Új Szó, 2009. február (62. évfolyam, 26-49. szám)
2009-02-27 / 48. szám, péntek
I i I i I Mil JII UHUI Ilii II i n min m i mu m m 11 ■! i íl m i ■ u_i KERTESZKEDO 2009. február 27., péntek ________________________________________________________________________________ ________________________________________________________ 6. évfolyam 9. szám Csak átmelegedett földkeverékbe vessünk, tűzdeljünk Neveljünk zöldségpalántát ÖSSZEFOGLALÓ A január-februárban a fényhiány, március-áprilisban pedig a túl alacsony talajhőmérséklet a zöldségpalánta nevelés kritikus pontja. Az alacsony hőmérséklet lassítja a palánta fejlődését, és olyan stresszt válthat ki a növényben, ami csak később, a termésérés idején válik nyilvánvalóvá. A zöldségpalántákat csak átmelegedett földkeverékbe szabad vetni, tűzdelni, ezért a palántázó közeget a téli tároló helyről időben vigyük ki a szabadba, és helyezzük a napra. Az uborka 20-21, a paprika 20, a paradicsom 18-19, a fejes saláta 14-16, a (Képarchívum) káposztafélék (a karfiol és a kínai kel kivételével) 12-14 °C-os talajhőmérsékletet igényel. Az utóbb említett két faj számára az ültető közeg hőmérséklete 16-18 fokos legyen. Hideg talajban a gyökérfejlődés vontatott, és hiába adagoltunk megfelelő mennyiségben műtrágyát a közeghez, a növények hiánybetegség tüneteit mutatják. Ha a közeg amellett, hogy hűvös, még nedves is, fokozottabb a palántadőlés veszélye. Mindezért fontos a talajhőmérséklet ellenőrzése a tűzdelést megelőzően. Ám nem elég, ha léghőméróvel rendelkezünk, mihamarabb szerezzünk be talajhőmérőt is. A léghómérő elhelyezését a palántanevelő házban (fóliában) ne a mi kényelmünk határozza meg, hanem a növény helyzete. A léghőmérőt ne szemmagasságba tegyük, hanem lógassuk a növények közé, és ott méljük a léghőmérsékletet. A növénytől 11,5 méter magasabban elhelyezett hőmérők 5-6 °C-kal többet is mutathatnak, így ha ott a hőmérséklet megfelelő, a növény fázik. A „fázás” jelei a vontatott fejlődés, a nem megfelelő termőrügy-diffe- renciálódás, valamint komolyabb esetben a levélfonák kékes-vöröses elszíneződése. (gazdabolt.hu-papp) MAI VALUTAÁRFOLYAMOK | Aktuális középárfolyamok Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam Anqol font 0,89130 Lenovel zloty 4,6960 Cseh korona 28.333 Maqyar forint 300,02 Bolqár leva 1,9558 Román lei 4,2904 Japán jen 125,33 Svájci frank 1,4848 Kanadai dollár 1,5885 USA-dollár 1,2782 VÉTEL - ELADÁS Bank dollár cseh korona forint Volksbank 1,31-1,23 29,22-27,51 314,56-287,46 OTP Bank 1,32-1,24 29,12-27,48 307,90-290,36 Postabank 1,32-1,23 29,33-27,34Szí. Takarékpénztár 1,32-1,23 29,18-27,56 315,64-288,46 Tatra banka 1,31-1,24 29,12-27,64 312,01-288,29 Dexia banka 1,31-1,25 29,09-27,61 307,42-291,84 Általános Hitelbank 1,31-1,24 29,16-27,55 314,56-287,46 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: SITA) Próbálkozzunk sajáttörzsű ribiszkefával. Könnyebb gondozni, metszeni és a gyümölcs sem érintkezik a földdel Milyen gyümölcs a riszméte? Kiváló gyümölcs a tüskementes földiszeder (Fotó: Hocsi) E héten folytatjuk a bogyós- gyümölcsűekről szóló sorozatunkat. Kertészmérnök szakértőnk ez alkalommal a sajáttörzsű ribiszke, az egzotikusán hangzó riszméte, valamint a közkedvelt tüskementes szeder termesztési tudnivalóit foglalja össze. BELUCZ JÁNOS Előző írásomban taglaltuk a különbséget a bokor és a koronás- törzses forma között. Az alábbiakban a sajáttörzsű ribiszkére hívnám fel a kertészek figyelmét. Annál is inkább, mert viszonylag egyszerűen kialakítható, miközben egyesíti a két forma előnyeit. Hogyan neveljünk sajáttörzsű ribiszkefát? A sajáttörzsű ribiszkefa abban különbözik a bokor formától, hogy a földből nem a gyökeres termórészek jönnek elő, mindjárt elágazódva, hanem van egy megvastagodott törzs, amely a föld felett 40-50 cm magasságban ko- ronaszerűen elágazódik. A koronástól pedig abban különbözik, hogy saját gyökerű, tehát nincs aranyribiszkére oltva, továbbá nem olyan magasan hozza koronáját, mint a törzses-koronás forma. Előnye, hogy művelése lényegesen könnyebb, mint a bokoré. Alatta a talaj művelhető, a gyö- mölcs nem érintkezik a földdel. Jobb a bokor növényvédelme is, miközben könnyebben szaporítható, mert nem kell oltani arany- ribiszkére, metszése jobban végezhető, a korona áttekinthetőbb. Bár a koronás formától többet terem, a bokortól kevesebbet, viszont nem kell félni attól, hogy kitörik vagy kifagy. Az évenkénti metszése szintén a két forma közötti. A sajáttörzsű formát úgy kell kialakítani, hogy elültetjük az ültető anyagot. Ha el van ágazva, akkor a legfejlettebbet meghagyjuk, ezt két-három szemre visszavágjuk, a többi elágazást lemetéljük. Évközben továbbra is csak ezt az egy hajtást visszük fel, a többit lemetéljük. Amikor ezzel az egy hajtással elértük a kívánt magasságot, pl. 40-50 cm, akkor visszavágjuk, elágaztatjuk. A további metszésekkel a következő évben körkörösen több (8-10) termőrészt nevelünk ki, később már a helyzet mutatja a metszés szükségességét. Mi fán terem a riszméte? A riszméte (Josta) új gyümölcshibridnek számít, két gyümölcsfajból, a köszmétéből és a fekete ribiszkéből lett Németországban kinemesítve. Magyarországon is folytak kísérletek a két faj keresztezésével, a fertődi gyümölcsnemesítő állomáson ifj. Porpáczy Aladár a fajtának-hibridnek a Rikő nevet adta. A josta esetében kevesebb, mindössze 3-4 bogyó kötődik meg egy fürtön, ugyanakkor az átlagos bogyótömeg 2,4 g, átmérője 14,5 mm. íze kellemes, a fekete ribiszke illata és íze enyhén, vagyis elégségesen érződik. Nagyüzemileg nem termesztik, ám a kertészkedők érdekesnek tartják. Friss fogyasztásra, mélyhűtésre és konzervipari feldolgozásra egyaránt alkalmas. Egy-két tövet minden házikertbe ajánlatos telepíteni. A josta metszésénél kevesebb termőrésszel dolgozunk, így minden évfolyamból esetleg egy termőrész van. Ugyanakkor a bokor magas. Az elágazásokat is a felsőbb részben évente megmetsszük, így ifjítunk. Nem elterjedt gyümölcs, biztos vannak olyanok, akik nem is ismerik. Pedig a bokor saját gyökerű, így a tősarjak gyökérrel együtt kivehetők és üítethetők. Koronás formája nem terjedt el. A tüskementes szeder metszése A szederfajták lehetnek kúszók, részben kúszók, valamint merev- szárúak. Az előbbiek a hajtáscsúcsok legyökerezésével, az utóbbiak satjakkal szaporodnak. A tüskementes fajták nemesítése 1920- ban kezdődött, Amerikában 1966-ban állították elő a Thorn- free tüskéden fajtát, melyet Szlovákiában 1989-ben regisztráltak. Magyarországon már 1980-ban 316 ha volt kiültetve belőle. Nálunk az utóbbi időben főleg a hétvégi kertekben terjedt el termesztése. Éghajlati igényei a szőlő igényével azonosak. Nem szereti a szelet. Ha gyümölcséréskor megázik, könnyen megtelepszik rajta a szürkepenész. Felhasználása a málnával azonos, bár a gyümölcs vitamintartalma nem túl magas, íz-, aroma-, valamint színanyaga gazdag és érdekes. Nem igényes sem a talajra, sem a trágyázásra, ennek ellenére második éves korától évente akár 3-4 méteres hajtásokat is növeszt. Igényli a támrendszert és időnként a kötözést. Korban nem kifejezhető, úgy mint a málnánál, hogy letermés után eltávolítjuk a töveket. Van, hogya tövek két, máskor három év után kezdenek elhalni. Már termés után fonnyad a levélzet, a termőtő sötét színűvé válik. Mivel a kétéves tövek a legtermékenyebbek, így ha van belőlük elég, akkor az időseket mindenképpen tőből kivágjuk. Akár már ősszel a termés után, akár most, tavasszal. A termő egyedeket a támrendsze- res sorban egymástól 30-35 cm-re ültessük. A szeder metszése évközben, júliusban, augusztusban kezdődik. Ilyenkor a fő hajtást azért kurtítjuk meg, hogy fölöslegesen ne nőjön 3-4 méter magasra, hanem a környező növényzetnek és a támrendszernek megfelelően mindössze 2-2,5 m legyen. Ugyanúgy az oldalhajtásokat is 30-40 cm-re visszavágjuk. így a megmaradó részek jól kifejlődnek, tele lesznek termő rügyekkel, amelyek kedvező körülmények esetén beérnek. Ha a visszavágást ősszel elvégeztük, most csak korrigáljuk az őszi metszést, tőből kivágjuk, ami elhaltnak vagy feleslegesnek bizonyul. Főleg az oldalhajtások hossza érdekes most, a 3-4. rügy után úgy 25-30 cm-re vágjuk- vissza a vesszőt. Metéljük le a tavalyi leveleket, termésmaradványokat. egészségesen a hetet! Új köntösben, új tartalommal 2050-ben mindenki allergiás lesz? A nőknél gyakoribb a vesemedence-gyulladás Uniós rendelet a lisztérzékenységről A három legjobb zsírégető Gyógyító térkép a talpon Jobb a gyermeknek az anyja ölében Tömör növényi erő a bőrnek A ragyogó haj titka Keresse az Új Szót az újságárusoknál! A zöldségben lévő vitaminok jelentősen lassíthatják a memóriaromlást Több zöldség, jobb agyműködés! ÖSSZEFOGLALÓ A közvélekedés szerint naponta egy alma az orvost távol tartja, egy új felmérés szerint egy egész tál zöldség segít a memória ébrentartásában. A vizsgálat adatai szerint azoknál az embereknél, akik naponta legalább háromszor fogyasztottak zöldséget, a memóriaromlás és más mentális hanyatlás mértéke 40 százalékkal lassult a hatéves felmérés során, összehasonlítva azokkal, akik naponta csak egyszer fogyasztottak zöldséget. Ez rendkívül reményt keltő hír - véb Martha Clare Morris a chicagói Rush University orvostudományi központjának kutatója, hiszen segíthet megtartani kognitív képességeinket idősebb korunkban is. A vizsgálatot a kutatónő csapatával végezte el, amelyben 3718, 65 éves vagy ennél is idősebb chicagói ember vett részt. A résztvevők egy kérdőívet töltöttek ki arról, hogy milyen ételeket fogyasztottak, és ki végezte el a mentális képességüket felmérő teszteket a vizsgálat periódusa alatt. Az eredményekből a kutatók azt a következtetést vonták le, hogy akik a legtöbb zöld leveles növényt, például salátát vagy spenótot fogyasztották, azok átlagosan kisebb mértékben veszítettek memóriájuk képességeiből. A hüvelyes növényeknek, mint például a lencsének sokkal kisebb hatása van. Bár a rendszeres gyümölcsfogyasztás sem igazolt semmilyen hatást, a kutatók hozzátették: ez a megállapítás általánosságban vonatkozik a gyümölcsökre is. Egy egészen más tanulmány szerint, amit a Hifts Egyetemen végeztek el, a bogyós gyümölcsökben gazdag étrend javítja az agy funkcióit az idősebbeknél is. A kutatók szerint a zöldségek nagy mennyiségben tartalmaznak E-vitamint, amely kapcsolatba hozható az agy jobb működésével. A zöldségeket ráadásul valamilyen zsiradékkal fogyasztjuk, melyek öntetként, vajként, margarinként vagy. majonézként vannak jelen a salátákon, és az E-vitamin zsírban oldódik. Egy másik független vizsgálatban arra a megállapításra jutottak a kutatók, hogy az egészséges zsírok, a teh'tetlen és a többszörösen telíteden zsiradékok megtalálhatók a növényi olajokban is, amelyek szintén csökkentik a memória romlásának sebességét és az Alzheimer-kór kialakulásának koc-
