók támogatását megszerezni. Fontosnak tartotta megemlí­teni pár napja, hogy kellene valamit tenni a szlovákiai magyarok szlováknyelv-tudásával, mert a jelenlegi helyzetben képtelenek lesznek érvényesülni az országban. Iveta Radičovát már valószínűleg minden magyar ismeri, s úgy tűnik, a támogatása is egyre növekszik. Az SDKÚ alelnökének rövid időn be­lül sikerült megszereznie a magyarok támogatását úgy, hogy valójá- ban.túl sokat nem is ígért. Radičová nem beszél magyarul, politikája nem különösebben kisebbségbarát, ám egy megbízható, szavahihető politikus képét mutatja, akinek szilárd értékrendje elfogadhatónak tűnik a magyar szavazók számára is. Bár több mint valószínű, hogy a másodikforduló Gašparovič és Radičová harca lesz, nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy még a magyar szavazók számára sem teljesen egyértelmű, kire is kellene szavazniuk. František Mikloško, aki a konzervatívokat s a katolikusokat képviseli ebben a körben, időnként közeljutott a magyarokhoz az elmúlt húsz év során, hiszen nem véletlenül tüntettékki a magyar Országgyűlés­ben egyedüli szlovákpolitikusként. Az ő politikája a tiszta konzerva- tív és keresztény dogmára épül, így rá valószínűleg azok a magyarok szavazhatnak, akiknekaz MKP sem elég kereszténypárt. Rejtély azonban, vajon ki szavaz Zuzana Martinákovára. Az újság­íróból lett politikus olyan ügyesen képes folyamatosan lavírozni az eszmék között, hogy közel tízéves politikusi pályafutása alapján semderültki, pontosan mit is akar, kit is képvisel. A magyaroknak szóló üzenetei? Azok is pont ilyenek. Ajelöltekközül egyedül neki van magyar nyelvű weboldala, de jobb lett volna, ha bele sem kez­denek. Ennyi stilisztikai és nyelvtani hibát már régen látott az em­ber. Persze mondhatjuk azt, hogy ő legalább megpróbálta, a többi­ek nem. A dolog inkább úgy fest, hogy ő az a politikus, aki minden­kinek megpróbál megfelelni, felszínesen és bármi áron. Vajon kinek lesz ez jó? (Peter Gossányi karikatúrája- Egyre többen mondják, kitűnő köztársasági elnök lenne belőlem

Next

/
Oldalképek
Tartalom