Új Szó, 2009. február (62. évfolyam, 26-49. szám)

2009-02-28 / 49. szám, szombat

6 Külföld ■Iliim I 1 LLU Uli II IH11.I Iliiül . lllllllllllll.lllLlI I 287 www.ujszo.com Az EU történetének legsúlyosabb krízise - szolidaritásra, összehangolt lépésekre lenne szükség Csúcsdömping a válságról Thomas Mirow (balról), az EBRD, Philippe Maystadt, az EIB, és Robert Zoellick, a Világbank elnöke (Reuters- és TAS R/AP-felvételek) RÖVIDEN Népszavazás októberben Párizs. Az ír képviselőház elnöke szerint várhatóan ok­tóberben lesz Írországban újabb népszavazás a Lissza­boni Szerződésről. Erről teg­nap tájékoztatott Párizsban Szili Katalin, a magyar Országgyűlés elnöke. A fran­cia fővárosban tegnap kezdő­dött meg az Európai Unió nemzeti parlamenti elnökei­nek kétnapos konferenciája, s egy zártkörű megbeszélésen John O'Donoghue ír házelnök azt mondta, jelenleg 51 száza­lék körüli hazájában az EU re­formszerződésének a támoga­tottsága. „Ez kellő optimiz­musra ad okot ahhoz, hogy va­lóban hatályba léphet a Lisszaboni Szerződés” - tette hozzá. (MTI) Prága is várja Obamát Prága. Barack Obama amerikai elnök elfogadta az unió cseh elnökségének meg­hívását, és európai turnéja so­rán, április 4-én várhatóan Prágába látogat. A cseh köz- szolgálati tévé forrásai szerint Obama Prágában nem hivata­los megbeszélést folytatna az EU állam- és kormányfőivel. Václav Klaus államfő és Mirek Topolánek miniszterelnök már januárban elküldte az EU nem hivatalos prágai csúcsta­lálkozójára szóló meghívót Obamának. Karel Schwar­zenberg külügyminiszter minderről személyesen is tár­gyalt az amerikaiakkal, ami­kor február 10-én Washing- tonbanjárt. Az amerikai elnök várhatóan április 2-án érkezik Európába. Utjának első állo­mása London lesz, ahol részt vesz a gazdaságilag legfejlet­tebb országok csúcstalálkozó­ján, majd a NATO megalaku­lása 60. évfordulójának ün­nepségein vesz részt. (MTI) Nyíltan a titkos akciókról Washington. Folytatód­nak Pakisztánban az al-Kaida és egyéb szélsőséges csopor­tok tagjai elleni robotrepülő­gépes támadások. Leon Pa- netta, a CIAúj igazgatója sike­resnek nevezte a lázadók megtörését célzó amerikai lé­gicsapásokat. „Semmi nem változtatta megés nem is fogja megváltoztatni azon törekvé­seinket, hogy a terroristákat üldözzük, még az sem, hogy a rakétatámadások a pakisztáni lakosság körében esetleg el­lenérzést szülnek.” Panetta szokatlanul nyíltan beszélt a titkos pakisztáni akciókról, amelyeket a CIA nem vállal a nyilvánosság előtt. Mint kö­zölte: a támadásokat még Ge­orge Bush elnök rendelte el az al-Kaida terrorszervezet des- tabüizálása és vezetőinek megsemmisítése végett. Érté­kelése szerint az akciók sike­resek voltak. A CIA tavaly nyár óta három tucatnyi támadást hajtott végre pakisztáni terü­leten - a 3700 mérföld ható­sugarú, 280 mérföldes órán­kénti maximális sebességű - Predator és Reaper típusú drónokkal. E pilóta nélküli, távolból irányított repülőgé­pekről aránylag nagy találati pontossággal indíthatók ra­kéták. (MTI) Brüsszel/Löndon/Budapest. Minden a gazdasági válság­ról szól. Holnap egy kis és egy nagy uniós csúcsot tartanak e témában, tegnap három nagy nemzetközi pénzintézet újabb mentőövet jelentett be a kelet-európaiak számára, a magyar kormányfő uniós pénzalap létrehozását java­solja, a lengyel miniszterel­nök könnyítene az eurózó- nába jutás feltételein. ÖSSZEFOGLALÓ Mára már nyilvánvaló, hogy az EU történetének egyik legsúlyo­sabb gazdasági válságát éli, és bár ez ellen tagországok tehetnek a leg­többet, összehangolt fellépésre, szolidaritásra is minden eddiginél nagyobb szükség van. December­ben az állam- és a kormányfők nagyszabású gazdaságélénkítési programot indítottak el, tavaly ősszel pedig már számos intézke­dést hoztak a pénzügyi válság elleni fellépésre. Az őszihez képest Kelet- és Közép-Európában is rosszabb a helyzet. Nem véletlen, hogy ezek a tagországok - a visegrádi államok, a baltiak, Szlovénia, Románia, Bul­gária - különtalálkozót, kis csúcsot is tartanak az uniós csúcs előtt. Több mint 24 milliárd eurós kö­zös programot állítottak össze Ke- let-Európa megsegítésére a világ vezető nemzetközi befektetési és hitelintézetei, köztük az Európai ÖSSZEFOGLALÓ Washington. Hivatalos bejelen­tést tett tegnap este az Észak-Karo­lina állambeli Camp Lejeune tenge­részgyalogsági támaszponton Ba­rack Öbama elnök az iraki csapat- kivonásról. A CNN hírtelevízió már az elnöki beszéd előtt kiszivárog­tatta, hogy Washington tervei sze­rint a harcoló alakulatok 2010 au­Tel-Aviv. Nincs lehetőség nagy­koalíciós kormány megalakítására Izraelben - jelentette be tegnap Benjámin Netanjahu, a jobboldali Likud vezetője, miután megbeszé­lést folytatott Cipi Livnivel, a cent­rista Kadima vezetőjével. Netanja­hu azt mondta, ő az Izrael előtt álló biztonsági és gazdasági kihívások miatt tartotta fontosnak a nagykoa­líciót. Livni közölte: nem hajlandó részt venni egy Netanjahu vezette Oslo. Rekordszámú, 205 jelöltje van az idei Nobel-békedíjnak. Az oslói Nobel-intézet, amely soha nem hozza nyilvánosságra az aspi­ránsok kilétét, tegnap közölte, aje­löltek között 33 szervezet és 172 magánszemély van. 2005-ös 199 jelölt volt az eddigi rekord. Geir Lundestag, a norvég Nobel-bízott- ság nem szavazó titkára elmondta, hogy az idei évben nagyon jó „föld­rajzi megoszlást” mutatnak ajelöl­tek. Annyit tudni lehet, hogy az idei Újjáépítési és Fejlesztési Bank (ÉBRD), amely a maga részéről tegnap Londonban hivatalosan be­jelentette a kezdeményezést. Összesen 24,5 milliárd eurós finan­szírozási csomagról van szó, az EBRD mellett az Európai Beruhá­zási Bank (EIB) és a Világbank járul hozzá. Ez a terv a nemzeti szintű vá­laszlépéseket egészíti ki. Célja „gyors, nagyarányú és összehan­golt” pénzügyi segítség a reálgaz­daságnak - különösen a kis- és kö­zepes vállalatoknak-nyújtandó hi­telezés támogatására, magánban­kokon keresztül. A legnagyobb hozzájárulást az EIB adja, 11 milli­árd euróval. A Világbank 7,5 milli- árddal járul hozzá a csomaghoz, ebből az idén és jövőre 3,5 milliárd euró jut a felzárkózó európai bank­szektor problémáinak kezelésére. gusztusáig hagyják el az arab or­szágot. Jelenleg 142 ezer amerikai ka­tona állomásozik Irakban. A csa­patkivonás után egy 35-50 ezres alakulatot hagynak hátra az iraki biztonsági erők kiképzése, tanács­adás, terroristaelhárító feladatok ellátása és a helyi amerikai intéz­mények - például a bagdadi nagy­követség-védelme céljából. nagykoalícióban, több lényeges kérdésben nem tudtunk meg­egyezni, ezért a Kadima ellenzékbe vonul. De hozzátette, hogy szükség esetén támogatni fogja az új kor­mányt. Netanjahu újságíróknak elárul­ta, a megegyezés érdekében kész lett volna nagylelkű engedménye­ket tenni, nevezetesen felajánlotta volna a Kadimának a három kulcs- fontosságú minisztérium - a kül­ügyi, a védelmi és a pénzügyi tárca - közül kettőnek az irányítását. névsorban szerepel Barack öbama amerikai és Nicolas Sarkozy francia elnök neve is. Sarkozyt az orosz­grúz konfliktus rendezéséért és a közel-keleti béke érdekében tett erőfeszítéseiértjelölték.Lundestad szerint a Nobel-bizottság első ülé­sén általában30-35 főre szűkíti aje­löltek listáját, majd a második, ápri­lisban tartandó ülésén tíz főre vagy szervezetre csökken a névsor. A dí­jazott nevét októberben jelentik be. Tavaly Martti Ahtisaari volt finn el­nök és békeközvetítő nyerte el a Nobel-békedíjat. Az EBRD 2009-2010-ben 6 milli­árd euróig terjedő összeget nyújt a térségi pénzügyi szektornak. Thomas Mirow, az EBRD elnöke tegnap hangsúlyozta: a három pénzintézet azért lépett, mert ki­emelt felelősséggel viseltetnek a kelet-európai térség iránt. Robert Zoellick, a Világbank elnöke szerint eljött az ideje annak, hogy Európa összefogjon és ne hagyja elveszni az elmúlt 20 év vívmányait a gazda­sági válság miatt, amely gyors ütemben válik emberi válsággá. Philippe Maystadt, az EIB elnöke szerint a közös akcióterv felgyorsít­ja a válságtól súlyosan érintett kö­zép-, kelet- és dél-európai országok reálgazdaságának létfontosságú finanszírozását a bankokon keresz­tül, és elősegíti, hogy a kisvállala­tok túlélhessék a viharos időket. A közel hat éve tartó háború le­zárása Barack öbama egyik legfőbb kampányígérete volt. Az elnökvá­lasztás előtt azt mondta, hogy beik­tatása után 16 hónapon belül ki­vonják az amerikai csapatok döntő részét Irakból. A 2010 augusztusi céldátum azt jelenti, hogy az ígéret 19hónap alatt teljesül. A csapatkivonás folyamatát Öbama katonai vezetők tanácsára Gyurcsány Ferenc kormányfő tegnap közölte: Magyarország azt szeretné, ha az EU egy 180 milliárd eurós alapot hozna létre a kelet­európai bankok és vállalatok tá­mogatására. Donald Tusk lengyel kormányfő tegnap az eurócsatlakozási felté­telrendszer felülvizsgálatát szor­galmazta, és egoizmussal vádolta a nagy uniós államokat. Tusk konkrétan az euróövezeti tagság előszobájául szolgáló európai át­váltási mechanizmusra (ERM-2) célzott. A brit Financial Times már sürgette, hogy a belépési feltétel- rendszer törlésével mielőbb fel kell venni a kelet-európai EU-tag- államokat az euróövezetbe, mert a keleti térség pénzügyi válsága a va­lutaunió összeomlásának kocká­zatát is felveti. (MTI, ú) toldotta meg három hónappal. Névtelenségbe burkolózó tisztvise­lők szerint Ray Odiemo tábornok, az Irakban állomásozó amerikai erők parancsnoka és David Petrae- us tábornok, a közel-keleti térség­ben folytatott amerikai hadműve­letekért felelős Középső Parancs­nokság vezetője eredetileg 23 hó­napot javasolt a harcoló alakulatok kivonására. (MTI, ú) Újabb uniós támogatás Félmilliárd a palesztinoknak Brüsszel. Az EU ebben az évben 436 millió eurót adományoz a pa­lesztinoknak, nagyrészt a Gázai övezet újjáépítésére, ami a januári harcok nyomán vált szükségessé. Ezt tegnap jelentették be Brüsszel­ben. A felajánlást Benita Ferrero- Waldner, az EU külkapcsolatokkal foglalkozó biztosa teszi meg hét­főn, a Sarm-es-Sejkben tartandó adományozó értekezleten. Az egyiptomi és norvég társelnökség alatt megtartandó rendezvényen többek közt ott lesznek az ún. kö­zel-keleti kvartett - az unió, az USA, Oroszország és az ENSZ - ve­zető képviselői. A 2007 végén Pá­rizsban tartott palesztin adomá­nyozó értekezleten 440 millió eu­rót ajánlott fel az EU, amit 2008-ban teljes egészében folyósí­tottak is. Javier Solana, az unió kül- és biztonságpolitikai főképvi­selője az EU szolidaratásának jele­ként a Gázai övezetben kezdett tegnap látogatást. Ő a legmaga­sabb beosztású európai tisztségvi­selő, aki az övezetbe látogat azóta, hogy a radikális Hamász 2007júni­usában kizárólagos uralma alá vonta az övezetet. (MTI) Tienanmen áldozatai A hivatalos Kína hallgat Peking. Az áldozatok nevének nyilvánosságra hozását követeli a Tienanmen téri Anyák nevű szer­vezet egy tegnap közzétett petíció­ban. A halottak megnevezése mel­lett szorgalmazzák azt is, hogy a kormány vizsgálja ki a hadsereg fel­lépését, ítéljen meg kártérítést a hozzátartozóknak és büntesse meg a gyilkosságok felelőseit. A levélen, amelyet a kínai parlamenthez cí­meztek, 127 aláírás szerepel. A pe­tíciót egy New York-i székhelyű kí­nai emberi jogi csoport segítségével hozták nyilvánosságra. A kínai kommunista vezetők 1989 júniu­sában a diákok vezette demokrá­ciapárti tüntetések leverésére be­vetette a hadsereget. A megtorlás­nak több száz - egyesek szerint több ezer-halálos áldozata volt. (MTI) POLITIKAI BULVÁR Michael Kocábból gettólakó lesz Kocáb miniszter a szóvivőjével, a „manöken" Lejla Abbasovával (ČTK-felvétel) Prága. Egy hétig a lakbért nem fizetők - főként romák - számára fenntartott szükséglakások egyi­kében fog lakni a cseh emberi jogi és kisebbségügyi miniszter. Mi­chael Kocáb, miután nyílt szóvál­tásba keveredett az észak-cseh­országi Chomútov polgármeste­rével a lakbért nem fizetők ügyé­ben, elfogadta Ivana Rápková vá­rosvezető meghívását, bogy a sa­ját bőrén tapasztalja meg, milyen az élet a helyi roma gettóban. Chomútov vezetése januárban úgy döntött, hogy a közüzemi tartozásokat az érintetteknek juttatott különféle szociális tá­mogatásokból rendezi. A szük­séglakásokba költöztetett romák ugyanis még a minimális lakbért sem voltak hajlandóak megfizet­ni, és ingyen akarták a fűtést, a vizet és a gázt. Rápková asszony megbízott egy végrehajtó céget, ennek képviselői megjelennek a szociális támogatások kifizetése­kor, s amint a romák megkapják a pénzt, a tartozás törlesztése cí­mén azonnal elkobozzák tőlük az összeg nagyobbik részét. Az eljá­rás éles bírálatokat váltott ki, megszólalt az emberi jogi biztos, az ületékes miniszter, követelve e gyakorlat beszüntetését. Rápko­vá azonban enged,, s hasonlóan kíván eljárni a februári juttatások kifizetésekor is. A városvezetést az is felháborítódra, hogy Kocáb - korábbi ígéretével ellentétben - először a szóvivőjét és tanácsadó­ját, a cseh-afrikai szülőktől szár­mazó Lejla Abbasovát küldte a helyszínre. „Ne manökeneket küldjön nekünk, hanem jöjjön el saját maga megnézni, mi a helyzet” - üzente Kocábnak a polgármester asszony. Észak- Csehországban a rendszerváltás után a helyi nehézipar és bányá­szat nagyrészt megszűnt. A na­gyobb városokban - Chomútov, Litvinov, Teplice, Ústí nad Labem - több ezres roma gettók alakul­tak ki. Ezekben az átlagnál jóval magasabb a bűnözés, a prostitú­ció, s szinte mindennaposak a konfliktusok a romák és a többsé­gi lakosok között. Litvínovban az ősszel utcai összecsapásokra is sorkerült, (kokes) Barack Obama némi csúszással akarja teljesíteni egyik legfontosabb kampányígéretét Tizenkilenc hónapig tart a kivonulás Irakból Ellenzékbe vonul a Livni vezette Kadima Nem lesz nagykoalíció MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Rekordszámú jelöltje van az idei Nobel-békedíjnak Obama és Sarkozy a listán MTl-HÍR

Next

/
Oldalképek
Tartalom