Új Szó, 2009. február (62. évfolyam, 26-49. szám)

2009-02-02 / 26. szám, hétfő

4 Külföld ÚJ SZÓ 2009. FEBRUÁR 2. www.ujszo.com RÖVIDEN Megszűnt a vizitdíj Prága. Csehországban teg­nap megszűnt a vizitdíjak, il­letve másfajta illetékek fizeté­se a régiók tulajdonában levő kórházakban és gyógyszertá­rakban. A vizitdíjak eltörlése a Cseh Szociáldemokrata Párt legfőbb ígérete volt október­ben a regionális helyhatósági választások előtt. Miután az el­lenzéki párt minden régióban megnyerte a választást, a regi­onális elöljárók januárban megállapodtak, hogy a tulaj­donukban lévő egészségügyi intézményekben a páciensek helyett az egyes régiók fogják fizetni a törvény által megsza­bottilletékeket. (kj) Meghiúsítottak egymerényletet Mahacskala. Meghiúsítot­tak egy gázvezeték elleni me­rényletet szombaton az Orosz­országhoz tartozó Dagesztán- ban - közölte az orosz Szövet­ségi Biztonsági Szolgálat da- gesztáni igazgatósága. A Moz- dok és Gazimagomed közötti fővezeték alatt nagy erejű rob­banószerkezetet fedeztek fel a gázvezeték biztonságát szava­toló hatóság emberei. A tűzszerészek hatástalanítot- tákapokolgépet. (mti) 300 illegális bevándorló Valletta. Mintegy 300 ille­gális bevándorló érkezett va­sárnap délelőtt egy halász­bárka fedélzetén Málta déli partjaira. Az ütött-kopott, ós­di bárkán összezsúfolódott bevándorlók Marsaxlokk ki­kötőjébe érkeztek meg, és megpróbáltak azonnal szét­szóródni és elrejtőzni a földe­ken, de hamarosan körülvet­ték őket a rendőrök és a kato­nák. 2007 nyara óta ez volt a legnagyobb létszámú beván­dorló csoport, amely a sziget- országba érkezett. (mti) Izlandi kormányalakítás Reykjavík. Izlandon szom­baton este két baloldali párt egyezett meg az új kormány megalakításában, azt követő­en, hogy a jobbközép kabinet lemondott. Öt nappal azután, hogy a hetekig tartó tiltakozá­sok hatására Hilmar Haarde kormánya lemondott, a Balol­dal-Zöld Párt és a szociálde­mokraták vezetői jutottak megállapodásra a kisebbségi kormánylétrehozásáról, (mti) „Szöul háborút idézhet elő” Szöul. Az észak-koreai köz­ponti kommunista pártlap sze­rint Dél-Korea „konfrontációs politikája háborút idézhet elő” a Koreai-félszigeten. Különö­sen feszült a viszony a két Ko­rea között, amióta Ri Mjong Bak konzervatív elnök hivata­lába lépett Dél-Koreában csak­nem egy évvel ezelőtt, és fo- gadkozott: „keményebben fog bánni” a kommunista Phen- jannal, mint elődjei. Pénteken az észak-koreai vezetők beje­lentették, semmisnek tekintik a Szöullal kötött minden ko­rábbimegállapodást. (mti) Milliók adták le szavazatukat a befolyásos tartományi tanácsok tagjaira országszerte - a részvételi arány 51 százalékos volt Iraki tartományi választások súlyosabb incidensek nélkül Amerikai katonák a Bagdadtól 590 km-re északnyugatra levő Sinjarban. Irakban országszerte rengeteg ellenőrzőpontot állítottak fel a választások ide­jére, s az amerikai alakulatok is biztonsági készültségben voltak, de közvetlenül nem vettek részt a választások biztosításában. (Reuters-felvétel) MT1-HÍR Bagdad. Súlyosabb erőszak­cselekmények nélkül zajlottak le szombaton a tartományi válasz­tások Irakban. Milliók adták le szavazatukat a befolyásos tarto­mányi tanácsok tagjaira ország­szerte. Ezek a testületek dönte­nek arról, mire fordítsák az álla­mi bevételek helyben felhasznál­ható részét, és ezek nevezik ki például a helyi rendőrségi veze­tőket is. Több mint 14 ezren in­dultak az összesen elnyerhető 440 helyi képviselői mandátu­mért. Az első nem hivatalos eredmények arról tanúskodnak, hogy az iraki kormányfő vezette pártlistára szavaztak a legtöbben a többségben síiták lakta térségek nagy részén. A tartományi vá­lasztási bizottságok nem hivata­los eredményeiből ítélve a Núri al-Máliki miniszterelnök vezette pártkoalíció hat déli, síiták lakta tartományban és Bagdadban megelőzte vetélytársait. A kor­mányfő vezette tömörülés a má­sodik helyen végzett az ugyan­csak síiták lakta Kerbela tarto­mányban. Faradzs al-Hajdari, a választási bizottság elnöke közölte tegnap, hogy országos szinten 51 száza­lékos volt a részvételi arány. A 2005-ben tartott elnökválasztá­son a szavazásra jogosult polgá­rok 55,7 százaléka adta le vok- sát. A választások súlyosabb erő­szakcselekmények nélkül zajlot­tak. Az iraki hatóságok hatalmas erőket mozgósítottak és szigorú biztonsági óvintézkedéseket fo­ganatosítottak a választások biz­tonsága érdekében. Több tízezer katona és rendőr ügyelt a vokso­lás rendjére. Davosi csúcstalálkozó - a protekcionizmus kérdése volt a fő téma szombaton Ellenzékiek rács mögött Merre haladjon tovább a világ? Davos. A protekcionizmus növekvő veszélye volt a fő téma szombaton a davosi Világgazdasági Fórumon, amelyen ezúttal a világ kö­zel húsz országának mi­niszterelnökei, különböző ágazati miniszterei vettek részt. MT1-ÖSSZEFOGLALÓ Az illetékesek arra figyelmez­tettek, hogy a munkahelyek meg­tartása céljából a világ több or­szágában hozott importkorlátozó lépések csak olaj a tűzre, tovább mélyítik a válságot. A felszólalók mindegyike reményét fejezte ki, hogy idén áttörés lesz a Kereske­delmi Világszervezet (WTO) rég­óta húzódó dohai fordulóján, amely a nyáron zsákutcába ju­tott. Több ország minisztere hangsúlyozta, hogy nem szabad korlátozni az importot. A szava­kat azonban nem mindig követik tettek. A szabad kereskedelem elvével ellentétes döntést hozott épp szombaton az EU, amely 85 százalékos importvámot vetett ki a kínai csavarárukra, ami - a szakértők szerint - várhatóan vá­laszlépésre készteti Pekinget. A világgazdasági válság következ­tében egyebek között visszahú­zódóban a globális kereskede­lem. Az elmúlt hetekben olyan kereskedelmi nagyhatalmak, mint az Egyesült Államok, Kína és Németország arról számoltak be, hogy a múlt év végén csök­kent az exportjuk, miközben de­cemberben a nemzetközi légi árufuvarozás mennyisége ötöd­ével esett. A szombati felszólalók közül többen elhibázott lépésnek érté­kelték az amerikai kormány 825 milliárd dolláros gazdaságélénkí­tő csomagjának azt a részletét, hogy az infrastrukturális tervek megvalósításakor kizárólag ame­rikai acél- és vastermékeket lehet felhasználni. A csomagot a képvi­selőház már jóváhagyta, a szená­tus elé a jövő héten kerül. Costa Rica kereskedelmi mi­nisztere azt mondta, hogy ez a „Vásárolj Amerikaid’ elképzelés igen nagy hiba. Követőkre talál­hat, és veszélybe sodorná a világ­kereskedelmet azzal, hogy mond­juk megjelenik a „Vásárolj Kínait”, a „Vásárolj Európait”, vagy éppen a „Vásárol Brazilt”. Ászo Taro japán miniszterel­nök szombaton azt mondta, hogy két különösen nagy kockázattal néz szembe a világ: a szociális békétlenséggel és a protekcio­nizmussal. Christine Lagarde francia pénzügyminiszter szerint pedig a kormányoknak úgy kell segíteni a megrendült ipart, hogy közben ne szenvedjen csorbát a szabad kereskedelem. Lagarde azt mondta továbbá, a világ veze­tőinek komoly jelzést kell adniuk, hogy hathatós lépésekről dönte­nek a G20-ak, amikor április 2-án Londonban összeülnek. A londo­ni megbeszélés házigazdája, Gordon Brown brit miniszterel­nök leszögezte: a G20-ak vezető­inek nemcsak azt kell kidolgoz­niuk, hogy mi legyen a válságból való kivezető út, hanem azt is, merre haladjon tovább a világ. Brown az áprilisi csúcs kap­csán úgy vélte, hogy azon szó lesz egy globális szabályozó mecha­nizmus kidolgozásáról is. A brit politikus azt mondta, erről már többekkel egyeztetett, köztük Angela Merkel német kancellár­ral. Merkel pénteken Davosban úgy vélte, hogy a globális pénz­ügyi válság az ENSZ Gazdasági Tanácsa megalakulását eredmé­nyezheti - a Biztonsági Tanács mintájára, de gazdasági alapon. Merkel szerint a válság kiterjedt­té vált és jobb nemzetközi egyez­tetésre van szükség. „Ezeket a kérdéseket egy egy­séges, globális gazdasági kartába kell foglalni” - mondta a német kancellár. Moszkva. Több kisebb-nagyobb tüntetés zajlott le szombaton Moszkvában - s megmozdulások voltak több más orosz városban is - a Kreml válságkezelő programja el­len. A legnagyobb megmozdulást azonban a kormánypárt szervezte, s ez a program melletti rokonszenv- tüntetésvolt. Az Oroszországi Föderáció Kommunista Pártjának (KPRF) né­hány ezer híve vett részt a mínusz 15 fokos hidegben a válságkezelő program, illetve az abban kilátásba helyezett megszorítások elleni moszkvai nagygyűlésen. „Nemet mondunk a munkanél­küliségre, nemet mondunk a kapi­talizmusra, nemet mondunk a válságra” - volt olvasható a transz­parenseken. Gennagyij Zjuganov pártvezető ostorozta beszédében a kormányt, amiért a bankok anyagi támogatásával próbál úrrá lenni a válságon ahelyett, hogy inkább az üzemek, a gyárak, a mezőgazdaság és az iskolák támogatására fordíta­ná a pénzt. Az ország egész nyers­anyagbázisának államosítását és a termelő egységek közvetlen támo­gatását javasolta pártja nevében el­ső lépésként a válság orvoslására. Ellenzékiek tucatjait vették őri­zetbe Moszkvában, amikor nem engedélyezett tüntetéseket próbál­tak szervezni, hogy követeljék Vlagyimir Putyin miniszterelnök lemondását, (mti) Miközben Davosban tárgyaltak a világgazdaság irányítói, Genfben és Davosban is tüntettek a Világgazdasági Fórum ellen. Davosban békés volt a tüntetés, ugyanakkor Genfben összetűzésre került sor a mintegy ezer tüntető és a rendőrség között. A genfi megmozdulás résztvevői üve­gekkel dobálták meg a belvárost elzáró rendőröket, akik könnygázt al­kalmaztak. Mintegy 60 tüntetőt letartóztattak. (SITA/AP-felvétel) Lehetséges a dolgok rendbetétele a két állam közt Livni Izrael tiszteletére szólította fel Erdogant MTI-HÍR Jeruzsálem. Izrael tiszteletére szólította fel tegnap Recep Tayyip. Erdogan török kormányfőt Cipi Lívni izraeli külügyminiszter a Si­mon Peresz izraeli államfővel való pénteki davosi szóváltása után. „Fontos stratégiai kapcsolatunk van Törökországgal, ezért elvá­rom Törökországtól, hogy tanú­sítson tiszteletet Izraellel szem­ben az utcai tüntetések és a Gázá­ról közzétett nagyon kemény ké­pek ellenére” - jelentette ki Livni az izraeli közrádióban. Szerinte lehetséges a dolgok rendbetétele a két ország között, ha rendes párbeszéd zajlik, a közös érdekek és a különbözőségek figyelembe vételével. Egyúttal hangsúlyozta: meg kell érteni, hogy a Hamász, akárcsak Irán, problémát jelent a közel-keleti térség valamennyi or­szága számára. Erdogan a hét közepén a davosi Világgazdasági Fórumon a közel- keleti helyzetről folyó vita során látványosan kivonult a teremből. Úgy vélekedett: a szervezők nem hagytak neki elegendő időt, hogy válaszoljon Peresz hosszú beszé­dére, amelyben védelmébe vette Izrael gázai offenzíváját. A török kormányfő, akinek pártja egy isz- lamista mozgalomból nőtt ki, elő­zőleg szinte naponta ítélte el az izraeli támadást. Óimért: Izrael „aránytalanul" erősen fog reagálni a palesztin rakétákra Fenyegetések a választások előtt MTl-ÖSSZEFOGLALÓ Jeruzsálem. Izrael „arány­talanul” erősen fog reagálni a Gázai övezetből kilőtt rakétákra a tűzszüneti megállapodás ellenére - jelentette ki tegnap Ehud Óimért izraeli miniszterelnök. A Hamász palesztin iszlamista szervezet sze­rint Óimért fenyegetése a közelgő izraeli parlamenti választásokkal magyarázható. Az izraeli hadsereg szerint palesztin rakéták csapódtak be az országba, és két polgári sze­mély megsebesült. A támadásokat az Al-Aksza Már­tírjai Brigádok nevű, a Mahmúd Abbasz palesztin elnök vezette Fat- ahhoz kapcsolódó fegyveres szer­vezet vállalta. Ehud Barak védelmi miniszter megerősítette: Izrael annyi akciót hajt végre, amennyi dali ellenzéki Likud vezére, Ben- szükséges. „A Hamász komoly csa- jámin Netanjahu szintén több al- pást szenvedett el, és ha kell, kap kálómmal felszólította a kor­továbbiakat” - mondta, szintén mányt, hogy „vaskézzel” válaszol- még a kormányülés előtt. A jobbol- jón a támadásokra. Kizárt a kapcsolatok megszakítása Jeruzsálem. A Vatikánnal való kapcsolatok megszakításának kérdé­se nincs napirenden - szögezte le tegnap az izraeli külügyi szóvivő. Igái Palmor Jichak Cohennek, a vallási ügyek miniszterének a Der Spiegelnek adott interjújára reagált. Ebben a jobboldali, vallásos Sasz párt politikusa úgy vélekedett, hogy a zsidó államnak meg kel­lene szakítania a kapcsolatokat egy olyan „testülettel” (a Vatikán­nal), melyben holokauszttagadók és antiszemiták vannak. Cohen Richard Williamson tradicionalista püspökre utalt, aki a közelmúlt­ban a svéd televízióban kétségbe vonta a haláltáborok gázkamrái­nak létezését, és akit XVI. Benedek pápa alig egy hete oldozott fel a 21 évvel ezelőtti kiközösítés alól. (mti)

Next

/
Oldalképek
Tartalom