Új Szó, 2009. március (62. évfolyam, 50-75. szám)
2009-03-13 / 60. szám, péntek
UHLU u 11 mi i íl m 11 n m. ilUiUULiHmmiUMaiiiii i.ui.: 11 r.i. lii mi i 8 Vélemény-hirdetés ÚJ SZÓ 2009. AAÁRC1US 13. www.ujszo.com Felvételi tájékoztató kérdőjelekkel SZEMSZÖG Támadás a nyugdíjaink ellen A Smer-HZDS tandem újabb csapást mért a magánnyugdíjpénztárakra. Március 11-én a parlament elfogadta, hogy a maximális kezelési illetéket az eddigi 0,065%-ról 0,025%-ra csökkentsék. Első pillantásra talán örülni is lehetne a hímek, hiszen a megtakarítóknak kevesebb kiadásuk lesz és több marad a nyugdíjszámlájukon. A másik változás, hogy ha egy pénztár veszteséget termel, saját vagyonából köteles az ügyfeleket kárpótolni. Erre a célra létre kell hoznia egy öt évre szóló gaÉvek óta a napi és heti sajtó közli a felvételi tájékoztatót az egyetemekről lassan javuló színvonalon. Az ez évi tájékoztató az Új Szóban mellékletként jelenet meg február 19-én „Egyetem” felirattal. A növekvő színvonalat jelzi a „katechetika” kateketikává válása, és szintén először jelenik meg az építőmérnöki kar, sajnos az építészmérnöki karról egy szó sem esik. A tárgyalt melléklet köznyelvi szövege nyelvileg kifogástalan ifjúi szleng, jól érthetően szól az olvasóhoz. A közlendők szakszavai nem mondhatók standardnak, inkább szlovákiai magyarul hangzanak és nem definiáltak. Leggyakrabban a „főiskola” terminussal találkozunk benne a szlovák „vysoká škola” értelmezés szerint. A magyar főiskola másképpen van definiálva, ami nem tükröződik a kisszótárakban. Azok, száznál többen, akik Magyarországon szereztek főiskolai tanítói oklevelet, csak azután taníthattak nálunk, hogy két évet hozzátanultak Nyitrán és a költségeket sem úszták meg százezer m (sxc.hu-felvétel alatt. Csak azért, mert nem tudták, hogy a főiskola nem vysoká škola. A szlovák „vysoká škola” szót szakfolyóiratokban ritkán Universityre fordítják, de leggyakrabban higher educationra, ami magyarul felsőoktatási intézményt jelent (3). A végzős főnév négyszer szerepel a szövegben (pl. végzősnek diplomát ad) formában, amelyek helyett a végzett szó lett volna a helyes, amely minden esetben definiálva van . Diplomát csak az kap, aki már végzett, azaz minden vizsgát letett, és pályaművét megvédte. A mi végzett szavunk kihalóban van. Brigádmunka, brigádlehetőség a magyar nyelvben sohasem volt, használata leggyengébb láncszeme a műnek. A diákmunka viszont kifogástalan és főképpen félreérthetetlen. A tájékoztatóban olvashatjuk, hogy „csak magas színvonalú egyetem” kapja meg a „tudományegyetem státust”. Nem igaz. „A tudományegyetem jogi, bölcsészeti és természettudományi (régebben orvosi és teológiai) karból álló egyetem”. A felsőoktatási intézmények minőség szerint kutatóegyetemekre, oktatóegyetemekre és (szak)főiskolákra oszlanak. A tanszék csak oktat, vizsgáztat, diplomamunkát készíttet, és saját tevékenységét adminisztrálja, nem ad ki oklevelet - azt a karok adják. Nagy tévedés, hogy a PhD titulus nagydoktorátus. A kisdoktor egyetemi doktor és a nagydoktor akadémiai tudományok doktora, MTA doktora, DrSc már az ötvenes évektől ismertek, az új a PhD, csak a közép jelzőre pályázhat. Alacsonyabb tudományos fokozatként regisztrálják. A filozófia doktora a bölcsészdoktor, a PhD és a PhDr nem egyenrangúak. Az MTA a kisdoktor, nagydoktor szavakat okmányaiban nem használja, ezeket a hivatalos egyetemi doktor, tudomány doktora stb. szavakkal közli, részletesen lásd az évkönyvben. Ha az egyetemekből 17-et, a főiskolákból csak 4-et sorolnak fel a szerzők, akkor nem a főiskolai hallgatók száma sokszorozódott (többszöröződött) meg. Az ARRA nem akadémiai ügynökség, hanem egyetemi ügynökség, noha továbbra is akademická agentúra marad, mert ahogy a szerzők is írják, „a főiskolák és egyetemek rangsorát állapítják meg”. Ugyanígy nem jó az „akadémiai intézmény”, mert az egyetemi intézmény. Az akadémiának más jellegű, nagyobb számú intézete van. A cikk a „Több évtizedes hagyomány” és a „Három karon tanulhatunk magyarul” alfejeze- tei véleményem szerint nem mentesek az öntömjénezéstől, sőt reklám ízűek. Rossz terminus a cikkben a zárómunka (záverečná práca), a természettudós (RNDr), és a rigorózus vizsga (doktori szigorlat) (6) is. Csuka Gyula nyug. tud. kutató és egyetemi oktató mérnök, PhD., DrSc. ranciaalapot. Ha átlagon aluli hozamot ér el, ebből kell kiegészítenie amegtakarításokat. Nem kell közgazdásznak lenni áhhoz, hogy észrevegyük, a kezelési költségek ilyen szigorú megszabása nem segíti a megtakarítókat, a másodikváltoztatás pedig képtelenség. Az már önmagában is helytelen, hogy ilyen nagy mértékű átalakítás van, hiszen a pénztárak egyik fontos bevételi forrását harmadolták. így nehéz gazdasági tevékenységet folytami. Ez elsősorban a pénztáraknak rossz, de idővel érzékelhető lesz az ügyfelek számára is. A legfontosabb, ami sérül, a stabilitás és a kiszámíthatóság. A folytonos változtatások miatt nehezebb lesz kiszámítani a nyugdíj összegét. A kiadások szigorítása negatívan hat a piaci versenyre is. Kevesebb társaság képes kigazdálkodni a hatékony működést, a gyengébbek könnyebben esnek ki, az esetleges új társaságok nehezebb feltételekkel jelenhetnek meg. A díjak előírt csökkentése önmagában még nem lenne kritizálható. A nyugdíjreform emble- matikus alakja, Richard Sulik korábban kijelentette, hogy erre idővel lesz lehetőség. Néhány év múlva, amikor elég nagy összeg akkumulálódik a pénztárakban, alacsonyabb illetékek is megállapíthatók. Most azonban még nemjött el az ideje. A megtakarítások pótlása viszont irracionális döntés volt. Mindenki tudja, hogy a reálgazdaságban lehetetlen állandóan jó eredményt elérni. Vannak jó és rossz évek. A változtatást talán ahhoz lehetne hasonlítani, mintha a kormány előírná, hogy például a Volkswagennek minden évben legalább azonos mennyiségű gépkocsit kellene gyártania. Az új szabály ezen felül rossz irányba téríti el a rendszert. A nyugdíjpénztárak első rendű célja lesz ezután a negatív hozam elkerülése, nem a pozitív elérése. Ennek káros hatásaira is vannak külföldi példák. A néhány európai nyugdíjrendszer kialakításánál szintén beépítették a kötelező pótlást. Ott az átlaghozamok a túlzott óvatoskodás miatt igen alacsonyak. Egy másik példával úgy lehetne illusztrálni, hogy az a labdarúgó-mérkőzés, amelyen a góllövés elérése a cél sokkal izgalmasabb, mint az, amelyen a fő cél az, hogy a labda ne kerüljön a hálóba. Pedig a nyugdíjpénztárak hozamára nem nagyon lehet panaszkod(Somogyi Tibor illusztrációs felvétele ni. A hozamcsökkenés, összehasonlítva a tőzsdék vagy akár egyéb országok magányugdíjpénztárainak eredményességével, nem is olyan rossz. Paradox módon ehhez valamilyen mértékben a kormány is hozzájárult. Nyáron, amikor újra tervbe vette a II. pillér megnyitását, a társaságoknak tartalékolniuk kellett egy bizonyos összeget az esetleges kifizetésekre . Ezt a pénzt aztán nem fek- tettékbe, és így kisebb veszteségeket szenvedtek el. A kormány néhány másik lépése, mint például az átlépések szabályozása az egyik pénztárból a másikba, vagy a marketingköltségek limitálása, inkább még a stabilizálás felé hatott, a mostani változások viszont már egyértelműen a rendszer szétzilálása felé mutatnak. A kormány tarsolyában további tervek is vannak. Robert Fico szigorúbban előírná, mibe fektetnék a pénzt a nyugdíjalapok. Az elképzelések szerint az autópálya-kötvények lehetnek ezek. Ilyen példákra már csak Argentínában akadunk. Sajnos, Szlovákia a politikai életben is egyre közelebb kerül Dél-Ameri- kához. Horbulák Zsolt A rovatban közölt írások nem feltétlenül a szerkesztőség véleményét tükrözik. Tartalmas hetet kínálunk! Kellemes hetet kívánunk! Ez a lap jár Önnek?! Laprendelés: 02/ 592 33 403-405 www.ujszo.com