Új Szó, 2009. március (62. évfolyam, 50-75. szám)

2009-03-13 / 60. szám, péntek

6 Külföld ÚJ SZÓ 2009. AAÁRC1US 13. www.ujszo.com RÖVIDEK Moszkvának kell a radar Baku. Oroszország sze­retné meghosszabbítani az Azerbajdzsánban lévő, szov­jet időkben épült gabalai ra­darállomás bérletét. Ezt teg­nap közölte Bakuban Szergej Lavrov. Az orosz külügymi­niszter hangoztatta: tovább­ra is érvényben van az az orosz javaslat, hogy a loká­torállomást az USA-val közö­sen üzemeltessék a lehetsé­ges rakétatámadások veszé­lyének felderítésére. Ezt Moszkva még 2007-ben kez­deményezte azzal, hogy ki­váltsák vele tervezett ameri­kai rakétavédelmi rendszer egyes elemeinek Kelet-Euró­pába telepítését. Gabala 200 kilométerre északnyugatra van Bakutól. A 18 emeletes megfigyelőállomást is ma­gába foglaló, 128 méter ma­gas létesítmény 1985-ben épült a déli irányból várható rakétatámadások előrejelzé­sére. A radarállomás bérlete 2012-ben jár le. (MTI) Új amerikai diplomaták Washington. Megnevezte a Fehér Ház, hogy kiket szán Barack Obama elnök nagy­követnek Irakba és Afganisz­tánba. A bagdadi posztot Christopher Hill volt szöuli nagykövet foglalhatja el, Ka­bulba pedig Karl Eikenberry altábornagy, a NATO katonai bizottságának helyettes veze­tője a jelölt. Eikenberry ko­rábban már szolgált parancs­nokként Afganisztánban. Hill a kelet-ázsiai és csendes-óce­áni térségért felelős külügyi államtitkár-helyetteseként éveken át vezette az amerikai tárgyalóküldöttséget az észak-koreai atomprogram­ról folytatott hatoldalú tár­gyalásokon. (MTI) Iliescu megúszta Bukarest. Valamennyi vá­dat ejtették Ion Iliescu volt román államfővel szemben az 1990-es bányászjárás kapcsán - közölte a román szervezettbűnözés- és terro­rizmusellenes ügyészség. A volt államfőt egyebek között hamis információk közlésé­vel és diverzióval gyanúsítot­ták. 1990. június 13-15. kö­zött bányászok dúlták fel Bukarestet, ahol brutális módon felléptek az Iliescu ál­tal irányított akkori hatalom ellen tüntetőkkel szemben. A bányászok fellépése követ­keztében többen életüket vesztették. (MTI) Kínai kardcsörtetés Peking. Hu Csin-tao kínai elnök felszólította tegnap or­szága hadseregét, hogy ren- díthetedenül védje az ország szuverenitását, biztonságát és területi integritását. Ezzel utalt arra, hogy incidens tör­tént Kína és az USA között a Dél-kínai-tengeren. Az ame­rikai haditengerészet Impec- cabble nevű hajója a kínai hatóságok szerint engedély nélkül tartózkodott a minap a Hajnan szigettartomány közeli vizeken. (MTI) Egyenlő bánásmódot követelnek az új tagországok gazdái - egységes felvásárlási árat akarnak Tüntetők és tehenek a prágai Vencel téren ÖSSZEFOGLALÓ Prága. Hozzávetőleg nyolcezer, főként közép-európai gazdálkodó tüntetett tegnap a cseh fővárosban. A mezőgazdasági minisztérium épülete előtt kifütyülték Petr Gan- dalovié tárcavezetőt, majd a Vencel térre vonultak, megbénítva ezzel a belváros forgalmát. És mivel négy tehenet is vittek magukkal, az álla­tokat szakszerűen meg is fejték. A csehek, szlovákok, lengyelek, szlovénok, magyarok és litvánok mellett az osztrák és a német gaz­daszervezetek is képviseltetették magukat a demonstráción. Az iDnes.cz hírportál szerint Szlová­kiából mintegy hatszázan vehettek részt a megmozduláson. A fő köve­telés az volt, hogy az újonnan csat­lakozott uniós országok gazdálko­dói ugyanolyan bánásmódban ré­szesüljenek, mint a régi tagorszá­gokban dolgozó társaik. Emellett a tejpiac jelenlegi kaotikus viszonya­inak rendezését és átláthatóvá téte­lét is követelték a gazdák. A nem­zetközi demonstrációt pedig azért tartották Prágában, mert az uniós tárcavezetőkkel együtt ott-tartóz- kodott Mariann Fischer Boel, az EB mezőgazdasági biztosa. Jan Veleba, a cseh agrárkamara elnöke a minisztérium előtt arról Egy bánat gyötri őket (ČTK-felvétel) beszélt, hogy a cseh mezőgazdaság gyakorlatilag a padlón van, mivel a múlt évben tovább csökkent az ágazat nyeresége és azt szerinte csak a támogatások tartják fenn. Gandalovič minisztert akkor fü­tyülték ki, amikor kifejtette: az uni­ós csatlakozásokat mindenütt nép­szavazások hagyták jóvá. A feltéte­lekben benne volt, hogy a brüsszeli támogatások csak 2013 után érik el a nyugati tagállamok szintjét. Gandalovič szerint a cseh kormány az idén a brüsszeli agrártámogatá­sokat saját forrásokból az uniós szint 90 százalékára egészíti ki; szerinte a cseh gazdáknak ezért nincs okuk panaszra. A Mariann Fi­scher Boel-nak átadott petíció lé­nyege az egyenlő bánásmód köve­telésén túl a nagy bajban lévő tej­ágazat problémáinak európai szin­tű rendezése. A válság főként a ke- let-közép-európai tagországokat sújtja. A termelők egységes tejfel- vásárlási árat szeremének elérni, ami literenként 30 eurócent körül lenne szerintükreális. A tejpiac problémái a gazdák szerint elsősorban abból adódnak, hogy az EU bizottsága nemrégiben felemelte a tejkvótát. Ezért több új tagországban tejfeleslegek kelet­keztek, emiatt a tejet csak olcsób­ban lehet eladni. (SITA, m, ú) Enyhült a feszültség Főrabbi járt XVI. Benedeknél Róma. XVI. Benedek pápa az iz­raeli Nagyrabbinátus küldöttségét fogadta tegnap a Vatikánban, és biztosította vendégeit, hogy szemé­lyesen is megtesz mindent a zsi­dó-keresztény párbeszéd folytatá­sáért. Az izraeli delegáció vezetője, Sír Jasúv Kohen haifai főrabbi érté­kelése szerint a találkozó „fontos fordulópont” volt a Szentszék és a Szentföld kapcsolatainak történe­tében. Méltatta, hogy a Szentszék egyértelműen elítélte a holoka- uszttagadás minden formáját, és hitet tett a vallások közti párbeszé­det hirdető II. vatikáni zsinat poli­tikájának folytatása mellett. A fő­rabbi kijelentette: a nemrégiben nagy vihart kavart Williamson-ügy lezártnak tekinthető a pápa szemé­lyes levelével, amelyet a katolikus egyház minden püspökéhez inté­zett: Az egyházfő ebben elismeri, hogy hibákat követett el négy tradi­cionalista püspök - köztük a holo­kauszttagadó Richard Williamson - kiközösítésének feloldása során. A zsidó küldöttség megismételte sok zsidó szervezet követelését: a Vatikán tartsa távol magát az ENSZ rasszizmus elleni konferenciájától, a 2001-ben Durbanben rendezett rasszizmus elleni világértekezlet utókonferenciájától. (MTI) Horvátország és Albánia áprilisban NATO-tag lesz - három fő kihívás Nyitott kapukat akarnak Budapest. Horvátország és Al­bánia is a NATO teljes jogú tagjává válik az áprilisi csúcs- találkozón. Ezt a NATO-főtit- kár jelentette be tegnap Bu­dapesten, aTíz év NATO: tíz év biztonság című konferen­cián. Jaap de Hoop Scheffer hangsúlyozta, hogy a NATO kapui ezek után is nyitva ma­radnak további csatlakozni kívánó országok előtt. ÖSSZEFOGLALÓ Az általános megfogalmazáson túl Ukrajnát és Grúziát a főtitkár kü­lön nem említette. A magyar NA- TO-csatlakozás alkalmából rende­zett tanácskozáson azt hangsúlyoz­ta, hogy a bővítésnek köszönhető­en Európa sosem volt még ennyire biztonságos. 1999. március 12-én Magyarországgal együtt lépett be az észak-atlanti szövetségbe Cseh­ország és Lengyelország. Scheffer szerint három fő kihívás áll a NATO előtt: az afganisztáni szerepválla­lás, az Oroszországgal folytatott vi­szony, valamint az, hogy a NATO megtalálja a megfelelő megoldást az új kihívásokra, így például az in­ternetes bűnözésre. A NATO-nak biztosítania kell, hogy a koalíciós erők fenn tudják tartani a rendet az afgán elnökvá­lasztás közben és után is. A szövet­ség eddig sikeres volt az afgán nemzeti hadsereg kiképzésében, ezt a munkát folytatni kell. Ugyan­akkor az afgán civileket is segítenie kell a NATO-nak az eredményesen működő intézményi rendszer fel­építésében, a korrupció és a drog­kereskedelem elleni harcban. A si­ker érdekében pedig Afganisztá­non túlra kell tekinteni: el kell mé­lyíteni az együttműködést Pakisz­tánnal. Scheffer értékelése szerint a NATO előtt álló második kihívás a viszony Oroszországgal. Ez a kap­csolat túl értékes ahhoz, hogy a két fél leragadjon azoknál a kérdések­nél, amelyekben nem ért egyet, például a NATO-bővítés, a rakéta­pajzs vagy Grúzia ügyében, ületve Abházia és Dél-Oszétia elismerésé­ben. A közös érdekek közé tartozik a terrorizmus elleni küzdelem és a tömegpusztító fegyverek leszerelé­se-fűzte hozzá. A harmadik kihívás az új veszé­lyek kezelése. Napjainkban olyan globális problémákkal kell meg­küzdeni, mint az internetes táma­dások, az energiabiztonság és a ka­lózkodás. A házigazda Gyurcsány Ferenc magyar kormányfő is arról beszélt, hogy napjaink legtöbb biztonsági kihívása nem kezelhető katonai eszközökkel. Ezek között van az energiabiztonság, a klímaváltozás, az édesvízkészletek problémája, valamint a migráció. A terrorizmus kérdésében azonban a NATO kato­nai feladatai tartósan fennmarad­nak. (MTI, ú) Sarkozy a NATO európai súlyáról Berlin. Németország üdvözölte Franciaország visszatérését a NA­TO integrált katonai struktúrájába. A német álláspontot Angela Merkel kancellár ismertette a tegnapi berlini kormánykonzultáci­ón, amelyen a francia küldöttséget Nicolas Sarkozy elnök vezette. Merkel szerint Párizs lépése erősíti a közös európai biztonság- és védelempolitikát. Sarkozy azt mondta, Franciaország visszatérése az integrált katonai struktúrába növeli a NATO európai súlyát, (m) Bár csak műholdfelbocsátást jelentett be, mindenki rakétatesztre gyanakszik Phenjan megint provokálja szomszédait ÖSSZEFOGLALÓ Szöul/Tokió. Észak-Korea teg­nap több nemzetközi szervezetet tájékoztatott arról, hogy április 4-e és 8-a között „távközlési műholdat” bocsát fel. Japán rögtön közölte: nem fogja eltűrni, hogy a kommu­nista ország növelje a feszültséget a térségben. A tokiói külügyi szóvivő önmérsékletre szólította-fel Phen- jant, mert bár Észak-Korea csak egy műhold felbocsátását jelentette be, az is sérti a BT határozatait. Az USA és Dél-Korea azt gyanít­ja, hogy a sztálinista ország valójá­ban nagy hatótávolságú rakétát tesztel, és ezzel megsérti az ENSZ 2006-ban hozott határozatát, amely eltiltotta Phenjant a további nukleáris robbantásoktól és rakéta­kísérletektől. Hillary Clinton ame­rikai külügyminiszter közölte, ha Észak-Korea kísérletet hajtana vég­re nagy hatótávolságú rakétával, akkor annak következményei le­hetnek, pl. Washington kérheti a BT-t, hogy szigorítsa a Phenjan el­len érvényben lévő szankciókat, vagy hozzon újakat. A kommunista diktatúra 1998 nyarán már kisebb nemzetközi vál­ságot robbantott ki azzal, hogy el­indított egy nagy hatótávolságú, Taepodong-1 típusú rakétát, amely átrepült Japán fő szigete fe­lett, mielőtt a Csendes-óceánba hullott. Phenjan akkor is azt állítot­ta, hogy műholdhordozó rakétát bocsátott fel. A rakétakísérlet után Japán amerikai segítséggel több milliárd dollárból rakétavédelmi pajzsot épített ki. Adél-koreai sajtó szerint most egy Taepodong-2 ra­kéta szerelése folyik Észak-Korea keleti partvidékén. Feltételezések szerint ennek hatótávolsága 6000- 6700 kilométer, és képes elérni Alaszkát, illetve a Hawaii-szigete­ket. Szakértők nem zárják ki, hogy a Taepodong korszerűsített válto­zatának indítására készülődnek, amelynek hatótávolsága akár tíz­ezer kmislehet. (MTI,ú) 50 milliárdot sikkasztott, akár 150 évet is kaphat Minden idők egyik legnagyobb szélhámosa ÖSSZEFOGLALÓ Washington. Bűnösnek vallot­ta magát tegnap az ellene felhozott mind all vádpontban Bernie Ma- doff, minden idők legnagyobb Wall Street-i szélhámosa. A saját beval­lása szerint 50 milliárd dolláros pénzügyi csalássorozatot végrehaj­tó volt befektetési üzletemberre 150 évig terjedő szabadságvesztést szabhatnak ki. Többek között köt­vénycsalás, három rendbeli pénz­mosás és hamis tanúzás miatt emel­tek ellene vádat. A 70 éves Madoff, a New York-i Nasdaq elektronikus tőzsde egyko­ri igazgatója tavaly decemberben vallotta be, hogy évek óta folytatott befektetési üzlete valójában égy nagy csalás. Éveken keresztül az or­ruknál fogva vezette a befektető­ket, a The New York Times szerint volt olyan, hogy évi 46 százalékos kamatot ígért. Tavaly november végén 4800 ügyfele volt. Csak New Yorkban több mint ötezer befektető követeli vissza a pénzét. Az utóbbi hetekben olyan hí­resztelés kelt szárnyra, hogy az ügyészség vádalkut kötött Madof- fal a bűnösség elismeréséért cse­rébe. Ezt kedden cáfolták az ügyé­szek. Előzőleg felháborodást kel­tett az a hír, hogy esetleg enyhíte­nének a börtönbüntetésén, az ál­dozatok a bíróságot elárasztották tiltakozó levelekkel. A vagyonukat vesztett kárvallottak mindenek­előtt magyarázatot követelnek ar­ra, hova tüntette Madoff a pénzü­ket, mi történt az irdatlan összeg­gel, amelyből a nyomozók eddig Bernie Madoff (SITA/AP) csak 940 millió dollárnak akadtak a nyomára. Mások azon csodál­koznak, miért csak a csaló befekte­tő ellen emeltek vádat? Mi lesz azokkal, akik Madoff szélhámos­ságából, hamis pénzügyi birodal­mából gazdagodtak meg, köztük a testvérével, két fiával és feleségé­vel, valamint munkatársaival? A pórul járt befektetők között a nemzetközi pénzügyi világ neves szereplői mellett olyan magánbe­fektetők is akadnak, mint például Frank Lautenberg szenátor vagy a Philadelphia Eagles amerikaifüt- ball-csapat tulajdonosa. A károsul­tak között van Steven Spielberg Oscar-díjas filmrendező egyik jó­tékonysági alapja, és becsapták a Nobel-békedíjas Elie Wieselt és alapítványát is. (MTI, ú) Három évet kapott a cipődobáló Bagdad. Háromévi börtönre ítélte tegnap egy bagdadi bíróság azt az újságírót, aki tavaly decemberben cipőjével próbálta megdobni az utolsó iraki sajtókonferenciáját tartó George Bush amerikai elnököt. Az ítéletet Muntaszir az-Zaidi munkaadója, az al-Bagdadíja televízió jelentette be. Zaidit külföldi vezető elleni támadás címén ítélték el. Az újságíró tagadta bűnösségét, cselekedetét „a megszállásra adott természetes válaszként” indokolta. Védője szerint a vád azért sem állta meg a helyét, mert Bush nem hivatalos látogatáson tartózkodott Bagdadban, váratlanul, meghívás nélkül érkezett. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom