Új Szó, 2009. február (62. évfolyam, 26-49. szám)
2009-02-27 / 48. szám, péntek
8 Vélemény-hirdetés ÚJ SZÓ 2009. FEBRUÁR 27. www.ujszo.com SZEMSZÖG És mi lesz tovább...? Vladimír Kocourek, a Nemzeti Vagyonalap (FNM) Végrehajtó Bizottságának elnöke a múlt év vége felé kötötte az ebet a karóhoz, mondván: az alapra igenis szükség van! Abban az időben nyomatékosította ezt hatványozottan a Smer jól jövedelmező funkcióba ültetett szimpatizánsa, amikor a sajtó és a közvélemény mélységes felháborodással vette tudomásul, hogy a vagyonalapi tisztségviselők micsoda csodálatos év végi jutalmat kapnak. Szóval ezt a „nagyon fontos” Vagyonalapot kereste fel Pavol Paška parlamenti elnök, hogy betekintést nyerjen az intézmény munkájába. Itt és most természetesen fontos az alap létrehozásának és küldetésének meghatározása. Röviden: a Szlovák Köztársaság Nemzeti Vagyonalapja a honi privatizációt felügyelő állami szerv. Ennyi! Csakhogy aki valamelyest figyelemmel követi a szlovákiai gazdasági életet, azonnal mosolyogva teszi fel a kérdést: hol van már a privatizáció? Valóban, a magánosítás lezárt fejezete a szlovákiai gazdaság történelmének. A Vagyonalapnak e téren nincs mit felügyelnie! Mindössze annyit tesz, hogy kezeli az egyes cégekben elenyésző arányban előforduló állami részesedéseket. A házelnök ezt a ténykedést mérte fel. Abban az intézményben, amely a gyérecske feladat és lanyha munkaköri leírás ellenére továbbra is - még mindig! - vagy száz embert alkalmaz. Huszonhét tagú vezetéssel, amelynek tagjai a Smer, a Szlovák Nemzeti Párt (SNSJ, valamint a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom (HZDS) szimpatizánsainak soraiból kerültek ki. Ugyanis a kormánykoalíció közelségében meghúzódókból állították össze a Vagyonalap Végrehajtó Bizottságát, Elnökségét és Felügyelő Tanácsát is, vagyis az alap három vezető szervét. Az alap létezését és ténykedését erősen megkérdójelezők köréből már huzamosabb ideje egyre erősebben hangsúlyozzák, hogy az elenyésző feladattöredéket rá lehetne, sőt kellene bízni például a gazdasági minisztérium alkalmazottaira, de ugyanúgy elláthatnák azokat például a pénzügyminisztérium vagy az építési és régiófejlesztési minisztérium ületékesei is. Ezáltal a kemény recesszió idején nem kis összegeket lehetne megtakarítani, a megspórolt pénzt pedig a válságkezelő intézkedésekre fordíthatnák. A végrehajtó bizottság tagjainak havi keresete 3450 euró (104 ezer korona), míg az elnökség és a felügyelő tanács tagjainak havi bére megegyezik a parlamenti képviselők fizetésével, azaz mintegy 2000 euró (60 ezer korona). (A honatyák ehhez még különböző pótlékokhoz jutnakhónaponként.) Pavol Paška smeres házelnök tehát ott járt „védencei” között. Abban az intézményben, melynek működtetése idén mintegy 5,3 millió eurót (160 mülió korona) szív el az államkasszából. Ott volt, résztvetta végrehajtó bizottság ülésén, jegyzőkönyvezték is mindezt a va- gyonalapiak. Vajonmilesz tovább? SuslaBéla Szabadság Nepotizmussal vádolták Bocot Cáfolta Emil Boc miniszterelnök, hogy köze lenne unokahúgának a miniszterelnöki hivatalba való kinevezéséhez. A hivatalos közlönyben ugyanis megjelent, hogy a hivatal egyik megüresedett tanácsadói posztjára Mihaela Eugenia Bocot alkalmazták. A hölgy nem más, mint a miniszterelnök unokahúga, aki eddig a Kolozsvári Polgármesteri Hivatalban dolgozott. Boc tegnap közleményben és nyilatkozatban is cáfolta, hogy neki bármi köze lenne ehbez a kinevezéshez. Elmondta: ötödik fokú rokonáról van szó, akit a szintén a kolozsvári városházáról Bukarestbe „telepített” §tefania Ferencz államtitkár alkalmazott. Boc hangsúlyozta: a miniszterelnöki hivatal apparátusában dolgozó államtitkároknak joguk van saját kabinetet fölállítani, és ők választják ki azokat a személyeket, akikkel együtt akarnak dolgozni. Boc a miniszterelnöki hivatalban zömében mind olyan munkatársakat alkalmazott, akik szintén KÁRPÁT-MEDENCEI KITEKINTŐ kolozsváriak. Emiatt a központi költségvetésben meg kellett háromszorozni a hivatal alkalmazottainak idénre tervezett úti- és szállásköltségeit. Határidő a kisebbségeknek Szerbia Alkotmánybíróságához fordult tegnap Traian Pancari- chan, a nagybecskereki polgárok jogai védelmezőjének helyettese, mivel szerinte kisebbségi jogokat sért a módosított állampolgársági törvény. A kisebbségi jogok védelmével megbízott tisztségviselő szerint az állampolgárságról szóló törvény alkotmányosságának a 18. szakaszát kell felülvizsgálni. Az említett törvény szerint egy szerb nemzetiségű polgár, akinek nincs állandó lakhelye Szerbiában, jogosult a szerb állampolgárságra, a külföldi állampolgárságról való lemondás nélkül, feltéve, hogyha betöltötte 18. életévét, ha nem vették el tőle a cselekvőképességét, és ha írásbeli nyilatkozatot tesz arról, hogy Szerbiát saját államának tekinti. Ennek a szakasznak a következő bekezdésében azt úja, hogy a fenti feltéteúj magyar szó lek mellett szerb állampolgárságot kaphat más nemzet vagy etnikai közösség tagja is Szerbia terű-, letérői. A 18. szakasz szerint azonban a nem szerb nemzeti- ségűeknek az állampolgársági kérelmet a törvény életbe lépésétől számított két éven belül lehet (csak) benyújtani. Pancarichan szerint ez a Szerbia területén élő más nemzetek és etnikai közösségek (nemzeti kisebbségek) szemmel látható megkülönböztetése, hiszen a 18. szakaszban leírt korlátozás kizárólag rájuk vonatkozik. A jogvédő szerint az említett szakasz nemcsak a Szerb Alkotmány 21. és 74. szakaszaival nincs összhangban, hanem a szavatolt emberi és kisebbségi jogokat biztosító nemzetközi törvényekkel és szerződésekkel sem. Traian Pancarichan azt javasolja az Alkotmánybíróságnak, hogy állapítsa meg: az állampolgárságról szóló törvény 18. szakasza nincs összhangban az Alkotmánnyal és az elfogadott nemzetközijogszabályokkal. Ha pedig az Alkotmánybíróság arra az álláspontra helyezkedik, hogy a polgárok jogainak a védelmezője nem javasolhatja a törvény alkotmányosságának a felülvizsgálatát, altkor ezt a beadványt vegye egy magánszemély (Traian Pancarichan) kezdeményezésének. A rovatban közölt írások nem feltétlenül a szerkesztőség véleményét tükrözik. Eredményhirdetés - Angol nyelvlecke Az Új Szó és a British Council angol nyelvtanfolyamának keretében meghirdetett versenybe sajnos nem érkezett helyes megfejtés, ezért a fődíjat nem tudtuk kisorsolni. A legkevesebb hibával megfejtett kvíz beküldői közül angol nyelvtanfolyamra szóló utalványt nyert: László Klára, Ekecs Nagy Anita, Aíbár Angol nyelvkönyvet kap: Mrva Nikoletta, Lögérpatony Radvánsfky Károly, Bátorkesy Masica Denisa, líféshá^a Fittel László, Nagymegyer ?Mmái8§%iyšS^ A nyerteseknek gratulálunk! M __I ni •• BRITISH ••COUNCIL _________OLVASÓI LEVÉL _________________* Tudunk-e irányt váltani? Városaink, községeink vezetőinek többsége figyelemmel kíséri a bennünket (is) sújtó pénzügyi és gazdasági válság hatásait költségvetésük alakulására. Annál is inkább, mivel hogy ezek döntően befolyásolják az önkormányzatok pénzügyi operációinak és tervezett gazdasági mutatóinak alakulását. Ezek a folyamatok az eddigi tevékenység átértékelését is maguk után vonják. Például: takarékoskodással, a közkiadások ésszerűsítésével kikerülni a kockázatos beruházásokat, főleg elkerülni az eladósodást. Ezekre a trendekre komoly szakemberek figyelmeztetnek bennünket. A válság begyűrűzésével új kihívások elé nézünk, melyek hatással lesznek a világ sorsának alakulására. A válságban nem szabad egy centtel sem többet költeni, mint amennyink van. Csak olyan dolgokat vásároljunk, melyekre tényleg szükségünk van és tartósak, annál is inkább, mert az olcsó áru ideje lejárt. Csődöt mondott az az elmélet is, mely szerint pénzért vagy vagyonért boldogságot vehetünk. Ezek az új folyamatok helyi szinteken kezdődnek (ott kellene). Gondoskodni kell a saját településről, ebben aktívnak lenni, azon munkálkodni, hogyan lehet segíteni a hozzánk közelállókon. Keresni azokat a lehetőségeket, melyek elkülönítenek bennünket a meglevő szisztémáktól. Saját élelmiszer előállításával, új energiaforrások keresésével azok generálásával kell válaszolni a kor kihívásaira. Ezt az utat járva településeink egyre jobban kikerülnek a gondoskodó állam és a nagy konszernek hatásköréből, és ezzel nagy lépést tesznek az önállóság felé. Szükség van a vidéki élet átértékelésére, mert falvainknak már nem mező- gazdasági termelés a fő profilja. Jelenleg a városi gondolkodásmód és az ilyen életvitel a jellemző. Ennek a folyamatnak, gondolkodásmódnak véget kell vetni. Településeinknek vissza kell térniük ahhoz a régi ökológiai gondolkodáshoz, ahol a gazdasági és egyéb aktivitások egyensúlyban vannak és beépülnek a természet harmóniájába és elválaszthatatlan egységet képeznek vele. Ez az önkormányzatok nyelvére lefordítva: védeni a saját települést és a táj egészségét. Nem szabad megengedni olyan szakszerűtlen beavatkozásokat, melynek következményei a jövőt veszélyeztetik. Nem elég már csak építeni (azt is kell, de a valós igényeknek és az anyagi lehetőségeknek megfelelően). A meglevő vagyont kell optimálisan fel-, illetve kihasználni. Falvainknak alapos változáson kell keresztülmenniük. Modem úthálózatra, járdákra, kerékpárutakra, parkolóhelyekre van szükség, beleágyazva a zöldövezetekbe, parkokba a meglevő fák árnyékába. Az ökológiai gondolkodás legláthatóbb fokmérője a falu: tele sokszínű virággal. Ebben a környezetben kell megőrizni és továbbadni, továbbfejleszteni a település kulturális értékeit, hagyományait. Nem szabad tovább tűmi azokat a tevékenységeket, amelyek a környék leépüléséhez vezetnek. Az önkormányzatok küldetése, hogy megvédjék ezeket a negatív folyamatoktól. Véget kell vetni a minden szép, minden jó játéknak. A jog elég lehetőséget ad a negatívumok fokozatos visszaszorítására ön- kormányzati szinten is. A lakosoknak rá kell ébredniük, hogy az ilyen folyamatok elkezdése rövid idő kérdése. Vissza kell térni azokhoz az értékrendekhez, melyeket elődeinktől, őseinktől örököltünk. Most sajnos a tisztesség másfelé jár, vagy valahol pironkodva megbújik, vagy elveszik a hangja ebben a vad, üvöltő világban. Pedig nagy szükség lenne rá, mert nélküle a világ egyre mélyebbre süllyed. Jöhet gazdaságélénkítő vagy válságmegelőző csomag, az nem fog megújítani senkit, esetleg azok, akik hozzáférnek, még jobban megszedik magukat. Azok akarják az elrontot- takat rendbe hozni, akik ezt az állapotot előidézték. Hogy ez meddig megy el nekik? Szerencsére vannak józan figyelmeztető hangok. Egyre gyakrabban hallani hiteles, tudós emberektől: más utat kell választani. Tudják ezt már sokan ebben az országban is. De lesznek-e a változáshoz és egy más gondolkodásmód beindításához megfelelő emberek? A közeljövő biztosan megmutatja. A választás lehetősége adott. Németh Géza, Alistól Ki kicsoda a szlovákiai magyar kultúrában? Felsőoktatás A VASÁRNAP színes melléklete 16 oldalon! * Tanulási lehetőségek magyar szakon * Egyetemi képes lexikon A-tól Z-ig * Ajánljuk magunkat: első kézből * Hol alszik a főiskolás? Mit eszik? * Mibe kerül egyetemen tanulni? Keddtől a VASÁRNAP 9. számában!
