Új Szó, 2009. február (62. évfolyam, 26-49. szám)
2009-02-12 / 35. szám, csütörtök
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2009. FEBRUÁR 12. Külföld 9 A jobboldal megerősödését hozták az izraeli választások - palesztin lapok és politikusok borúlátóan értékelték az eredményeket Nyert a Kadima, győzött a Likud Jeruzsálem. Habár mindkét nagy párt vezetője győztesnek kiáltotta ki magát tegnap hajnalban, az izraeli választások eredménye egyértelműen a jobboldal térnyerését hozta, ami csökkentheti a palesztinokkal kötendő megállapodás esélyét. ÖSSZEFOGLALÓ Cipi Livni, a jobbközép Kadima vezetője magabiztosan jelentette ki hívei előtt, hogy „Izrael lakossága újból mosolyoghat, ha megalakítjuk a következő kormányt”. 0 lenne az első női kormányfő Golda Meir után, aki a 60-as és 70-es években töltötte be ezt a posztot. Ennek a valószínűsége azonban meglehetősen csekély. Igaz, hogy a Kadima jutott a legtöbb (28) mandátumhoz a kneszetben, ám előnye csupán hajszálnyi a második helyen befutott Likud előtt, amely 27 mandátummal bír. A döntő kérdés a kormányalakítási megbízás szempontjából az, hogy melyik párt vezetőjének van nagyobb esélye egy szilárd parlamenti többséggel rendelkező koalíció összeállítására. Ennek alapján egyértelműen a Likud felé billen a mérleg nyelve. Benjamin Netanjahu pártja önmagában is jelentősen megerősödött (a régi kneszetben csupán 12 képviselője ült). Esélyeit tovább növeli, hogy erős koalíciós partnerre száIZRAELI VÁLASZTÁSOK Kadima mandátum Likud Avigdor Lieberman mra law Iszrael Beitenu ■ Ez a párt játszhatja a mérleg nyelvének szerepét Simon Peresz államfő Livni és Netanjahu közül kell választania Annak adja a kormányalakítási megbízást, akinek jobb a koalíciós potenciálja Forrás: Reuters míthat a főleg oroszországi bevándorlókat tömörítő Iszrael Beitenu pártban, amely 15 mandátumhoz jutott. Az államfő elvileg a legtöbb parlamenti helyet szerző párt vezetőjét bízza meg a kormányalakítással - ez volt eddig a gyakorlat. De az is szempont, hogy az illető képes legyen szilárd többséget biztosítani kormánya számára a parlamentben. Márpedig a Kadima és a vele szimpatizáló erők csupán 55 mandátummal bírnak, szemben a jobboldali és vallási pártok 65 képviselőjével. A helyi sajtó ezért azt valószínűsíti, hogy Simon Peresz elnök a Likud vezérét fogja felkérni az új kormány megalakítására, ha a jobboldali tömb felsorakozik Netanjahu mögött. Az államfőnek egy hete van arra, hogy egyeztessen a parlamenti frakciókkal. A kijelölt miniszterelnöknek pedig 42 nap alatt kell az új kormányt megalakítania. Tegnap hajnalban Netanjahu is magabiztosan mondta: „Isten segítségével én fogom vezetni a következő kormányt.” Még nem reagált Livninek arra az ajánlatára, hogy alakítsanak egységkormányt - az ő (Livni) vezetésével. Abraham Diskin jeruzsálemi politológus azt tartja a legvalószínűbbnek, hogy a majdani koalíciónak mindkét nagy párt a részese lesz, ám a kormányfői posztra Netanjahu kerül. Avigdor Lieberman, az Iszrael Beitenu vezére leszögezte: csak akkor lép be a kormányba, ha a Gázai övezetet irányító Hamász kiszorul a hatalomból. Az Iszrael Beitenu részvételével „nem lesznek sem közveden, sem közvetett tárgyalások a Hamásszal, sem pedig fegyverszünet”. Liberman, a moldovai kidobóemberból lett politikus korábban követelte azoknak az izraeli arab törvényhozóknak a kivégzését, akik találkoztak radikális palesztin szervezetek vezetőivel. A palesztin sajtó borúlátóan ítélte meg tegnap a békefolyamat jövőjét. Az al-Kudsz szerint minden eddiginél nagyobb nyomást kell gyakorolni Izraelre, hogy „a békefolyamat jövője és a térség népeinek holnapja ne váljék az izraeli választások túszává”. Az Abbász palesztin elnök által vezetett Palesztin Hatóság napüapja, az Al-Haját al- Dzsadída viszont úgy vélekedett, mellékesek a választás eredményei, hiszen „a nevektől eltekintve nincs semmüyen különbség az izraeli pártok között”. És a radikális Hamász mozgalom véleménye: az izraeliek a legszélsőségesebb, „a legharciasabb beszédű” politikai vezetőkre szavaztak. (MTI, ú) Tárgyalások az EU-orosz partnerségi szerződésről Moszkva gépeket is adna ÖSSZEFOGLALÓ Egyelőre nyoma sincs a kétpártiság szellemének Összefésülhetik a csomagot ÖSSZEFOGLALÓ Moszkva. Oroszország kész bővíteni együttműködését a NATO- val a területén áthaladó, Afganisztánba tartó, nem katonai szállítmányok terén. Esedeg hajlandó saját katonai szállítógépeit rendelkezésre bocsátani és saját szállítmányokat küldeni a nemzetközi erőknek. Persze akkor, ha a kapcsolatok a NATO-val visszatérnek a normális kerékvágásba, miután a kaukázusi konfliktus nyomán megromlottak. Mindezt Szergej Lavrov orosz külügyminiszter mondta azután, hogy az unió küldöttségével találkozott. Az EU nevében Javier Solana kül- és biztonságpolitikai főképviselő, Benita Ferrero-Waldner külügyi biztos, valamint Karel Schwarzenberg, az unió soros elnöki tisztét betöltő Csehország és Carl Bildt, a következő soros elnök Svédország külügyminisztere tárgyalt Moszkvában. Lavrov úgy látta, konstruktív szellemben folyik az Oroszország és az EU stratégiai partnerségéről kötendő új megállapodás előkészítése. Látogatása előtt az Interfax hírügynökségnek Solana Lav- rovnál kevésbé derűlátóan azt mondta: a kaukázusi konfliktus nyomán a párbeszéd atmoszférája megváltozott, s bár a tárgyalás jobb a szankcióknál, nincs egyetértés a konfliktus és az EBESZ- misszió ottani szerepének megítélésében. Dmitrij Medvegyev orosz elnök európai biztonsági architektúrára vonatkozó javaslatáról pedig úgy vélte, a jelen struktúra nem tökéletes, de nem szorul átfogó reformra. (MTI, ú) Mugabe elnök marad Már van új kormányfő Harare. Letette a miniszterelnöki esküt tegnap Zimbabwéban Morgan Tsvangirai, az ellenzék eddigi vezére. Az 56 éves Tsvangirai nemzed egységkormány élére kerül, amelyet régi vetélytársával, Robert Mugabe diktátor-elnökkel fog irányítani. Az új kormány azonban csak holnap alakul meg. A megállapodás értelmében az államfő továbbra is Mugabe marad, aki 1980 óta vaskézzel irányítja az afrikai országot. Az államfő ZANU-PF pártja és az ellenzéki MDC alkotta koalíciós kormány feladata lesz kivezetni Zimbabwét a krónikus politikai és gazdasági válságból. Az MDC 21 tárcát kap, köztük olyan kulcsfontosságú minisztériumokat, mint a pénzügyi és az egészségügyi. (MTI) Washington. Az amerikai törvényhozás felsóháza kedden elfogadott egy új gazdaságélénkítő programcsomagot a kormány kezdeményezése alapján. Ez nagy győzelem az ösztönző program elfogadását sürgető Barack Obama elnök számára, aki a törvényjavaslat két ház között egyeztetett változatát már a jövő hétfőn aláírhatja. A két évre szóló, 838 milliárd dolláros javaslat elfogadásához egyszerű többségre volt szükség a 100 tagú felsőházban. Az élénkítő tervről azután rendezhették meg a végszavazást, hogy a demokraták 3 republikánus honatya támogatásával, a szükséges 60-nál eggyel több, 61 szavazatot összegyűjtve előző nap le tudták zárni a vitát. Obama úgy látja, az ösztönző csomag nélkül, cselekvés hiányában katasztrófába zuhanhat a gazdasági válság. Kijelentette, a szövetségi kormány maradt az egyeden olyan tényező, amely megfelelő eszközökkel rendelkezik ahhoz, hogy életet leheljen a gazdaságba. Elemzők rámutattak: az Obama által szorgalmazott kétpártiság szellemének nyoma sincs. Az ösztönző csomag némileg eltérő, 819 milliárdos képviselőházi verzióját egyeden republikánus honatya sem támogatta, és a demokraták a szenátusban is csak vért izzadva tudták megnyerni három ellenzéki szenátor támogatását. Az elkövetkező napokban a képviselőház és a szenátus küldötteinek részvételével összefésülik az alsóházi verziót a felsőházival, és az egyeztetett javaslat kerülhet Obama elnök elé aláírásra. (MTI, ú) Meglepetés Berlinben Ilyen nagyszabású tálib katonai akcióra a jól védett afgán főváros szívében még nem volt példa Kritikus talárosok Berlin. Meglehetősen kritikus a német alkotmánybíróság az uniós reformszerződéssel szemben. A karlsruhei testület több bírája - általános meglepetésre - éles bírálatokat fogalmazott meg a Lisszaboni Szerződés több, nézetük szerint a német szuverenitást csorbító paragrafusával szemben. A bíróság kedden kezdte tárgyalni azokat az alkotmányos panaszokat, amelyeket aktív és korábbi politikusok, gazdasági vezetők, egy politikai párt, valamint egy civil szervezet nyújtott be a szerződéssel szemben, sérelmezve, hogy az túlzott jogköröket biztosít az EU, illetve az Európai Parlament számára. A testület már meghallgatta a panaszosokat, továbbá a nemzed szuverenitás korlátozását határozottan cáfoló Frank-Walter Steinmeier kül- ügy- és Wolfgang Schäuble belügyminisztert. (MTI) Súlyos összecsapások Kabul központjában ÖSSZEFOGLALÓ Kabul. Fegyveres támadás ért tegnap kabuli közintézményeket. A hivatalos bejelentés szerint legalább 25 ember - köztük nyolc támadó - halt meg az erőszakcselekményekben és 46-an megsérültek. A helyzet órákkal a támadássorozat után is áttekintheteden volt. Az biztos, hogy több állami intézményt ért támadás csaknem egyidejűleg. A különféle hatóságok által kiadott jelentések ellentmondóakvoltak a halottak és a sérültek számát illetően, sőt a megtámadott objektumok felsorolásában is. Az igazságügy-minisztérium munkatársának elmondása szerint legkevesebb öt fegyveres tört be kalasnyikovokkal és kézigránátokkal a minisztérium épületébe. Egy helyi rendőrökre hivatkozó másik jelentés arról szólt, hogy tűzharc volt a közeli elnöki palotánál tálib lázadók és az afgán biztonsági erők őket üldöző osztaga között. Az afgán főváros egy másik részén, a Hair Hana negyedben álló büntetés-végrehajtási igazgatóságot öngyilkos robbantok támadták meg. Egyes hírek szerint az oktatásügyi tárca épülete is a támadások célpontjai között volt. Az elnöki palota környéke, ahol nagykövetségek és kormányépületek vannak, szigorúan védett terület. Ma várják az afgán fővárosba Richard Holbrooke-ot, Barack Obama amerikai elnök térségbeli különmegbízotíját. A védelmi tárca tudomása szerint minden támadón volt robbanómellény, de „csak” három hozta működésbe a pokolgépeket. Az összes támadó meghalt, volt amelyik az általa okozott robbanásban, volt, amelyikkel a biztonsági erők végeztek. Zabiullah Mudzsahid, a Az igazságügy-minisztérium épülete a támadás után7 (SITA/AP-felvétel) tálibok egyik szóvivője azt mondta külföldi újságíróknak, hogy öt harcosuk támadta meg az igazságügyi minisztériumot, két másik pedig az igazgatóságot, válaszul az állítólagos rossz bánásmódra, amelyben a tálib foglyok részesülnek a kormány börtöneiben. „Figyelmeztettük az afgán kormányt, hogy állítsa le a foglyok kínzását” - mondta a szóvivő, aki egy titkos helyről beszélt telefonon. (MTI, ú) RÖVIDEN Rendkívüli EU-csúcs Brüsszel. Március elsején rendkívüli, informális uniós csúcstalálkozót tartanak Brüsszelben, a pénzügyi-gazdasági válságból való kilábalás európai szintű előmozdítása érdekében. Ezt tegnap jelentette be Brüsszelben Mirek Topolánek, az EU soros elnökségét ellátó Csehország kormányfője. Ugyanekkor Jósé Manuel Barroso, az EB elnöke azt közölte, májusban rendeznek még egy soron kívüli uniós csúcsot, amely Prágában lesz, és a munkahely-teremtési, illetve a szociális kérdésekre fognak összpontosítani a résztvevők. Václav Klaus cseh államfő viszont kijelentette, hogy nincs szükség rendkívüli uniós csúcsértekezletekre. (m,ú) Uniós pénz Líbiának Tripoli. Az EU 20 millió eu- rót ajánlott fel Líbiának, hogy hatékonyabban tartóztathassa fel a területéről induló illegális bevándorlókat. „A Líbiát és az uniót elérő migránsok serege közös aggodalomra ad okot. Ebben a szellemben 20 millió eurós támogató csomagot ajánlottam fel a líbiai kormánynak a határok ellenőrzésének megerősítésére” - mondta el egy sajtótájékoztatón Benita Ferrero-Waldner. Tavaly 75 százalékkal nőtt az Olaszországba érkező illegális bevándorlók száma, és elérte a 36 900 főt. (MTI) Meggyilkolt parancsnok Baku. Meggyilkolták tegnap az azerbajdzsáni légierő parancsnokát. Rail Rzajevet belvárosi otthonának szinte a küszöbén lőtték fejbe. A 64 éves tábornokot kórházba szállították, de nem tudták megmenteni az életét. A merénylet indítóoka egyelőre nem ismert. Elemzők azonban emlékeztetnek arra, hogy a tábornok az egyik kulcsfigurája volt a dél-kaukázusi ország hadiipara erőteljes fejlesztésének. Az olajból származó bevételeknek köszönhetően Azerbajdzsán az elmúlt öt évben megnégyszerezte védelmikiadásait. (MTI) Feljelentették Williamsont Buenos Aires. Feljelentették az argentin igazságügyi szerveknél Richard Williamson holokauszttagadó püspököt, akit a tradicionalista X. SzentPiusTestvériség nézetei miatt a héten fosztott meg a La Reja-i szeminárium igazgatói tisztségétől. A keresetet a Newsweek amerikai hírmagazin argentin kiadásának fő- szerkesztójenyújtottabe. Wü- liamsonnak felelnie kell továbbá az argentin nemzeti diszkrimináció-ellenes intézet (INADI) előtt is, amely hivatalosan felszólította: tagadja meg vagy erősítse meg nézeteit. Az INADI igazgatója elmondta, ha Williamson kitart holokauszttagadó kijelentései mellett, feljelentik, és Argentínában akár 3 évi börtönre is ítélhetik. (MTI)